Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
1984. november 13. 'rlÉPÜJSÁG 3 Iskola kóstolgató A mi sulink: az ötötös „Vásárija" a nagy vásárban Tenyészállat-bemutató és -vásár Szekszárdin A Hungahib Sertéstermelési Rendszer hatvannapos malacai — Az első nap, amikor beléptem a kapun, elcsodálkoztam, mekkora ez az iskola — mondja a harmadikos, nőiruha-készítő szakmát tanuló Nagy Piroska. — Gyünkön jártam általános iskolába, jó négyes átlaggal jelentkeztem erre a divatszakmára. Akkor is többszörös volt, és gondolom, hogy ezután is többszörös lesz a túljelentkezés. Igaz, én akkor nem gondoltam erre, csak azt tudtam, hogy varrónő szeretnék lenni. Most már az is leszek, pár hónap múlva szakmunkásvizsgázom és elbúcsúzom ettől az iskalától is. — Ügy hívjuk: az ötötös. Azért mert 505-ös Ady Endre Szakmunkásképző Intézet. És az ötszázötös helyett mondjuk az ötötöst, ez jobban is hangzik, meg hát milyenek a diákok ; mindent szeretnek becézni. — Azt természetesen csak később tudtam meg, hogy ide Szekszárdra töb mint 1900-an járnak tanulni és általában harminc szakmában képeznek itt fiatalokat, adnak szakmát, talán hivatást is. Ezt a sok gyereket 143 pedagógus próbálja eligazítani a tanulnivaló' és az élet dolgaiban. A tanműhelyben hat- száz gyerek — főleg elsősök — tanulják a szakma alapjait, a kollégiumban, amely 450 személyes, most kicsit zsúA szakmai fejlesztés gyorsítására, a tudományos eredmények mielőbbi bevezetésének segítésére a MÉM-ben megalakult a kutatási-fejlesztési tanács. Feladata a mezőgazdasági és az élelmezésügyi ágazat kutatási és fejlesztési koncepciójának megalapozása, továbbá az ágazatok kiemelt fejlesztési céljainak támogatása. A tanács egyúttal javaslatot tesz a műszaki fejlesztési alap felhasználósára, és figyelemmel kíséri az elért eredményeket. A MÉM egyre több tudományos és fejlesztő program megvalósítását ösztönzi pályázati úton. A meghatározott összegek és támogatási feltételek elnyeréséért versenyeztetik a kutatóhelyeket, foltság van, mert ide is elért a demográfiai hullám, és 510- en vagyunk. — A mi sulink jó közösség. Nemcsak a szakmatanulás, hanem ezernyi más is köti ide az embert. Ha jól meggondoljuk, akkor itt a városözpantban van egy diákváros, egy kulturális központ. Nem akarok dicsekedni, de a 25 ezres könyvtárunkat megirigyelhetné sok iskola. — Aki akarja, megtalálhatja itt a hobbiűzés minden fajtáját. Én rádióriporterked- tem. Van stúdiónk, aktuális kérdésekről készítünk riportokat. olyanokat, ami a fiataloknak szól, az ő problémájukat feszegeti. Van aki számítógéppel ismerkedik, van aki sportol... — Miért szeretem az ötötöst? Nem is tudom igazán megmondani. Olyan jó megvédeni. Ezt úgy értem, hogy a diákok között van cikizés: na, ti ötötösök, mondják a többiek. Persze mi sem maradunk adósok, megvédjük az iskolát. — Diáknak lenni nem könnyű. Sajnos nálunk is sok a lemorzsolódás. Tavaly több mint öt százalék volt. Azt gondolták, hogy itt nem kell tanulni. Tévedtek, sokan tévednek. A legtöbb gond a közismereti tantárgyakkal van: a történelemmel, a magyar irodalommal. Lehet, illetve a felhasználó gazdaságokat, vállalatokat. A következő években az eddigiinéi nagyobb számú pályázatot írnak ki, és ezek elbírálásában is szerepet vállal az újonnan alakult tanács. Az első ilyen pályázat központi forrásból összesen százmillió'forint támogatást helyezett kilátásba az úgynevezett biomassza-fejlesztésben résztvevők, illetve a mező- gazdasági kisgép-fejlesztők számára. A beérkezett pályázatok alapján a tanács jelölte ki az arra legérdemesebbnek ítélt kutatóhelyeket, fejlesztő és termelő vállalatokat. A teljes összeget az Agrár Innovációs Társaság bevonásával osztották szét, A program keretében megkezdődött az átfogó szakmai munka. hogy a közvélemény a hibás: azt mondják, hogy a munkásember csak a szakmáját tanulja meg. Lehet belőle jó esztergályos, ha nem tudja mikor volt a mohácsi vész, vagy ki volt Radnóti Miklós. — A többiek félelőssége is, hogy minél előbb rájöjjenek az idejáró fiatalok: minden tantárgy fontos. Nemcsak a szakmai, hanem azok is, amelyek az általános műveltséget adják. Az osztályközösségek — van ilyen, ha nem is hiszik — tehetnek sokat. Azt kel. lene mindenkivel megértetni, hogy a szakmunkásvizsgával nem fejeződött be az élet, utána is kell tanulni. A tehetséges embernek feltétlenül tovább kell tanulnia, képeznie magát... —Most olyan jó harmadikosként visszagondolni ezekre az évekre. Mert ebben az iskolában váltunk felnőtté. Itt értek bennünket az első kudarcok és a sikerek is. Gondolom — én így vagyok vele — mindenkinek, aki ide járt három évig, egy életre meghatározó élményt nyújtott az ötötös. — Mit mondjak még? Ne-, kém ez az iskola sok önállóságot adott, felnőtté váltam, ezért az én iskolám az ötötös. Büszke vagyok rá... H. J. — G. K. A Kőolajkutató Vállalat szegedi bányászati üzemének dolgozói a párt közelgő kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának tiszteletére indított munkaversenyben 92 százalékra teljesítették éves tervüket az év első tíz hónapjában. Ezzel megszerzett időelőnyük lehetővé teszi, hogy a tanácsok megrendelésére még az idén Hódmezővásárhelyen és a tervek szerint másutt is új termál- kutakat mélyítsenek. Fellendült az újítómozgalom: a dolgozók- ésszerűsítései eddig 3 millió forint hasznot eredményeztek. Az újítások többségével importot takarítottak meg. A Vosztok elnevezésű, 30 tagú fúróbrigád országos csúcs megdöntését vállalta. Céljuk, hogy 1984. április 4. és 1985. április 4. között összesen 40 000 métert fúrjanak le a föld mélyébe. Ennyit még egy fúróbrigád sem teljesített egy év alatt hazánkban. Vállalásukat jó szervező munkával Időarányosan teljesítik. A szokásosnál rövi- debb idő alatt telepítik át berendezéseiket az egyik fúrási pontról a másikra. Legutóbb két 2000 méter mélységű kutat az előirányzott 31 nap helyett 23 nap alatt készítettek el Algyő térségében. (MTI) Novembert meghazudtoló vasárnap reggel volt, és a szekszárdi vásártérre egyre- másra érkeztek a lovas kocsik, teher- és személyautók, a gyalogosok. Reggel hét óra után már kialakultak a standok, kipakolták kínálásra és eladásra szánt áruikat a vásározók. Milyen vásár az, ahol tem terjeng pecsenye- és Ikol- bászíillat, ahol nem forralják a bort, és nem sivalkodnak a malacok?! A korai nyüzsgésre itt alig győzte az ember kapkodni a fejét, mert ezen az országos állat- és kirakodó- vásáron volt mit figyelni és észrevenni. Eladók járták a sorokat a vevők közé vegyülve, — igazodni akartak egymás áraihoz —, nézelődők és ismerősök álltak meg egy- egy szóra időnként. Szekerekhez kötött lovak, szekereken szállított állatok, óvatosan tülkölő autók érkeztek szépen sorban. Kis vásár, kis forgatag, nagy vásár, nagy forgatag ... A mostani, nyolc óra körül valahol a kettő között kapna helyet, de a gyakorlott vásárlátogatók szerint csak később jön még a sűrűje. De már így is vagyunk szép számmal. Mindenki körbejár, ismerkedik a kínálattal, keresi a neki leginkább megfelelő árut, árban és minőségben egyaránt. Jókedvű árus rikkancsko- dik, — toliseprűt ajánl anyós- csiklandozásra, mellette kabátokat válogatnak, följebb a bútoroknák akad szemlélője. A büfék és sütödék körül nagy a zsongás, — máris igazi a vásárhangulat. Árulnak itt hordót és használt ruhát, malacot és Zsigulit, láncfűrészt és kékfestőt, lószerszámot és nyalókát, és ki tudja. mi mindent. Ennék a vásárnak mégis van egy igazi érdekessége, újdonsága. Amire eddig még nem volt példa, közvetlenül az autóvásár mögötti területen egy lakókocsi áll, és mellette sorban, szép rendben felállított kerítéssor hívja fel magára a figyelmet. Szépszámú érdeklődő álldogál, sétál és beszélget körülötte, szemléli és mustrálgatja azt a sertésállományt, amelyet a tenyészállat-bemutatóra és -vásárra hoztak. A Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Hun- gahib Sertéstermelési Rendszer, az Állattenyésztő Vállalat és az ISV közösen szervezte a bemutatót és vásárt. Tolna megyében a hízósertés-állomány már elérte azt a mennyiséget, ami a húsipar vágókapacitását leköti, így gondot lehet — és kell is — fordítani a minőség javítására lis. A cél az. hogy a háztáji gazdaságokban mielőbb elterjedjen, kialakuljon egy olyan állomány, amely megfelelő húsminőséget, exportképes árut ad. Évek óta jól működik a tenyészkoca-kihe- lyezési akció, mely a kistermelők tetszését is megnyerte. Emellett egy új próbálkozás is mutatja eredményeit, mely a meglévő zugkanok leváltását célozza. (A közelmúltban hírt adtunk róla.) A mai tenyészállat-bemutatóra és -vásárra a húsipari vállalat, a rendszergazdák, és azok a szövetkezetek hozták el ivadékvizsgált, köztenyésztésre alkalmas, származási lappal ellátott sertéseiket, melyek tenyésztéssel foglalkoznak, így a három sertéstenyésztési rendszer és partnergazdaságaik összesen több múlt hatvan tenyészállatot mutattak be és kínáltak eladásra, a Hungahib Sertéstenyésztési Rendszer képviseletében a Szentlőrinci Űttörő Téesz, a Püspökhatvani Galga Völgye téesz. a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát, valamint a Városföldi Állami Gazdaság jött el Szekszárdra. Az Állattenyésztési Vállalat részéről a tamási Béke termelőszövetkezet, a Szentlőrinci Állami Gazdaság és a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát képviseltette magát. Az ISV decsi, jánossamorjai és nagybaj omi tenyésztői is bemutatkoztak. Délelőtt fél tízkor az állománynak több mint 60 százaléka már gazdára talált. Nagy volt az érdeklődés, és a papírmunkára berendezett lakókocsiban alig győzték a vállalatok képviselői a szerződéseket írni. Sokan kinnrekedtek, de addig is nézelődtek, hiszen volt mit. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság önetetőket, orrfogót, takarmánykiegészítőket, fiaz- tató és malacnevelő kutricá- kat állított ki. Igyekeztek a régi berendezések hibáit kiküszöbölni, így a kétféle állítási lehetőséggel rendelkező kocaszorító és a műanyag- padozatos — jó hőérzetet keltő, a kocát is elbíró — termékek sikeresek voltak. Az árakról már megoszlottak a vélemények. A fiaztató 12 600. a malacnevelő pedig 8800 forintba került. Prospektusok és a vállalatok szakemberei segítették az eligazodást. A kistermelő az egyik legjobb közgazdász az országban, — hangzott el a vélemény —, így állítják, hogy nem kell őket félteni, tudják, mi a jó nekik. Ami pedig nekik jó, az jó a népgazdaságnak is. Bátai János kajdacsi kistermelő már nyugdíjas, de nem tudja elvisélni, hogy az ól üres legyen, így vett egy tenyészállatot. — „Itt mindnek gazdája lesz. mert jó állomány. A lapály fajtám el- korcsosult, tisztát akarok tenyészteni. Az ára reális. Ha fiatalabb lennék, most nekilátnék nagyban gazdálkodni” — mondja, kezében a szerződéssel. Lélegzetvételnyi szünetet tart Eördögh Attila, a húsipari vállalat termelésfejlesztési csoportvezetője, és a következőket mondja: — Ezt az akciót negyedévenként kívánjuk megismételni, és tervezzük, hogy Tamásiban is tartunk bemutatót, vásárt. Olyat akarunk produkálni közösen, amire a kistermelő is felkapja a fejét. Már intézkedések történtek, hogy egész évre kiterjedően kifizessék az egy forint felárat, a pigmentmentes és megfelelő hibridkonstrukciójú sertésekre. A továbbiakban is szeretnénk ellátni tenyészsüldőkkel és kanokkal a kistermelőket. Továbbra is nagy az érdeklődés: német lapály süldőhöz választottak kant. próbálgatják az orrfogót, nézik a malacokat is. Csopák Mihály szed- íresi kistermelő tíz anyával dolgozik, a kanja elnehezedett, így egy észt lapály kant vásárolt. így nyilatkozott: — Jó malacokat, piaci malacokat akarok tenyészteni. Mindenki húzódozik a tarka malacoktól, csak a kese kell, de ez nem így lesz, — egyelőre — mert a húsipar átveszi a tarkát is, de a fehér előnyei már mutatkoznak. A tarkán, úgy látom, jobban fog a takarmány, de ha drágább lesz a takarmány, biztos sokan abbahagyják. Fantázia mindenesetre van benne. Jó ez a próbálkozás, csak idő kell, mire kifutja magát. Azt mondják az emberek, első próbálkozásnak jó ez a mostani bemutató és kiállítás, de több is kell (lesz is) meg nagyobb is. A húsipari vállalat és a termelési rendszerek és partnergazdaságaik közös akciója az első alkalommal mégis igazi „vásárfiával” szolgált az érdeklődőknek és vevőknek. A minőségi hústermelésé a jövő, — és ehhez adtak a szakemberek segítséget, amit a kistermelők el is fogadtak. SZABÓ SÁNDOR Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Ifi eljárás Nagy mennyiségű keményfémhulladék újbóli hasznosítására dolgoztak ki eljárást a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat és a Villamosipari Kutatóintézet szakemberei. A különleges eljárással a keményfémből készült, elhasználódott szerszámokat, alkatrészeket — amelyeket eddig igen gyenge hatásfokkal ötvöző anyagként hasznosítottak — tökéletesen porítható- vá, törhetővé tehetik. Az így nyert apró, szemcsés anyagokat újabb szerszámok gyártásához használhatják föl, emellett — úgynevezett szóróporként — gyorsan kopó hengereket, alkatrészeket vonhatnak be vele, jelentősen megnövelve azok élettartamát. A süldők hátán a csíkok és keresztek már az új gazdát jelentik A szekszárdi 505-ös szakmunkásképző Kutatási-fejlesztési tanács alakult a MÉM-ben Olajbányászok munkasikerei
