Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
1984. november 11. ' TOLNA ' _ a "képújság ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hol lehet tőzeget kapni ? Kincses Zoltánná mado- csai olvasónk lapunkból értesült arról, hogy „Inota és Nádasladány között az ős- lápból havi 6—8 ezer tonna tőzeget termelnek ki, amit az erősen kötött talajok javítására ... használnak fel.” Azt kérdezte, hogy hol lehet tőzeget kisebb mennyiségben is kapni és egyáltalán hogyan lehet hozzájutni. A kérdést a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya vezetőjének, Andrási Imrének továbbítottuk. A következő választ kaptuk: — Tőzeget, mint talajjavító szert kiskereskedelmi forgalomban nem lehet kapni. Tőzeggel kevert különböző minőségű virágföldeket azonban több helyen is forgalmaznak, például ÁFOR-ku- taknál, áfészek, virágboltok. Megyénkben tőzeget Paradicsom-pusztán bányásznak. A kitermelő telep a Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kezelésében van. Elmondták, hogy a helyszínen beszerezheti olvasójuk a szükséges tőzeget, még a fuvarozását is vállalják. Milyenek a körülmények? Kovács Mariann a Baranya megyéből Dombóvárra utazók nevében ragadott tollat, és írt levelet szerkesztőségünknek, melyben írta, hogy a MÁV-pályaudvarnál autóbusz-pályaudvart alakítottak ki. Szerinte a meglévő MÁV-páiyaudvar is kinőtte magát, erre a MAVAUT utasait is ide tömörítették, aminek következtében a zsúfoltság nagy. „Sajnos beköszöntött a rossz idő, és állunk a szabad ég alatt, mert a pályaudvar kijáratánál, indulásnál vagy érkezésnél legalább 30 ember állt a megállóban, egy betonplaccon, amit most elfoglaltak a taxik, elzárva a szabad utat.” A dombóvári Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályának vezetője, Csillag László válasza: — A Dombóvár városban történt autóbusz-pályaudvar áthelyezésével kapcsolatban ■már (több tájékoztatást adtunk a Volán Vállalattal együttesen. A város központjában elhelyezett autóbusz- pályaudvar bővítésére lehetőség nem volt, ezért a legkedvezőbb megoldást választottuk, a MÁV-val, Volánnal koordinálva közös fedezeti forrásból kialakítottuk a MÁV-'pályaudvaron az autóbusz-pályaudvart is. — Az állomás épületében a megfelelő váró, a szociális helyiség, a pénztár a Volán- járatok utasainak is rendelkezésére áll és nem kell a szabad ég alatt az autóbuszra várni szakadó esőben. Az autóbuszok indulásáról, érkezéséről hangos híradón tájékoztatást kapnak. A menetrend is kifüggesztésre kerül, valamint a menetrendi füzet a Volán-pénztárakban beszerezhető. Minden* autóbuszjáratnak jelölve van az indulás-érkezési helye, ahol szilárd burkolatú járdasziget van, így nem tudom, hogy miért veti fel azt a problémát a levélíró, hogy az állomás előtti területről a taxik részére a burkolt területből helyet biztosítottunk. — Az utazók többsége elismeri, hogy a jelenleg kialakított autóbusz-állomás lényegesen jobb körülményeket biztosít az utazóközönség részére, mint a városközpontban lévő korábbi állomás, ahol állandóan fennállt az élet-, a baleseti veszély, mivel a területen volt egy forgalmas gyalogjáró is, amellett, hogy a pályaudvar is mindig túlzsúfolt volt. Szükséges-e a kémények javítása? A szekszárdi Toldi u. 1—3 —5. számú épületben lakók bejelentéssel fordultak szerkesztőségünkhöz. Elmondták, hogy a városgazdálkodási vállalat kisiparost küldött ki a lakóházakhoz kémények javítására. A lakók mélységesen fel vannak háborodva, mivel fűtési szezonban állnak neki kéményt javítani, így fűteni sem igen lehet. Kérdezik, hogy a javítást nem lehetne-e későbbre, a fűtési szezon végére halasztani. A választ Orbán György, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója küldte meg: — Bérlői bejelentések alapján a városgazdálkodási vállalat megbízta a Tolna megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalatot, hogy vizsgálja meg az épület kéményeit, melyre 1984. június és július hónapban került sor. Erről a vizsgálatról szakvélemény készült, amelyből kiderült, hogy a kémények rosszak, állapotuk nem megfelelő, füstmér- gezés-veszélyesek. A kéményseprői vizsgálat elhúzódása miatt került sor a speciális javítási munka kivitelezésének megrendelésére. Két vállalatot kértünk fel a munkavégzésre, de ezek anyaghiányra és kapacitás- hiányra hivatkozva nem vállalták a javítást. A munka elvégzésével szeptember elején megbíztunk egy pécsi kisiparost, míg a speciális javítóanyar got vállalatunk szepitember végére tudlta beszerezni. Ez év október 8-án lakógyűlést hívtunk össze, itt ismertettük a munka elvégzésének fontosságát, sorrendjét, valamint válaszoltunk a bérlők által feltett kérdésekre, észrevételekre. A munka 1984. október 9-én megkezdődöt. Helyesbítés Lapunk múlt vasárnapi számában, az ön kérdez—Mi válaszolunk rovatban, Milyen kedvezményeket ad iaz OTP? címmel közöltük az OTP Tolna megyei Igazgatóságának válaszát. Tény, hogy ilyen kérdést több olvasónk is feltett. A közölt válasz azonban csak egy konkrét kérdezőnek szólt. Az OTP tehát nemcsak azokat a kedvezményekeit biztosítja általában, amit felsoroltak egy konkrét kérdés kapcsán. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A közelmúltban tájékoztatást adtunk öröklési jogunk néhány alapvető rendelkezéséről. Miután az elmúlt héten nem jelent meg olyan új jogszabály, amely szélesebb körű érdeklődésre tarthatna számat, az említett tájékoztatásunkat követően érkezett olvasói levelek között pedig több olyan volt, amely további felvilágosítást kért az öröklés szabályairól, ez alkalommal visszatérünk erre a témára, és 'két kérdést emelünk ki: Az egyik az, hogy ki nem szerezheti meg a hagyatékot, a másik pedig a hagyatéki tartozásokért való felelősség kérdése. Az első kérdéssel kapcsolatban mindjárt kiemeiendőnek tartjuk, hogy nem szabad összetéveszteni a tulajdon- szerzést korlátozó jogszabályokat az öröklést korlátozó rendelkezésekkel. Köztudomású, hogy akinek már van háza, öröklakása, szövetkezeti lakása, vagy akinek telke, üdülője van, az másik házat, öröklakást, telket, üdülőt stb. nem szerezhet meg. Örökölni azonban lehet ilyen házat, telket, üdülőt stb. akkor is, ha az már a második. Ilyenkor azonban a tulajdonosnak kötelessége, hogy a két ház, telek, üdülő, stb. közül az egyiket megfelelő határidőn belül értékesítse: eladja, elajándékozza stb. Nem szerzi meg azonban az örökös a takarékbetétkönyvben elhelyezett összeget, ha az örökhagyó a takarékbetét elhelyezésekor úgy nyilatkozott, hogy azt halála esetén az általa megjelölt személy kapja meg. Öröklési szerződés alapján földet magánszemély csak engedéllyel szerezhet meg, ha ilyen engedélye nincs, öröklésről sem lehet szó. Külföldiek ingatlanszerzését jogszabályaink korlátozzák ugyan, ezek a korlátozások azonban az öröklésre nem vonatkoznak. Más kérdés, hogy ha pl. valamely külföldi állaim csak azért tagadná meg az öröklést egy magyar állampolgártól, mert az illető magyar állampolgár, a magyar államnak is joga volna ilyen szabályt alkalmazni az érintett külföldi állam polgárával szemben. A második kérdéssel kapcsolatban rögzítendő, hogy az örökösre nemcsak a jogok szállnak át, hanem az örökhagyót terhelő összes kötelezettség is. Az örökösök — az öröklési szerződés esetét kivéve — ingyen szerzik meg az öröklött vagyontárgyak tulajdonjogát, indokólt tehát, hogy az örökhagyó hitelezői iránt anyagi helytállási kötelezettség terhelje őket, azaz az örökösök — éspedig valamennyien — felelnek a hagyatéki tartozásokért, ez a felelősségük azonban korlátozott mértékű. Nevezetesen a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és hasznaival felelnek a hitelezőknek, ha pedig a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, örökségük erejéig felelnek egyéb vagyontárgyukkal. Nem felel a hagyatéki tartozásokért az az örökös, aki öröklési szerződéssel, tehát nem ingyenesen szerezte meg a hagyatéki vagyontárgyakat, az öröklési szerződéssel ugyanis az örökhagyó arra kötelezte magát, hogy a vele szerződőt tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Minthogy ebben az esetben az örökös ellenértéket adott az örökségért, a hagyatéki tartozásokért nem felelős. A hagyatéki tartozások között az első helyen a törvény az örökhagyó eltemetésének költségeit jelöli meg. Kihangsúlyozandó, hogy az örökhagyót legközelebbi hozzátartozói kötelesek eltemetni. Ha az örökhagyónak vagyona volt, az eltemettetés költségeit az köteles viselni, akire ez a vagyon törvényes vagy végrendeleti örökségként átszállt. Az eltemettetés költségeihez tartoznak egyébként az örökhagyó holttesté- nék szállításával kapcsolatos költségek, a kegyeleti költségek, ideértve az egyházi szertartások stb. költségeit is. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szerevezetének elnöke Katonai pálya választás Középiskolai honvédkollégium A katonai pályaválasztás — hasonlóan a polgári élet pályaválasztási lehetőségeihez — szorosan kapcsolódik egy meghatározott iskolatípus választásához is. Az általános iskola 8. osztályát befejező fiataloknak mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a tiszti, vagy tiszthelyettesi pályán kíván- nak-e haladni. Szocialista államunk — közvetlenül a Magyar Néphadsereg révén — ,a Itanulói feltételek biztosításával segítségére kíván lenni annak, aki ezt a pályát választja. Aki hivatásos tiszt kíván lenni, meg kell szereznie az érettségi bizonyítványt, majd pedig él kell végeznie a katonai főiskolát. A katonai tiszti, tiszthelyettesi hivatást vállaló, arra rátermett fiatalok továbbtanulásához a feltételeket szervezett keretek között, a néphadsereg felügyelete alatt, annak keretében működő kollégiumok biztosítják. Ezekben rendelkezésükre áll minden anyagi és szellemi lehetőség, amely la továbbtanuláshoz, a tiszti és tiszt- helyettesi pályához szükséges iskolai végzettség és képesítés megszerzéséhez szükséges. A Magyar Néphadsereg ugyanakkor azt is lehetővé kívánja tenni, hogy a tehetséges fiatalok anyagi gondok nélkül, a legjobb feltételek mellett végezhessék a középfokú tanulmányaikat, készülhessenek a katonai tanintézetekben való továbbtanulásra. E célok érdekében a Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Magyar Néphadsereg honvédkollégiumait, amelyek a középiskola eredményes elvégzése esetén biztosítják növendékeik számára, hogy a katonai főiskolákon folytassák tanulmányaikat, készüljenek a hivatásos katonai pályára. A honvédkollégiumok a Honvédelmi Minisztérium közvetlen irányítása alatt működő nevelési intézmények. Növendékeik — a polgári kollégiumok diákjaihoz hasonlóan — polgári középiskolákban tanulnak. Hazánkban jelenleg hat középiskolai honvédkollégium működik Egerben, Nyíregyházán, Tatán, Győrben, Szegeden és Balassagyarmaton. 1985 szeptemberében indul kollégium Zalaegerszegen. Megyénk jelenleg a tatai kollégiumhoz van utalva. Előreláthatólag 1986 szeptemberében Pécsen is megkezdi működését a honvéd- kollégium. Ettől kezdve megyénk a pécsi kollégiumhoz fog tartozni. A létszámot Baranya és Tolna megyéből kell biztosítani. A honvédkollégiumba azok a 8. osztályos fiútanulók jelentkezhetnek, akik — vanzódnak a katonai életpálya, a tiszti hivatás iránt, és szüleikkel (törvényes képviselőjükkel) egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén és a középiskola eredményes befejezése után tanulmányaikat a Magyar Néphadsereg valamelyik katonai főiskoláján folytatják. A növendékek ingyen kapják a formaruhát és a polgári öltözetet is A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika és orosz nyelv) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, valamint a szerződésben rögzített feltételek vállalása. Azonos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesülnek a nagy családos fizikai dolgozó szülők gyermekei, az egyedülálló szülő által eltartottak és az állami gondozottak. A pályázók a szükséges je- lentkezási okmányokat a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnál szerezhetik be. A pályázók a Magyar Néphadsereg Sorozó Központjában felvételi vizsgán vesznek részt, amely egészségi és pszichológiai vizsgálatból, fizikai képességvizsgálatból és bizottsági beszélgetésből áll. KOLLÉGIUMI JUTTATÁSOK A honvédkollégiumok, bár más-más helységben, eltérő feltételek mellett jöttek létre, a közösségi élet valamennyi főbb összetevőjét tekintve azonosan kedvező körülményeket nyújtanak növendékeik számára középiskolai tanulmányaik elvégzéséhez, a katonai főiskolai továbbtanulásra való felkészüléshez. A növendékek gondtalan felkészülése, családuk anyagi megterhelésének csökkentése érdekében valamennyi növendék teljes és ingyenes kollégiumi ellátásban részesül. Ez magában foglalja a teljes alsó- és felsőruházattal való ellátását. Minden növendék azonos, formaruha jellegű öltözetet, ezen kívül a mindennapos használatra szolgáló, saját maguk választotta köznapi ruházatot, valamint sportruházatot kap. A növendékek az életkori sajátosságuknak minőségben és mennyiségben egyaránt megfelelő, a kollégiumok saját konyháján elkészített menükből napi ötszöri étkezésben részesülnek. A kollégiumtól való távoliét időszakában — szünidők, eltávozások idején — a kollégiumi étkezés mindenkori ellenértékét pénzben kapják kézhez. A szükséges iskolai felszerelést, tankönyveket, füzeteket, vonalzókat, táskákat Stb.) a kollégium vásárolja meg, illetve az iskolák kívánalmainak megfelelően bővíti. A növendékek havonta egységesen 230 forint zsebpénzt kapnak. Ez az összeg az első félévtől kezdődően a tanulmányi eredménytől függően 50—150 forint tanulmányi pótlékkal nő. A kollégium évente 6 alkalommal megtéríti a hazautazás költségét. A többi utazáshoz a diákigazolvány utazási kedvezményét vehetik igénybe. A szakkörök nagy része a növendékek honvédelmi nevelését egészíti ki. Természetesen lehetőség van egyéb, az egyéni érdeklődést szolgáló szakköri tevékenységre is. A szakkörök közül a gépjárműbarát szakkörben a gépjárművezetői engedély megszerzése a cél, a híradás- technikai szakkörben megtanulható egyszerű működőképes híradástechnikai eszközök tervezése, készítése. A fentieken kívül egyes intézményekben van még modellező-, hadtörténeti, lövész-, fotó-, barlangász, búvárszakkör stb. SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK Az egészséges életmód egyik alapelve a sportolás. Erre az intézetek megadnak minden lehetőséget. Az iskolai testnevelésen kívül a növendékek heti egy alkalommal 2 óra időtartamban kötelező sportfoglalkozáson vesznek részt, szabad időben pedig kedvük szerint sportolhatnak. Ehhez rendelkezésre állnak sportpályák, kondicionáló termek, edzőgépek és különböző sporteszközök. Tág lehetőségei vannak a labdajátékok, atlétika, lövészet, úszás, természetjárás, síelés, önvédelmi és más sportágak gyakorlásának. MŰVELŐDÉS, KULTURALÓDAS Az intézetekben több ezer kötetes könyvtárak vannak, amelyekben a tanuláshoz szükséges irodalmon kívül megtalálhatók a magyar és világiro'dalom legjobb művei, a tudomány, a technika művelőinek publikációi. A könyvtárakban hozzá lehet jutni a különböző folyóiratokhoz, újságokhoz is. A növendékek részére rendszeresen szerveznek színház-, mozi-, múzeum-, tárlat-, hangversenylátogatásokat. Irodalmi színpadok, színjátszó-, versmondócsoportok, irodalmi, képzőművészeti önképzőkörök, zenekarok segítik elő a kultu- rálódást, a szabad idő hasznos eltöltését. TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A honvédkollégiumokban a növendékek tanulmányaikat polgári ruhában, a szerződésben vállalt feltételek szerint folytatják. A tiszti hivatást választók többsége a középiskola elvégzését és az érettségit követően — külön felvételi vizsga nélkül — a katonai főiskolákon folytatja tanulmányait. A kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulók egy részének — rátermettségük és a néphadsereg igényei szerint — lehetősége van külföldi katonai tanintézeti képzésre is. A kiválóan végzettek egyéni elbírálása alapján engedélyt kaphatnak arra, hogy eredményes felvételi vizsga után polgári egyetemi (főiskolai) képzésben is részesülhessenek. A továbbtanulási lehetőségek biztosításával a kollégiumi növendéket a néphadsereg a jövő tisztjeiként tartja számon.
