Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1984. november 10. Pihenő a gyári kantin udvarán Az iparosodó Közép-Vietnam A közép-vietnami térség legnagyobb városában, Da Nangban vagyunk, amelynek lélekszáma jóval meghalad­ja a milliót. Tízegynéhány éve baljós csengése volt a Da Nang névnek, hiszen az amerikai B 52-es óriásbom­bázók innen szálltak fel, hogy egész városokat, vidé­keket tegyenek a föld szí­nével egyenlővé. Az egykori katonai reptér kifutópályá­járól ma polgári gépek is fel­szállnak, innen indul napon­ta — ha éppen nem törlik a járatot üzemanyaghiány mi­att — Hanoiba, illetve Ho Si Mirth városba tartó AN—24- es, szovjet gyártmányú utasszállító kisgép is. A re­pülőtér körül kunyhók átha­tolhatatlan szövedéke. Vala­mikor itt éltek a Da Nang­ban állomásozó amerikai ka­tonákat kiszolgáló vietnami családók. Változások A bádoglemezekből, kar­tonhulladékból, kiszuperált 'katonai szerkezetekből, jár­művekből összetákolt vis­kók ma is változatlanul megvannak. Lakóik viszont már másból élnek. A nagy­város izmosodó iparában, a Da Nangtól délre húzódó sík vidék mezőgazdaságában vagy az itt bőkezűbben fize­tő halászatban keresnek meg­élhetést. Egész Vietnamban nagyon sokan foglalkoznak a közvetítőkereskedelem­mel — ehhez a többmilliós munkaerőfelesleg is hozzájá­rul — s ez alól Da Nang sem kivétel. Hatalmas piaca ötpercnyi gyalogjárásra van a városközponttól. Az áru­sok előtt a híres da nangi, pogácsaformájú, rücskösbőrű, de belül igen finom naran­csok halmaza, zöld banán, papaya-hegyek tornyosulnak, de megtalálni a múlt ma­radványait is, az emerikai hadsereg itthagyott felszere­lési tárgyait, katonazubbo­nyokat, keki-ingeket, nadrá­gokat. A piacot északi irányban elhagyva, útban a festői Fel­hőszoroshoz, szépen karban­tartott, rendezett udvarú üzem tűnik fel az össze­visszasághoz, rozsdás alkat­rész-halmazokhoz, szétdobált gépekhez szokott szemnek. A takaros kapu fölött felirat: Da Nang nevű gyár. 1975. az Nha May Da Nang — azaz országegyesítés, a felszaba­dulás után kezdtek hozzá építéséhez, és 1977. február­jában már termelt is. Per­sze, senki se gondoljon vala­miféle óriáskombinátra, a 400 dolgozót foglalkoztató lé­tesítményt a műhelyek nagy­sága szerint nálunk inkább üzemrésznek vagy ktsz-nek hívnánk. / Dugattyútól alumínium fedőkig Lam Cong Bi gépészmér­nök, igazgató-helyettes is­mertet meg bennünket a gyárral, miközben a hosszú tárgyalóasztal mellett ülve szemügyre vesszük a vitrin­ben kiállított termékeket. Meglep a sokszínűség. Teher, autó dugattyúktól alumínium fedőkig, olcsó tömegcikkekig mindent látni. Ez a sokolda­lúság előnőy is, meg hátrány is. Előny, mert sok minden­hez ért a gyártó kollektíva, gyorsan követhetné a piac igényeit — ha ez szempont lenne. Hátrány, mert a szé­les gyártmányskála miatt na­ponta gépet, technológiát keli váltani. A vállalat még egye­lőre szigorúan központi irá­nyítás alatt ál, tervutasítások szabják meg a munkát. A központ, Hanoi viszont messze van. Amíg a levelek, utasítá­sok megjárják a kilométer­ben is kétezret kitevő hosszú utat, sokszor már késő. Ez persze nemcsak Da Nang-i, ha­nem országos probléma is. Az 1980—81-ben kezdett óvatos, reformjellegű útkeresés a gazdaságirányításban ezt az általános gondot is elűzheti. Ha jobban engednék őket a saját lábukra állni — ahogy Lám Cong Bi mondja —, na­pok alatt letörhetnék 'a masze­kok, zugműhelyek által kéz- bentartott Da Nang-i alkait- részpiac magas, spekulatív árait, a rossz minőségű termé­kek kínálatát. A gyár, élve a tömegtermelés, a gépesítés, a viszonylag nagyobb szériák előnyeivel, olcsóbban és jobb minőségben gyárthatná az 50 köbcentiméteres Honda kis­motorok igen keresett dugaty- tyúit, más alkatrészeit. De minthogy köti őket a terv­fegyelem, a központhoz való szoros viszony, egyelőre te­hetetlenek. Körbejárjuk az üzemet, be­lül is a már említett kato­nás, szokatlan rend. A gépek ugyan sokfélék, az amerikai, tajvani forgácsolómasinák mellett szovjet lengyel, bol­gár gépeket is látni. Szociális létesítmények Bölcsödé, tiszta óvoda, egy­szerű orvosi rendelő — ezek a szociális létesímények mél­tán keltenek föltűnést egy közép-vietnami gyárban, hi­szen ma még rendkívülinek számítanak. Mint ahogy a gyári kantin is az, ahol a dolgozók naponta egyszer en­ni kapnak és a városi árak­nál lényegesen olcsóbban le­het cigarettát, hordós sört, kenyeret kapni. A gyár kol­lektívája jó munkával, rend­szeres tervteljesítéssel' hálál­ja meg ezeket a kivételes munkakörülményeket. Dunai Péter Óvodások ebédje a Da Nang gyárban (A szerző felvételei — KS) Látogatás Da Nangban Csehszlovákia Felavatták a harmadik atomreaktort Apátszentmihály, ez a Nagyszombattól 12 'kilométer­rel északra fekvő falucska ré­gebben még a térképeken is csak elvétve szerepelt. Né­hány éve azonban az érdek­lődés homlokterébe került, mivel itt kezdték meg az el­ső, könnyűvízes reaktorral felszerelt csehszlovák atom­erőmű építését. Az energetikai létesítmény tulajdonképpen két erőmű­ből áll, amelyek mindegyi­kéhez két-két blokk tarto­zik. A blokkokat 440 mega­wattos reaktorokkal szerelik fel, s üzemanyagként dúsított uránt alkalmaznak. Az első erőmű építését 1973-ban kezdték meg, az el­ső blokkot pedig 1978 őszén helyezték üzembe. Az erőmű már 1978 decemberében ára­mot szolgáltatott. A második blokkot 1980-ban adták át ' rendeltetésének, s ezzel az erőmű teljesítménye elérte a tervezett 880 megawattot. Közben hozzáláttak a má­sodik erőmű felépítéséhez is. Bár ez is két blokkból áll, a beruházási 'költségek csak­nem megduplázódtak. Ennek az egyik óka, hogy míg az el­ső erőmű blokkjaiban 2 700 mérőműszert alkalmaztak, a másodikban már ötszázzal többet. A másik pedig az, hogy míg az eliső erőmű főbb beren­dezéseit és reaktorait a Szov­jetunió szállította, a máso­dikét már csehszlovák üze­mekben készítették (szovjet dokumentáció alapján). Az első blokk üzempróbáit 1984. nyarán fejezték 'be. A 15 000 négyzetkilométernyi zárt zó­na vizsgálata során mindösz- sze 22 négyzetcentiméternyi területen fedeztek fel zárási hibát. Ezt kiküszöbölték, s a reaktorba behelyezték az üzemanyagot. A reaktor au­gusztusban érte el az úgy­nevezett kritikus pontot és megindult az ellenőrzött ha­sító reakció is. A további mérések után a technikusok előbb az első, majd a máso­dik turbógenerátort is be­kapcsolták az elektromos há­lózatba. Csehszlovákia szovjet se­gítséggel épült atomerőmű­veinek kapacitása ezzel el­érte az 1 320 megawattot. Je­lenleg az atomerőművek az összes erőművi teljesítmény 7 százalékát adják. Ám mi­vel ezek igen megbízható áramforrások ,az országos áramszolgáltatásban elért arányuk ennél magasabb. 1983-ban 8 százalék volt, 1985-'ben pedig már valószí­nűleg megközelíti a 15 szá­zalékot. Az Apátszentmihá- lyon most átadott új blokk mellett bekapcsolódik az or­szágos energetikai hálózat­ba a dél-morvaországi Duko- vany község környékén léte­sített atomerőmű első blokk­ja i'S. Az apátszentmihályi atom­erőmű 1978 óta körülbelül 26 milliárd kilowattóra villany­áramot termelt, s ezzel 26 millió tonna barnaszenet ta­karítottak meg a népgazda­ságnak. Tervet készítettek az apát­szentmihályi atomerőmű fá­radt hőjének felhasználására is. Apátszentmihály és Nagy­szombat és a környező tele­pülések között csővezetéket fektetnek le, s az erőmű fá­radt hőjét átáramoltatva há­zakat, létesítményeket fűié­nek vele. A primér ágban a víz hőfoka eléri a 150 Cel- sius-fokot, az irányváltó ág­ban pedig a 70 Celsius-fokot. Az irányváltó ág vizét a me­zőgazdaságban is hasznosít­ják, üvegházak felfűtésére. Az első hővezeték Nagyszom­batba irányul, s energiával látja el az üzemeket, a Skloplast Vállalatot és más fogyasztókat. A többi veze­téket Leopoldov és Galgóc község felé építik ki. Ily mó­don az erőmű további 180— 240 megawattnyi teljesítmé­nyét tudják felhasználni, vagyis azt a hőenergiát, amely különben a hűtőtor­nyokból a levegőbe kerülne. Később ezt a megoldást a többi csehszlovák atomerő­műben is alkalmazzák. Az apátszentmihályi atom­erőmű újabb blokkja előre­láthatóan 1985 végén áll üzembe. (BUDAPRESS-ORBIS) Magyar-román kapcsolatok Magyarország és Románia 1948. január 24-én kötötte meg első barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződését. Az államközi-politikai kap­csolatok e kétoldalú megál­lapodás keretében és alapján fejlődtek. A szerződés megújítására 1972. február 24-én került sor, a Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség bukaresti látoga­tásakor. Az esemény kap­csán mindkét fél hangsúlyoz­ta: az 1948-as szerződés nagy szerepet játszott a magyar és a román nép barátságá­nak fejlődésében. A kát or­szág kapcsolatai bővültek, az állami szervek között szá­mos területen hathatós együttműködés alakult ki. 1977-ben Nagyváradon és Debrecenben találkozott Ká­dár János és Nicolae Ceau- sescu. A találkozón aláírt közös közlemény a többi kö­zött felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei sokat te­hetnek a magyar és a ro­mán nép közeledésének elő­mozdításáért. A kapcsolatok ápolásában jelentős, hogy az idén feb­ruár 22-én két évre szóló magyar-román írószövetségi együttműködési megállapo­dásit írtak alá Budapesten. Az együttműködés alapján a két ország Írószövetsége köl­csönösen fogadja egymás al­kotóit. Mindkét országban megrendezik „A drámairo­dalom aktuális problémái” 'című kerekaszlal-beszélge- tést. Sor kerül az irodalmi folyóiratok szerkesztőinek tapasztalatcseréjére. A jövő évi tervek között szerepel a prózairodalom kérdéseit meg­vitató kerékasztal beszélge­tés kölcsönös megrendezése. Az idén május 11-én inták alá Budapesten az 1985-86- ra szóló magyar—román mű­vészcsere-egyezményit az Aria román művészeti ügy­nökség és az Interkoncent vezetői. A megállapodás alapján ez év augusztusában, a Románia felszabadulásá­nak 40. évfordulójára ren­dezett ünnepi műsoron Ma­gyarországon vendégszerepei Alexandru Guitu gordonka- művész Dnagos Mihailescu zongoraművész, Iosif Gerst- nengst orgonaművész és a marosvásárhelyi Állami Fil­harmónia kamarazenekara, illetve a Romániában sorra kerülő megemlékezésen fel­lép Szabó Csilla zongoramű­vész, Lehatka Gábor orgo­naművész, Matuz István fu­volaművész és Sándor János karmester. Május 26-án Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes bizottság XVII. ülés­szaka. Megállapították, hogy a két ország közötti árucse­re-forgalom az 1980. évi 400 millió rubelről! 1983-ra — folyó áron számítva — 430 millió rubelre emelkedett. Mivel a növekedési ütem elmaradt a lehetőségektől, a bizottság célul tűzte ki az árucsere-forgalom bővítését és a gépjelilegű termékek forgalmának kiegyensúlyo­zását. Megbízták a két or­szág ágazati minisztériuma­it, hogy kezdjék meg az ér­vényben lévő kooperációs és gyártásszakosítási egyezmé­nyek 1990-ig történő meg­hosszabbítására és bővítésé­re irányuló tárgyalásokat. A jövőben különösen a közúti járműiparban, a sze- mélygépkocsi-gyántásban, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártásban, a számítástechnikában, a mikroelektronikában és a biotechnikában kínálkoznak kooperációs és gyártássza­kosítási lehetőségek Magyar- ország és Románia között. Szovjetunió Tudományos és technikai érdekességek A mágneses tér és az agyműködés Az emberi szervezet egy rendkívül finom elektro­mágneses rendszer, amely mágneses mezőt gerjeszt, s maga is azonnal reagál a mágneses mezőben bekövet­kező változásokra, akár a szervezeten belül, akár a külső környezetben mennek végbe — állítja Jurij Holodov neurofiziológus. Egészen a közelmúltig a tu­dósok nem vették tekintetbe az emberi szervezet mág­neses kölcsönhatását a (mindenfajta ipari és háztartá­si mágnességgerjesztővel telített (modern civilizáció által létrehozott mágneses alappal. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája idegműkö­dési intézetében, ahol Holodov dolgozik, kimutatták, hogy a mágneses tér kihat a motorikus szervek műkö­désére, befolyásolja az ember felfogóképességét és emlékezőtehetségét. A kísérletek bebizonyították, hogy az alacsony fokú elektromágneses hatás növeli a mo­torikus tevékenység intenzitását, a szem színérzé­kenységét, érzékenyebbé teszi a szervezetet az elektro­mosságra és más külső tényezőkre. Ezzel szemben az erős mágneses hatás csökkenti a szervezet reagáló­képességét. Holodov szerint az elektromágneses sugárzás be­folyásolhatja az agy felépítését anélkül, hogy az érzé­kelő központokon átmenne. Az a feltevés sem kizárt, hogy a mágneses hullámok valami módon növeke­désserkentő vagy az intellektuális fejlődést gyorsító szerepet töltenek be. Újabb hipotézis a Tunguz-rejtélyről A Tunguz-rejtély magyarázata évtizedek óta fog­lalkoztatja a tudósokat és a közvéleményt. 1908. jú­nius 30-án reggel Szibériában, a Tunguz folyó mellet­ti tajgán hatalmas, 35 megatonnás nukleáris töltet pusztító erejével egyenértékű robbanás történt, ame­lyet még ezer kilométer távolságban is megérezték. A meteorológiai adatok szerint a robbanás után keletkező légnyomás hullámai kétszer kerülték meg a Földet. A robbanás 40 kilométeres körzetben letarolta a fákat. Noha a húszas évek óta számos expedíció térképez­te föl a körzetet, a hihetetlen erejű robbanás okára mindeddig nem sikerült egyértelmű és elfogadható magyarázatot találni. Abban mindegyik feltételezés egyetértett, hogy a robbanás kozmikus eredetű volt, üstökösmag vagy meteorit okozta.

Next

/
Thumbnails
Contents