Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1984. november 10. /'’ tolna ^ ixlÉPÜJSÁG 9 Bolgár komputerek Az élet minden területén A múlt évi bulgáriai sakk Európa-bajnokság alkalmával a világbajnok Karpov edző­je, Igor Zaicev nemzetközi nagymester többször meg­mérkőzött egy szokatlan el­lenféllel: a Pravaz—82 bol­gár személyi számítógéppel. Igaz, a játszmák a kiváló szovjet sakkozó győzelmével végződtek, de Zaicev szerint a mikrokomputer kiváló tré­ningpartnere lehet a legki­válóbb játékosoknak is. Persze, a sakkjáték nem meríti ki a mikrokomputer lehetőségeit. Segítségével ér­dekes kalandokat „élhetünk át”, utazhatunk a világűr­ben, játszhatunk golfot, vagy labdarúgást. Zenét szerezhe­tünk, keresztrejtvényt fejt­hetünk, vagy éppen idegen nyelveket tanulhatunk. Mindez ma már nem újság, hiszen a mikrokomputerek lehetőségei közismertek. A mikrokomputer úgyszólván az élet minden területén, a legkülönbözőbb szakmákban felhasználható. Személyi szá­mítógépekkel dolgoznak ma már ipari alapanyagok, égési eljárások és kazánok hőcse­réje gyorsanalízisénél. Gépe­ket, hidraulikus és pneuma­tikus építőelemeket, kémiai, technológiai eljárásokat ter­veznek stb. Nemrégiben Bulgária még importálni volt kénytelen mikrokomputereket, ma pe­dig maga állítja elő azokat. A bolgár szakemberek a kvarcórák, zsebszámológépek és elektronikus mérőkészülé­kek tanulmányozása során viszonylag rövid idő alatt el­jutottak az első személyi számítógépek — az IMKO— 1 és az IMKO—2 létrehozá­sáig. Ez utóbbi PRAVEZ—82 néven vált ismertté, ugyanis a pravezi műszergyárban készül. Az eredmény a bol­gár elektronika és mikro­elektronika, mindenekelőtt a félvezetők és a mikropro­cesszorok gyártása a 70-es években történt célratörő fejlesztésének köszönhető. Jelenleg a bulgáriai mik­rokomputereket, mint tanesz­közöket az oktatásba vezetik be. Segítenek az önálló ta­nulásban és az ismeretek el­lenőrzésében. A közép- és főiskolákat folyamatosan lát­ják el velük. A Pravez—82 „előadásokat tart”, foglalko­zásokat vezet, sőt vizsgáz­tat is. Segítségével diploma- munkák készülnek a mikro­elektronika, geodézia, tech­nológiai eljárások modelle­zése területén. Személyi szá­mítógépeket használnak az építő és tervező szervezetek, különösképpen az adminiszt­rációban. Kimutatták példá­ul, hogy bizonyos adminiszt­ratív munkák 14-szer gyor­sabban végezhetők el kom­puter segítségével, mint a hagyományos módszerekkel. A PRAVEZ—82 gyakorla­ti alkalmazási területe szin­te határtalan. A mikrokom­puter részére eddig 3000 kü­lönféle program készült a mezőgazdaság, állattenyész­tés, gyógyítás, szövegfeldol­gozás, jogtudomány, mate­matika, szociológia, grafika, zene, oktatás, raktározás stb. területén. A mikrokomputer szükségtelenné tesz egy sor egyhangú és időt rabló mun­kát és egy gyors elemzést tesz lehetővé. Bulgáriában az idén újabb univerzális mikrokomputer, az „ISOT 1031 S” gyártását is megkezdik. De már foly­nak az eredményes kísérle­tek a nagy teljesítményű „ISOT 1036 S” és „ISOT 1037 S” mikrokomputerek előállítására, amelyek a mérnöki és tervezőmunka automatizálást teszik majd lehetővé. g- i. Középkori receptek A középkori Örményor­szágban használatos orvos­ságok receptjeit fedezték fel a jereváni Matenadaranban, az ősi kézirattárban. A kö­zépkori gyógyítók a vesekö­vek feloldásához ürömből, csalánból, gyöngykölesből álló főzetet alkalmaztak. A daganatok gyógyításánál kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tottak például a zergevirág- nak (Doronicum) és az ag­gófűnek. A kibetűzött kéziratok ar­ról tanúskodnak, hogy Ör­ményországban már a har­madik században kórháza­kat hoztak létre az elmebe­tegek, és leprakórházakat a bélpoklosok számára. Az ideg- és pszichés betegsége­ket gyógynövényekkel és pszichoterápiával gyógyítot­ták. A Matenadaran gyűjtemé­nyében körülbelül 1500 kéz­iratos gyógykönyv találha­tó. Ezeket a kéziratos köny­veket — az elsők a X. szá­zadból datálódnak — a gyakorlati orvostudomány­nak, az anatómiának, a fi­ziológiának és a kortannak szentelték. A Szerzők a kéz­iratokban olyan ősrégi mun­kákra hivatkoznak, amelyek nem maradtak fenn. (APN—KS) F _ Uj nemzeti park Zsiguliban Űí nemzeti parkot létesítettek a Volga mentén, a nevezetes történelmi vidéken, Zsiguliban. A 134 ezer hektáros parkban minden feltételt megteremtettek ah­hoz, hogy eredeti szépségében őrizzék meg az egye­dülálló tájegységet, s az iltt Italálható történelmi és kulturális emlékeket. Ma a Szovjetunióban 134 természetvédelmi területet tartanak számon, amelyeknek területe összesen mint­egy 14 millió hektár. A természetvédelemre a mostani ötéves tervben 10,3 milliárd rubelt fordítanak, 11 szá­zalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. A környezet- és természetvédelmi feladatok meg­oldásában nagy szerepet játszik a lakosság. Valiameny- nyi köztársaságban működik például környezetvédel­mi társaság, a legnagyobb létszámú az Orosz Föderá­cióban. A szovjet környezetvédők 230 ezer alapszer­vezetében 36 millió társadalmi munkás tevékenyke­dik. Jugoszlávia A régészek eldorádója Fél évszázaddal ezelőtt kezdték el Vukovar közelé­ben a vucedoli ásatásokat, de a régészek érdeklődése a mai napig sem lanyhult. Vu- cedol még mindig a régé­szek eldorádója. Az egykori kutatók egyértelműen bebi­zonyították, hogy a Duna mentén ősrégi települések maradványait rejti magában a föld mélye. A 600 négy­zetméternyi, háromszög ala­kú Gradac települést példá­ul 1938-ban tárták föl. A legújabb ásatásokat dr. Nives Majnaric-Pandzic irá­nyítja, aki munkatársaival 800 négyzetméteres területen dolgozik. A feltárt kerámia­leletek típusai és díszítései alapján megállapította, hogy a vucedoli településeket há­rom szakaszban újították föl. Az időszámítsáunk előt­ti 2200-ban már éltek itt em­berek. Ezt eddig nem is sej­tették a tudósok. Időközben sikerült megállapítani a vucedoli és előde, a kosto- laci kultúra közötti össze­függéseket. Eddig mintegy 100 kerá­miamaradványt hoztak fel­színre, s már a település körvonalai is kirajzolódnak. (BUD APRESS—TAN JUG) NDK Vadvízország lakóinak védelme Vadvízország tájait, az ott élő vagy azon átvonuló ma­darak életét, szokásait vizs­gálják az ornitológusok. Megfigyeléseik a vizek kör­nyezetvédelmét és a vízi élő­világ egyensúlyának megőr­zését szolgálják. Az ország délkeleti részé­ben, Drezda megyében már valamennyi tóvidéken beha­tó tudományos elemzés alá vonták a vízi madarakat. A vizek jelenlegi biológiai állapotát figyelembe véve a tudósok javaslatot tettek ar­ra, hogy mely állóvizeket kell természetes állapotuk­ban megtartani, hol szüksé­ges a partokat, kis szigete­ket eredeti állapotukban megőrizni, még abban az esetben is, ha ez a halászat rovására menne. Az ornitológusok sokat fá­radoznak azon, hogy a vízi madarak számára mindenütt kellemes életfeltételeket te­remtsenek. Ahol ez sikerül, ott a természet hosszú tá­von hasznos marad az em­ber számára. Ezek az álla­tok ugyanis egy bonyolult élelmezési lánc utolsó tag­jai, s mint ilyenek azonnal jelzéseket adnak a környe­zetkárosodásról, s rávezetik a tudósokat arra, hogy hol kell azonnal megszüntetni a természeti egyensúlyban fel­lépő zavarokat. Ilyen és hasonló meggon­dolások alapján a világ tíz, legfejlettebb ipari állama között számon tartott NDK- ban sürgős védőintézkedése­ket hoztak még olyan cse­kélynek tűnő kérdésekben is, mint amilyen például a vad- lúdak és hattyúk valameny- nyi fajtájának védelme. Ügyelnek a vizek más élőlé­nyek védelmére is. Gondoz­zák a kismadarakat és a kétéltűeket. Évente három­szor az egész ország terüle­tén számba veszik a madár­állományt. A meggyűrűzött madarak színes nyakörvet kapnak, amelynek kódolt adatait erős távcsövekkel, nagy távolságokból is le le­het olvasni. A vízi világ védelme nem kis terhet ró a szakemberek­re, hiszen az NDK terüle­tén számos tóvidék, folyó­völgy, lápvidék található, s akkor még nem említettük a hosszú tengerparti sávot. Ezek mindegyikét katalogi­zálják, s mintegy félszáz kör­zetet tartanak állandó meg­figyelés alatt. A vízi világ élőlényei — növények és ál­latok egyaránt — állami vé­delem alatt állnak. Az NDK 1978-ban csatla­kozott a vízvidékek konven­ciójához, s tevékenyen együttműködik az Unesco Nagy-Britanniában székelő szervezetével, a Vízimadár Kutatás Nemzetközi Irodájá­val. (BÚD APRESS— PANORAMA) Ukrajnai polgárok Még a múlt század 60-as éveiben települtek bolgárok a Zaporozsi terület Androv- ka és Trojani nevű falujá­ba. Többségük a XXVI. pártkongresszus és a Kelet nevű kolhozban dolgozik. Mindkettő jól jövedelmező gazdaság, a legjobbak közé tartozik a Zaporozsi terüle­ten. Az itt élő bolgárok, oro­szok, ukránok és egyéb nem­zetiségek szorgos munkáját hullámzó búzamezők, gaz­dag termést hozó vetemé­nyeskertek, gyümölcsösök di­csérik. Mivel stabil eredményeik vannak a mezőgazdasági ter­melésben, módjuk van a szo­ciális fejlesztésre is. A két falu évenként több mint egymillió rubelt költ ilyen célra. Androvkában és Tró­jámban csak az elmúlt há­rom esztendő alatt két óvo­da, étkezde, középiskola és klub épült, az utak nagy ré­szét aszfaltozták. Azok a fiatal szakembe­rek, akik Androvkába vagy Trojaniba jönnek dolgozni, „kulcsrakész”; 70 négyzet­méter alapterületű lakást kapnak a gazdaságtól. Mind a két faluban van klub, művelődési ház, úgyhogy az itt élő kolhoztagok életkö­rülményei nem sokban kü­lönböznek a városiakétól. Több emberöltő múlt el azóta, hogy a bolgárok itt letelepedtek, de az elmúlt évtizedek alatt is megőrizték hagyományaikat, nemzeti szokásaikat. Nincs olyan fa­lusi ünnepség, amelyen ne szerepelnének dalaikkal, tán­caikkal, a bolgár konyha pe­dig külön népszerűségnek örvend a faluban. APN—KS Volt egyszer egy magyar krém Lengyelországból... Szépségnek szentelt élet A „Helena Rubinstein” cég kozmetikai készítményeit aiz egész viliágon ismerik. De azit már csak kevesen tudják, hogy az alapító Lengyelországból származik, s hogy a kozmetikai impérium tizenkét ap­ró krémes tégelyből indult... Helena Rubinstein Krakkóban született, 1872-ben. A középiskola elvégzése után édesalpja kívánságára a Jagello-egyetem orvosi kiarána iratkozott be. Hanem an­nak ellenére, hogy szerette a laboratóri­umi munkát, nehezen viselte a gyógyszer- szagot és a vér látványára gyakran el­gyengült, ezért felhagyott egyetemi tanul­mányaival. Apja úgy dönt, hogy férjhez adja egy nálánál kétszer idősebb, vagyonos özvegy­emberhez. Helena azonban egy orvostan­hallgató fiatalemberbe szerelmes, őt vá­lasztja és mikor az ifjú megkéri a kezét, az apja jelenetet rendez, mire Helena ösz- szecsomagol és elhagyja a szülői házat, el Lengyelországot, de még európát is ... Ausztráliában álil csak meg, hogy felke­resse a nagybátyját. Utazókofferjába édesanyja bedugott tizenkét kicsi tégelyt, amelyekben egy Krakkóban élő magyar vegyész, Lukuszky Jakab doktor kozmeti­kai készítménye rejtőzött: egy arckrém. Alapanyaga különféle gyógynövénykivo­natokat, mandulatejet, fahéjeszenciát tar­talmazott. Ausztráliában Helena az egyik melbour- ne-i gyógyszertárban vállal munkát. Vá­sárlói szüntelenül faggatják, árulná el, mi­től olyan szép fiatalos, hamvas a bőre. Végül bátortalanul előhozakodik az édes­anyjától kapott krémmel. Szerény tarta­léka pillanatok alatt elfogy. ír Krakkóba, s mind több és több csomag érkezik a címére. Tartalmuk: a csodálatos krém. Helena szépségszalont nyit Mellbourne-ben amelynek legnagyobb attrakciója a Len­gyelországból származó magyar krém. Nemsokára dr. Lukuszky átadja Heléná­nak a készítmény receptjét, s ezután a krém már helyben készül. Újabb és újabb, egyre tökéletesebb receptek szerint mind több és több fogy belőle. Dr. Lukuszkyval együttműködve további készítményeket hoz forgalomba a szépségszalon vezetője. Bécsi bőrgyógyászokkal konzultál, berli­ni és párizsi orvosok tanácsát kéri. Pá­rizsban ismét tovább tanul: a híres Ber- thold professzornál hallgat plasztikai se­bészetet, anyagcsere-tudományokat és die- tétikát. Mind újabb és újabb szalonokat nyit, beltör az európai piacra is, majd a/z első világháború ultán Amerika is megnyílik előtte. Párizsban hatalmas kozmetikai honszern kialakulásának lehetünk tanúi. Ma a Rubinstein cég közel harmincezer kozmetikai szalon, üzem és laboratórium tulajdonosa, szerte a világon jó hírnévnek örvend, s a jövedelmét csak dollármilliók­ban lehet mérni. Helena Rubinstein 94 éves korában halt meg. Érdekes, hogy a fiatalság és a szépség megőrzésének kulcsát nem a kozmetikai készítményekben látta. Élete alkonyán, a „Szépségnek szentelt élet” c. könyvében azt vallotta: „A munkámban láttam a szépség megőrzésének kulcsát. Hiszek a nehéz munkában. Az embernek nincs ide­je az öregség gondolatával foglalkozni s így fiatalabbnak érzi magát”. (Interpress)

Next

/
Thumbnails
Contents