Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
1984. november 10. /'’ tolna ^ ixlÉPÜJSÁG 9 Bolgár komputerek Az élet minden területén A múlt évi bulgáriai sakk Európa-bajnokság alkalmával a világbajnok Karpov edzője, Igor Zaicev nemzetközi nagymester többször megmérkőzött egy szokatlan ellenféllel: a Pravaz—82 bolgár személyi számítógéppel. Igaz, a játszmák a kiváló szovjet sakkozó győzelmével végződtek, de Zaicev szerint a mikrokomputer kiváló tréningpartnere lehet a legkiválóbb játékosoknak is. Persze, a sakkjáték nem meríti ki a mikrokomputer lehetőségeit. Segítségével érdekes kalandokat „élhetünk át”, utazhatunk a világűrben, játszhatunk golfot, vagy labdarúgást. Zenét szerezhetünk, keresztrejtvényt fejthetünk, vagy éppen idegen nyelveket tanulhatunk. Mindez ma már nem újság, hiszen a mikrokomputerek lehetőségei közismertek. A mikrokomputer úgyszólván az élet minden területén, a legkülönbözőbb szakmákban felhasználható. Személyi számítógépekkel dolgoznak ma már ipari alapanyagok, égési eljárások és kazánok hőcseréje gyorsanalízisénél. Gépeket, hidraulikus és pneumatikus építőelemeket, kémiai, technológiai eljárásokat terveznek stb. Nemrégiben Bulgária még importálni volt kénytelen mikrokomputereket, ma pedig maga állítja elő azokat. A bolgár szakemberek a kvarcórák, zsebszámológépek és elektronikus mérőkészülékek tanulmányozása során viszonylag rövid idő alatt eljutottak az első személyi számítógépek — az IMKO— 1 és az IMKO—2 létrehozásáig. Ez utóbbi PRAVEZ—82 néven vált ismertté, ugyanis a pravezi műszergyárban készül. Az eredmény a bolgár elektronika és mikroelektronika, mindenekelőtt a félvezetők és a mikroprocesszorok gyártása a 70-es években történt célratörő fejlesztésének köszönhető. Jelenleg a bulgáriai mikrokomputereket, mint taneszközöket az oktatásba vezetik be. Segítenek az önálló tanulásban és az ismeretek ellenőrzésében. A közép- és főiskolákat folyamatosan látják el velük. A Pravez—82 „előadásokat tart”, foglalkozásokat vezet, sőt vizsgáztat is. Segítségével diploma- munkák készülnek a mikroelektronika, geodézia, technológiai eljárások modellezése területén. Személyi számítógépeket használnak az építő és tervező szervezetek, különösképpen az adminisztrációban. Kimutatták például, hogy bizonyos adminisztratív munkák 14-szer gyorsabban végezhetők el komputer segítségével, mint a hagyományos módszerekkel. A PRAVEZ—82 gyakorlati alkalmazási területe szinte határtalan. A mikrokomputer részére eddig 3000 különféle program készült a mezőgazdaság, állattenyésztés, gyógyítás, szövegfeldolgozás, jogtudomány, matematika, szociológia, grafika, zene, oktatás, raktározás stb. területén. A mikrokomputer szükségtelenné tesz egy sor egyhangú és időt rabló munkát és egy gyors elemzést tesz lehetővé. Bulgáriában az idén újabb univerzális mikrokomputer, az „ISOT 1031 S” gyártását is megkezdik. De már folynak az eredményes kísérletek a nagy teljesítményű „ISOT 1036 S” és „ISOT 1037 S” mikrokomputerek előállítására, amelyek a mérnöki és tervezőmunka automatizálást teszik majd lehetővé. g- i. Középkori receptek A középkori Örményországban használatos orvosságok receptjeit fedezték fel a jereváni Matenadaranban, az ősi kézirattárban. A középkori gyógyítók a vesekövek feloldásához ürömből, csalánból, gyöngykölesből álló főzetet alkalmaztak. A daganatok gyógyításánál különös jelentőséget tulajdonítottak például a zergevirág- nak (Doronicum) és az aggófűnek. A kibetűzött kéziratok arról tanúskodnak, hogy Örményországban már a harmadik században kórházakat hoztak létre az elmebetegek, és leprakórházakat a bélpoklosok számára. Az ideg- és pszichés betegségeket gyógynövényekkel és pszichoterápiával gyógyították. A Matenadaran gyűjteményében körülbelül 1500 kéziratos gyógykönyv található. Ezeket a kéziratos könyveket — az elsők a X. századból datálódnak — a gyakorlati orvostudománynak, az anatómiának, a fiziológiának és a kortannak szentelték. A Szerzők a kéziratokban olyan ősrégi munkákra hivatkoznak, amelyek nem maradtak fenn. (APN—KS) F _ Uj nemzeti park Zsiguliban Űí nemzeti parkot létesítettek a Volga mentén, a nevezetes történelmi vidéken, Zsiguliban. A 134 ezer hektáros parkban minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy eredeti szépségében őrizzék meg az egyedülálló tájegységet, s az iltt Italálható történelmi és kulturális emlékeket. Ma a Szovjetunióban 134 természetvédelmi területet tartanak számon, amelyeknek területe összesen mintegy 14 millió hektár. A természetvédelemre a mostani ötéves tervben 10,3 milliárd rubelt fordítanak, 11 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. A környezet- és természetvédelmi feladatok megoldásában nagy szerepet játszik a lakosság. Valiameny- nyi köztársaságban működik például környezetvédelmi társaság, a legnagyobb létszámú az Orosz Föderációban. A szovjet környezetvédők 230 ezer alapszervezetében 36 millió társadalmi munkás tevékenykedik. Jugoszlávia A régészek eldorádója Fél évszázaddal ezelőtt kezdték el Vukovar közelében a vucedoli ásatásokat, de a régészek érdeklődése a mai napig sem lanyhult. Vu- cedol még mindig a régészek eldorádója. Az egykori kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy a Duna mentén ősrégi települések maradványait rejti magában a föld mélye. A 600 négyzetméternyi, háromszög alakú Gradac települést például 1938-ban tárták föl. A legújabb ásatásokat dr. Nives Majnaric-Pandzic irányítja, aki munkatársaival 800 négyzetméteres területen dolgozik. A feltárt kerámialeletek típusai és díszítései alapján megállapította, hogy a vucedoli településeket három szakaszban újították föl. Az időszámítsáunk előtti 2200-ban már éltek itt emberek. Ezt eddig nem is sejtették a tudósok. Időközben sikerült megállapítani a vucedoli és előde, a kosto- laci kultúra közötti összefüggéseket. Eddig mintegy 100 kerámiamaradványt hoztak felszínre, s már a település körvonalai is kirajzolódnak. (BUD APRESS—TAN JUG) NDK Vadvízország lakóinak védelme Vadvízország tájait, az ott élő vagy azon átvonuló madarak életét, szokásait vizsgálják az ornitológusok. Megfigyeléseik a vizek környezetvédelmét és a vízi élővilág egyensúlyának megőrzését szolgálják. Az ország délkeleti részében, Drezda megyében már valamennyi tóvidéken beható tudományos elemzés alá vonták a vízi madarakat. A vizek jelenlegi biológiai állapotát figyelembe véve a tudósok javaslatot tettek arra, hogy mely állóvizeket kell természetes állapotukban megtartani, hol szükséges a partokat, kis szigeteket eredeti állapotukban megőrizni, még abban az esetben is, ha ez a halászat rovására menne. Az ornitológusok sokat fáradoznak azon, hogy a vízi madarak számára mindenütt kellemes életfeltételeket teremtsenek. Ahol ez sikerül, ott a természet hosszú távon hasznos marad az ember számára. Ezek az állatok ugyanis egy bonyolult élelmezési lánc utolsó tagjai, s mint ilyenek azonnal jelzéseket adnak a környezetkárosodásról, s rávezetik a tudósokat arra, hogy hol kell azonnal megszüntetni a természeti egyensúlyban fellépő zavarokat. Ilyen és hasonló meggondolások alapján a világ tíz, legfejlettebb ipari állama között számon tartott NDK- ban sürgős védőintézkedéseket hoztak még olyan csekélynek tűnő kérdésekben is, mint amilyen például a vad- lúdak és hattyúk valameny- nyi fajtájának védelme. Ügyelnek a vizek más élőlények védelmére is. Gondozzák a kismadarakat és a kétéltűeket. Évente háromszor az egész ország területén számba veszik a madárállományt. A meggyűrűzött madarak színes nyakörvet kapnak, amelynek kódolt adatait erős távcsövekkel, nagy távolságokból is le lehet olvasni. A vízi világ védelme nem kis terhet ró a szakemberekre, hiszen az NDK területén számos tóvidék, folyóvölgy, lápvidék található, s akkor még nem említettük a hosszú tengerparti sávot. Ezek mindegyikét katalogizálják, s mintegy félszáz körzetet tartanak állandó megfigyelés alatt. A vízi világ élőlényei — növények és állatok egyaránt — állami védelem alatt állnak. Az NDK 1978-ban csatlakozott a vízvidékek konvenciójához, s tevékenyen együttműködik az Unesco Nagy-Britanniában székelő szervezetével, a Vízimadár Kutatás Nemzetközi Irodájával. (BÚD APRESS— PANORAMA) Ukrajnai polgárok Még a múlt század 60-as éveiben települtek bolgárok a Zaporozsi terület Androv- ka és Trojani nevű falujába. Többségük a XXVI. pártkongresszus és a Kelet nevű kolhozban dolgozik. Mindkettő jól jövedelmező gazdaság, a legjobbak közé tartozik a Zaporozsi területen. Az itt élő bolgárok, oroszok, ukránok és egyéb nemzetiségek szorgos munkáját hullámzó búzamezők, gazdag termést hozó veteményeskertek, gyümölcsösök dicsérik. Mivel stabil eredményeik vannak a mezőgazdasági termelésben, módjuk van a szociális fejlesztésre is. A két falu évenként több mint egymillió rubelt költ ilyen célra. Androvkában és Trójámban csak az elmúlt három esztendő alatt két óvoda, étkezde, középiskola és klub épült, az utak nagy részét aszfaltozták. Azok a fiatal szakemberek, akik Androvkába vagy Trojaniba jönnek dolgozni, „kulcsrakész”; 70 négyzetméter alapterületű lakást kapnak a gazdaságtól. Mind a két faluban van klub, művelődési ház, úgyhogy az itt élő kolhoztagok életkörülményei nem sokban különböznek a városiakétól. Több emberöltő múlt el azóta, hogy a bolgárok itt letelepedtek, de az elmúlt évtizedek alatt is megőrizték hagyományaikat, nemzeti szokásaikat. Nincs olyan falusi ünnepség, amelyen ne szerepelnének dalaikkal, táncaikkal, a bolgár konyha pedig külön népszerűségnek örvend a faluban. APN—KS Volt egyszer egy magyar krém Lengyelországból... Szépségnek szentelt élet A „Helena Rubinstein” cég kozmetikai készítményeit aiz egész viliágon ismerik. De azit már csak kevesen tudják, hogy az alapító Lengyelországból származik, s hogy a kozmetikai impérium tizenkét apró krémes tégelyből indult... Helena Rubinstein Krakkóban született, 1872-ben. A középiskola elvégzése után édesalpja kívánságára a Jagello-egyetem orvosi kiarána iratkozott be. Hanem annak ellenére, hogy szerette a laboratóriumi munkát, nehezen viselte a gyógyszer- szagot és a vér látványára gyakran elgyengült, ezért felhagyott egyetemi tanulmányaival. Apja úgy dönt, hogy férjhez adja egy nálánál kétszer idősebb, vagyonos özvegyemberhez. Helena azonban egy orvostanhallgató fiatalemberbe szerelmes, őt választja és mikor az ifjú megkéri a kezét, az apja jelenetet rendez, mire Helena ösz- szecsomagol és elhagyja a szülői házat, el Lengyelországot, de még európát is ... Ausztráliában álil csak meg, hogy felkeresse a nagybátyját. Utazókofferjába édesanyja bedugott tizenkét kicsi tégelyt, amelyekben egy Krakkóban élő magyar vegyész, Lukuszky Jakab doktor kozmetikai készítménye rejtőzött: egy arckrém. Alapanyaga különféle gyógynövénykivonatokat, mandulatejet, fahéjeszenciát tartalmazott. Ausztráliában Helena az egyik melbour- ne-i gyógyszertárban vállal munkát. Vásárlói szüntelenül faggatják, árulná el, mitől olyan szép fiatalos, hamvas a bőre. Végül bátortalanul előhozakodik az édesanyjától kapott krémmel. Szerény tartaléka pillanatok alatt elfogy. ír Krakkóba, s mind több és több csomag érkezik a címére. Tartalmuk: a csodálatos krém. Helena szépségszalont nyit Mellbourne-ben amelynek legnagyobb attrakciója a Lengyelországból származó magyar krém. Nemsokára dr. Lukuszky átadja Helénának a készítmény receptjét, s ezután a krém már helyben készül. Újabb és újabb, egyre tökéletesebb receptek szerint mind több és több fogy belőle. Dr. Lukuszkyval együttműködve további készítményeket hoz forgalomba a szépségszalon vezetője. Bécsi bőrgyógyászokkal konzultál, berlini és párizsi orvosok tanácsát kéri. Párizsban ismét tovább tanul: a híres Ber- thold professzornál hallgat plasztikai sebészetet, anyagcsere-tudományokat és die- tétikát. Mind újabb és újabb szalonokat nyit, beltör az európai piacra is, majd a/z első világháború ultán Amerika is megnyílik előtte. Párizsban hatalmas kozmetikai honszern kialakulásának lehetünk tanúi. Ma a Rubinstein cég közel harmincezer kozmetikai szalon, üzem és laboratórium tulajdonosa, szerte a világon jó hírnévnek örvend, s a jövedelmét csak dollármilliókban lehet mérni. Helena Rubinstein 94 éves korában halt meg. Érdekes, hogy a fiatalság és a szépség megőrzésének kulcsát nem a kozmetikai készítményekben látta. Élete alkonyán, a „Szépségnek szentelt élet” c. könyvében azt vallotta: „A munkámban láttam a szépség megőrzésének kulcsát. Hiszek a nehéz munkában. Az embernek nincs ideje az öregség gondolatával foglalkozni s így fiatalabbnak érzi magát”. (Interpress)
