Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
1984. november 6. KÉPÚJSÁG 3 Módosul a keresetszabályozás rendje Összefogással hatékonyabb lehetne A video hasznosításáról Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke hétfőn sajtótájékoztatón ismertette az 1985. január 1-től módosuló vállalati keresetszabályozás új rendjét. Elmondotta, hogy az új keresetszabályozás az eddiginél erőteljesebben kényszeríti a vállalatokat dolgozóik ésszerű foglalkoztatására, mert a kereseteket csak hatékonyabb munkával növelhetik, s hátrányba kerülnek azok a vállalatok, amelyek nem megfelelően gazdálkodnak. A leglényegesebb változás, hogy a vállalatok jövőre már nem a bérszínvonal előző évihez képest végrehajtott emelése után fizetnek progresszív adót. Ez eddig nagy terheket rótt a vállalatokra, s miatta jó néhányuk óvakodott az ösztönzőbb bérfejlesztéstől, illetve — gyakran feleslegesen — alacsony fizetésű dolgozókat vettek fel, hogy másoknak nagyobb bért adhassanak. 1985. január 1- től háromféle keresetszabályozási forma közül választhatnak a vállalatok. A legáltalánosabbnak a keresetek szintjének szabályozása ígérkezik, ahol meghatározott kereset után előre meghatározott adót kell fizetni minden egyes dolgozó után, bármilyen mértékben növekszik, illetve ha nem is növekszik keresete az előző évhez képest. Az adó összege ebben az esetben is gyorsabban nő a kereseti szintnél, de ez a növekedés enyhébb, mint az eddigi ibérszínvonal-szabá- lyozás esetén. A másik lehetséges forma a kereset növekménye utáni adózás; ebben az esetben is enyhébb az Tunéziában rövidesen hozzálátnak a mezőgazdasági úthálózat kiépítéséhez, s ehhez kerestek nemzetközi partnereket. Az Agrober export fővállalkozó irodája, az Agroinvest nyerte meg a nemzetközi versenypályázatot. A Világbank által fiA vegyipar az év első kilenc hónapjában túlteljesítette időarányos tervét; a népgazdasági tervben számítottnál nagyobb mértékben, összességében 3 százalékkal növelite termelését. A legnagyobb mértékű — több mint 11 százalékos — növekedést a kozmetikai- és háztantásvegyipar értté el, s csak némileg marad ez alatt a szerves és szervetlen vegyipar termelésének emelkedése. Ugyancsak a vegyipar átlagosnál gyorsabb — 5—5,5 százalékkal — fejlődött a műtrágya- és növényvédő- szer-gyártás valamint a gyógyszer- és műanygfeldol- gozó-ipar. A gyógyszeripar azonban eredményei ellenére sem tudta a hazai igényeket maradéktalanul kielégíteni, több készítményéből még ma is hiányos az ellátás. Az előrejelzések szerint a gyógyszeripar december végéig pótolni tudja a hiányt, s várhatóan az ellátás kiegyensúlyozott lesz. A műanyagfel- dolgozó-ipar ebben az időszakban a várakozásnak megfelelően fokozta a magánerős építkezéseknél hasznosítható termékeinek kínálatait és választékát. A vegyipar az átlagnál mérsékeltebb ütemben. 2,8 adózás növekedése, mint korábban. Mindkét említett formára érvényes, hogy a bérek és a jutalmak, valamint a nyereségrészesedés után egységesen adóznak a vállalatok, vagyis nem egyszerűen a béreket, hanem a kereseteket veszik alapul az adózásnál, nem tér el a bér és az egyéb kereset után fizetendő adó mértéke, hanem egységes lesz. Ez az oka annak is, hogy a korábbiaktól eltérően nem bérszabályozásról, hanem keresetszabályozásról intézkednek a jogszabályok. A szakemberek azzal számolnak, hogy azok a vállalatok, amelyek a piacon erős versenyben vannak, a keresetek szintjének szabályozását választják. Itt a legnagyobb a lehetőség arra, hogy — ha a versenyben jól helytálltak, a progresszív adó ellenére a kereseteket is számottevően emeljék. Ezt a szabályozási formát valószínűleg a gépipari, az építő- anyag-iipari, a vegyipari és a könnyűipari vállalatok jelentős része, s valamennyi építőipari kivitelező vállalat. Ezek a vállalatok a munka hatékonyságának növelése esetén ezzel a szabályozási formával növelhetik leginkább a dolgozók keresetét. Vannak olyan vállalatok, ahol egyelőre valamilyen oknál fogva nincsenek meg a feltételek a versenyképesség kellő fokozására és a nyereség növelésére, ezek számára a keresetnövekmény-szabályozás előnyösebb, amikor is nehezebben tudják ugyan a kereseteket nagyobb mértékben növelni, de kisebb mértékben viszonylag könnyebnanszírozott, nagyszabású programmal néhány év alatt az ország területének jelentős részén lehetővé teszik a mezőgazdasági járművek közlekedését, és így „hozzáférhetővé” teszik a távolabbi vidékeket is. illetve 2 százalékkal növelite termelését a gumiipar és a vegyiszálgyántás. Tovább bővült a vegyipar termékeinek kivitele az év első kilenc hónapjában. A rubel elszámolású export 5,7 százalékkal nőtt; elsősorban a szerves és szervetlen vegyipari és a gumiipar termékeiből szállítottak többet a vállalatok szocialista partnereiknek. Javult a vegyipar konvertibilis elszámolású külkereskedelmének egyenlege; az iparág vállalatai az előirányzottnál nagyobb mértékben, mintegy 6 százalékkal fokozták kivitelüket, míg a behozatal a tavalyi hasonló időszakhoz képest mintegy 3 százalékkal volt kevesebb. A tőkés kivitel ilyen mértékű bővítésévé1! a vegyipar aiz első háromnegyed év végére az élelmiszeripar után a második legnagyobb exportőrré lépett elő. A tőkés országokba irányuló kivitelüket az iparág vállalatai nagyobbrészt szerves és szervetlen vegyipari termékekből növelték, de jelentősen bővült a műanyag-alapanyagok és a kő- alajfeldolgozó-ipar termékeinek exportja is. Tőkés viszonylatban némileg csökkent a gumiipari cikkek kiszállítása. ben fejleszthetik dolgozóik keresetét. Vannak olyan vállalatok is, ahol az irányító szervek nem járulnak hozzá a keresetek nagyobb mértékű növelésének lehetőségével együtt járó keresetszintszabályozásához. Ilyenek a monopoilhelyzetben lévő vállalatok, amelyeket a jövedelemszabályozás változásából adódó foglalkoztatási költségek növekedése indokolatlan áremelésre csábíthat a keresetek emelésének reményében. Azokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség hosz- szú távon sem érvényesíthető, tartósan fennmarad a központi keresetszabályozás, amikor is központilag határozzák meg a keresetek fejlesztésének egységes mértékét. Ilyenek lehetnek például a különféle hivatalok. A keresetszabályozásnak ezt a harmadik formáját választhatják azok a vállalatok is, amelyeknek nyeresége olyan alacsony, hogy nem biztosítaná a keresetek minimális növekedését sem. A keresetszabályozás jövő évi változásai erőteljesen befolyásolják majd a vállalatok helyzetének, jövedelmi viszonyainak alakulását. Jelentős átrendeződés is bekövetkezhet az egyes szakágazatok, vállalatok között. Nem jár jól az a vállalat, amelynek az eredménye romlik, s csupán az új kereseti forma juttatná előnyhöz. Ha az egy forint keresetre jutó hozzáadott érték az előző évihez képest romlik, a vállalatnak többletadót kell fizetnie. Kisüzemi innovációs iroda A két éve működő NO- VIKI kisüzemi innovációs iroda — a KIOSZ és az Állami Fejlesztési Bank által létrehozott egyesülés — máris több száz ötlet, találmány, műszaki fejlesztés megvalósításával, értékesítésével foglalkozik. Közülük néhány már eljutott a sorozatgyártásig. Az egyesülés 1982-ben viszonylag kis alaptőkével kezdte meg működését. A kisiparosoknak és a kisüzemeknek adnak segítséget műszaki újdonságaik gyártásához. A műszaki fejlesztéshez biztos kivitelezői bázist hoztak létre a fejlett technikával és kellő szellemi felkészültséggel rendelkező kisiparosok, kisüzemek bevonásával. Emellett mind több szövetkezettel és nagy- vállalattal is együttműködnek. Az iroda által támogatott elgondolások közül több már eljutott a hasznosításig. így Szegeden, Nyíregyházán és az egyik kőbányai lakótelepen diszpécserközpontot állítottak üzembe, mely számítógép segítségével folyamatosan ellenőrzi a liftek állapotát, üzemképességét. A központ rádiókapcsolat révén több száz felvonóberendezést kísérhet figyelemmel. Meghibásodás esetén a diszpécser azonnal riasztja a szerelőket. Az Országos Rehabilitációs Intézetben helyezik üzembe azt a konténeres orvosi gázellátó központot, amelyet szintén az iroda segítségével fejlesztettek ki. s készítettek el. A gyógyításhoz használt oxigén- és gázpalackokat. a szivattyúkat, légtartályokat a fejlesztők konténerben helyezték el. A konténer az egészségügyi intézmények udvarán, építkezés nélkül, gyorsan felállítható. A Siótour kempingjeiben csaknem kétszáz melegvízadagoló automatát használtak a nyáron, gyártásukat szintén az iroda közreműködésével szervezték meg. Pályázatot nyert az Agroinvest Sikeres háromnegyed év a vegyiparban Ma már — elég régóta — van egy technikai megoldás, ez a video, ami rendkívül nagy lehetőséget nyújt különböző feladataink megoldásához. Hjadd idézzek egy — sajnos csak ezer példány ban megjelent — könyv bevezetéséből. A kétkötetes mű, melyet Bán András, Beke László, Zágon Bertalan és Zelnik József szerkesztett Videotechnika, videoművé- szet címen jelent meg 1983- ban. „Magyarországon több mint (tíz éve használnak különböző- intézmények video- eszközökeít. Ez a felhasználás egészen széles területen folyik, így megtalálható a video az oktatásban, a kutatásban, a közművelődésben, a művészetben (például a film és képző), de a kereskedelemben, az állambiztonsági tevékenységben, a had- ügyben, a mezőgazdaságban, az iparban és sok más hasonló fontos szakágban is. Az utóbbi időben a video egyre fontosabb eszközévé válik a reklámtevékenységnek, és bevonult la magánélet esz- köztárába is. Bár ezen a téren még presztízs fogyasztási cikk, ezért az előzetes tájékozódásunk (bizományi áruházak közlése sitb.) szerint ma is több videolejátszó-ké- szülék van magán-, mint állami Itulajdonhan.” Mi is ez a video? A legegyszerűbben úgy fogalmazhatnám meg, hogy egy olyan berendezés, amely felvevő kamerával, a körülöttünk történő eseményeket — vagy anélkül — televízióhoz csatlakoztatva a műsort felveszi és azonnal vissza is tudja játszani. Többet tud, mint a magnetofon, mert egyszerre veszi fel a hangot és a képet, ma már többségében színesben. Az ára is jóval magasabb, de ha a hasznosságáról is meggyőződünk, kiderül, érdemes vele foglalkozni. Szűk körű, csak megyénk egyes üzemeire, intézményeire kiterjedő tájékozódásom alapján úgy gondolom, hasznos, talán még hasznosítható is lefiet az olvasók számára az, amit elmondtak a szakemberek. A tolnai Vörös Lobogó NB I-es asztalitenisz-csapatának vezető edzője Sáth Sándor elmondta, hogy 1978 óta dolgoznak videóval az edzéseiken, a versenyeken. Ennek az eszköznek köszönhetik, hogy az 1981-ben Újvidéken megtartott asztalitenisz-világbajnokságon a kínai versenyzők adogatási módszerét, technikáját sikerült „ellesni”, rögzíteni, és Bátorfi Csilla ez alapján készülhetett fel. Korábban már írtunk róla, hogy Dombóváron a 4. sz. Általános Iskolában saját iskolatelevízió működik. Suli VIDI néven minden hónap harmadik péntekjén negyed nyolc és nyolc között, a napköziseknek minden szerdán kettő és fél három között, és tanítási napokon minden csütörtökön a második szünetben sugároz adást. A műsort természetesen — tanárok segítségével — a gyerekek készítik, és mindig a legfontosabb, legérdekesebb eseményekről, a gyerekeket érintő fontos dolgokról szól. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának oktatási igazgatóságán megtudtam, hogy rendkívül eredményesen használható a video az előadásokhoz, egyes anyagok elsajátításához, vitás kérdések vagy aktuális televízióműsorok megbeszéléséhez. Jóval előnyösebb, mint a film, mert a televízióból felvett anyag azonnal visszanézhető, s ha már nem kell — mint a magnetofonszalagnál a hang — itt a kép és a hang, letörölhető és a szalag ismét felhasználható. Az összegyűjtött kazettákról katalógust készítettek és kérés alapján ezeket kölcsönzik is üzemeknek, vállalatoknak, alapszervezeteknek. A TÁÉV telefonján Lőczi József személyzeti és oktatási osztályvezetőtől megtudom, hogy — bár a vállalatnak nincs — de az oktatási igazgatóságtól időnként kölcsönkért felszerelést használják, mert meggyőződése. amit kellő érvekkel indokolt is. hogy olyan eszközről van szó, amit bűn nem használni, persze — és ezt kétszer is hozzáteszi — a megfelelő, oktatási programokat is tartalmazó kazetták ma még hiányoznak. De sorolja, hogy elképzelése szerint az oktatáshoz, a továbbképzéshez, a politikai vitakörökhöz, a reklámhoz, a propagandához, az idegenforgalomhoz, a régi ismeretek felújításához, újak megszerzéséhez nagyon jól lehetne hasznosítani. Azt is el tudná képzelni, — mert egy berendezést úgy érdemes megvásárolni, hogy azt gazdaságosan üzemeltessék — hogy több vállalat közösen vásárol meg egy videót, tartozékaival, együtt, és azt egy elfogadott működési elv szerint üzemeltet. Szívesen venné azt is, ha a koordinátor szerepét, mondjuk a megyei művelődési központ vállalná. A Paksi Atomerőmű Vállalat — lapunknál megjelent — hirdetéséből tudom, videós szakembereket keres, s mint azt később a vállalat oktatási osztályvezetője, Donkó András elmondja, — most hoznak létre egy videós csoportot 3 fővel, akiknek az lesz a feladatuk, hogy az oktatáshoz anyagokat készítsenek, dokumentáljanak, ha később igény lesz rá, más üzemeknek is készítsenek anyagot. Tudom, Dombóváron háromszázméteres körzetben három video is van, ott már foglalkoznak a kábeltelevízió létrehozásával is. A berendezések drágák, de már több helyen, — mint ebből az írásból kiderülne — van, használják. Addig, amíg az ára — mert ma egy lejátszó hatvanezer forint körül van — nem lesz kevesebb, célszerű volna a meglévő eszközöket, megfelelő összehangolással, okosan, gazdaságosan működtetni. SZARVAS ANTAL Átadták az újjáépített albertfalvai gyárat Formakész cipőtalp Pécsről Formakész cipőtalpakkal bővíti termékskáláját a Pécsi Bőrgyár. Az ehhez szükséges új gyártósort az NSZK- beli Gross és Kieffer céggel közösen megvalósított beruházással teremtették meg. Mivel a korszerű géppark, illetve a know-how árát a meesekaljai üzem kész cipő- talpakkal törleszti három éven át, ezért a beruházáshoz devizát sem vettek igénybe. A talpgyártó üzemet a több éve leállított lakkbőr részleg épületében helyezték el, így lényegében az építési költségeket is megtakaríthatták. Az üzem dolgozói megkezdték a talpgyártás begyakorlását, s már kész mintákat is szállítottak megrendelőjüknek. A tervek szerint még az idén megkezdik az üzemszerű termelést. Attól kezdve naponta kétezer pár úgynevezett ragasztásos technológiával készülő női és férficipőhöz állítanak elő formakész talpakat, amelyeket a cipőgyárakban már csak „össze kell szerelni” a felsőrésszel. Hétfőn ünnepélyesen átadták a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár újjáépített albertfalvai gyáregységét. A régi üzem 1983 februárjában egy elektromos berendezés által okozott tűz miatt leégett, s az épületben, a berendezésekben, az alapanyagokban több mint százmillió forintos kár keletkezett. A leégett üzemcsarnok helyén a Beton- és Vasbetonipari Művek, valamint a Fővárosi 1-es számú Építőipari Vállalat dolgozói új, a korábbinál korszerűbb üzemet létesítettek. A 3200 négyzetméternyi, 50 millió forint értékű épületbe 55 millió forintért vásároltak gépeket. A francia, nyugatnémet, belga berendezések — bár használtan vették azokat — igen korszerűek, a spanyol és a svájci gépek pedig olyan kiegészítő berendezések, amelyek segítségével a fésűsfonodából a korábbinál jobb minőségű fonal kerül a vállalat gyáraiba, illetőleg a többi felhasználóhoz. Ugyancsak a minőség jelentős javítását eredményezi, hogy az új csarnokban keverő, utánfésülő részleget is kialakítottak. Az ily módon kezelt fonal minősége, a fonal vastagsága egyenletesebbé válik, s ez a belőle készült szövet minőségét is meghatározza. Az új berendezésekkel és az előfonódéból kimentett és üzembe állított gépekkel az albertfalvai gyárban évi 1400 tonna jó minőségű fonalat állíthatnak elő, ez 250 tonnával több a leégett gyár kapacitásánál. Az újjáépített fésűsfonodában a szakmai utánpótlásról is gondoskodtak : korszerű tanműhelyt alakítottak ki, ahol egyszerre mintegy 50 leendő szakmunkás sajátíthatja el a mesterségbeli fogásokat. (MTI)
