Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. november 3. tfÉPÜJSÁGÖ Üzbegisztán Orvostudomány Avicenoa földjéo „Szétvágom a halál csomó­ját, s hosszú életűekké teszem az embereket” — mondta Avicenna) (Abu Alii Ibn Szi- na.) De ezer évnek keltett el­telnie ahhoz, hogy a nagy, kö­zépkori orvos álma a min­denki számára elérhető or­vosi segítségről valóra váljon azon a földön, ahol élt, Üz­begisztánban. A ttaskenti Avi- cenniá-kórház az idén ünnep­li fennállásának 70. évfordu­lóját. 1914-ben nyitották meg, amikor Taskentben tífusz- járvány tört ki. A mindösz- sze 10 ágyas kórház volt iaiz első egészségügyi intézmény a város muzullmán negyedé­ben. Az egyetlen ott dolgozó orvos természetesen nem tud­ta megoldani a problémákat, az orvosi ellátás hiányában ezrek haltak meg nemcsak tífuszban, hanem tüdőhajhan, vakultak meg a trahomától, szenvedtek a bélférgektől, a rühességtől és egyéb fertőző betegségektől. Az egykori „Turkesztáni Hírek” ezt írta: „Taskent beteg város. Jelenleg Tas­kentben rengeteg a> beteg, ke­vés kivétel az, aki egészsé- gesnek%érzi magát. A kegyet­len lázak a (legnagyobb csa>- pás rajtunk. A diftéria be­fészkelte magát Taskentbe.” A város lakosságának e rettenetes helyzete a rendkí­vüli alacsony életszínvonalból, az egészségügyi ellátás hiá­nyából fakadt. De hogy is lehetett volna akkor komo­lyan harcolni a járványok el­len, mikor a forradalom előt­ti Oroszországban az egész közép-ázsiai területen mind­össze 83 gyógyintézet és 212 orvos működött? A helyzet csak a szovjet hatalom győzelme után vál­tozott meg, amikor az állam kezébe került az egészség­ügy, s az orvosi ellátás in­gyenessé, mindenki számára hozzáférhetővé vált. Az 1924- ben megalakult Üzbég SZSZK területén már a forradalmat követő esztendőkben több tu­cat egészségügyi intézményt, orvosi egyetemet nyitottak. A nép életszínvonalának emefli- kedése, a tömeges megelőző és gyógyító intézkedések te­hetővé tették, hogy rövid idő alatt jelentősen csökkentsék a megbetegedések számát. így 1932-ben kigyógyították az utolsó beteget a medimaifé- reg-fertőzésből. A széles kö­rű közegészségügyi intézke­dések, a nagyméretű víz- szabályozási munkálatok, a betegek felkutatás® és gyó­gyítása terén végzett aktív munka következtében 1960- ban felszámolták a maláriát. E sikerekhez nagymérték­ben hozzájárult a tiaskenti Avicenna-kórház is. Har­minc részlegében több mint ezer embert gyógykezelnek. Reanimációs, kardiológiai, andokrinotógiiai, szülészeti­nőgyógyászati osztálya van. Két évvel ezelőtt hozták lét­re a szülészeti különrészle- get ahol a szívbetegségek­ben szenvedő leendő anyák­nak nyújtanak segítségét. A kórház rendelkezik a leg­modernebb orvosi műszerek­kel, így például lézerkéssel stb. Bár ez ia kórház Üzbegisz­tán régi kórházad közé tar­tozik, továbbfejlődik. Most épül egy 2350 férőhelyes szü­lőotthon, egy orvosi rendelő és egy 275 ágyas gyermek- részleg. Üzbegisztánban je­lenleg körülbelül 2 ezer gyógyintézet működik, ahol több minit 52 ezer orvos dol­gozik. Elparid Hodzsajev APN—KS Csehszlovákia W ...Es Vitalik megmenekült Vitalik a véradó diákokkal. Balról jobbra: Szireny Gáli akberov (szovjet), Gusztanov Velis (kubai), Bavon Mona lun és Nudi Hanphapmisai (mindketten laosziak). Ártatlan, bizalommal teli, vidám, gyermeki tekintet... Nyoma sincs rajta a majd­nem tragédiával végződött balesetnek. Pedig alig egy évvel ezelőtt esélye a túl­élésre egy volt az ezerhez. Kazányban, a Tatár Auto­nóm Köztársaság fővárosá­ban történt. Egy napon Aga- csevék örökmozgó kisfia,' Vi­talik magára döntötte a for­ró vízzel teli teafőzőt... El­ső, másod-, harmad- és ne­gyedfokú égési sérülések az arcán, mellén, hasán, meg­égett mindkét keze és lába ... testfelületének 37 százaléka. Másodfokú sokkos állapotban került a kiinkára, ahol min­dent megtettek megmentésé­ért. Néhány nap alatt több­ször kapott vérátömlesztést. Amikor elfogyott a tartalék vér, a kórház felhívására 92 egyetemista jelentkezett. A kisfiúnak ekkor már közvet­lenül a donortól kellett vért kapnia. Jöttek kubai, NDK- beli, afgán, laoszi és vietna­mi diákok is, hogy segítse­nek a kis betegen. Másfél hónapig folyt a harc Vitalik életéért. Háromszor végeztek rajta bőrátültetést, éjjel-nappal állandó orvosi felügyelet alatt állt. A hely­zetet súlyosbította, hogy két­oldali tüdőgyulladás lépett fel nála. Hosszas kezelése alatt összesen körülbelül hat liter vért kapott, kétszeres teljes vércserét. Hála az or­vosok és nővérek emberfelet­ti munkájának, a kisfiú újra otthon van. Megfigyelését, gyógyítását természetesen folytatják, hogy minél keve­sebb nyoma maradjon az égé­si sebeknek. Otthonában meglátogatták azok a diákok is, akik hozzájárultak élete megmentéséhez. APN—KS Mongólia Kulturális hírek Gyermekek a békéért cím. mel rendeztek kiállítást az ulánbátori Ifjú Technikusok Házában. A tárlatra az or­szág minden részéből érkez­tek pályamunkák. A gyer­mekrajzok nagy sikert arat­tak, a kiállítást sok ezer fő­városi és vidéki gyermek és felnőtt tekintette meg. • Mozgó kulturális klubok járják Mongólia keleti vidé­keit. A négy keréken járó mozi. könyvtár és olvasóte­rem eljut a propagandistával a legtávolabbi tanyákra is. A mozgó klubokat mindenütt örömmel fogadják, különösen, amikor színészeket is visz­nek. Nem mindennapi kórust és zenekart mondhat magáénak a darhani Najanbu család. Ebben a vasutas családban a ház apraja-nagyja részt vesz a közös dalolásban és muzsikálásban. Az apa vas­úti tisztviselő, az anya vas­úti forgalmista. Négy 7—13 éves gyermekük még tanul. Míg kezdetben csak a maguk örömére zenéltek, ma már nyilvánosan is fellépnek. Mű­sorukat közvetítette a tele­vízió és a rádió is. A mama a közelmúltban népművészeti fesztivált nyert. Üsző malom a Dunán A tervezési munkákat szé­les körű történeti-építészeti kutatások előzték meg. Át­nézték a> régi malmok be­rendezéseit és maradványait, tanácskoztak a még élő mol­nárokkal, tanulmányozták az idevonatkozó történelmi és technikai irodalmait. Ezt kö­vetően a bratislavai Szlovák Műszaki Egyetem építészeti karának munkacsoportja a malom-mechnizmusokkal, meghajtó berendezésekkel és statikával foglalkozó szak­emberekkel valamint a ko­máromi hajógyár dolgozóival együttműködve valóban ér­tékes alkotást hozott létre. Milyen is a malom? A /tartórész két hajótestből áll. A főhajón áll a malom gépterme és a malomkerék csapágyának egyik része, a mellékhajón van elhelyezve a csapágy másik része. A ha­jós súlya hetven tonna, hosz- szuk tizenhét méter, s majd­nem tizennyolc méter a szé­lességük. A malomkerék kö­rülbelül hét méter széles, át­mérője 3,6 méter. A kerék húsz, akácfából faragott la­pátját a vízáram fokozatosan hajtja meg. Az építkezéshez mintegy száz köbméternyi fát használtaik fel, iaz akácon kívül luc- és jegenyefenyőt, kőrisfát, itölgyet és jegenyét. Korlátja is olyan, minit iaz eredeti mállómé volit — erős kenderhálóból és kötélből fonták. A malom berendezé­sével persze őrölni is lehet. — Az valit a célunk, hogy olyan épület szülessen, ami­lyen az öregek emlékeiben és elbeszéléseiben él — mond­ja ing. Miroslav Snitka, a mailom egyik tervezője. — Célunk sikerült. Még az aj­tók, ablakok vasalása, az osziopfők díszítő figurái is olyanok, mint ;aiz eredetiek voltak. A malomkő, emelésé­re szolgáló kézi daru pedig valódi, eredeti darab. Katarina Galovská (ORBIS—KS) Valamikor az úszó vízimal­mok szinte behálózták a Du­nát. Azon túl, hogy őrölték a környék gabonáját, a folyó díszei, a vidék terményrak­tárai is voltak. Még száz év­vel ezelőtt sem volt a felső Duna mentén egyetlen olyan kis falu sem, ahol legalább egy vízimalom ne zakatolt volna. De volt olyan idő is, amikor Dunanadvány és Mo- csa között három sorban áll­tak a malmok ai folyón. A gőzmalmok kiépülésével azonban aiz úszó malmok el­vesztették jelentőségüket. A hetvenes évek elején a komáromi járási műemlék- védelmi igazgatóság a járási tanáccsal közösen úgy dön­tött, hogy az egyik úszó mal­mot rekonstruáltatják. Azt akarták, hogy a komáromi járásban, ahol a vízimalmok valamikor igen elterjedtek voltak, legalább egy képvi­selőjük maradjon fenn. — A malom belseje. Ugyanolyan, mint az eredeti volt (Fotó: ORBIS—KS) Az úszó malom képe Mogiijovi selyem A színek frissesége és a minták választékossága jel­lemzi a Mogiijovi Ipari Egye­sülés selyemszöveteit. Ennél a belorussziai vállalatnál, amely a hasonlók közül leg­nagyobb a Szovjetunióban, naponta 350 ezer négyzetmé­ter, több mint ezer színű anyag készül. A mogiijovi selyem iránt nagy az érdek­lődés mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Évente több új- termékkel jelentkezik a vállalat, s ezek rugalmasan követik a divat változásait. Hogy lépést tud­janak tartani a világszínvo­nallal, rendszeresen meg­újítják a termelési technoló­giát. APN—KS

Next

/
Thumbnails
Contents