Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXIV. évfolyam, 281. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 30., péntek Művelésbe vonják a földeket Befejezéséhez közeledik a kukorica betakarítása A hét folyamán hullott eső lassította a mezőgazda- sági munkákat, elsősorban a szállítógépek mozgását ne­hezíti a mély talaj. Az üze­mek nagy erők mozgósításá­val igyekeznek a kukorica­betakarítást minél előbb el­végezni. Jelenleg a betaka­rított terület a termőterület­nek 95 százaléka. Még min­dig magas a kukorica víz­tartalma, ami hátráltatja a szárítás ütemét, így tovább­ra is a szárítókapacitás be­folyásolja a naponta betaka­rítandó mennyiséget. Az 1985-ös évre 2 állami gazdaság és 13 termelőszö­vetkezet nyújtott be rekulti­váció iránti kérelmet. A jö­vő év folyamán a 15 üzem 250 hektár művelés alól ki­vont terület rekultivációját kívánja elvégezni. A benyúj­tott kérelmek közül 1 állami gazdaság és 2 termelőszövet­kezet 10 hektár feletti mű­velésből kivont területek szántóba vételét kívánja megvalósítani. Egy állami gazdaságban és 11 termelő- szövetkezetben 10 hektár alatti terület rekultivációját tervezik. A Szekszárdi Ál­lami Gazdaság például jövő­re 114 hektár eddig nem művelt terület szántóba vé­telét valósítja meg. Az 1984. évhez viszonyít­va kedvezőbben alakult a rekultiváció fajlagos költsé­ge, melyet az eredményezett, hogy az üzemek bátrabban kezdeményezik a munkák sajáterős kivitelezését. En­nek eredményeként a fajla­gos költség 65 143 forint. Ha az üzemek az 50 százalékos támogatást a munkák elvég­zéséhez megkapják, akkor 1 A madocsai határban hektár terület 32 571 forint támogatással szántó művelé­si ágba vonható. d­Fotó: Kapinfger András Negyven éve A felszabadító csapatok elérték Tolna—Fácánkert—Harc—Zomba— Tevel—Mucsi—Kisvejke—Mucsfa— Izmény vonalát. Ezen a napon Szek- szárd alatt N. I. Klimov, a 122. ez­red parancsnoka és A. I. Sahov ez­redes, a 41. hadosztály politikai he­lyettese, felmérve a helyzetet, egy zászlóaljjal nyugatról megkerülték a várost, a többi erővel pedig délkeletről és délről csapást készítettek elő. ‘Rövid tüzérségi tűz után az el­lenség megfutamodott. Szekszárdot veszteség nélkül foglalta el a 122. ezred. Ezzel megbízhatóan fedezve volt a hadtest jobb szárnya, folytathatták a támadást. 1944. november 30-án szabadult fel: Bogyiszló, Bony- hád, Fácánkert, Fadd, Győré, Harc, Izmény, Kakasd, Kismányok, Kisvejke, Mözs, Mucsfa, Mucsi, Nagymá- nyok, Sióagárd, Szekszárd, Tevel, Tolna, Váralja, Zom­ba, Jágónak, Csikóstőttős, Kaposszekcső. (A térképen a fekete rész a felszabadított területe­ket mutatja az 1944. november 30-i állapotnak megfe­lelően.) szabadult fel Losonczi Pál befejezte Laoszi látogatását Csütörtök reggel 8-kor — közép-európai idő szerint hajnali 2-kor — ázsiai kör­útját befejezve hazaindult Vientiáne-ból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő felesége és kísérete november 13. és 19. között Suharto indonéz elnök és hitvese meghívására az Indonéz Köztársaságban járt, majd párt- és állami küldöttség élén a három in­dokínai szocialista országban, a Vietnami Szocialista Köz­társaságban, a Kambodzsai Népköztársaságban és a La­oszi Népi Demokratikus Köz. társaságban tett hivatalos baráti látogatást. A négy országban először járt magyar államfő. Csütör­tök reggel Losonczi Pál, az MSZMP KB PB tagja, az El­nöki Tanács elnöke által ve­zetett párt- és állami küldött­séget rezidenciáján kereste fel Szufanuvong, a Laoszi Népi Forradalmi Párt PB tagja, köztársasági elnök ve­zette laoszi párt- és állami tárgyalóküldöttség, hogy ki­kísérje a főváros Wattay re­pülőterére. Elhangzottak a himnuszok, isimét 21 ágyú lövés dördült, a díszegység tisztelgett, a’ vendéglátók — s a kis ma­gyar kolónia tagjai — bú­csút intettek. (A látogatásról kiadott köz­leményt a 2. oldalon ismer­tetjük.) Losonczi Pál és kísérete — ázsiai körútjáról hazatérő­ben — Vientiáne-ból csütör­tök délután Taskentbe, az Uzbég SZSZK fővárosába ér­kezett. A repülőtéren Erkin Ju- szupov, az Uzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, Akram -Hodzsajev, az Üzbég SZSZK Minisztertanácsának elnök- helyettese, valamint Bahodir Abdurazakov, a köztársaság külügyminisztere köszöntöt­te a magyar államfőt és kí­séretének tagjait Az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét szállító TU—154- es különgép ma közép-euró­pai idő szerint reggel 9-kor érkezik meg Ferihegyre a négy országban tett 30 ezer kilométeres kőrútról. TSZKER rész-igazgatósági tanácsülés Szekszárdim Sajtótájékoztató Budapesten A gazdaságirányítás és a munkamozgalmak Csütörtökön délelőtt Szek- szárdon a Tolna megyei tsz- szövetség tanácstermében tartották meg a Termelőszö­vetkezetek Értékesítő Beszer­ző és Szolgáltató Közös Vál­lalat országos központjának megyei rész-igazgatósági ta­nácsülését. A napirendi pontok között tárgyalták az igazgató ta­nács előző határozatainak végrehajtását, megvitatták a vállalat első félévi gazdálko­dásának eredményeiről szóló beszámolót. Boldis Istvánnak, a Tolna megyei területi központ igazgatójának előterjesztése után a hozzászólók arról be­A szocialista országok ele­ve a haderőkorlátozás haté­kony ellenőrzése mellett vol­tak, de előbb a lényegben, a csökkentésben kell megálla­podni. Ezt hangsúlyozta Sta-. nislaw Przygodski nagykö­vet, a lengyel küldöttség ve­zetője a bécsi tárgyalások csütörtöki fordulóján. A nagykövet emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusi javasla­tukban a Varsói Szerződés országai részletes, konkrét javaslatokat terjesztettek elő a tervezett megállapodás kölcsönös, állandó helyszíni ellenőrzésére is. Ugyanakkor a NATO kitart sokéves, ir­reális ellenőrzési elgondolá­széltek, hogy a vállalat mű­ködése jelentősen segíti a megyékben dolgozó termelő- szövetkezetek munkáját. A kapcsolattartás folyamatos, a szaktanácsadás jó. A közös beruházásoknál — mint pél­dául a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetnél megvalósuló Ag­rokémiai társulás — a köte­lezettségeket határidőre, pon­tosan teljesíti a vállalat. A továbblépés alapja az eddi­gi eredményes, korrekt együttműködés. A gazdálko­dási adatokból következtetni lehet arra, hogy a vállalat év végére eléri az 1 milliárd forintos bevételt. sai mellett, sőt: még vissza is lépett saját, korábbi ja­vaslataitól. Először a had­erők és a fegyverzetek csök­kentésének konkrét rendsze­rében kell megállapodásnak születni, amíg ez nincs meg, céltalan Bécsben elméleti vi­tákat folytatni az ellenőrzés­ről, hangoztatta. Az ülés után a szocialista országok szóvivője reményét fejezte ki, hogy a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter genfi, előkészítő jellegű eszmecse­réi segítik majd a bécsi tár­gyalásokat is, jóllehet — tet­te hozzá, Genfben a nukleá­ris — és az űrfegyverek kor­látozásának kérdései állanak majd előtérben. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége csütörtökön, az Építők Szék­házában sajtótájékoztatót rendezett a gazdaságirányí­tás és a munkaimozgalmak összefüggéseiről. Ott voltak az érintett gazdaságirányító szervek, továbbá több, a imunkamozgailmak szervezé­sében nagy tapasztalattal rendelkező vállalat képvise­lői is, ákik szintén válaszol­tak az újságírók kérdéseire. Bukta László, a SZOT tit­kára elmondotta, hogy a gaz­daságirányítás továbbfejlesz­tése kedvezőbb feltételeket teremt a dolgozók önkéntes alkotótevékenységének ki­bontakoztatásához. Megnö­vekszik az igény a kiemel­kedő teljesítmények iránt, és ezek ösztönzésére is tágafob lehetőségek nyílnak. A veze­tés demokratizmusának erő­södésével a dolgozók kezde­ményezései is közvetleneb­bül épülhetnek be a gazdál­kodásba. A dolgozók tenni akarását bizonyítja, hogy or­szágos méreteket öltött a kongresszusi és felszabadu­lási versenymozgalom. A munkaverseny elnevezés va­lójában nem fejezi ki pon­tosan a mozgalom tartalmát, mert valamiféle rangsort, összehasonlítást sugall. Erre reális alapokon csak egyes területeken van lehetőség, egyéb helyeken formális tar­talommal, bürokratikus tevé­kenységgel járna. A mun­kamozgalomban való részvé­tel önkéntes elhatározást je­lent többletteljesítményre, munkakapcsolatok építésére, művelődésre, fegyelemre, közéletiségre, kritikai szel­lemre és tulajdonosi maga­tartásra. A SZOT titkára rámuta­tott, hogy a szocialista bri- gádmozgalam társadalmunk értékei közé tartozik. Nagy a jelentősége a munkamazgal. makban elért eredmények anyagi elismerésének, amely­hez a vállalati érdekeltségi rendszerek teremthetnek jó alapot. Ha világos a oél, ha adottak a munka feltételei és a magasabb eredmények­re közvetlenebbül ösztönöz­nek a vállalatoknál, akkor a szocialista brigádok is képe­sek a gmk-khoz hasonló tel­jesítményekre. A vállalatok képviselői kö­zül többen elmondták, s or­szágszerte másutt is sok pél­da van már arra, hogy a gazdasági vezetők és a bri­gádok szerződésbe foglalják a vállalásokat, így kétoldalú kötelezettséggé válik a dol­gozók többletteljesítménye és az ezzel járó anyagi jutta­tás. Ilyen módszert alkal­maznak a Videotonban, a BHG Híradástechnikai Gyár­ban, a Szerszámgépipari Mű­vekben, a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinátban, a Kőbányai Vas- és Acélöntő­dében, több építőipari válla­latnál. A többtetfeladat tel­jesítése után a brigádok azonnal megkapják annak szerződésbe foglalt ellenérté­két. Az ösztönzésre szolgá­ló pénzügyi keret meglehe­tősen szűkös, de többen rá­mutattak, hogy a meglévő összegeket, azok megfelelő átcsoportosításával, az eddi­gieknél sokkal ösztönzőbben lehet felhasználni. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese arra is rá­mutatott, hogy az 1985. ja­nuár 1-én életbe lépő új ke­resetszabályozási rendszer az eddigieknél jobb lehetősége­ket biztosít a vállalatoknak a többleteredmények elismeré­sére, mivel pénzügyi alap­jaikkal szabadabban gazdál­kodhatnak, így a fő munka­időben többletmunkával el­érhető kereset közelíthet a gazdasági munkaközösségek munkaidő után elért jöve­delméhez. Alapvető érdeke azonban valamennyi válla­latnak, hogy többletbért va­lóban csak többleteredmé­nyek után fizessen, mert a magasabb bérrel járó több­letadót csak a nagyobb nye­reséggel tudja fedezni. A munkamozgalmak nagy jelentőségéről beszélt Hor­váth Ferenc ipari miniszté­riumi államtitkár is. Elmond- 'ta — és a SZOT-hoz beér­kezett jelentések is ezt iga­zolják —, hogy a felajánlá­sok teljesítése jó ütemben hálád. Jelentősek az anyag­és energiagazdálkodás javí­tásában elért eredmények. A sajtótájékoztatón töb­ben arra is rámutattak, hogy a kongresszusi és felszabadu­lási murtkaverseny sem men­tes a nehézségektől, gondok­tól. A vállalások teljesítése nemcsak a kollektívák szán­dékán, hanem a vállalat le­hetőségein is múlik. Nehéz­ségek vannak az import­anyagok beszerzésében, to- vábhra is meglehetősen laza a megyei vállalatokkal a kooperációs kapcsolat, néme­lyik vállalat rendelésállomá­nya erősen hullámaik. Gyak­ran azonban egyszerűen a vállalati szervezés javításán múlik az, hogy a dolgozók jobban kihasználhassák gé­peiket, munkaidejüket. Töb­ben hangsúlyozták, hogy az újítómozgálom eredményei is lényegesen növekednének, ha ahhoz a dolgozók a vállalati vezetőktől nagyobb segítsé­get kapnának. Bukta László külön szólt az újítómozgalom nagy je­lentőségéről. Mint mondot­ta, a szakszervezetek vizs­gálják annak lehetőségét, hogy hogyan lehetne szerve­zetten terjeszteni az általá­nosan hasznosítható újításo­kat. Felmerült például annak gondolata, hogy üzleti ala­pon működő ötletmentő szol­gálatot kellene létrehozni az újítások adás-vételének szer­vezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents