Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
2imÉPLJJSÁG 1984. november 23. Az NSZEP KB ülése Washington lépést vált? Csütörtök esti kommentárunk. Az elmúlt hetekben megszaporodtak a reménytkeltő jelek a vnlágpoliitika legfontosabb szférájában: többször is bíztató nyilatkozatok hangzottak el Moszkvában, újra meg újra megerősítve a Szovjetunió tárgyalási szándékát, megegyezési készségét az Egyesült Államokkal, s ezúttal a másik oldalról sem a legutóbbi években megszokott elutasítás, kitérés volt a válasz. Szerdán ugyanis az amerikai fővárosban igen magas kormánykörök hozták a sajtó tudomására, thogy a két nagyhatalom elvileg megállapodott egy újabb külügyminiszteri találkozóban. Mégpedig hamarosan, úgy tudják Washingtonban, hogy januárban. Emlékezetes, hogy szeptemberben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán járván, ellá- fogatott a fővárosiba, Washingtonba is, ahol nemcsak amerikai kollégájával, Shultz-oal, hanem magával Reagannal is tárgyalt. Joggal vélték a világban a politikára így vagy úgy odafigyelők, hogy végre valami talán elindul a két nagy között, a reagani első évek olyan rossz viszonya után. Csak akkor még sok volt a kétely. Már ami a washingtoni szándékokat illeti. Hiszen az elnök a választási kampány finisében volt, ezért a gyanú némi okkal élt még, hogy amit január óta — ekkor mondott hivatali ideje alatt Reagan először olyasmit, ami a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának szándékát mutatta —. nyillatkozgatött. az javarészt csak szavazóhódító taktika, s nem meggyőződésből fakadó, valódi lépésváltás. A választási diadal nyomán az első világ- politikai fontosságú kérdés az volt, hogy most vajon merre tart majd Reagan. Nos, az elmúlt hetek jelei szerint az amerikai elnök politikusi pályafutásának utolsó éveiben nem akarja megszilárdítani az első négy elnöki évben „beszerzett” bélyeget, amely szerint Ronald Reagan idején voltak a legrosszabbak a szovjet—amerikai kapcsolatok évtizedek óta. A választás utáni washingtoni hangok azzal kecsegtetnek, hagy az amerikai vezetés végre hajlandó komolyan venni a két nagyhatalom Viszonyának megjavítását. Komolynak minősítik készségüket a fegyverzetkorflátozási tárgyalások felélesztésére, amelynek feltételeit Moszkva már sokszor tisztázta, s ismételten hangsúlyozta, hogy készen áll előre lépnii az ügyben. E készség most már talán valódi és pozitív visszhangra lel az Atlanti- óceán túlpartján. A világ sok súlyos bajának gyógyítására növekednének az esélyek a washingtoni lépésváltással. AVAR KAROLY Tovább csökken 02 amerikai kamatláb Csütörtökön reggel megnyílt Berlinben a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának ülése. A plénu- mon Erich Honecker a Központi Bizottság főtitkára terjesztette elő a Politikai Bizottság beszámolóját és javaslatot tett arra, hogy az NSZEP soronkövetkező 11. kongresszusát 1986. áprilisában rendezzék meg az NDK fővárosában. A beszámoló külpolitikai részében Erich Honecker nyomatékosan megerősítette: ma a legfőbb feladat a nukleáris háború veszélyének elhárítása, az enyhülési politika érvényre juttatása. Ebben a szellemben kell kibontakoztatni a politikai párbeszédet és konkrét intézkedéseket kell tenni a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján Rámutatott arra, hogy minden testvérország nemzeti és nemzetközi érdekeinek alapja és erőforrása a szocialista közösség. „Ezért elsődlegesnek tekintjük — mondotta — testvéri szövetségünk egységének és ösz- szefogásának állandó szilárdítását országaink együttműködésének intenzívebbé és hatékonyabbá tételét”. A világpolitikai helyzet — állapította meg — az amerikai fegyeverkezési hajsza fokozódása nyomán szükségtelenül bonyolultabbá vált, megnőtt a harmadik világKijárási tilalom Sri Lankán A Srí Lanfca-i kormány szerda estétől harmjne órára kijárási tilalmat rendelt el az ország egész területére. A kormány u^vanis attól tartott, hogy a tamil gerillák keddi fegyveres akciója után — amelyet az ország északi részén egy rendőrőrs öllen hajtottak végre —, elszabadulnak az indulatok, és polgárháborús helyzet alakul ki. Az említett támadás során — a legfrissebb hivatalos adatok szerint — 27-en vesztették életüket, és tizenhármán szenvedtek sérülésekét. Co- lombóban a fegyveres akció nyomán több erőszakos cselekményre került sor, így például szingaléz nemzetiségűek egy csoportja felgyújtott egy tamil tulajdonban lévő fűszerüzletet. háború veszélye. Ebből adódóan fokozott erőfeszítésekre van szükség és össze kell fogni mindenkivel, aki őszintén akarja a békét. Az Egyesült Államok változatlanul a katonai-hadászati egyensúly megbontására és fölény kivívására törekszik a Szovjetunióval és a szocialista közösséggel szemben, a népek akarata ellenére erőlteti Nyugat-Euró- pában az új nukleáris első csapást mérő fegyverek telepítését, nyíltan munkálkodik a kozmosz miliitarizálá- sán és előkészíti a csillagok háborúját, A jelen katonapolitikai helyzetet elemezve Honecker megállapította, hogy a legutóbbi lépések és a nemzetközi közvélemény élénk reagálása nyomán bizonyos enyhülés mutatkozik a válságban, de változatlanul éberséget és szolidaritást kell tanúsítani. Konsztantyin Csernyeko legújabb javaslatai (az NBC- nek és a The Washington Postnak adott nyilatkozatai) „Washingtonnal szemben jelzik, hogy Moszkva kész teljes összességében tárgyalni minden kérdésről, amely sötét felhőként borul az emberiségre — mondotta az előadó, majd így folytatta: Üdvözölnénk, ha az Egyesült Államok jól értené a legújabb moszkvai jelzéseket és pozitívan reagálna a Szovjetunió komoly igyekezetére, hogy megoldja a jelen legsürgősebb kérdését, az emberiség megmentését egy nukleáris háború veszélyétől. Ennek megfelelnének az újraválasztott amerikai elnöknek a választási küzdelemben elhangzott kijelentései. Arra van szükség, hogy immár tettekkel támassza alá a béke megőrzése iránt tanúsított érdeklődését, hiszen a politika tartalmát közismerten nem a szavak után ítélik meg, hanem a konkrét cselekedetek alapján. Honecker foglalkozott Nyugat-Németországnak a nemzetközi helyzet megromlásában játszott negatív szerepével. Emlékeztetett rá, hogy Európában két német állam létezik, mindkettő az európai béke elengedhetetlen eleme. Semmi olyan kísérlet nem engedhető meg, amely a kialakult egyensúly megbontását célozza. Egyszer s mindenkorra le kell szögezni, hogy az 1937-es határok közötti német birodalom létezéséről szóló fecsegést az az óhaj táplálja, hogy korrigálják a német imperializmus javára a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeit. Azok, akik ilyen politikát képviselnek, nyilván mit sem tanultak a történelem tapasztalataiból. Ki akarnak térni annak elismerése elől, hogy a „német birodalom a második világháború lángjainak martalékává vált” — hangoztatta Erich Honecker. Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe látogatott. Felkereste a Ferihegyi repülőteret, ahol a fejlesztési munkálatokkal ismerkedett. Gyenes András ezután részt vett a kerületi párt-végrehajtó bizottság ülésén. MOSZKVA Csütörtökön este Moszkvában és Washingtonban, a Szovjetunió és az Egyesült Államok az alábbi azonos szövegű közleményt hozta nyli'lrvánosságria: A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott új tárgyalások megkezdéséről annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást érjenek el a nukleáris és űr- fegyverzetek teljes kérdéskörében. E tárgyalások tárgyának és céljainak közös meghatározására Andrej Gromiko szovjet és George Shúltz amerikai külügyminiszter 1985. január 7—8-án találkozót tart Genf ben. PÉCS Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Szerdán a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdióját, csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia pécsi regionális kutatási központját és Siklóst kereste fel. praga Garai Róbert külügyminiszter-helyettes tárgyalásokat folytatott november 19— 21-én időszerű nemzetközi kérdésekről Prágában dr. Stanislav Svoboda külügyminiszter-helyettessel. Garai Róbertét fogadta Bohuslav Chnoupek külügyminiszter. Az amerikai szövetségi bankrendszer, a Federal Reserve System bejelentette, hogy 9 százallékról 8,5 százalékra csökkenti az általa nyújtott kölcsönök kamatát. A Federal Reserve a nagy kereskedelmi bankoknak kölcsönöz. Az liintézkedéstől azt várják, hogy a nagybankok is tovább csökkentik az általuk folyósított kölcsönök kamatlábát. A Federal Reserve az elmúlt évékben igen szigorú pénzpolitikát folytatott, az igénynél kevesebb pénzt juttatott el a bankok útján a kereskedelmi 'és gazdasági életibe, magas kamatok mellett. Ezzel kívánta visszafogni egyrészt az inflációt, másrészt az amerikai gazdaság túlhevülését. A most közzétett harmadik negyedévi gazdasági adatok azonban a nemzeti jövedelem korábbi gyors növekedésének megszűnését, a gazdaság stagnálását mutatták, sőt, egyes közgazdászok szerint a lelassulás már egy újabb recesszió jeleit is mutatta. Az olcsóbb kamatoktól most azt várják, hogy megélénkítik a gazdaságot, a beruházási kedvet, sőt a fogyasztói kereskedelmi forgalmat is. A szövetségi tartalékbank- rendszer 12 bankból áll. Ebből kilenc javasolta a kamatláb leszállítását. Korábban a kormány gazdasági szakértői, köztük Regan pénzügyminiszter is sürgették ezt a lépést. Választások előtt Vasárnap — 11 évi katonai diktatúra után — ismét választások lesznek Uruguayban. Montevideóban, az ország fővárosában rendőrsorfal állta el az útját a Nemzeti (Colorado) Párt Vnellett tüntető menetnek. '(Telefotó) Genf: egy év tanulságai A Julij Kvicinszkij vezette szovjet (jobbra) és a Paul Nitze vezette amerikai tárgyalóküldöttség Genfben 1983. decemberében, a tárgyalások megszakadásakor. Egy évvel ezelőtt szakadtak meg Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai a közepes-hatótávolságú nukleáris eszközökről. Aligha lehetett volna tovább tárgyalni: miközben az amerikai fél húzta-vonta a vitát, s mind újabb akadályokat állított az ésszerű kompromisszumokon alapuló megegyezések elébe, sőt meg is kezdte az ilyen eszközök nyugat-európai telepítését. S mivel ezek az eszközök tulajdonképpen a hadászati fegyverek egyensúlyának felbomlásával is fenyegettek, nemigen lehetett volna siker reményében folytatni a hadászati fegyverek korlátozásáról megkezdett tárgyalásokat. Az Egyesült Államokban voltak — s nem is kis számban — olyan erők, akik ujjongva fogadták a tárgyalások megszakadásának hírét, mert úgy látták, az eddigieknél is szabadabb kezet kapnak a fegyverkezésre, az erőpolitika folytatására, a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvések kibontakoztatására. De az Egyesült Államokban éppúgy, mint a világ sok más országában hamar kiderült: a túlnyomó többség nem így vélekedik, s a genfi fejleményeket a maguk súlyának megfelelően látja: tart attól, hogy a kiélezett feszültségben köny- nyen születhenek jóvátehetetlenül hibás döntések. Az amerikai kongresszus például a tárgyalások megszakadása után is ellenállt a Pentagon nem egy fegyverkezési tervének, s ha néha úgy is tűnt, hogy csak valamiféle utódvédharcot folytat, azért a csata nem volt érdektelen. Az Egyesült Államok európai szövetségesei, a Genf okozta sokkból magukhoz térve előbb bátortalanabb, majd egyre határozottabb lépéseket tettek — s a szocialista országokban megfelelő tárgyalópartnerre is találtak — annak érdekében, hogy legalább ne romoljon tovább a helyzet. Az amerikai sajtó jó része annak idején is a közvélemény riadalmának és a szövetségesek ellenvéleményének tulajdonította, hogy Reagan elnök már alig másfél hónappal a genfi kudarc után valamivel józanabb hangra váltott korábbi kiélezett szovjetellenes tónusáról. S a lapok ma is ennek tulajdonítják elsősorban, hogy őszre ez a mérsékeltebb hangvétel került előtérbe az amerikai politikában, ha a kirohanások nem is maradtak el teljesen, — s ha a vezető politikusok egy része továbbra sem volt hajlandó józanabb hangvételre. Nyílt titokként kezeli ma is az amerikai sajtó, hogy a kormányon belül két csoport alakult ki. Az egyik — ebbe a hírek szerint Shultz külügyminiszter, McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó és Baker, a Fehér Ház apparátusának főnöke tartozik, — szeretné valamilyen formában felújítani a megszakadt párbeszédet. A másik — Weinberger hadügyminiszter, Kirkpatrick asszony, (az esetleg távozó ENSZ- nagykövet) és Casey CIA- főnök — pedig vonakodik mindenfajta változástól, igyekszik gátakat emelni a dialógus elé. A csata ugyan még nem dőlt el, ez sem marad titokban. Pillanatnyilag azonban úgy látszik, hogy Reagan hajlandó a józanabb, bár még mindig nem igazán realista véleményekre hallgatni. Ennek jeleként ítélték meg az országban sokan azt, hogy elnöksége negyedik évében végre találkozót kezdeményezett a szovjet vezetés magas rangú képviselőjével, Andrej Gromikóval, s hogy most — úgy tűnik — bizonyos mértékig hozzájárul a párbeszéd megújítására irányuló törekvésekhez. Aligha vitatható, hogy az ilyen fejlemények kiváltó oka a „kemény vonal” hívei által javasolt politika nyilvánvaló kudarca volt: a Szovjetuniót sem az amerikai fegyverkezés fenyegetésével, sem a telepítés nyomásával nem lehetett olyan engedményekre kényszeríteni, amelyek egyoldalú eltőnyt adtak volna az Egyesült Álamoknak. S ez a határozott magatartás a másik oldalon is mind többeket ébresztett rá arra, hogy a kockázat túlontúl nagy. Egy évvel a genfi tárgyalások megszakadása után most mintha kedvezőbb szelek fújdogálnának Washingtonban — lehet, hogy már rövidesen folytatódhat a párbeszéd. De egyelőre ezek még csak felületi jelenségek — hiányoznak mögülük a tettek. Ha az amerikai kormánynak valóban szándékában áll az érdemi megegyezés útjainak keresése, ezt nemcsak kijelentésekkel kell tanúsítania. KIS CSABA (Washington)
