Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. november 23.

NÉPÚJSÁG 3

Iskola kóstolgató

Mit vár a gazdasági szabályozóktól?

Es ott a világ

A műszaki előkészítés szerepe és a piáéi munka

Az emberfia már előre rész. két, hogy a gyerek majd eljut abba az időszákba, mikor követelni kezdi a motort. Frász töri ki a szülőt, hogy majd a kölyök pörgeti, bőgeti a járgányt, autók előtt, mellett és mögött fog pompázni ... és nem vigyáz ...

Bencze Sándor negyedikes gépszerelő és karbantartó tanuló mosolyog. Mosolyog, mert neki is volt nyolcadikos korában járgánya. „Szerettem bütykölni”. Bencze Sanyiinak hisz az ember, már csak azért is, mert fekete bajsza felnőtté teszi, komoly, megfontolt emberré. Vájon tudja-e, hogy a karbantartók komoly emberek? Vagy ösztönösen érzi, hogy a jó gépszerelő tekintély, „aranykezű mester”, akitől függ más emberek munkája, keresete, hangulata.

— Azért szeretem a karbantartó munkát, mert minden hozzá tartozik. Nem egyetlen szakmát tanul az ember, ezer meg ezer géphez kell érteni — mondja és meséli, hogy Bátaszéken a gőzmozdony — szakmai kiránduláson, gyakorlaton vettek részt — csodálatot ébresztett benne. Aztán azt mondja el, hogy egy szivattyút kellett megjavítani, működött is, de csak a harmadik szétszedés-összeszerelés után volt „tisztességes”.

— Azt a kezdetkor megtanultam, hogy nemcsak szétszedni kell valamit, hanem azt megismerni, mert máskülönben ínyerek egy halom ócskavasat, és az ócskavasból csak akkor lesz gép, ha beolvasztják, és acélként új gépet formáznak belőle.

Az idén tovább bővült a versenytárgyalási és vállalkozási rendszer alkalmazása a hazai beruházások megvalósításában. Az építőiparban a kiviteleztetök versenyeztetésével kötött szerződések összege a múlt esztendőhöz képest hétszeresére nőtt. A kivitelező építőipari szervezetek több imént tízmilliárd forint értékű beruházásra, illetve fenntartási -felújítási munkákra kötöttek versenytárgyalások alapján szerződést. Hasonlóan terjed más tárcákhoz tartozó vállalatoknál is a versenytárgyalásos rendszer. Az új módszerek részleteiről és eredményeiről tájékoztatták Pichler Ferencet, az MTI munkatársát az Állami Fejlesztési Bankban és az Építésügyi és Városfejlesztési MIinisztériumban.

Az év első 10 hónapjában csaknem ezer versenyfelhívást hirdettek meg, s ezeknek több mint a fele eredményes volt. A versenyfelhívások zömét építési munkákra írták ki. A múlt évben az építőipar ágazatai közül elsősorban a mélyépítési munkákban alakult kli jelentősebb verseny. Az idén annyiban változott a helyzet, hogy ma már a budapesti lakás, és kommunális építkezéseken is megélénkült a verseny. Ugyanakkor a tervek elkészítéséhez többnyire még a hagyományos módon, versenyeztetés nélkül találnak a megrendelők partnert.

Az eddigi összesítésekből megállapítható: az építtetők a versenytárgyalások 42 százaléka esetén a legalacsonyabb árat kínálókkal kötöttek szerződést. Nem minden esetben bizonyult azonban az olcsóság döntő szempontnak; az áron kívül mindinkább azt ás figyelembe veszik, melyik vállalkozó ajánl rövidebb határidőt. ad kedvezőbb garanTermészetesen a karbantartónak ez lenne a legnagyobb csúfság.

— Érettségizett karbantartó? — teszem fel az idegesítő kérdést.

— Ma már olyan korszerű gépek és berendezések vannak, amit csak komoly elméleti és gyakorlati tudással lehet ... — nem érdemes folytatni a mondatot, mert ezt ma még — amikor sok helyütt a nagykalapáos a legoiákat. Néhány versenytárgyaláson a legfontosabb tényezőnek az bizonyult, hogy melyik vállalkozónak van jobb referenciája.

Az építtetők egy része az áremelkedéstől tartva nem veszi tekintetbe a verseny- tárgyalási kötelezettséget. Ügy gondolják, hogy a hatósági árkonlőtok ma még nagyobb biztonságot jelentenek számukra, mint az árak versenyeztetéssel történő megállapítása. Az Állami Fejlesztési Bánik szakemberéi összehasonlították a bánik részvételével lebonyolított versenytárgyalások ár-adatait a maximált áras szerződésekkel, ám, lényeges áremelést nem tapasztaltak. Az egyes esetekben előforduló magasabb árat az magyarázza, hogy mindig a maximált- áras beruházásoknál az időközi hatósági árváltozásokat folyamatosan, illetve a befejezéskor érvényesítik, addig a versenytárgyalásoknál már az ajánlat kialakításakor, a korábbi tapasztalatok alapján előre számolnak ilyen jellegű költségnövekedéssel is.

Kedvezőtlen, hogy egyes nagy építőipari vállalatok magatartása továbbra is tartózkodó. fia részt vesznek is egy-egy versenytárgyaláson, többnyire túlzottan magas éráik miatt általában nem versenyképesek. Többségük — mert erre nem volt szükségük — nem is dolgozott ki olyan költségnormákat, amelyeket a versenyárak képzéséhez felhasználhat. A versenytárgyalásokat így nagyrészt a kis- és középvállalatok, illetve szövetkezetek nyerik. A tapasztalatok szerint a kivitelezők esélyeit növeli, ha társvállalkozásban pályáznak egy-egy versenytárgyaláson. így például a Magyar Hűtőipari Vállalat székesfekomdlyabb szerszám — sokan nem ezt vallják.

Bencze Sándor, mint any- nyian a „Rózsában” — szeretne főiskolás lenni, ba nem, akkor az „aranykezű mesterek” számát növelni. A lényeg, mint mondja: „Ebben a szakmában ott a tág világ .. . mindenhol gépek vannak és aibhoz kell szerelő is . .

H. J. — G. K.

hórvári gyárának rekonstrukcióját az ÁFB képviselője szerint azért nyerhette meg az ürömi AGROKOR Szövetkezeti Szolgáltató Vállalat, mert társvállalkozói kapcsolatot létesít a jó referenciával rendelkező Alba Regia Építőipari Vállalattal.

A verseny kialakulását sok esetben akadályozza a versenytárgyalásos rendszer formális alkalmazása. Előfordul, hogy a vállalkozók, a megrendelőik továbbra is személyes kapcsolatok útján befolyásolják a vállalkozási feltételek kialakítását, a partner kiválasztását. Arra is akad példa, hogy a beruházók a versenytárgyalás meghirdetése előtt nem járnak el kellő gondossággal, és így a beruházás megvalósításának idején változtatják meg elképzeléseiket. Ez többnyire a költségek növekedését eredményezi.

Az olyan beruházások esetében, amelyekre nézve a verseny nem kötelező, szinte kivétel nélkül banki kezdeményezéssel írták ki a megrendelők a versenytárgyalást. Éppen ezért fontos, hogy a pénzintézetek az eddiginél aktívabban kapcsolódjanak be a versenyeztetésbe, s erre ösztönözzék partnereiket. Ezt szem előtt tartva az ÁFB szakemberei folyamatosan ellenőrzik a versenytárgyalási kötelezettség betartását. Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy ia beruházók csak jogos indók alapján mellőzzék a versenytárgyalás kiírását. Figyelemmel kísérlik a versenytárgyalás egész folyamatát, a verseny tisztaságát, hogy szerződéskötéskor a partnerek 'indokolatlanul ne változtathassák meg az elfogadott pályázati feltételeket.

(MTI)

Sós Csaba a Bonyhádi Cipőgyár főkönyvelője az új szabályozókról a következőket mondja:

— Nem könnyítik meg az életünket, ez már biztos. Nö- vékednek a vállalati tervek, de már most látjuk, hogy a vállalat mozgásterét hosszabb távon megnövelik.

A gazdaságúinkban végbemenő változásokat figyelve megállapíthatjuk, hogy a vállalati munka kerül előtérbe. Az állam csak a szabályozók révén irányít, vagyis ösztönöz a gazdaságosabb termelésre. Ehhez bizonyos fokú önállóságot biztosít. Az új szabályozóktól a legtöbb helyen azt is várják, hogy állandósulnak — vagyis nem változnak évemként — és hosszabb távon lehet tervezni, gazdálkodni, termékszerkezetet váltani. Mert semmilyen gazdálkodás nem képzelhető el valamiféle állandóság nélkül. A (termékszerkezet-váltás áltálában nem vihető végbe egyetlen év alatt, annak hatása esetleg később érvényesül. De, amikor nem tudták egy-egy gazdasági egységnél, hogy a következő évben milyenek lesznek az állami elvonások, amikor a nyereség felosztását nem önállóan végezhették el, néhéz volt a gazdálkodás, és éppen a szabályozók okoztak olyan gondokat, hogy néhány esetben a jól gazdálkodó vállalat járt rosszul, mert tőle vonta el az állam a nyereséget.

— Az új szabályozók azt várják a vállalattól, hogy — és ez adók révén érvényesül — a vállalat vagyona és eszközállománya folytonosan megtérüljön. Ezért úgy kell gazdálkodni, hogy a minimális, vagy ennél magasabb jövedelmezőségi szintet érjük el. Amelyik vállalat ezt nem tudja, az rövid időn belül megbukik, veszteséges lesz — mondja Sós Csaba. — Természetesen a mostani szabályozók minden részlete még nem ismert. Nem tudjuk még, hogy milyen lesz a rubel elszámolású export pénzügyi rendszere, és még ezenkívül iis van egy csomó dolog, ami még nem tisztázott.

A piac

elsőrendusége...

— Az árszabályozásban van a legkevesebb változás. A piac értékítéletét figyelembe véve kell kialakítani a termék- szerkezetet és az árakat.

— Ez a cipőgyáraknál elég nehéz.

— Természetesen nehéz lesz, de nemcsak nálunk. A cipőiparban a költségek folyamatosan emelkednek. Várhatóan a nyersbőr ára 1985- ben 20—30 százalékkal emelkedik. Ezt a növekedést nem vihetjük át árainkba. Oly módom kell tehát termék- szerkezetet váltani, hogy az anyagköltségben jelentkező többletkiadásunkat valahol máshol megspóroljuk.

— Szériaemeléssel ?

— A szérianagyság évről évre csökken. Itt nincs mit keresnünk. Mert a kisebb szériák a rezsiköltségeket növelik. Ellenben a műszaki előkészítés színvonalának javításával segíthetünk, vagyis kivédhetjük az árnövekedést.

— Nem értem, hogy miképp lehet megoldani ekkora

alapanyagár-emelkedés mellett a cipők árának szinten tartását.

— A termékszerkezet-váltásban az is kell, hogy szerepeljen: 'gyártunk olcsó cipőket, és gyártunk továbbra is magas minőségű cipőket, ez attól függ. hogy a vevő mit hajlandó megfizetni. Az igéSós Csaba

nyék differenciálódnak, és ezt kell szem előtt tartani.

— Azt mondja, hogy a belső tartalékok feltárása segíthet csak.

— Kár lenne a külső körülményék címszó alatt mutogatni kifelé. Számtalan olyan lehetőségünk van, amit mi magunk, a gyárkapun belül oldhatunk csak meg. ösztönözni kell az embereket arra, hogy a termelésirányításban és a műszaki előkészítésben érjünk el eredményeket. Gondolok arra, hogy lehet egységesíteni a cipőalkatrészeket is, és ezzel széria- nagyságot nyerünk. Ha ezt bevezettük, akkor kisebb a szerszámigény, és sorolhatnám tovább. Előre kell lépnünk a cipőt ervezétsben ...

A külső környezet nem változik

Hia a külső környezet nem változik, ákkor csak „házon belül” llehet előrelépni. A cipőiparban nem várható, hogy például a bőr ára csökken. A tetejében nem azonos az alapanyaggyártók és a késztermékgyártók piaci pozíciója. A nyersbőrválaszték nem lesz jobb, mint eddig.

— Természetesen ezen lehet segíteni. Már most forszírozzuk a kétoldalú kapcsolatokat a bőrgyárakkal. Fel- tétlenül javítani kell a kereskedelmi munkát. Rugalmasabban kell a vállalat belső élétét irányítani.

— Minduntalan visszatérünk a gyárkapun belüli dolgokra.

— A külső környezethez igazodni kell, és azon nem változtathatunk. De, a belső tartalékok feltárása a mi elhatározásunktól függ. A cipőiparban nincs felesleges kapacitás, ugyanígy a bőrgyártásban sincs. Tehát a meglévő kapacitással kelti gazdálkodni úgy, hogy az eredményes legyen.

— Csak ehhez pénz kell ismételten, ami jövőre nem is lesz olyan sok.

— A 'keresetszabályozás nagyobb mozgásteret enged. Így könnyebben, tehát rugalmasabban tudunk dolgozni.

— Milyen béremelésre számítanak 1985-ben?

— Vállalatunk a keresetszint szabályozásban dolgozik majd. Mintegy háromszázalékos béremeléssel számolunk.

— Nem kevés ez?

— A rendelkezésre álló adatok szerint ezt lehet megtenni nagyobb gond nélkül. Ezen felül már életbe lép egy olyan fék, ami csak nagyon jó gazdálkodással oldható fel. Az új szabályozó

rendszerben a nyereségérdekeltség nő, de a nyereséget inehezebben lehet megszerezni. Ahhoz, hogy megfelelő szinten fejleszthessük a technikát, és 3—4 százalékos béremelést hajtsunk végre, szükséges 20—25 százalékos nyereségnövelés. Itt az arányok megválasztásánál nagyobb a szabadság és nagyobb a felelősség iis.

— Megtehetik azt is, hogy az érdekeltségi alapot csak bérként fizetik ki.

— Megtehetjük. Csak meg- éri-e? Az érdekeltségi alapból gépeket vásárolhatunk, vagy lakást építhetünk dolgozóinknak, bért fizethetünk belőle...

— Ezek szerint megnő az itt dolgozó emberek felelőssége ills.

— A kollektívának lesz a feladata meghatározni, hogy mire fordítjuk a pénzünket. Ahhoz, hogy ezt felelősen 'megtehessék, ahhoz a társar dalmi szerveknek és az egyes embernek is nagyobb lesz a döntési lehetősége, de — ezt aláhúzom —, a felelőssége is.

Belső tartalékok feltárása

Nagyon kevés helyen végeznek komoly veszteség- élemzést. Pedig a belső tartalékok feltárásának az egyik legjobb módszere. A Bonyhádi Cipőgyárban évek óta megnéznek minden forintot, ami hiányzik, amit jobb munkával zsebben lehetett volna tartani. Az ilyen veszteségelemzés persze az optimális dolgokat tartalmazza, de minden esetben felhívja a figyelmet a hiányosságra.

— Negyedévenként rendszeresen elemezzük a veszteséget. De, ezt nem úgy kell érteni, hogy rosszul gazdálkodunk. Azit nézzük, hogy mi csökkentette a nyereségünket, mert azt tudni kell, hogy gyárunk az idén mintegy 55 millió forintos nyereséget ér el. Ez a mai helyzetben komoly összeg. De, mégis vizsgálnunk kell azokat a forintokat, amik elfolytak a minőségi hiányosságok miatt, a fogyasztói reklamáció miatt, a késedelmek utáni kamatok miatt, vagy éppen kocsiállás- pénzt fizettünk a vasútnak. Komolyan vizsgáljuk, hogy miért 'kellett kölcsönt felvennünk, és a bankkamatokat egyértelműen a veszteséghez soroljuk. Mondok egy példát: 1983-bain egy pár cipőnél a minőségi hiányosságból visz- szavezethető eredménykiesés nyolc forint negyvenöt fillér voilt. Ez 1984-ben az eddig eltelt 'időben 11 forint 55 fillér, amli 3,5 millió forint eredménykiesést jelent. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a szocialista exportban 0,2 százalék, a tőkés exportban pedig 0,1 százalék a visszárunk. Nemzetközi normák szerint egy százalék léhet, tehát jók vagyunk, és mégis keressük a forintokat.

— összegezve, mit vár a szabályozóktól ?

— Nehezebb, de végül is eredményesebb gazdálkodást. Olyan eredményeket, hogy a 'Vállalatunknál dolgozó embereknek ne legyen érdekük az elmozdulás, itt keressék meg azt a pénzt, ami számukra szükséges. Ehhez lehetőség lesz az új szabályozók bevezetése után, ehhez azonban minden embernek többet és eredményesebben kell dolgoznia, mint eddig . ..

HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY

Hazai beruházások versenytárgyalásokkal