Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 275. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 23., péntek GENF: EGY ÉV TANULSÁGAI (2. old.) MIT VAR A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓKTÓL? (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT HA Ló NINCS.. (4. old.) Újjászülető értékeink Társadalmi fejlődésünk jelenlegi korszakában — anyagi nehézségeink ellenére is — biztosított az erő ahhoz, hogy a műemlékek és műemlékcsoportok állagát — értelmes megfontolások alapján — fel­újítsuk a megviseltség állapotából. Építészeti köve­telményeik, esztétikai szempontok és a köztudat igényei vezethetnek ebben. Ez a múlt megbecsülése, jövőnk építése egyszerre. Mondhatnánk így is: értékgondozás értékteremtéssel. Ilyen elvek alapján született meg Kerényi József főépítésznek és körének munkája nyomán Kecske­mét új, belső arculata, ahol a hagyományok értékes részét megtartva szervezték meg a város korszerű elemeit szükségszerű újdonságokkal. Az értékterem­tés azonban messzemenő tapintattal és ízléssel in­dult ki a hírős város karakteréből. Nem sértette, hanem megtalálta a hely jellegzetességét. Az is megfelelően stílusos, ahogyan az építészet Jánossy György, Vass Antal és Szrogh György közreműkö­désével Salgótarján központi térségének nagyabb mértékű átalakítását teljesítette, mivel a centrum addig kevésbé értékes egységekből állt. Más a helyzet Győrben. Ott a régi kisváros bensősége sok minőségi formációt hozott létre, ezért felújítva meg­óvták az eredeti barokk utcákat, mely a léptékkü­lönbözet ellenére pompásan hat a modern színház- épület kolosszális mérete mellett is. Természetesen olyan védett középkori városrészek, melyek Sopron­ban, Veszprémben, Kőszegen találhatók, a teljes és maradéktalan arculat megőrzését igénylik. Ezekben a váTos a széleken fejlődik tovább. Ám Tapolcán, vagy Zalaegerszegen, ahol az építészeti mag nem ennyire klasszikus értékű, ott a központ újítható és újított is. Az értékteremtés szép példáját valósította meg, az építészet már-már költői formáival Erdélyi Zoltán Nagykanizsán és Vadász György Zalaeger­szegen. Pécs és Szeged városképe a századfordulóra olyan nagyvonalúan 'alakult ki, hogy itt a beavat­kozás szükségtelen, és egyúttal építészetileg járha­tatlan is. Városaink nem egy időben fejlődtek, ezért építő- művészetünk azon döntése bizonyult helyesnek, mely árnyalta a megoldásokat. Miskolc építészeti átalakítása az 1970-es években nagyobb mértékű volt, mint Debrecené. Érthetően, hiszen mindkét nagyvárosunk más időpontban kereste és találta meg századokra végleges arculatát. Az értékgondo­zás és értékteremtés közös eszméje szépen és tar­talmasán valósult meg Vácott, Szentendrén, Szek­szárdin. Kármán szavaival szólva: „a nemzet tsino- sodása” szívós tempóban halad. Egészséges versen­gés is figyelhető városaink, községeink között, akár Kiskunmajsát, vagy Túrfcevét, Mezőhegyest emlí­tem, mindenütt szemmel látható az értékek őrzése, gondozása, teremtése. A fővárosban pedig a Boráros tér rendezése adott alkalmat arra, hogy a közlekedés sokoldalú biztosítása 'mellett antikizáló oszlopok nyújtsanak méltó esztétikai hátteret Varga Imre groteszk szoboralakzatáraak. Itt a főútvonalak, kör­utak színdinamikája is sokat árnyalódött az általá­nos homlokzati festés következményeként. Egyre szebb fővárosunk is, különösen, ha egy skanzen- gondolat jegyében helyenként felújítanánk régi hintós, lóvasutas arculatát, a régi és az új méltó és harmonikus ötvözetét. Indokolt folytatni, terebélyesíteni azt a kisvárdai, táoi, gyulai gyakorlatot, ahol a történelmi építészeti keret helyet biztosított színházkultúránk egyete­mes kibontakozásának. E helyeken az építészet nemcsak a szorosan vett társművészetekkel szövet­kezett, hanem a drámai színjátszás új kereteit te­remtette meg. Tanúi vagyunk a népfrontmozgalom megújulá­sának, a népi, nemzeti egység kulturális értékrenden alapuló kiszélesedésének is. Ennek jegyében a falu­gyűléseket, a tanácstagi és más beszámolási alkal­makat is felhasználhatjuk értékeink összegyűjtésére, felkutatására, ápolására, javaslatoikkal taz értékek őrzésére és teremtésére. E közös munka így segítheti létező és születő kultúránk teljes birtokba vételét. LOSONCI MIKLÓS Usonczi Pál Ho Si Minh-városban Csütörtök reggel elutazott a vietnami fővárosból a Lo- sonczi Pá) vezette magyar párt- és állami küldöttség. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, az Elnöki Tanács Elnökét és kíséretét a hanoi Ohi Lin téren Truong Chimh, a VKP KB PB tagja, a VSZK Államtanácsának el­nöke búcsúztatta. Az ünnepélyesen feldíszített Ohi Linh téren felcsendült a vietnami és a magyar him­nusz, s eldördült az állam­főnek járó huszonegy díszlö­vés. Ezután az Elnöki Tanács elnöke Truong Chimh kísére­tében meghallgatta a dísz­század parancsnokának jelen­tését, majd elvonult a viet­nami néphadsereg díszalaku­lata előtt. A magyar küldött­ség vezetője elköszönt a Ha­noiban dolgozó magyar kikül­döttektől, és a búcsúztatásán A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán csütörtökön befejeződött a beterjesztett beszámolók és jelentések feletti vita. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a központi bizottság beszámoló jelentését, s azo­kat a dokumentumokat, ame­lyeket a népgazdaság fejlesz­tésére dolgoztak ki a követ­kező ötéves terv időszakára, s a 2000-ig terjedő gazdasá­gi-társadalmi fejlesztésre. megjelent több ezer hanoi la­kostól. Miután vietnami úttörők virággal kedveskedtek az El­nöki Tanács elnökének és fe­leségének, Losonczi Pál és kísérete gépkocsival a Hanoi melletti 'Női Bai nemzetközi repülőtérre hajtott. Nem sok­kal ezután a magyar küldött­séget szállító különrepülőgép délnek, Ho Si Minh-város fe­lé vette útját, ahol a vietna­mi látogatás folytatódik. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ma­gyar párt- és állami küldött­ség élén Ho Si Minh-városba érkezett. Vietnami látogatá­sának második állomására az Elnöki Tanács elnökét elkí­sérte Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Rév Lajos, az MSZMP KB tagja. A kongresszusi küldöttek délután zárt ülésen megvá­lasztották a párt új vezető szerveit. Egyhangúlag ismét Nicolae Ceausescut válasz­tották meg az RKP főtitká­rává. Az új központi bizottság­nak 265 tagja és 181 póttag­ja van. A központi bizottság politikai végrehajtó bizott­sága 23 tagból és 25 póttag­ból áll. Elena Ceausescu is­mét a PVB tagja, Nicu Ceau­államtitkár, a Kisipari Szö­vetkezetek Országos Szövet­ségének elnöke, Bányász Re­zső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke, Dóró György, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Bényei Béla, hazánk vietnami nagykövete. Elkísérte Ho Si Minh-városi látogatására az Elnöki Tanács elnökét Chu Huy Man, a VKP KB PB tag­ja, az államtanács elnökhe­lyettese. Ho Si Minh-város nemzet­közi repülőterén Losonczi Pált és kíséretét Nguyen Van Linh, a városi pártbizottság első titkára. Phan Van Kbai, a városi tanács megbízott el­nöke, Le Quang Chanh, a ta­nács elnökhelyettese, a kül­ügyi osztály vezetője és Duy Lien, a hazafias front városi szervezetének elnöke fogadta. sescu pedig a PVB póttagja lett. A központi bizottság tit­káraivá Iosif Bancot, Emil Bobut, Ion Comant, Silviu Curticenaut, Petru Enachet, Constantin Radut, Ion Ra- dut, Ion Stoiant és Ilié Ver- detet választották meg. A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbe­szédet. A főtitkár ezt köve­tően a legmagasabb pártfó­rum munkáját befejezettnek nyilvánította. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott azokról a tárgyalásokról, amelyeket a szovjet kormány meghívása alapján Nyikolaj Alekszand- rovics Tyihanovval, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével folytatott Moszk­vában. A kormány a tájé­koztatót jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács meg­erősítette az elektronika tár­sadalmi-gazdasági alkalma­zásának elterjesztését szol­gáló központi fejlesztési és szervezési program koncep­cióját. Ügy döntött, hogy a programot a népgazdaság VII. ötéves tervével egy idő­ben, azzal összehangolva kell előterjeszteni a Miniszterta­nácshoz. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a szak­munkásképzés helyzetéről. Kötelezte az illetékeseket, hogy a jelentésben összeg­zett tapasztalatokat a közok­tatás fejlesztésére kidolgo­zott program végrehajtásá­nak menetében hasznosítsák. (MTI) Befejeződött az RKP kongresszusa Kongresszusi és felszabadulási muttkaverseny Nagymányokon teljesítették a tervet a brikettgyáriak (TVDÓSlTÓNKTÓ L) A szekszárdi Zrínyi utcai általános iskolában az MMG Automatika Művek szekszár­di gyára, az iskola egyik pat- ronálója, a közös együttmű­ködési szerződésükből adó­dóan kiállítást rendezett. A cél, segíteni a most végző nyolcadikos fiatalok pálya- választását. A kiállítást a végzős nyolcadikosok, a pe­dagógusok, a műszergyár dolgozóinak jelenlétében Il­lés Dezső, az iskola igazga­tója nyitotta meg, aki be­szédében utalt arra, hogy a műszergyárral közös együtt­működési szerződésük több mint 10 éves. Az iskola ta­nulói rendszeresen vesznek részt üzemlátogatáson, mű­sorokat adnak a gyári ün­nepségeken és egyéb rendez­vényeken. A gyári KISZ- szervezet és az iskola ifjúsá­gi vezetői segítik az úttörő- csapatot. A gyár szocialista brigádjai különböző társa­dalmi munkát végeznek. Egyszerű szemléltető eszkö­zöket készítenek, lehetővé teszik, hogy a gyár tanmű­helyében szünnapokon tech­nikai szakköri foglalkozáso­kat tartsanak. Ezt követően Horváth End­re, a gyár igazgatója mu­tatta be a tablókat és a gyártmányokat, amelyek a gyár termékeinek teljes ke­resztmetszetét adják. A ki­állított tárgyak között van­nak hőmérséklet-szabályo­zók, -korlátozók, és külön­böző feszmérőtípusok, vala­mint a legújabb típusú he­gesztőkészülékek. A végzős fiatalokat tájékoztatta a gyárban folyó munkákról, szakmaszerzési lehetőségek­ről, a fiatalok keresetéről. A kiállítás egy hétig te­kinthető meg, majd ezt kö­vetően a gyár bemutató ter­mében rendelkezésre áll a város valamennyi iskolájá­nak. A gyárlátogatáshoz a gyár szakvezetőt biztosít. A mostani kiállítás jól példáz­za, hogy az iskola és a gyár társadalmi, politikai, gazda­sági szervei a közös jó együttműködésükkel a ta­nuló ifjúság általános és szakmai műveltségének meg­alapozásához és növeléséhez kívánnak hozzájárulni. kantás József A Mecseki Szénbányák nagymányoki brikettüzeme teljesítette a szakmai terv­ben szereplő 280 ezer ton­nás évi tervét. A kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben az üzemnek mind a tíz szocialista bri­gádja részt vesz, és a szak­mai terven felül vállalt plusz 32 ezer tonna brikett gyártá­sa már megkezdődött, amit az év végéig várhatóan be is tudnak fejezni. A mai naptól kezdődően a termelés már a száz száza­lék fölötti teljesítményt mu­tatja, aminek eléréséhez hu­szonkilenc vasárnapot is vé­gig kellett dolgozni az üzem dolgozóinak. Két alkalommal kommunista műszakot is szerveztek, így — március 25-én 1150 tonna, november 18-án 1202 tonna brikettet gyártottak — az új techno­lógia bevezetése alatt is si­keres munkát végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents