Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

egyesüljetek proleta Világ rjai AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 272. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 20., kedd Mai számunkból ISKOLAKÖSTOLGATÖ (3. old.) ILLYÉS GYULA-EST SZEKSZÁRDON (4. old.) GYŐZELEM TIZENEGY HÉT UTÁN (5. old.) ÉPÍTŐK, TÉL ELŐTT (3. old.) Minőségi Kör 6T A KISZ KB, a Medicor Művek, a Rábatext és a Tungsram Rt. Minőségi Kör Gazdasági Társaság né­ven közös céget alapított a közelmúltban, az Ipari Minisztérium épületében. Az erről szóló társasági szer­ződést az ifjúsági szövetség központi bizottságának gazdaságpolitikai titkára és a vállalatok vezérigazga­tói írták alá Fejti Györgynek, a minőségi körök el­terjesztéséért évek óta tevékenykedő KISZ KB első titkárának, valamint a társulás létrehozásán bábásko­dó ipari tárca államtitkárának jelenlétében. Nem mindennapos eset, hogy egy GT megalakulását a felső vezetők ilyen kitüntető figyelemmel kísérik nyomon. Vajon miért az illusztris névsor? Mi is az a minőségi kör szervezési eljárás, amelynek elterjeszté­se érdekében a GT megalakult? Ki építi a legmagasabb tornyot, 6 darab kartonlap­ból, mindössze egy olló segédeszközként való felhasz­nálásával, mégpedig úgy, hogy a torony megbírjon egy vonalzót? A feladatot tíz vállalat képviselőiből álló alkalmi csoportoknak adták alig több mint egy éve, Fonyódon. A verseny zárójaként az elfogulatlan bíráló bizott­ság Tóth Miklósné főenergetikust, Tárnái Péterné szervezési osztályvezetőt és Káló László gépésztech­nikust nyilvánította győztesnek. Mind a hárman a pécsi székhelyű Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat dolgozói. Az általuk készített torony nem volt szép (volt nála szebb bőven), nem az örökké­valóságnak készült (akadt nála stabilabb), de mind­ezek nem számítottak a sorrend eldöntésében. Más szavakkal: a pécsiek a torony építése közben kínálkozó lehetőségeket a leginkább célirányosan és a leginkább gyorsan értékelték, gyorsan realizálták, s nem fecsérelték el idejüket a másod- és harmad­rendű részletekre. Ez a munka öncélú játéknak tetszik, pedig nem az, hanem egy nagyon is komoly teszt. Igazságát valószí­nűsíti az, hogy a pécsiek voltak azok, akik odahaza a leggyorsabban alkalmazták a Fonyódon szerzett új ismereteket. Az említett tíz vállalat képviselői ugyan­is nem üdülésként töltöttek el több napot a Balaton partján, hanem tanultak. Azt tanulták meg alapfokon, mik azok a minőségi körök, amelyek Japánban úgy­szólván minden vállalatnál a termelés fontos ténye­zői, amelyeket az USA-ban és Nyugat-Európában hó­dító minőségjavító sejteknek neveznek. Mit kell tenni itt Magyarországon, a saját vállalatuknál azért, hogy e körök megszerveződhessenek, majd elterjedhesse­A tíz vállalat akcióját lényegében a KISZ KB kez­deményezte és szervezte meg az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság támogatásával. Ezzel egy kísérletso­rozat kezdődött, annak megtapasztalása céljából, hogy v?-’?n. ,az eredetileg amerikában kidolgozott, de hódí­tó útjára Japánból indult eljárás a sajátságos magyar viszonyok között hoz-e eredményeket? Igen sok vélemény elhangzott már a minőségi kö­rökről világszerte. Pat Thoru, westingshouse-i mű­szerész például a következőket nyilatkozta róla az amerikai New York Times-ban: „A minőségi kör adott nekem első ízben esélyt arra a 13 év alatt, amíg itt dolgoztam, hogy igazából kinyilvánítsam saját vélemé­nyemet és tudassam a vezetőséggel, hogy engem, mint munkást, mi bánt, illetve mi zavar. S hogy mit kell tenni egy olyan állapot elérése érdekében, ami a vál­lalatnak is jó, meg nekem is.” Az amerikai műszerész e véleményt akár a magyar tapasztalatok alapján is megfogalmazhatta volna. Lassúk rá a példát Pécsről! A húsfeldolgozó üzem töl­tőgépeit ^lábpedállal működtették a munkások. A mű­szak előrehaladtával az emberek mindinkább elfá­radtak, idegesek lettek. A megoldást a vállalat egyik minőségi köre találta meg, mindenki örömére: a láb­pedál helyett combpedált alkalmaztak. Felmerül a kérdés, hogy a szükséges változtatásra miért nem került sor eddig. „Panaszok eddig is voltak magyarázta Tárnái Péterné —, de úgy látszik, azo­kat nem ismerte a vállalatvezetés. A minőségi kör pe­dig magukból a munkásokból szerveződik, ök meg odafigyelnek saját gondjaikra.” Káló László szavai: „Az ember hamar beletörődik az apró bosszúságokba. Szívesen venné,_ ha felszámolnák azokat, de nem tud­ja, hogy jobbító javaslatával hova menjen Ha mégis megy valahova, úgy gyakran ráförmednek, mondván nem restell ilyen pitiáner problémával zavarogni?” Az elmondottakból kitetszik: a minőségi körök tag­jai általában egy helyen dolgoznak és azonos munkát vegeznek. Rendszeresen tanácskoznak egymással. E megbeszéléseken feltárják, hogy milyen tényezők aka­dályozzák,^ hátráltatják a munkájukat, különösen a jobb minőség elérését. E diagnózist követően megál­lapodnak a konkrét gyógyjavallatokban, s közös erővel végrehajtják az elhatározásukat. Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője így nyilatkozott a minőségi kör GT megalakulását köve­tően az Ipari Minisztériumban: „Közismert, a minőség- javítás a magyar népgazdaság kulcskérdése. A minősé­gi kör szervezési eljárás nem csodaszer, amely minden gondot megold. De azoknál a vállalatoknál, ahol a minőségszabályozási rendszer alapjai jók, segíthet a munkavégzés színvonalának emelésében. A Minőségi Kör GT éppen e tapasztalatok figyelembevételével szervezi a munkáját. Ezért bízhatunk a sikerben.” Mónus Miklós A belga miniszterelnök Budapesten Kádár János fogadta Wilfried iMartens belga miniszter­elnököt. (Telefotó) Wilfried Martens a Belga Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének ven­dégeként vasárnap este óta tartózkodik hazánkban — hétfőn reggel megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Wilfried Martens — aki­nek személyében 1945 óta el­ső ízben tesz hivatalos láto­gatást Magyarországon belga kormányfő — a Parlament­ben szűk körben megbeszé­lést folytatott. A délelőtti órákban az Or­szágház delegációs termében Lázár György és Wilfried Martens vezetésével megkez­dődtek a magyar—belga ple­náris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Vár- konyi Péter külügyminiszter, Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese, Antalpéter Ti­bor, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője, valamint Lőrinc Tamás, ha­zánk brüsszeli nagykövete. Belgium képviseletében Leo Tindemans külügyminiszter, Frans Roelants külügymi- nisztériumi államtitkár, Thi­erry de Gruben a külügymi­nisztérium kabinetfőnökének helyettese, Carlos de Wever a miniszterelnök diplomá­ciai tanácsadója, Xavier Des- waef a kormányfő szóvivője, valamint Willy Tilemans a Belga Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasz­talhoz. A plenáris ülésen a tár­gyalópartnerek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását. Megállapították, hogy azok rendezettek, s jó keretet biztosítanak a további együtt­működéshez. A megbeszélé­sen különös hangsúllyal szól­tak a gazdasági kérdésekről. Egyetértettek abban, hogy ezen a területen további fej­lesztésre van mód. A nemzetközi helyzet idő­szerű problémáit érintve a kormányfők azonos módon ítélték meg a kelet—nyuga­ti párbeszéd folytatásának fontosságát, rámutatva, hogy az lehetőséget teremt egymás álláspontjának jobb megis­merésére. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délután az Országház N ándorf ehérvár-termében találkozott Wilfried Martens- szel. A nyílt és szívélyes légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony idő­szerű kérdéseiről, valamint a magyar—belga kapcsola­tok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lá­zár György, Várkonyi Péter és Leo Tindemans, továbbá Lőrinc Tamás és Willy Tile­mans. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke ugyancsak délután fogadta a belga kormányfőt a Parla­ment Munkácsy-termében. A nap folyamán Várkonyi Péter hivatalában találkozott Leo Tindemans-szal. A meg­beszélésen a magyar és a belga diplomácia vezetője át­tekintette a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését. Losonczi Pál Hanoiba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn reggel, közép-európai idő szerint hajnali 4-kor — indonéziai tartózkodását befejezve — elutazott Báli szigetéről. Lo­sonczi Pál ázsiai kőrútjának második szakaszán párt- és állami küldöttséget vezet a három indokínai szocialista országba, a Vietnami Szo­cialista Köztársaságba, Kam­bodzsába és Laoszba. Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn, helyi idő sze­rint a délutáni órákban meg­érkezett délkelet-ázsiai kőr­útjának második állomására, a Vietnami Szocialista Köz­társaság fővárosába. Az El­nöki Tanács elnökét Truong Chinh, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Államtaná­csának elnöke hívta meg hi­vatalos baráti látogatásra párt- és állami küldöttség élén. Megkezdődött a Román KP kongresszusa Bukarestben hétfőn dél­előtt megkezdődött a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A tanácskozá­son 3127 küldött vesz részt. Jelen vannak külföldi kül­döttségek is, köztük a mar gyár delegáció, amelyet Mé­hes Lajos, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára ve­zet. A Központi Bizottság jelentését Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára ter­jesztette elő. Megyei KISZ-aktívaértekezlet A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága tegnap délután ak­tívaértekezletet rendezett Szekszárdon. A résztvevőket — a testületi tagokat, a vá­rosi, megyei apparátus tag­jait, a propagandistákat, a nagyüzemi, illetőleg intéz­ményi KISZ-titkárokat, a meghívott városi, nagyköz­ségi pártbizottsági titkáro­kat, valamint Péter Szigfri­det, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkárát Kiss Magdolna, a KISZ Tol­na megyei Bizottságának el­ső titkára köszöntötte. Ezt követően Jendrolovits Pál, a KISZ KB osztályvezetője tartott előadást az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjú­ságpolitikai állásfoglalásá­val kapcsolatosan. Az elő­adó bevezetőjében kitért a KB-állásfoglalás jelentősé­gére, szükségességére, majd ismertette az előző — az 1970. évi — állásfoglalástól eltérő új elemeket. Szemlé­letes példák közbeiktatásá­val segítette az egységes ér­telmezést. Felszólalt az ülésen Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titká­ra is. Hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás alapelveit me­gyénkben is újra át kell gondolni, mert azután lehet meghatározni mindazokat a feladatokat, amelyeket együt­tes cselekvéssel, közös ösz- szefogással lehet majd meg­oldani. A pártbizottság titkára ez­után röviden szólt a Tolna megyei ifjúság helyzetéről, munkájáról és a gondokról is, majd elmondta, hogy a pártszervezetek a jövő év­ben kezdik meg az állásfog­lalás feldolgozását, illetve adaptációját. A hozzászólások után Kiss Magdolna összegezte az el­hangzottakat, majd ismer­tette a feldolgozás ütemezé­sét. Jendrolovits Pál Az aktívaértekezlet résztvevőinek egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents