Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

1984. november 20. ^^fepÜJSÄG PANORAMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Daniel Ortega Saavedra parancsnokot, a nicaraguai Nemzeti Újjáépí­tés Kormánya Kormányzó Tanácsának koordinátorát, köztársasági elnökké történt megválasztása alkalmából. * Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba uta­zott. « Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter meghívására Kenneth Clarke állammi­niszter vezetésével november 14—19. között brit egészség- ügyi küldöttség tett látoga­tást -hazánkban. A miniszte­rek aláírták az együttmű­ködés 1985—86. évi munka­tervét. KAIRO Magyar külön számot je­lentetett meg hétfőn az Al- Ahram Al-Iktiszadia, egyip- tom vezető napilapjának, az Al-Ahramnak gazdasági mel­léklete, mivel november 24 —29. között Kairóban ma­gyar gazdasági és kulturális napokat rendeznek. A kü­lön számba Marjai József mi­niszterelnök-helyettes írt be­vezetőt. MOSZKVA Időszerű nemzetközi prob­lémákról és a szovjet—ja­pán kapcsolatokról volt szó Gejdar Alijev és négy ja­pán politikai párt (a De­mokratikus Szocialista Párt, a Koméi Párt, az Űj Libe­rális Klub, a Szociáldemok­rata Szövetség), valamint a Japán Munkaszövetség kül­döttségének hétfői moszkvai megbeszélésén. Politikai könyvnapok Megyei megnyitóünnepség Benyílódon Huszonharmadik alkalom­mal rendezik meg országszer­te a politikai könyvnapokat. Az ünnepélyes megyei meg­nyitóra Bonyhádon került sor tegnap délután, a Vörösmarty Ifjúsági és Művelődési Köz­pontban, egyúttal megnyitot­ták — kapcsolódva a felsza­badulás évfordulójához — „A felszabadult Magyarország könyvkultúrája” című kiállí­tást. »Rónai Józsefnek, a városi tanács vb. osztályvezetőjének üdvözlő szavai után Krizsán István, a városi pártbizottság titkára mondott megnyitó be­szédet. Emlékeztetett arra, hogy ez alkalommal a Kos­suth Könyvkiadó létrejötté­nek negyvenedik évfordulóját is ünnepeljük, a párt kiadója, az MKP Ideiglenes Központi Vezetőségének határozata alapján 1944 novemberében alakult meg Szegeden. A ki­adó e négy évtized alatt út­törő szerepet töltött be a magyar könyvkiadás, tágabb értelemben egész kultúránk történetében. A marxista könyvkiadás alapjainak lera­kása tette lehetővé, hogy a magyar olvasók, az egész nép számára hozzáférhetővé vált a marxista-leninista világné­zet eszmerendszere, a magyar és nemzetközi munkásmozga­lom, az Októberi Forradalom, a haladó mozgalmak történe­te. A kiadó négy évtizedes termésén ha végigtekintünk, lláthatjuk a párt erőfeszítései­nek, népünk alkotó munkájá­nak szinte egész történetét. Krizsán István hangsúlyoz­ta, hogy a modem tömeg­kommunikációs eszközök nem szorítják ki a könyvet, sőt, ma a könyvre még nagyobb szükségünk van, mint valáha. A továbbiakban a párt­kongresszusra való készülő­désről szólt, majd a Kossuth Könyvkiadó terjesztői háló­zatáról, azokról az elvtársak­ról, akik párt megbízatásként foglalkoznak a politikai ki­adványok terjesztésével. Ezután dr. Stemler Gyula, a Kossuth Könyvkiadó törté­neti szerkesztőségének veze­tője „öt-, illetve tízéves ter­jesztői munkáért” jelvénye­ket adott át, két terjesztőnek pedig átnyújtotta a „Kiváló Terjesztő” ezüstplakettet. Salamon Lőrinc, a Bonyhádi Cipőgyár műszaki osztály- vezetője átveszi h „Kiváló terjesztő” ezUstplakettet. Krizsán István megnyitóbeszéde Magyar partizánok Szlovákiában (I.) Röplapok a határon túl A szlovák nemzeti felke­lés a második világháború történetében egy kis nemzet jelentős hozzájárulása volt saját és más nemzetek fel­szabadításához, az antifasisz­ta koalíció erőfeszítéseihez, a nácizmus és szövetségesei­nek leveréséhez Európában a legnagyobb antifasiszta fel­kelések közé tartozott: az akkori Szlovákia harminc já­rásában, körülbelül húszezer négyzetkilométer területen másfél millió embert mozga­tott meg. Mintegy ötvenezer katona és tizenhétezer parti­zán harcolt a németek ellen. A Wermacht levéltárából származó dokumentumok szerint a fasiszták a felke­lőkkel vívott ütközetekben tízezer katonát, ötvenöt re­pülőgépet, harminc páncél- kocsit, száz ágyút és aknave­tőt, ezer gépjárművet veszí­tettek, s a felkelés a kleri­kális szlovák államot vég­leg kivonta Németország szövetségesei közül. A negyven évvel ezelőtt le­játszódott események az el­lenségnek jelentős katonai erejét kötötték le, gyengítet­ték a hátországot, segítették a Vörös Hadsereget sikeres küzdelmeiben. A szlovák nép nagy áldozatokat hozott a két hónapig tartó felkelésben, az azt követő partizánháború. ban. A több mint kétszáz tömegsírban mintegy ötezer hazafi — katonák, partizánok, illegális pártmunkások — holttestét találták meg. Az antifasiszta felkelés a szom­szédos országokban kibonta­kozó ellenállásra is pezsdítő hatást fejtett ki. s az inter­nacionalizmus szemléletes példájává vált. Négy évtizede, nem sokkal azután, hogy a Szabad Szlo­vák Rádióban elhangzott a Szlovák Nemzeti Tanács dek­larációja a hatalom átvételé­ről, a felszabadított területe­ken röplapok ezrei jutottak át a határon a magyar falvakba, városokba: „Magyar testvé­rek! Ütött a leszámolás órá­ja! Fegyverbe magyarok! Ke­zetekbe vegyetek fegyvert, és ne késsétek el az utolsó al­kalmat a német maradék hadsereg utolsó erejének fel­őrlésére. Nyújtsatok segítő kezet és velünk közreműköd­ve semmisítsétek meg a né­meteket minden lépésükön, kik halálos ellenségei minden tisztességes, jóakaratú ember­nek. Küzdjetek a győzelemért, amelyre nem kell most már sokat Várni!” Az akkori magyar—szlovák határ magyar oldalán is nagy visszhangot váltott 'tói a fel­kelés híre, a lépten-nyomon megnyilvánuló szimpátiát a Horthy-kormány mesterkedé­sei sem voltak képesek meg­akadályozni. Hiába voltak a hamis állítások, híresztelések, sorkatonák és katonaszökevé­nyek százai lépték át a határt és csatlakoztak a felkelés résztvevőihez. A gömöri er­dőkben már 1944. szeptembe­rében közös szlovák-magyar partizánegység alakult Adler Károly vezetésével. „... A szlovák nemzet a maii nappal csatlakozik a szö­vetséges nemzetekhez,' ame­lyek harcukkal, nagy áldoza­tokkal biztosítják az egész vi­lág nemzeteinek, és így a mi kis nemzetünknek is a szabad és demökratikus életet. Min­den erőnkkel hozzá akarunk járulni a szabadságharc gyors befejezéséhez” — hangsúlyoz­ta a többi között a nyilatko­zat, amelyet a Szlovák Nem­zeti Tanács 1944. szeptember elsején tett közzé, utalva arra, hogy a szlovákiai fasiszta­ellenes fellépésnek — amely­ben huszonhét nemzetiség tagjai vettek részt — szándé­ka összekapcsolódni az euró­pai nemzetek felszabadításá­val. A felkelés vezetői és szer­vei az internacionalista kap­csolatokra nagy figyelmet fordítottak. Amellett, hogy a magyar nyelvű röplapokat el­juttatták a magyar vasutasok­hoz, gyári munkásokhoz, igyekeztek megnyerni a Horthy-hadsereg tisztjeit, ka­tonáit is. Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának besztercebányai titkárságán a Losonc környé­ki illegális kommunista moz­galom egyik kiemelkedő alak­ja, Keleti Ferenc 'kapta fel­adatul, hogy partizánegységet szervezzen a magyar határvi­déken, Krcanov százados egy- ségénék keretében. Visszaem­lékezésében kifejti, hogy fő­ként a propagandamunkát igyekeztek fokozni a magyar lakosság körében. Az ő gond­jaira bízták a magyarországi menekülteket, akiknek leg­jobbjait a partizánkiképzés után konkrét feladatokkal küldték Magyarországra. Vele kapcsolatosak azok a röpla­pok is, amelyek Zólyomban jelentek meg magyar parti- zánegység aláírásával!. A szlovák és a magyar kom­munisták együttműködése a felkelés idején is a fasizmus •elleni közös küzdelem azonos érdekéből táplálkozott. Arra törekedtek, hogy Magyaror­szág és Szlovákia területén igyekezzenek összehangolni a fasisztaellenes harcot. „Használjuk ki a kedvező helyzetet, amelyet a szomszéd népek bátor cselekvése te­remtett számunkra. Kövessük a szlovákok példáját! Vessük be mi is minden erőnket a fegyveres partizánharoba! Vállvetve a szlovák hazafiak­kal, vegyük fel ma is a harcot a németek ellen! Vívjuk ki mi is hazánk függetlenségét és szabadságát!” — szólt a Kommunisták Magyarországi Pártja moszkvai vezetőségé­nek a felhívása. Gotyár Gyula és M. Szabó Gyula (Következik: Tri Dubytól Ipo.lytarnócig.) Az MSZMP KB üdvözlete az RKP kongresszusához A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának, Bukarest Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében köszönti ük a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Baráti üdvöz­letünket tolmácsoljuk Románia kommunistáinak, dolgozó népének. Nagy figyelemmel kísérjük kongresszusuk munkáját, amely számvetést készít az elmúlt öt esztendő eredményeiről és meghatározza a további fejlődés fő irányait. Közismert, hogy a Román Szocialista Köztársaság ma fejlődő iparral és je­lentős mezőgazdásággal rendelkező ország. A Román Kom- muista Párt irányításával, a dolgozó tömegek erőfeszítései­nek eredményeként az elmúlt időszakiban tovább erősödtek társadalmunk anyagi és szellemi alapjai. Mebecsüléssel te­kintünk a szocializmus építésében, a gazdaság, a tudomány fejlesztésében elért eredményeikre és újabb sikereket kí­vánunk azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek előbbre viszik az ország további felemelkedésének ügyét. Országaink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján azo­nos társadalmi célok valóra váltásán munikálokmak. A Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjaiként azon vagyunk, hogy kedvező nemzet­közi feltételeket biztosítsunk a szocialista építőmunkánk számára. Országaink felszabadulása, a szocialista társadalom építése megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar és a ro­mán nép évezredes kapcsolataiban új szakasz kezdődhessen, a korábbi szembenállást az együttműködés, az ellenségeske­dést a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, az elzárkózást az egyenrangú, az élet minden területét átszövő, folyamatosan fejlődő kapcsolatok válthassák fel. Kedvező körülménynek tudjuk be, hogy a kapcsolatépítés során a szomszédságból és a földrajzi közelségből származó sokféle előnnyel is számol­hatunk. Történelmi tény, hogy a Magyar Népköztársaságban román nemzetiségűek, a Román Szocialista Köztársaságban pedig nagy számban magyar nemzetiségű állampolgárok él­nek. A nemzetilségék nyelvüket, kultúrájukat megtartva és fejlesztve, a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolatokat megőrizve és ápolva, szocialista társadalmunk igaz híveivé válnak. Egymásrautaltságunk tudatában, legjobbjaink történelmi hagyatékához hűen azt valljuk, hogy népeink érdekeit csak 'barátságunk erősítése szolgálhatja. A Magyar Szocialista Munkáspárt állhatatosan fáradozik azon, hogy fejlesszük a kölcsönösen előnyös együttműködést, gazdagítsuk és bővít­sük a kulturális, a tudományos, az oktatási kapcsolatokat és cserét, szélesítsük állampolgáraink érintkzéseiit és a turiz­must, közös- erőfeszítéssel erősítsük a jószomszédi viszonyt. Hazánkban, a Miagyar Népköztársaságban a szocialista építőmunkia feladatainak középpotjában eredményeink meg­szilárdítása áll. Pártunk élvezi a nép bizalmát, társadalmunk elismert vezető ereje, a szocialista viszonyok kiteljesedésé­nek serkentője és kezdeményezője. Feladatainkat feszült nemzetközi viszonyok közepette, kedvezőtlenebb külgazdasági környezetben, szűkebb belső erőforrásokra támaszkodva kell teljesítenünk. A korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel a népgazdaság egyensúlyának megőrzése, az elért élet- színvonal megtartása. Céljaink valóra váltását adottságaink jobb hasznosításával, gazdaságirányítási rendszerünk korsze­rűsítésével, a gazdálkodás feltételeinek javításával kívánjuk elősegíteni. A szocialista demokrácia fejlesztésével a társa­dalmi és a gazdasági életben nagyobb teret biztosítunk dol­gozó népünk alkotó energiája és vállalkozókészsége kibon­takoztatásának. Előrehaladásunk nélkülözhetetlen támasza a szocialista országokkal való sokoldalú gazdasági együtt­működés, a szociálist a gazdasági integráció továbbfejlesztése. A szocialista országok erőfeszítései ellenére a nemzetközi helyzet feszültségekkel terhes, erősödött a két társadalmi •rendszer szembenállása. A béke megőrzése, a fegyverkezési hajisza megfékezése és a leszerelés előmozdítása korunk ha­laszthatatlan követelményévé vált. Ehhez a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországának sok irányú kezde­ményezései jó alapul szolgálnak. Pártunk meggyőződése, hogy megkülönböztetett jelentősége van országaink egyez­tetett, közös nemzetközi fellépésének, az egyes szocialista országok önálló aktivitásának, a kommunista pártok és más haladó erők összefogásának a világbéke megőrzése, a tár­sadalmi haladás előmozdítása érdekében. Kedves Elvtársaik! A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának ered­ményes munkát kívánunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kongresszusuk határozatainak megvalósítása elősegíti a szo­cialista Románia további előrehaladását és hozzájárul a ma­gyar és a román nép barátságának erősítéséhez. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nicaragua rendezni szeretné kapcsolatait az USA-val Hétfőn újabb amerikai— nicaraguai tárgyalások kez­dődtek a mexikói Manzanillo kikötővárosban, miközben a két ország közti feszültség a kapcsolatok teljes megszakí­tásának határáig jutott el. A két ország képviselőinek nyol­cadik találkozójára akkor ke­rült sor, amikor az Egyesült Államok minden előkészüle­tet megtett egy Nicaragua el­leni invázióhoz, a közép- ameilikai ország pedig teljes riadókészültségbe helyezte hadseregét a fenyegető táma­dással szemben. A nicaraguai ellenforradal­márok a hét végén újabb tá­madásokat hajtottak végre a közép-amerikai ország északi határvidékén. Zelaya Norte és Matagalpa tartományokban 20 embert gyilkoltak meg. A célpontok minden esetben mezőgazdasági termelőszövet­kezetek voltak. Miguel d’Eseoto nicaraguai külügyminiszter vasárnap a CBS-televíziónak adott és élő adásban közvetített nyilatko­zatában megismételte: orszá­ga vezetése komolyan szeret­né rendezni viszonyát az Egyesült Államokkal. Was­hington viszont immár négy éve nyíltan háborút folytat, az ellenforradalmi erőik útján és ürügyet keres a nyílt ka­tonai, beavatkozásra is. Ugyanebben az adásban Henry Hide republikánus képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának tagja ■ismét azt fejtegette, hogy Washingtonnak nem szabad „eleve lemondania” a katonai beavatkozás lehetőségéről Nicaraguában.

Next

/
Thumbnails
Contents