Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
8 NÉPÚJSÁG 1984. november 17. KGST fi tanácsülés mérlege Fidel Castro szólal fel a havannai tanácskozáson Szovjetunió Családszociológiai vizsgálatok A Szovjetunióban — kormányhatározat alapján — 1985-ben családszociológiai vizsgálatot indítanak. A felmérések egyik fontos célja, hogy képet kapjanak a népesedéspolitika hatékonyságáról. 1970-ben a Szovjetunióban 58,7 millió családot tartottak nyilván, számuk ma eléri a 70 milliót. Az állam intézkedések, határozatok egész sorával támogatja a népesedéspolitika kiteljesedését. Különböző kedvezményekkel javítják például a gyermekes családok anyagi helyzetét, fokozatosan javulnak a lakáskörülmények, s bővül a gyermekintézmények száma. A bölcsődei és óvodai ellátás tényleges költségeinek csak a 20 százalékát fizetik a szülők, a többit az állam vállalja. Az állami költség- vetésből ma háromszor any- nyit fordítanak a gyermekes családok támogatására, mint húsz évvel ezelőtt. A jelenlegi ötéves tervben az ilyen célokra szánt összeg 10 milliárd rubellel növekszik. Metró Harkovban Megindult az utasforgalom az ukrajnai harkovi metró második vonalán. A város központi részét összeköti a hatalmas lakótelepekkel, ahol a másfél milliós város lakosságának majd egynegyede él. A metróvonalak teljes hossza most már 26 kilométer. Harkov a Szovjetunió kilencedik nagyvárosa, amely földalatti vasútvonalakkal rendelkezik. Az elmúlt héten a KGST- tagországok Havannában tartották meg tanácsülésüket. S noha rendszeresen sor kerül arra, hogy a szocialista országok magas szinten beszéljék meg gazdasági együttműködési szervezetük eredményeit, megvitassák a gondokat, az idei találkozó mégis sok tekintetben különbözik az eddigiektől. Először fordul elő például, hogy a KGST tagállamai ilyen fontos rendezvényt Európán kívül, Latin-Ame- rikában rendezzenek meg. Eredmények és gondok A havannai tanácsülésen a résztvevők száma is nagyobb volt a szokásosnál. Megfigyelőként számos állam jelen volt, mi több, küldöttséggel képviseltette magát két regionális gazdasági szervezet: az ENSZ Latinamerikai Gazdasági Bizottsága és a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer is. Mindez nyilvánvalóan jelzi, hogy az utóbbi időben érezhetően megnövekedett a nemzetközi érdeklődés a KGST munkája iránt. Eltért a mostani tanácsülés a megszokottól abban is, hogy nemcsak a két ülésszak között eltelt hónapok eredményeit vette számba. A legutóbbi tanácsülést ugyanis az idén tartották Moszkvában. A havannai megbeszéléseken azonban nemcsak az azóta eltelt időszak munkáját elemezték, hanem az egy évvel korábban Berlinben megtartott tanácsülés határozatai alapján számba vették az eredményeket és a gondokat. Mint a napi tudósításokból is kiderült, ez a kettősség — az eredmények mellett a gondok nyílt feltárása — jellemezte a kubai tanácskozást. Kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a szocialista országok jelentős eredményeket értek el. A közösség egészét tekintve például tavaly a nemzeti jövedelem — az előző évhez képest — csaknem négy százalékkal növekedett. Hasonló ütemben nőtt az ipari termelés. Számos tagországban csökkent a felhasznált nyersanyag és energia mennyisége. Különösen fontos, hogy a növekedés jelentős része a termelékenység emelkedésének köszönhető. Tavaly — az előző évhez viszonyítva — több mint nyolc százalékkal növekedett a tagországok összesített külkereskedelmi forgalma, s még ennél is nagyobb mértékben, több mint 11 százalékkal emelkedett az egymás közötti külkereskedelmi forgalom értéke. Új feladatok Ám tény, hogy a megváltozott gazdasági körülmények, a világgazdaság egészében bekövetkezett változások új, korábban nem ismert feladatokat is hoztak. Ezért esett szó hangsúlyosan Havannában arról, hogyan lehet és kell javítani a következő időszakban a KGST munkáját, eredményesebbé tenni a szocialista országok együttműködését. Az új követelményekhez való folyamatos igazodás tükröződött egyebek között az ülésszakon szereplő napirendi pontokban. Nyilvánvaló például, hogy napjainkban valamennyi ország gazdaságának egyik legfontosabb kérdése, hogyan képes ellátni magát a termeléshez szükséges nyers- és fűtőanyagokkal. Az elmúlt időszakban — amint ez a beszámolókból is kiderült — valamennyi KGST-ország erőfeszítéseket tett arra, hogy a korábbinál takarékosabban, racionálisabban használja fel az alapvető nyersanyagokat. Ez a munka azonban még korántsem zárult le. A vizsgálódások azt mutatják, hogy nagy tartalékok rejlenek még az energiagazdálkodás racionalizálásában, a korszerű, kevésbé nyersanyagigényes technikák, technológiák elterjesztésében. Indokolt törekvés, hogy a KGST-orszá- gok hosszú távon is tisztán lássák, milyen nyersanyag- és energiaforrások állnak rendelkezésükre, hogyan szervezhető meg a mind nehezebbé váló kitermelés, hogyan oszthatók meg a szinte évről évre növekvő terhek. Éppen ezeket az igényeket figyelembe véve fogadta el a mostani ülésszak az 1990- ig és a hoszabb távra szóló komplex intézkedéseket a fűtőanyagok és nyersanyagok területén. Bővülő együttműködés Persze Havannában nemcsak a távoli jövőről, hanem a következő évek munkájáról is sok szó esett. Fontos témakör volt például a következő ötéves tervidőszak népgazdasági terveinek koordinációja. E munka keretében kell eldönteni, hogy miközben valamennyi szocialista ország saját gazdaság- politikáját folytatja, hogyan, milyen formában képzelik el az együttműködés mindenki által igényelt bővítését. A tervkoordináció során eddig 22 sokoldalú gazdasági és 39 tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írtak alá, s mint az ülésszakról kiadott közleményből kiderül, megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki program kidolgozása. A havannai tanácsülés napirendjén szereplő témakörök egyértelműen mutatják: valamennyi országot alapvetően érintő kérdésekről esett szó Kubában. Ám az is nyilvánvaló, hogy a tanácskozás eredményeként megszületett határozatok csak mintegy keretét adják a következő időszak munkájának. E keretet tartalommal a szocialista országok együttműködésének mindennapjaiban kell megtölteni. K. Nyirő József Bulgária Kulturális kapcsolatok Bulgária a világ 132 országával tart fenn kulturális kapcsolatokat. Különösen erőteljesen javul az együttműködés a fejlődő országokkal, Ázsia, Afrika. Latin- Amerika államaival. Bulgária az elmúlt években 50 fejlődő országgal kötött kétoldalú tudományos és kulturális egyezményt. Ilyen megállapodások hiányában a kulturá- lis kapcsolatok az egyes rendezvényekre vonatkozó konkrét tervek alapján valósulnak meg. Olyan országok, mint Afganisztán, Etiópia, Angola, a Jemeni NDK határozott érdeklődést mutatnak a kulturális kapcsolatok megerősítése iránt. Jól érzékelhető a bolgár kultúra jelenléte Nigériában, Szíriában, Algériában, Zim- babwéban, Venezuelában. Rég kialakult hagyományai vannak a bolgár—indiai és a bolgár—mexikói kulturális kapcsolatoknak. Megismerkedtek a bolgár kultúrával Marokkó, Tunézia, Libanon, Kuvait, Kolumbia, Peru, Pakisztán, Indonézia, Thaiföld, Szudán, Egyiptom, Zaire, Szomália, Irán népei is. Indiában nagy sikert aratott A bolgár ikon ezer éve és a Dimitrov életműve című kiállítás. Ugyanitt sokan hallgatták meg a Szófiai Rádió Gyermekkórusának több hangversenyét. a Szófiai Szólisták együttesét és a Di- mov-kvartettet. Egy érdekes kiállítás, az Afrika a bolgár képzőművészek szemével című, végigjárta Nigériát, Mo- zambikot, Zimbabwét és Be- nint. Számos afrikai és latinamerikai ország mutatta be kultúrájának legszebb alkotásait Bulgáriában. Ilyen nevezetes kiállítás volt A nigériai művészet kétezer éve és az Ecuadori népművészet. Rendeztek Bulgáriában argentin, mexikói, líbiai, tunéziai és indiai filmheteket, s kiállították műveiket tanzá- nia, Srí Lanka-i, angolai mozambiki képzőművészek. A csehszlovák oktatási reform A jövő iskolaévben fejeződik be Csehszlovákiában — minden iskolai fokozaton — az oktatási-nevelési rendszer teljes tartalmi és szervezeti átépítése. A csehszlovák kormány 1976-ban fogadta el az oktatási-nevelési rendszer továbbfejlesztését. Megvalósítása egyre nagyobb számú fiatal előtt nyit széles teret a teljes közép- vagy főiskolád képzettség elnyeréséhez. Az oktatás tartalmi átalakulása, szemmel láthatóan a természettudományi tantárgyakat részesíti előnyben, ami megfelel a társadalmi igényeknek. Az óvodák A gyermekek észbeli és érzésbeli fejlődéséről már az óvodákban gondoskodnak. Csehszlovákiában ma a 3—5 év közötti gyerekek 82,8 százaléka jár óvodába, az 5—6 év közötti gyerekek közül viszont már 96 százalék. A fennmaradó 4 százalékba tartozó gyerekek, iskolába lépésük előtt legalább fél évet töltenek egész napos óvodai előkészítő osztályban. Kiderült ugyanis, hogy a gyerekek számára a kollektívában folyó élet elengedhetetlenül szükséges az irányított munkára nevelés elsajátításához, erősíti önálló kulturális-higiéniai és esztétikai szokásaik kialakulását, gondoskodik mozgási- és kifejezőképességük fejlesztéséről. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy az anyák munkába járhassanak. Az alapfokú iskola Az új elgondolás szerint az alapfokú iskola — 'akárcsak Magyarországon — két négyéves fokozatból áll. Az eddigi kilencéves kötelező iskolalátogatás helyett viszont tízéves iskolakötelezettség lép életbe. A nyolcat- dik osztály elvégzése után a tanulók képzését a középiskolák, vagy szakmunkástai- nuló középiskolák első két osztályában fejezik be. Ez az új iskola-koncepció a tanítók eddigi informatív tevékenységét formatívvá változtatja!. Nem az a cél ugyanis, hogy a 'tanulók a tananyagot passzívan, felhalmozott formában tanulják meg, hanem hogy elsajátítsák az alapvető gondolkodási folyamatolt, a tan-anyag «alkotó megértéséit, ezzel fejlesztik ismeret-befogadó képességüket és önálló nézetük kialakítását. Az sem érdektelen, hogy az első négy osztály számára készülő,tankönyveket több nyelv-változatban, cseh, szlovák, lengyel, miagyar és ukrán iskolák használatára szánták. Ez az új olvasókönyv az NDK-ban megrendezett Nemzetközi Tankönyvverseny eüső díját nyerte el, s hasonló díjat nyert az egyes tankönyvek kiállításán Francia- országban is. A középiskolák Az új terv iá középiskolai oktatásban a szakmunkásképző iskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok funkcionális és tartalmi közeledését követeli meg. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szakmunkásképző középiskolák tanulói ugyanolyan matematikai, fizikai és vegytani képzésben részesülnek, mint a gimnáziumi tanulók, s ugyanúgy lehetőségük nyílik a főiskolai felvételre, mint azoknak. Ugyanakkor újdonságként bevezetik a kötelező, de választható szakképzést a prog- ramátori és számítógép-rendszerek ismeretei, népművelési, vagy gazdasági ismeretek, geológiai, vagy műszaki-kémiai ismeretek elsajátítására. Ez a szakosítás lehetővé teszi azoknak a gimnáziumot végzett fiataloknak a számára akik nem akarnak egyetemre vagy főiskolára menni, hogy további beiskolázás nélkül is bekapcsolódhassanak a gyakorlati munkafolyamatba. Főiskolák Csehszlovákiában jelenleg 29 egyetem és főiskola működik, összesen 97 karral, s 7 önálló pedagógiai karral. Prágán és Pozsonyon kívül, melyek Csehszlovákia hagyományos főiskolai központjainak számítanak, főiskolák és fakultásaik tevékenykednek Brnóban, Olomoucban, Kassán, Zsolnán, Plzenben, Li- berecben, Hradec Kráíové- ban, Ceské Budejovicében stb. — összesen az ország 21 városában. A nappali tagozatokon több mint 152 ezer hallgató tanul, s további 42 ezer levelező hallgatóként, a a munkája mellett. A csehszlovák egyetemek és főiskolák magais szakszínvonala sok külföldi hallgatót is ide vonz, jelenleg hozzávetőlegesen háromezret. Igen látogatott ia prágai művészeti akadémia filmfakultása, a prágai mező- gazdasági főiskola trópusi és szubtrópusi intézete, s több más, főként technikai irányú főiskola. Az új főiskolai törvény 3 éve lépett életbe. Ez dinamikusabb fejlesztést tesz lehetővé a felsőoktatási intézmények számára, s előesgíti részvételüket a műveltség, a technika és művészetek fejlesztésében a fejlett szocialista társadalom építése javára. Vladimira Vseteckova
