Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17. PANORÁMA 2 'KÉPÚJSÁG Sajtótájékoztató az európai kulturális fórumról A stadion foglyai Péntek esti kommentárunk. Nehéz lenne megjósolni, vajon csakugyan végső szakaszához érkezett-e Chilében a junta és ellenzéke között a kötélhúzás. Pinochet tábornok kétségkívül minden korábbinál keményebb és kegyetlenebb mód­szerekkel próbálja elfojtani a zavargásokat. Az országban elszaporodott tüntetések, tiltakozó ak­ciók és merényletek miatt a junta ostromállapotot hir­detett, a fővárosban pedig meghosszabbították a kijá­rási tilalmat. Ennek ellenére nap mint nap újabb ösz- szecsapásokról érkeznek hírek. Több ezer diákot, mun­kást, szakszervezeti aktivistát és polgári személyt vet­tek őrizetbe, s — akárcsak az Allende kormányát meg­döntő véres szeptemberi napokon, 11 évvel ezelőtt — kétezer embert egy santiagói stadionba hurcoltak. Sok ismert ellenzéki politikust a fővárostól kétezer kilomé­terre egy koncentrációs táborba száműztek. Pinochet ellenzéke — amely ma már a chilei társada­lom szinte valamennyi rétegét átfogja — nyíltan köve­teli a tábornok-elnök haladéktalan lemondását, a de­mokratikus szabadságjogok helyreállítását. Juan Fran­cisco Fresno, Santiago katolikus érseke pásztorlevél­ben ítélte el a katonai diktatúra túlkapásait, követelte az ostromállapot föloldását, egyszersmind bejelentette: éhségsztrájkot kezd a rendkívüli intézkedések elleni tiltakozásul. A túlnyomórészt katolikus államban példa nélkül áll az érsek kezdeményezése, de még csak ha­sonló esetet sem jegyeztek föl a főpapság köréből az elmúlt 11 év alatt. Bizonyos, hogy az érsek magatartá­sa rendkívül erőteljes befolyást gyakorol a hívők mil­lióira, s további elszánt harcra készteti a junta ellen­zékét. Jól érzékelhető, hogy nemcsak a demokratikus sza­badságjogok lábbal tiprása, hanem az egyre kilátásta­lanabb szociális helyzet is hozzájárul a lakosság elke­seredettségéhez. Chile gazdasága szinte a bénultság ál­lapotába került: kis- és középüzemek százai jutnak hétről hétre csődbe. A tömeges elbocsátások miatt kü­lönösen a munkások körében nőttön nő a szó legszo­rosabb értelmében az elszegényedés. A jelekből ítélve tehát a végsőkig feszült Chilében a helyzet. Olaj a tűzre, hogy Pinochet a napokban meg­erősítette: semmiféleképpen nem hajlandó távozni, s az ezredfordulóig meg akarja őrizni elnöki tisztségét. Azt nem nehéz fölmérni, hogy jelenlegi állapotában a diktatúra nem lesz képes átmenteni hatalmát ily hosz- szú időre. De hogy a végső összecsapásra a junta és a nép között mikor kerül sor, azt ma még nem lehet vilá­gosan látni. Egy azonban bizonyos: erre csakis akkor kerülhet sor, ha a balodali és a polgári ellenzék között a jelenleginél szorosabb együttműködés alakul ki. s a jövőt illetően a szándékokat közös nevezőre hozzák. • GYAPAY DENES Szvetlána Allilujeva sajtóértekezlete Magam döntöttem úgy, hogy visszatérek a hazámba, gyermekeimhez, unokáimhoz, barátaiimihoz — jelentette ki pénteken Moszkvában Szvet­lána Allilujeva (Sztálin leá­nya), akinek a szovjet ható­ságok nemrégiben visszaad­ták szovjet állampolgárságát. Allilujeva pénteken a szov­jet és a külföldi sajtó kép­viselői előtt tette ezt a nyi­latkozatot. Elhatározását, hogy talál­kozzék a sajtótudósítókkal, Allilujeva azzal indokolta, hogy a nyugati országokban mirudeféle találgatások lát­tak napvilágot arról, miért döntött a Szovjetunióba va­ló visszatérés mellett, mi­után éveket töltött Nyugaton. Allilujeva családi és sze­mélyes okokkal magyarázta döntését, . egyebek között Szovjetunióban élő fia beteg­ségével, de utalt arra is, hogy a nyugati propaganda annak idején alaposan ki­használta távozását. Desmond Tutu anglikán püspök Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kulturális fórumának szakér­tői értekezletét november 21. és december 5. között rende­zik meg Budapesten, a Hil­ton Szállóban. A fórum vég­rehajtó titkárságának veze­tője, Hermann József akadé­mikus, pénteken sajtótájé­koztatón ismertette az elő­készületeket a nemzetközi sajtóklubban. Többek között elmondta: a szakértői értekezlet fő fel­adata a jövő évi fórum előké­szítése lesz. Ennek során döntenek a napirenddel, il­letve a különböző szervezeti kérdésekkel kapcsolatos ügyekben, foglalkoznak a megrendezéssel általában, és Mitterrand nyilatkozata Mitterrand elnök a L’Ex- panision című folyóiratnak adott nyilatkozatában elnök­ségének eddigi mérlegét meg­vonva kijelentette: „E három év alatt nem tettünk meg mindent, de sokat megtet­tünk.” Az elnök azt a meggyőző­dését hangoztatta, ha az el­lenzék egy napon hatalomra jutna, rendkívül nehezen tudná eltörölni az elmúlt há­rom évben megvalósított lé­nyeges reformokat s erre irá­nyuló kísérlete nagy gazda­sági és társadalmi megráz­kódtatást okozna. Az elnök azt mondotta, hogy kormánya nem mon­dott le a „kapitalizmussal való szakításról”, amit elnöki programjában helyezett kilá­tásba, s hangsúlyozta: a ban­kok és a nagy ipari trösztök államosítása a kapitalizmus­sal való szakítást jelentette, de Franciaországban még hosszú ideig fenn fog ma­radni a kétfajta társadalmi típus, a vegyes típusú gaz­daság és a kapitalizmus együttélése. Az elnök kijelentette, saj­nálja, hogy a kommunisták már nem vesznek részt a kor­mányban és továbbra is szükségesnek tartja a balol­dali egység gondolatát. Az elnök az interjú során nem utasította el azt a fel­tevést, hogy az ellenzék győzelmet arathat az 1986. évi parlamenti választáso­kon. A Tebogo Moselane tisztele- tes a dél-afrikai Sharpeville fekete gettóváros lelkésze. (Sharpeville 50 kilométerre van Johannesburgtól.) Mose­lane legfőbb egyházi vezető­je az 1984. évi Nobel Béke- díj kitüntetettje, Desmond Tutu anglikán püspök. A megtiszteltetés a püspöknek és a fekete településeken dolgozó munkatársainak — köztük Tebogo Moselane tiszteletesnek — egyaránt szólt. A dél-afrikai rendőrség Moselanet az utóbbi hóna­pokban többször beidézte ki­hallgatásra, körülzárták a házát, éjjelente rendszeresen •telefonhívásokkal zaklatták, a szélsőjobboldali Witt-kom- mandó fehér rohamosztago- sai megfenyegették. A pre­toriai rezsim Moselanet és Tutut egyaránt „veszélyes forradalmároknak” tekinti. Hogy Sharpeville fekete la­kói két hónap óta sztrájkol­nak és utcai tüntetéseket tar­tanak — azért is a lelkészt és munkatársait okolják. Szeptember 3-án általános sztrájkkal tiltakoztak Shar­peville polgárai a tervezett lakbéremelések ellen. A nyo­morúságos viskók lakbérei már így is a legmagasabb Dél-Afrika fekete városai közül, amelyek gyűrűként ve­szik körül a fehérek ipari érintenek egyes tartalmi fel­adatokat. Az előzetes jelent­kezések alapján a madridi záródokumentumot aláíró 33 európai ország, s az Egyesült Államok és Kanada mintegy 120 delegátussal képviselteti magát a tanácskozáson. A küldöttségeket többnyire dip­lomaták vezetik, de a tagok között helyet kap számos kulturális szakember is. Az értekezlet előkészületei a tel­jes eljárási egyenlőség szel­lemében folynak. Hermann József utalt arra is, hogy a szakértői értekezlet nem nyílt rendezvény, azaz a megnyitó és a záróünnepség kivételével az ülések zárt körben folynak. Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására november 10—16. között hazánkban tar­tózkodott Ivan Usztyijan, a Moldavai Szovjet Szocialis­ta Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Kíséretében volt Pjotr Komendant, a Moldavai SZSZK külügymi­nisztere és Georgij Szokoolj hús- és tejipari miniszter. Marjai József és Ivan Usz­tyijan a szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken át­tekintette azoknak, a Magyar Népköztársaság és a Molda­vai SZSZK főhatóságai és vállalatai közötti közvetlen gazdasági kapcsolatoknak az alakulását, amelyek tovább­fejlesztéséről — mint isme­retes — korábban megálla­podás született a magyar és a szovjet kormány között. Megállapították, hogy Ma­gyarország és Szovjet-Moldá- via, területük hasonló föld­rajzi-gazdasági adottságait kihasználva szorosabbra fűz­ték a mezőgazdasági szerve­zetek közötti, a kultúrnövé­nyek termesztésére és új faj­ták kifejlesztésére irányuló együttműködésüket. Jó ered­mények születtek az ipar te­rületén elhatározott közös cé­lok megvalósításában, így a mezőgazdasági gépgyártás­ban, az ahhoz kapcsolódó technológia kifejlesztésében, valamint a kereskedelmi ka­marák közötti kapcsolattar­tás bővítésében. Hangsúlyoz­központjait. A feketék tud­valévőén nem lakhatnak a fehér urak városaiban. Moselane ezen a napon gyűlést tartott a templom­ban. Elmondta, hogy a lak- béremelésekért felelős, feke­tékből álló városi tanács az elmúlt évben hétmillió dol­lár nyereséget ért el. Egyál­talán nem kellene tehát a lakbéreket emelni. Felbor­zolta a kedélyeket, amikor kiderült, hogy a „város­atyák” megbízatásukat jöve­delmező privát üzletelésekre használják fel. A fehérek bábjaként kerek fél év óta A végrehajtó bizottság tit­kára végül érintette a jövő évi kulturális fórum egyes kérdéseit is. Elmondta, hogy a helsinki, illetve a madridi találkozó hagyományainak megfelelően a budapesti kon­ferencia-központban plenáris üléseken, illetve szakértői bi­zottságokban vitatják meg az alkotás, a terjesztés, és az együttműködés feladatait, be­leértve az országok közötti érintkezés és a kulturális csere előmozdításával és ki- terjesztésével kapcsolatos té­maköröket. Az előzetes tájé­kozódás alapján mintegy fél­ezer küldöttet várnak a jövő év októberében lezajló európai kulturális fórumra. ták, hogy az együttműködés nemcsak a közvetlen partne­rek számára hasznos és elő­nyös, hanem új lehetőségek feltárásával hozzájárulhat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasá­gi együttműködés további szélesítéséhez. A Kisinyov- ban 1983-ban megrendezett magyar gazdasági és műsza­ki napok viszonzásaként a napokban Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában a 60 éves Moldavai SZSZK-t bemutató kiállításra került sor, ame­lyet Ivan Usztyijan nyitott meg. A moldavai miniszterelnö­köt magyarországi tartózko­dása során fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A moldalvai miniszterelnök és a kíséretében lévő mi­niszterek megbeszéléseket folytattak Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipa­ri és Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterrel. Ivan Usztyijan és kísérete pénteken elutazott hazánk­ból. A moldavai miniszterel­nököt elutazásakor Marjai József búcsúztatta, jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. hivatalban lévő polgármes­ter 200 ezer dollárért szol­gáltató házat építtetett ma­gának, üzletekkel, benzinkút- tal és étteremmel, helyette­sének pedig bevásárlóköz­pontja van. Sharpevilleben elszabadult a pakol. A tömeg megrohanta a kocsmákat és italraktárakat. A rendőrség és a katonaság brutálisan vágott vissza: több mint száz feketét megöltek, ezreket ve­tettek börtönbe, nemcsak Sharpevilleben, hanem má­sutt is, ahol tiltakozó meg­mozdulások voltak. Amikor a hír megérkezett, BUDAPEST Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására no­vember 15—16-án látogatást tett hazánkban Karl-Heinz Schröder, a Német Kommu­nista Párt (DKP) elnökségé­nek tagja, a pórtvezetőség titkára és Dirk Krüger, a pártvezetőség tagja, a kül­ügyi osztály vezetője. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője megbe­széléseket folytatott a Né­met KP képviselőivel. MOSZKVA Moszkvában pénteken hi­vatalosan bejelentették, hogy Fred Sinowatz, Ausztria kancellárja november végén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Az osztrák kormányfő a szovjet kor­mány meghívásának tesz ele­get. BUKAREST Pénteken tartott plenáris ülésén az RKP Központi Bi­zottsága egyhangúlag jóvá­hagyta a KB jelentését a XII. kongresszus óta végzett te­vékenységről és a párt fel­adatairól, és úgy határozott, hogy a jelentést a hétfőn megnyíló pártkongresszus elé terjeszti. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés pénteken hajnaliban első ol­vasásban elfogadta az 1985. évi költségvetést, amely 140 milliárd frankos deficitet irányoz elő. A költségvetés mellett csak a szocialista és baloldali radikális képviselők szavaztak, a jobboldal ellene szavazott, a kommunista képviselők pedig tartózkod­tak a szavazástól. ISZTAMBUL Az egymás közötti szabad kereskedelem megvalósításá­ról állapodtak meg az Iszlám Konferencia Szervezetéhez (IOC) tartozó államok keres­kedelmi és gazdasági minisz­terei. Mint Habib Satti, az Iszlám Konferencia Szerve­zet főtitkára közölte, csök­kenteni igyekszenek a fejlett ipari országoktól való gazda­sági függőséget, de nem akar­ják elvágni a Nyugathoz fű­ző szálakat. hogy Desmond Tutu kapta a Nobel Békedíjat, a Dél-afri­kai Egyházak Tanácsa (SACC) éppen ülésezett. Le­írhatatlan volt az ujjongás. Táncoltak, énekelték, átölel­ték egymást a tanács tagjai, pedig tudták, hogy korai az öröm. Már 1960-ban is ka­pott Nobel Békedíjat egy fe­kete dél-afrikai, az akkori Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) elnöke, Albert Luthuli. Az apartheid mégis maradt, az ANC-t régen be­tiltották, s azók, akik Luthu- l.i halála után az ő munkáját folytatták, börtönben vagy száműzetésben vannak. Botha elnök kormányzata úgynevezett reformokat hir­detett meg. Az alkotmány- módosítás azonban, amellyel a félvérek és az indiai szár­mazásúak részére külön par­lamentet hoztak létre, nem tévesztette meg a világot. Az ENSZ közgyűlése az új alkotmányt érvénytelennek nyilvánította. A választáso­kon az indiaiaknak és a fél­véreknek csupán 30 százalé­ka vett részt. A fehér ki­sebbségi kormányt újabb ve­reség érte, amikor néhány héttel később a gettóvárosok fekete polgármesterei — aki­ket pedig a rezsim az ön- kormányzat jelképeiként tüntetett fel —, kénytelenek voltak elmenekülni fekete testvéreik elől. Az ellenzéki Egyesült De­mokratikus Front (UDF) har- oot hirdet az ellen, hogy a lakosság 70 százalékát kite­vő fekete többséget semmibe vegyék, negyedosztályú ál­lampolgárokként kezeljék. A front, amelyben 700 haladó csoport, szakszervezet és egy­házi szervezet egyesült, hir­dette meg a választások boj­kottját is. A fajüldöző kormányzat felismerte a veszélyt, amely a népszerű UDF részéről fe­nyegeti. Ezért 16 vezetőjét előzetes letartóztatásba he­lyezte. Louis le Grange bel­ügyminiszter nyíltan betil­tással fenyegette a szerveze­tet. És néhány nap múlva érkezett a hír Tutu püspök Nobel-díjáról. A püspök tag­ja az UDF felügyelő bizott­ságának, az általa vezetett Dél-afrikai Egyházak Taná- csak pedig szorosan együtt­működik az állítólag felfor­gató szervezettel. Tutu előre­láthatólag decemberben uta­zik Oslóba, hogy átvegye a Nobel Békedíjat. GÁTI ISTVÁN A legutóbbi zavargások során több mint száz feketét meg­öltek. A temetések tüntetésekké változtak: a feketék nem akarnak többé negyedosztályú állampolgárokként élni. Befejezte látogatását a moldavai miniszterelnök püspök Nobel-díja

Next

/
Thumbnails
Contents