Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 270. szám ARA: 1.80 Ft 1984. november 17., szombat Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A TELJES ÉLET IGÉNYÉVEL (7. old.) AKIT NEM LAT A TORONYÖR (9. old.) ÖTVENKÉT TAVON, 224 HEKTÁRON BEFEJEZŐDÖTT A LEHALÁSZÁS (4. old.) A petrolkémia távlatai Gyakran és szívesen idézik magyar vegyészek Men- gyelejevet. Hogy tudniillik szénhidrogéneket fűtésre használni annyi, mint pézzel tüzelni. Az orosz kémi­kus megállapítását többszörösen igazolta a petrolké­mia fantasztikus világkarrierje. A fejlődés idehaza is látványos volt. Legjellemzőbb példa erre az, hogy míg 1970-ben 12,82 kilogramm volt az egy lakosra vetített „műanyagfogyasztás”, addig 1982-ben már meghaladta a 35 kilogrammot. Sajátos ellentmondást takarnak a számadatok, mert ez a 35 kilogramm mindössze fele, egyharmada a nyugat-európai országok egy főre vetí­tett felhasználásának. És nemcsak itt találkozunk el­lentmondással, hanem egész petrolkémiai iparunkra jellemző. Hazánkban a 60-as évek végétől számíthatjuk a vegyipar fellendülését, de már a kezdeti lépések meg­tételekor nyilvánvalóvá vált: csak az élenjáró, a való­ban fejlett technika alkalmazásával, csak a gazdasá­gosan működtethető üzemek építésével lehet eredményt elérni. Ez az előrelátás ma is kamatozik, a termelő­berendezések döntő többsége korszerű. Ez ideig 48 milliárd forintot kapott beruházásokra az ágazat. Eb­ből több alapanyaggyártó üzem épült, egyebek mel­lett Leninvárosban olefin-, a Borsodi Vegyi Kombi­nátban PVC-üzem. A termelés zavartalanságát más egyezményekkel kiegészülve, a magyar—szbvjet ole­finegyezmény biztosítja. A gyártott alapanyagok egy részét itthon dolgozzák fel, másik részét exportálja az ország: a Szovjetunióba szállított mennyiségért például másféle műanyagot és vegyipari terméket kapunk cse­répe. A hazai petrolkémia termelési értéke tavaly el­érte a 40 milliárd forintot, összegezve: a központi fejlesztési program eredményeképpen nőtt a termelés, | a hazai felhasználás, az export, javult a petrolkémiai termékek külkereskedelmi mérlege, vagyis figyelemre méltó sikereket könyvelhet el magának az ágazat. Csakhogy komoly gondok vannak „házon belül”: ér­dekellentétek a vállalatok között. Sok vitát okoz a termelési vertikumon belül a nyereség megosztása. A meglévő érdekellentétekkel magyarázható, hogy szá­mos, a népgazdaság számára fontos fejlesztés belföldi együttműködés, kooperáció tulajdonképpen sikertelen volt. Mindezeken túl a ma még világszínvonalú be­rendezések, a gépek szintentartására csupán az álló­eszközök értékének egy-két százalékát fordíthatják a vállalatok. És nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, : hogy kiszámoljuk, ez az összeg szinte semmire sem elegendő. Különösen a petrolkémiai iparban, ahol a korrózió óriási pusztítást végez. Akkor hogyan tovább? Kiutat jelenthet részben a feldolgozottsági szint növelése. Aligha kell magyarázni, hogy a magasan kvalifikált termék magasabb összegért értékesíthető szerte a világban. Más szempont is a fel­dolgozottsági szint növelését szorgalmazza. Figyelmez­tető jel például, hogy idén az alapanyagok ára ton­nánként átlagosan száz dollárral csökkent a világpia­con. De további árcsökkenéssel is kell számolni, mivel a Perzsa- (Arab-)öböl környékén, Észak-Afrikában, Indonéziában petrolkémiai nagyüzemek épülnek. Má­sik ok: egyezményben vállaltuk, hogy mindaddig szál­lítunk a Szovjetuniónak etilént, amíg elkészül saját üzemük, ezt követően viszont itthon marad évente 130 kilotonna etilén, és további 60 kilotonnát átveszünk partnerünktől. A felgyülemlő alapanyag sorsa csak egy lehet: fel kell dolgozni. Erre készülve, megszületett a döntés: polietilén-gyár épül a Tiszai Vegyi Kombi­nátban. Előrejelzések szerint a petrolkémia fogalomkörébe tartozó valamennyi termékcsoport előállításában to­vábbi növekedés várható — világszerte. Ebben szere­pet játszik az is, hogy energetikai előnyökkel jár a szintetikus anyagok felhasználása, jelentős energia- megtakarítást eredményez például az, hogy üvegpalac­kot PVC-vel helyettesítenek. Mindezek figyelembevéte­lével, érdekazonosságra törekedve készül az ágazat a VII. ötéves tervidőszakra. Előzetes elképzelések sze­rint több beruházás valósul meg a következő években. Mindent egybevetve: vannak távlatai a magyar pet­rolkémiának. így foglalt állást az országgyűlés ipari bizottsága is minap megtartott ülésén. HORVÁTH TERÉZ A kormány és a SZOT ülése A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának képviselői pénte­ken Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének, Gás­pár Sándornak, a SZOT el­nökének, és Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának vezeté­sével megbeszélést tartottak a Parlamentben. A megbeszélés résztvevői áttekintették a legutóbbi ta­lálkozón született megállapo­dások és a közösen 'kijelölt feladatok végrehajtásának helyzetét. Megállapították, hogy a megtett intézkedések és a felmutatható eredmé­nyek ellenére a gazdálkodás minőségének javításában nem kielégítő az előrehala­dás. Jórészt vezetési és szer­vezési hiányosságok miatt még mindig lassan halad a termelés korszerűsítése, te­temes a munkaidő-veszteség, továbbra is sok kifogás éri a termékek minőségét, a válla­latok egy részénél nincs meg a kellő összhang a bérek és a teljesítmények növeke­dése között, a kivitel — külö­nösen a gépiparban — alatta marad a tervezettnek. Mind­ezek miatt nyomatékosan aláhúzták, hogy a még hátra­lévő hetekben további erő­feszítést kell tenni az éves tervben megjelölt célok el­éréséért. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői véle­ménycserét folytattak az 1985. évi népgazdasági terv előkészítésével összefüggő kérdésekről. A kormány kép­viselői hangisúlyozták, hagy az alapvető 'gazdaságpolitikai követelmények teljesítéséhez mind a népgazdasági, mind a vállalati tervező mun­kában a jövedelemtermelő­képesség fokozásának meg­alapozására kell fordítani a fő figyelmet, mert csak a ha­tékonyabb munkával teremt­hetők élő az egyensúly elen­gedhetetlen javításához, az elért vívmányok védelméhez és a műszaki haladás bizto­sításához szükséges források. A szakszervezetek képviselői kifejezésre juttatták hogy a tervezőmunkával szemben támasztott követelményekkel egyetértenek. Bejelentették továbbá, hogy támogatják a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére elhatáro­zott intézkedéseket, megkez­dődött az új vállalatvezeté­si formák bevezetésével járó mozgalmi feladatok előkészí­tése. A tanácskozás napirend­jén szerepeltek a jövő évi népgazdasági terv életszínvo­nal-politikai elgondolásai is. A szakszervezetek képviselői ismertették a bér- és szociál­politikai intézkedésekre vo­natkozó — köztük a népese­dési helyzet javítását célzó — javaslataikat, amelyekben további egyeztetéseket tarta­nak szükségesnek. A kor­mány képviselői, nem vitatva az igények jogosságát, kifej­tették, hogy a szakszerveze­tek által sürgetett jövedelem­növelő intézkedések egy ré­szének megvalósítása csak akkor lesz mérlegelhető, ha a nemzeti jövedelem a számí­tottnál nagyobb mértékben emelkedik. A népesedési helyzet javí­tására elhatározott program végrehajtásának megkezdé­sét a kormány is elsőrendű feladatának tekinti. A kor­mány véleménye szerint — figyelembe véve az anyagi eszközök szükségességét és az egyes rétegek teherviselő- képességében lévő különbsé­geket — az előirányzott in­tézkedések fedezetének na­gyobb részét a társadalmi juttatásokra fordított kiadá­sok keretein belül átcsopor­tosítás útján kell biztosíta­ni. A tanácskozás résztvevői megállapodtak, hogy az idei terv teljesítésének ismereté­ben ismét megvitatják és egyeztetik az 1985. évi fel­adatok végrehajtásával össze­függő közös tennivalókat. A kormány és a szakszer­vezetek vezetői elismeréssel üdvözölték a Magyar Szoci­alista Munkáspárt XIII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lója tiszteletére a dolgozó kollektívák kezdeményezésé­re kibontakozott széles körű munkaversenyt. (MTI) Losonczi Pál elutazott Dzsakartából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken el­búcsúzott vendéglátójától, Suharto elnöktől, és Dzsa- kartától, Indonézia főváro­sától. A magyar vendég pénteken reggel búcsúlátogatást tett az indonéz államfőnél a Mer- deka-palotában. Innen Su­harto elnök és felesége tár­saságában a repülőtérre haj­tatott. Az ünnepélyes bú­csúztatás — díszegységek tisztelgése, 21 ágyúlövés — után az Elnöki Tanács elnö­ke az indonéz kormány kü- löngépén Dzsogdzsakartába repült, hogy megtekintse a világon egyedülálló buddhis­ta szentéig, Borobudurt. A magyar államfő és kí­sérete innen folytatta útját kelet felé, Báli szigetére. Jaruzelski látogatása az NDK-ban Egynapos munkalátogatás­ra pénteken délelőtt Berlin­be érkezett Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkás párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke. A Berlin-schöne- feldi repülőtéren vendéglátó­ja, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke fogadta. Vetélkedtek az épületasztalosok A munkadarabok a lakásokba kerülnek Az e héten meghirdetett megyei szakmai verseny har­madik eseményeiként pénte­ken a Bonyhádi Építőipari Szövetkezetben ült asztalhoz az a 15 épületasztalos, aki a megyei versenyt megelőző városi vetélkedőkön tovább­jutott. A szakmai verseny fiatal, többnyire 20 éves résztvevőit elsőként Rácz László, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd át­adta a szót dr. Samu Lajos­nak, a vendéglátó szövetkezet elnökének. Ezt követően miint az elő­ző két verseny résztvevői, az épületasztalosok is első fel­adatként három témájú — szakmai, politikai és munka- védelmi — totót töltöttek ki, majd csoportosan átvonultak az igazi szakmai megméretés színhelyére, a szövetkezet aisztalosműhelyébe. Itt Konstanczer János asz­talosmester, szakmunkásta­nuló-oktató — aki egyúttal a szakmai vetélkedő felügye­lője is volt, valamint a ren­dezvényt meghirdető szervek képviselői — ismertették a gyakorlati munkafeladat el­készítését és annak idejét. A kizárólag férfiakból ál­ló versenyzők természetesen a saját kezükhöz szokott szerszámokkal készítették el a versenydarábot; a meózás után kereskedelmi forgalom­ba kerülő, egyesített szár­nyú ablakon a tokkészítés befejezését, a szárnyak il­lesztését, vasalását és a fe­lületkezelést. A verseny végeredménye a következő: első helyezést ért el Bogos Sándor, a Bonyhá­di Építőipari Szövetkezet, második helyezést ért el Du­dás László, a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet és harmadik helyezést ért el Fábián János, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozója. Mindhármó­juknak a pénzjutalmat és az oklevelet Rácz László adta át. A verseny különdíját Jan- csó Lajos, a Dombóvári Unió Ipari Szövetkezet dolgozója a vendéglátó szövetkezet el­nökétől, dr. Samu Lajostól vette át. Az írásbeli feladat nem kis fejtörést okozott Konstanczer János a szakmai gyakorlatot ismerteti

Next

/
Thumbnails
Contents