Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

1984. november 15. ífsÉPÜJSÁG 5 Parkosítás, játszótérépités - összefogással Nemrég olvashattunk a szekszárdi V. számú Általá­nos Iskola jól működő szülői munkaközösségéről. Akikor a választmány elnöke közeli terveikről is beszélt, melyek azóta már megvalósultak. „Jó munka csak közös erő­feszítés árán születik” — állt a stenoilezett. újabb társa­dalmi munkára toborzó lap jobb felső sarkában, majd alább a következő szöveg ol­vasható: „Az elmúlt tanév­ben a gyermekeinkért vég­zett közös munkák bizonyí­tották az összefogás erejét. Nemcsak az elvégzett mun­kának örülhettünk, de a szü­lők is megismerhették egy­mást. Mindenkit várunk 1981. november 7-én, aki segíteni akar, 7 óra 30-tól az 5. sz. is­kola udvarán. Feladatunk, hogy az iskola udvarán 20 köbméter rönkfából játszóte­rület épüljön. Kérjük, hogy a munkához, aki tud fűrészt (jó. ha stiihl). hántolósizerszá- mokat (szekereét, fejszét stb. hozzon magával.” A hatalmas ködben a kora reggeli órákban 120 szülő, valamint nevelők, gyerekek gyülekeztek az iskola udva­rán. A csípős hidegben jól­esett védőitalként a forró tea. A munkakedvből ebéd után­ra is maradt, ekkor körülbe­A munka a fák hántolásával kezdődött hatezer forintjába került, s figyelembe kell venni a tár­sadalmi munka értékét is. A füves részre telepített fajátékok csoportja oldja a betonrengeteget. Október 31- én parkosították az iskola ud­varát, a Szekszárdi Kommu­nális Szolgáltató Válalat biz­tosította a több ezer forint ér­tékű fát és cserjét, a talaj- javításhoz tőzeges fekált szállítottak, s a parkosítás konkrét munkafolyamatából is részt vállaltak. Az SZMK vezetője elmond­ta, hogy a társadalmi munká­ban résztvevők száma az egyes munkaaikciők során fo­kozatosan emelkedett. A parkosítás, a játszótér­építés a nagyobb feladatok közé tartozik. Hogy mi min­dent végeznek még jó szerve­zéssel? A télre gondolva szánkópályát alakítanak ki az iskola szomszédságában, a Bútoripari Vállalat „Béke” és „Babits” szocialista brigádjai új huzatba öltöztették a tor­natermi svédszekrényeket, zsámolyokat, az iskola 28 írásvetítőjére porvédő zsákot varrtak a szülők, mely utób­biak apróságnak tűnő dolgok ugyan, mégis a meglévő érté­kek becsüléséről vallanak. sm—be lül húszán folytatták a mun­kát. A játékok tervét az isko­la igazgatója készítette el: részben sza'kfcönyvek, rész­ben saját fantáziája alapján, majd pontosan felbecsülték, milyen faanyagból mennyire van szükség. Ezt követően rendelték meg az anyagot a Bajai Erdőgazdaságtól. A Ha­zafias Népfront városi bizott­sága hétezer forinttal járult hozzá az anyagok beszerzésé­hez. így az az iskolának csak Az egyik népszerű játék Több kötőtű Polgári védelem Bemutató gyakorlat Bonyhádon A bonyhádi Pannónia Ter­melőszövetkezet üzemi pa­rancsnokságának szakszolgá­lati alegységei és önvédelmi szervezetei alkalmazási ké­szenlétbe helyezéssel egybe­kötött bemutató gyakorlatot hajtottak végre, mélyet a vá­rosi törzsparancsnok veze­tett. A gyakorlatot megte­kintette Tamás Ádám, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Ezer Mihály, a városi tanács elnöke, Kiss Imre, a megyei pártbizottság munkatársa, Tatár Lajos, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, ezenkívül ott voltak a társ fegyveres tes­tületek képviselői is. A gyakorlat tárgya volt a tervekben meghatározott fel­adatok, az üzem komplex vé­delme, a meratő-mentesítő munkák vezetése és végre­hajtása. A célok között sze­repelt a háborút megelőző időszak, az anyagi javak vé­delmével kapcsolatos felada­tokat gyakoroltatni a dolgo­zókkal, bemutatni az állat­tartó telepek kiszáradás el­leni védelmét, a szakszolgá­latok és az önvédelmi szer­vezetek feladatait, alkalma­zásúik idején. Az első napon a parancs­noki törzs vizsgázott az al­kalmazási készenlétbe helye­zés, és a háborút megelőző időszak feladatai végrehajtá­sának ismereteiből. Ennek során pontosították a külön­böző terveket, és intézked­tek az állatállomány és a ta­karmány védelméről. A gyakorlat második nap­ján a termelőszövetkezet Hó- nig-pusztai telepén bemutat­ták az állattartó telep kiszó­ródás elleni védelmét. Soly- mosi József üzemi parancs­nok jelenítette a termelőszö­vetkezet háborúit megelőző időszakiban végzett feladatai­nak végrehajtását. Bemutat­ta a takarmány és az istállók védelmét, az üzemben talál­ható eszközök felhasználásá­val. így többek között a zsi- lipkészitést, a nyílászárók védelmét szallmabála, fólia, deszíka felhasználásával, és a szűrt levegő bejuttatását hordóban elhelyezett, a leve­gő szűrésére alkalmas anya­gok felhasználásával. A szak- szolgálati és önvédelmi al­egységek, Szabó János sza- kaszpairancsnok irányításával kijelölték a terepen és az ob­jektum mentesített szakaszán a mozgási útvonalakat. Az ellenőrző állomás rend­szeres mérésekkel és minta­vétellel ellenőrizte a terep és a víz szennyezettségét. A védett takarmányt istállóba szállították. Végül gyakorol­ták az állatok, a járművek és a személyek mentesítését. A rövid bemutatóval ízelí­tőt kaptunk a mezőgazdaság kiszóródás elleni védelmé­nek felkészüléséről. A ter­melőszövetkezet résztvevő állománya nagyfokú fegyel­méről, hozzáértéséről, tenni akarásáról is példát adott. A gyakorlat végén Ezer Mihály tanácselnök, városi PV-parancsnok rövid értéke­lésében külön kiemelte az ál­lomány feladathoz való pozi­tív hozzáállását. NAGY ZOLTÁN törzs parancsnok Hosszú időn át hiánycikk volt a kötőtű. Hazait csak el­vétve lehetett kapni, s kevés volt a külföldiből is. A hiány­ra felfigyeltek a szövetkeze­tek, s a jelek szerint jó üz­letet látnak a kötőtű gyártá­sában, mert a feladatra egy­szerre négyen is vállalk óz­tak. Körkötők készülnek a kis- némedi Aranykalász, vala­mint a sárospataki Kossuth Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben. A kisnómediek portékája fából van, a sáros­patakiak viszony műanyag kötőtűt is kínálnak. Hosszú fakötőtűk gyártására vállal­kozott az Egyesült Fonott­áru Háziipari Szövetkezet, míg a Budaörsi Universal Ipari és Szolgáltató Kisszö­vetkezet megmaradt a hagyo­mányos, rozsdamentes acél kötőtűk mellett. A négy szö­vetkezet munkája nyomán az idén összesen több mint 1 millió 200 ezer kötőtűt hoz­nak forgalomba. A fa, a műanyag és az acél kötőtűk melilett nemsokára teflon bevon,aitúak is kapha­tók lesznek. A teflon előnye, hogy a kötőtűre munka köz­ben nem izzad rá a kéz, s a fonal is jobban csúszik raj­ta. Az Universal kisszövet­kezetben már 3 ezer pár hosszú kötőtűt készítettek teflonnal impregnált ötvözött alumíniumból. Az Egyesült Fonottáru Háziipari Szövet­kezet pedig ezen a héten ad át kereskedelmi partnerének csaknem 10 ezer teflonszerű bevonattal ellátott hosszú és körkörös kötőtűt, amiből ka­rácsonyig várhatóan további 50 ezer kerül a boltokba. Meddig kell beavatkozni? A gyermekek általá­___SÍ___________nos ma­gatartásáról, fékezhetetlensé­géről, nehezen kezelhetősé­géről szaporodnak mostaná­ban a hírek, cikkek, észre­vételek. Szórványos esetek­ről esik döntően szó, de a jelzések növekvő száma ar­ra enged következtetni, hogy erősödik a jelenség. M iután az iskolában alkal­mat kínál minden a megfi­gyelésre, 1974 óta az iskolák kötelezően nyilvántartást ve­zetnek azokról a tanulókról, akik valamilyen ok miatt veszélyeztetettek. E nyilván­tartó lapok tanúsága szerint — sajnos itt Tolna megyé­ben is — növekszik a ve­szélybe került gyermekek száma. A listán csak a 6— 14 évesek szerepelnek és bár van mód az óvodában is fel­figyelni a családi nevelésben esetleg mutatkozó hibákra, mégis a korai gyermekkor­ban sokan maradnak figyel­men kívül. A 14—18 éves korosztályok pedig csaknem egészében esnek ki a rend­szeres vizsgálatból, közülük csupán azokra terelődik fi­gyelem, akik már súlyosabb magatartási zavarokat mu­tatnak (orvosi kezelésre szo­rulnak, netán rendőri be­avatkozásra kerül sor velük kapcsolatban). Az okok na­gyon összetettek, de egyér­telműen szociális, környezeti hatásokról van szó, vagy a korai, figyelmes beavatkozás hiányáról. — Veszélyeztetettnek mi­nősül az a gyermek, akinek eltartását, gondozását, neve­lését, oktatását, testi, értel­mi és erkölcsi fejlődését va­lamilyen körülmény károsan befolyásolja vagy gátolja. — így summázta legalábbis nemrég egy szakember, aki­vel egy frissen keletkezett ügyről Dombóváron beszél­tem. — Ez a meghatározás szükségképpen nem tesz kü­lönbséget a veszély nagysá­ga, a súlyos morális ártalom, és a csak kedvezőtlen hatá­sok között — fűzte hozzá. — Az enyhe ártalom köny- nyen fokozódhat*. ezért min­den kiskorú figyelmet érde­mel, függetlenül attól, hogy milyen segítségre van szük­sége. Mi a veszélyhelyzet követ­kezménye? Talán a legsúlyo­sabb az, hogy bűnözésre késztet. Ide sorolható az al­koholizmus, a zavart men­tális fejlődés, az öngyilkos­ság, a kábítószerek rabsága is. A hűnözés határán csel­lengők semmittevő viselkedé­se, a csavargás, a morális tartás hiánya, a cél nélküli élet csábítása, a cinizmus, a sodródás, a társadalmi és egyéni értékrend teljes za­vara úgyszintén. Ám ezt a felsorolást nagyon hosszan lehetne folytatni. A szórványos, de növekvő számú, a közfigyelmet is fel­keltő esetek országos és he­lyi elemzése azt jelzi, hogy a veszélyeztetés a társadal­milag kedvezőtlenebb hely­zetben levő szociális réte­gekben mutatkozik a leg­gyakrabban : a társadalmi beilleszkedés zavarait muta­tó szülők, a szakképzetlen dolgozók, a családi rend fel­bomlásától szenvedő emberek körében. Az ilyen családok jövedelme is az alacsony ka­tegóriába sorolható. (Az egy főre jutó jövedelem majd minden esetben 2000 forint alatt van.) Az iskolai nyilvántartásból az is kiderül, hogy az okok összetettek, és egyszerre több is mutatkozik: az alkoholiz­mus gyakran a rossz lakás- körülményekkel társul; a be­tegség, a válás, néha már a bűnözés, alkoholizmus követ­kezménye. Ezek együttesen fenyegetik a gyermeket. A szülők elhanyagolják ápolá­sát, gondozását, nevelésük­ben pedig negatív hatások­nak teszik ki őket, nem se­gítik, inkább gátolják tanu­lását, a rendszertelen élet­mód miatt rossz példával szolgálnak, igen gyakran az iskola ellen „dolgoznak”. A társadalmi varai tehát a fiatalok veszé­lyeztetésének fő forrásai. Ebből egyértelműen adódna az a következtetés, hogy a beilleszkedés felnőttkori za­varait kell elsősorban vizs­gálni, alaposan elemezni, e zavarok elhárítására dolgoz­ni ki többfrontos stratégiát, hogy elapasszák a fiatalokat veszélyhelyzetbe hozó forrá­sokat. Ez azonban szociálpo-. litikai és nem utolsósorban gazdaságpolitikai feladat; ez a fiatalok veszélyeztetésének gondját csak a távolabbi jö­vőben oldaná meg, és azzal a hibás szemlélettel járna, hogy elterelné a figyelmet a nevelésnek már ma is sür­gető feladatairól. Gyorsabb segítség kell. Csak az azon­nali cselekvés tennivalóinak, a beavatkozás lehetőségeinek megtervezése mozgósíthatja a fiatalok formálódásának, egy-egy esetben megmenté­sének erőit. És erre van ma — nemcsak az iskolai, ha­nem a családi nevelésben is — a legnagyobb szükség, még akkor is, ha ez olykor tűz­oltó munkának, tüneti keze­lésnek minősül. A fiatalok esetében a tünetek kezelése maga a gyógyítás, a korrek­ció néha egyetlen, gyors módja lehet. Mint aZ eddigiekből kide­rült, a tennivalók kettős cse­lekvési stratégiát tesznek szükségessé. Egyrészt a tár­sadalmi beilleszkedés fel­nőttkori zavarainak elhárí­tására kell tervet kidolgoz­ni, másrészt azonnali javu­lást ígérő beavatkozásra van szükség. Ez az utóbbi egy­értelműen gyermekvédelmi feladat. Az iskolának a nyil­vántartás mellett operatív feladatot is kell vállalnia. A már helyenként jól működő gyermekvédelmi hálózatot ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni lehetőleg olyan gyógypedagógiai képesítéssel is rendelkező nevelőkkel, akik a gyámügyi, a szociális ügyekkel foglalkozó tanácsi apparátussal, a szociálpszi­chológiai szakemberekkel és a gyermekvédelmi hatósá­gokkal szorosan együttmű­ködve hatásosabb munkát végezhetnek. Az iskolaorvosi hálózat teljesebb kiépítése és az iskolai rendelés idejének növelése is szükséges lenne. Hiszen rövid és hosszú távon egyaránt nagy a társadalmi haszna a fiatalokkal való összetett gyógyító-nevelő­mentő foglalkozásnak. Ne fe­ledjük, a veszélyhelyzetben levő fiatalkorúak adják a be­illeszkedés zavaraival küsz­ködő felnőttek . tömegének utánpótlását is. Mi a teendő? Korán köz­belépni és felkészülni a csa­ládi ártalmak, a rossz kör­nyezeti hatások közömbösíté­sére. Az osztályfőnökök csa­ládlátogatási gyakorlata leg­feljebb felderítő szolgálatra alkalmas. Jelzéseket adhat­nak, amelyeknek alapján a számbavétel, a beavatkozás megtervezhető. Az osztály­főnök pedagógusok nem vál­lalkozhatnak ennél többre. De ez nem kevés, ha a szo­ciális gondozóhálózatot to­vábbfejlesztjük létszámban is, hatáskörben is, hogy a feltárás után fegyvertárs le­hessen. A gyermekek környezeté­ben élő, társadalomellenes viselkedésű felnőttek egyéb­ként többszörösen is veszély- helyzetet teremthetnek: rossz példát mutatnak, anyagilag tönkreteszik a családot, ér­zelmileg befolyásolják a fo­gékony korban levő fiatalo­kat. Az öngyilkossági kísér­letek, a sikeres öngyilkossá­gok, a kezelésre szoruló neu­rotikus betegek, az alkoholi­zálok, a törvénnyel szembe­kerülő szülők, rokonok, is­merősök, szomszédok is mély benyomást tesznek. Megren­dítik a fiatalokat, személyi­ségük kibontakozását gátol­ják, érzelmileg károsak, a magatartásban sugallnak kó­ros formákat. A gyermekek viselkedésének minden ki­sebb zavarát azonnal észre lehet és kell venni, mert mö­götte súlyosabb és erősebb káros hatások húzódhatnak meg. A zavart viselkedés igen árulkodó. A kötekedő, ag­resszív, vagy közönyös, de- koncentrált magatartás mö­gött mindig meghúzódhat olyan külső ok, amely felde­rítésre vár. A ma nevelési gyakorlat------------kevés figyelmet tud fordítani arra, hogy a hirtelen változást, a gyermek magatartásában bekövetkező, az addigi tapasztalatnak el­kinyomozza, okát felderítse. Pedig tulajdonképpen itt kezdődik a „védelem”, ad­dig kellene beavatkozni, amíg nem rögződik ez a za­var, mert később sokkal ne­hezebb lesz a korrekció. — ó — A SKÁLA SZEKSZÁRD ÁRUHÁZ méter-lakástextil osztályán RENDKÍVÜLI PADLÖSZÖNYEG­VÄSÄR, amíg a készlet tart! Egyes fajtáik OTP- hitelre is kaphatók. Ügyintézés az áruházban. Kérjük, keresse fel áruházunk méter-lakástexti l osztályát! (482) Ismét a jogtanácsosi bejegyzésről A Népújságban már adtunk tájékoztatást a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendélet és a 7/1983. (VIII. 25.) igazságügy-miniszteri ren­delet által ölőírt jogtanácso­si bejegyzés és jogtanácsosi igazolvány kiadásával össze­függő kérdésekről. E jogszabályok 1983. szep­tember hó 1. napján léptek hatályba és többek között akként rendelkeznek, hogy „jogtanácsos az 1984. évi de­cember hó 31. napját köve­tően csak a jogtanácsosi név­jegyzékbe bejegyzett személy lehet.” Mivel 1984. szeptember 30. napjáig megyénkben csak 37 jogtanácsost jegyeztünk be és 26 jogtanácsosi igazolványt adtunk ki, ezért mind a jog­tanácsosok, mind a gazdálko­dó szervek figyelmét ismé­telten felhívjuk a szükséges feltételek igazolásával' a be­jegyzés és igazolvány kiadá­sának intézésére, mert esetle­ges késlekedésüknek jelentős munkatorlódás lehet a követ­kezménye. Az eddigi kérelmekből ki­tűnik, hogy a bejegyzés és az igazolvány kiadásának külön-külön történő elintézé­sére nem fordítanak kellő fi­gyelmet. Ezért kiemeljük, hogy a bejegyzés a jogtaná­csos lakóhelye szerinti me­gyei bíróságnál kérhető, és az azt teljesítő végzéssel, va- damint a munkáltató — több foglalkoztatás esetén min­den munkáltató — igazolásá­val a főfoglialíkoztató műkö­dési helye szerinti megyei bíróság elnökénél vehető át a jogtanácsosi igazolvány személyesen, mert egyidejű­leg külön adatlapot is .ki kell töltenie a jogtanácsosnak. DR. NYÍRÖ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents