Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
*“népújság 1984. november 14. Könyv, folyóirat, zeneműtár, audiostúdié Az Állami Gorkij Könyvtár Budapest, Molnár u. 11. A belváros szívében, néhány percre az Erzsébet-hídtól, a Mátyás Pincétől. A tágas szobák egyikében beszélgetünk az Állami Gorkij Könyvtár tevékenységéről, feladatairól, múltjáról, jelenéről és terveiről Kertész Gyula főosztályvezetővel és Kovács Béla tudományos titkárral. Az Állami Gorkij Könyvtár idegen nyelvű világirodalmi szakkönyvtár; elsősorban szépirodalmi, irodalom- tudományi, zeneművészeti, folklorisztikai és nemzetiségi témájú könyveket gyűjt. Angol, francia, német, olasz, spanyol, bolgár, cseh, lengyel, román, orosz, szerb- horvát, szlovák, szlovén, ukrán stb. nyelvű klasszikus és modern műveket olvashat, tanulmányozhat itt eredetiben az érdeklődő. A gyűjtemény mintegy 220 ezer kötet könyvet, 50 ezer nem hagyományos dokumentumot (kotta, hanglemez, mikrofilm) és több mint 15 ezer kötet folyóiratot tartalmaz. — Az Állami Gorkij Könyvtár 1956-ban alakult, közvetlenül a Művelődési Minisztérium irányítása alá tartozó országos intézmény, a kulturális miniszter 1978- ban minősítette országos feladatkörű szakkönyvtárrá és a nemzetiségi könyvtárak hálózatainak koordinációs központjává. 1980-ban tudományos könyvtárrá és kutatóhellyé nyílvánították. Elsődleges országos szakkönyvtári feladata a világirodalom és az irodalomtudomány könyvtári dokumentumainak gyűjtése, feltárása, oktatási és kutatási célú hasznosítása, különös tekintettel a Szovjetunió és az európai szocialista országok népeinek nyelvére, irodalmára, kultúrájára. így szolgálja az Állami Gorkij Könyvtár a szomszéd népek közötti kulturális közeledés, szellemi hídverés ügyét. A Gorkij könyvtár eredetileg orosz irodalmi könyvtár volt a mai Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, aztán költözött ide. Ma mintegy ötezer kötetes kézikönyvtár segíti az olvasók munkáját. Az 1966-ban létesített audiostúdióban különféle nyelvi és irodalmi lemezeket, híres emberek hangfelvételeit lehet hallgatni. A zeneműtárban pedig — amely a Gorkij fasor 45. szám alatt található — közel háromezer magyar és idegen nyelvű szakkönyv, több mint 35 ezer kotta, ötven magyar és külföldi folyóirat áll az érdeklődők rendelkezésére. A klasszikus és modern zene- irodalom, valamint a népzene reprezentáns alkotásait tartalmazó ötezer órányi hanganyag korszerű elektroakusztikai berendezés segítségével hallgatható. — A könyvtár tevékenységét döntően meghatározza, hogy a nemzetiségi bázis- könyvtárak koordinációs központja. — Feladataink közé tartozik, hogy a nemzetiségi báziskönyvtárakat gyűjteményük gyarapítására vonatkozóan szakmai tanácsokkal segítsük, számukra módszertani útmutatókat állítsunk össze. — Jelentős a nemzetiségi kutató és dokumentációs tevékenységünk is. Hogyan kapcsolódik ez a már említett területekhez? — Az utóbbi években könyvtárunkban jelentős nemzetiségi dokumentációs munka is folyik. Ennek bázisa az az értékes kartoték- rendszer több száz cédulával, amely a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében 1981- ben került hozzánk. Erre támaszkodva szerkesztjük és adjuk ki a Nemzetiségek Magyarországon 1945-től 1975-ig című, öt kötetre tervezett bibliográfiai sorozatot, amelyből a németekről és a románokról szóló kötet éppen a nemzetiségi szövetségek kongresszusai idején jelent meg. — Igen hasznos kiadványokat készítenek a könyvtár munkatársai. Az ÁGK Híradóra, a Világirodalmi Információs Szemlére, áz új Műfordítás Bibliográfiára gondolok elsősorban. — Az ÁGK Híradó a nemzetiségi báziskönyvtárak könyvtárügyi és metodikai orgánuma, elméleti, módszertani cikkeket közöl, a könyvtárak életének legfontosabb híreit adja közre. A Világirodalmi Információs Szemle elsősorban a középeurópai szocialista országok referáló sajtószemléje. Niedzielsky Katalin A Fórum Gazdag tartalommal jelent meg a Fórum — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének folyóirata — októberi száma. öt'oldalon mutatja be, jellegzetes fényképekkel illusztrálva a szomszédos Somogy megyében folyó műszaki-tudományos életet s ezen keresztül betekintést nyújt a megye gazdaságába. Három neves egyetemi tanár, a kérdés kiváló ismerője, részvételével kerekasztal-beszélge- tés folyt az elektronikáról. Ennek második része található az októberi számban. új száma A Meteorológia és élelmiszer? című cikkből egy érdekes megállapítás: A huszadik században az emberiség elérkezett a biológiai robbanás korszakába. Az ezredfordulón várhatóan hat- milliárd ember él majd a földön. A gyors népességnövekedéssel példa nélkül álló fejlődés következett be az élelmiszer-termelésben is. Ebben nem kis szerepet játszott az ötvenes és hatvanas évek időjárása.” A távközlésről szóló cikkből megtudhatjuk, hogy európai átlagban száz lakosra 38 telefon jut. Magyarországon 13. Crossbar-összeköttetésünk Albánia, Bulgária és Románia kivételével Európa minden országával és több tengerentúli várossal' van. Távíróhálózatunk elérte az európai átlagot. A közelmúltban helyezték üzembe a tízezredik telexet, de a hálózat további bővítésre szorul. A felsoroltakon kívül még számos figyelmet érdemlő írás található a lapban, hogy csak egyet említsünk: cikk a kínai—magyar mezőgazdasági kapcsolatokról. A Fórumra novembertől nemcsak előfizetni lehet, hanem korlátozott példányban kapható lesz a hírlapárusoknál is. SÍ szülőfalu <»< ■ ■na ■ ■■■ A Komárom megyei Ászáron a közelmúltban avatták fel a község halhatatlan szülöttének, a nagy magyar tragikának, Jászai Marinak a szobrát y Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ „Litvániák” a levegőégben — nem elírás a cím. A baltikumi köztársaság nevét viselik azok az új típusú vitorlázó repülőgépek, amelyeket az ottani spor-trepülőklub égisze alatt létrehozott gyárban építenek a litvániai Prienaiban. A műanyagból készült, nagy szárnyfesztávú szerkezeteknek kitűnő műszaki adottságaik vannak, s más, itt gyártott vitorlázógépekkel együtt nemcsak isko- larepülésre alkalmasak, hanem például környezetvédelmi megfigyelések végzésére is. Az aviatika területén is többen helyezkednek el azon egyetemisták és főiskolások közül, akiknek munkáiból nemrég rendeztek országos kiállítást. Hogyan kapcsolódik össze a diákok tanulmányi és majdani termelő munkája? — erről nyilatkozott a lapnak Georgij Nyikolajev akadémikus, a szovjet egyetemi és főiskolai hallgatók tudományos és kutató tevékenységét összehangoló országos tanács elnöke. A sokoldalú képzés ellenére is lehetnek és vannak is beilleszkedési gondjaik a pályakezdő szakembereknek. Egyesek nem kapnak képzettségüknek megfelelő feladatot, mások nem fogadják el az irántuk támasztott követelményeket. Az összeütközések megelőzésére, illetve megszüntetésére hozták létre a fiatal szakemberek tanácsait; A minszki traktorgyárban működő tanács tevékenységével ismertet meg a Start című írás. Litvánia és Belorusszia után az Ural nyugati lábánál elterülő Baskíriába kalauzol el a folyóirat. Az autonóm köztársaság státust elsőnek elnyerő oroszországi tagállam fejlődéséről beszél a baskír parlament elnöke, Faizulla Szultanov. Üj sorozatot indít a folyóirat Magyarország felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére. Neves történészek írnak a sor »döntő időszak katonai küzdelmeiről, az ellenállásban való magyar részvételről és a Magyar Néphadsereg létrejöttéről, megvilágítják a demokratikus álliamélet alapjainak lerakását és a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok meghatározó jelentőségű első szakaszát. LÁNYOK ASSZONYOK A novemberi számban új sorozat kezdődik A háború tüzében született dalok címmel. A Nagy Honvédő Háború idején a dalok is részesei voltak a szovjet nép küzdelmének, lelkesítettek a harcra, erősítették a győzelembe vetett hitet. A novemberi számtól kezdve a lap közöl egy-egy ilyen dalt, ismertetve születésének körülményeit is. A falusi család című riport a mai falu életének problémáival, fejlődésének távlataival foglalkozik. A Történetek és történelem című sorozatban ezúttal özvegy Farkas Sándorné vall az életérői'. Folytatódik a Szovjetunióban élő népek művészetét bemutató sorozat is. A novemberi számiban a dél-da- gesztáni népművészet ősi hagyományainak továbbfejlesztőivel ismerkedhetnek meg az olvasók a Hegyvidéki remekek című írásból. V. Minajeva A kommunizmus hajtásai című cikke a kommunista szombatok hagyományának születését, történetét és mai megnyilvánulási formáit mutatja be. Tizenöt magyar iskolás vett részt az idei V. nemzetközi orosz nyelvi olimpián. A gyerekek szép sikereket értek el, és sok élmény, barátság is várt rájuk Moszkvában. Az olimpiáról és a magyar résztvevők szerepléséről szól a Nyelv és barátság című cikk. A Lányok, Asszonyok új száma folytatja Anna Gagarina és Alekszej Csheidze visszaemlékezéseinek közlését. Mese, orosz nyelvlecke, divatrovat és a mellékletben közölt kézimunkaleírások, ételreceptek és rejtvények színesítik a lapot. A folyóirat új száma részleteket közöl Vagyiim Trube- nyikovnak, a filozófia tudományok kandidátusának könyvéből, A Polónia hadművelet csődje címmel. A publikáció, amely az 1984- ben az APN Kiadó gondozásában megjelent dokumentumgyűjteménynek csupán egy része, betekintést nyújt az 1980—1981-es lengyelországi eseményekbe. Nyílt zsarolás címmel közli a folyóirat Anatolij Kra- szikovnak, a szovjet UNES- CO-bizottság tagjának írását. A szerző emlékeztet rá, hogy az USA — tervei szerint — 1985. január elsejével kilép az UNESCO- ból1, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetéből, melynek jelenleg 161 ország a tagja. Mit ró fel az USA ennek a nemzetközi szervezetnek, és melyek a valós okok? — fejtegeti a kérdéseket a szerző. Moszkva népszerű szimbólumai: a Kreml, a Vörös tér és a Lenin-mauzóleum. Ide, a Kreml tatához rendszerint minden külföldi vendég ellátogat, de nemcsak a külföldiek, szép számmal a hazaiak is. Mikor és hogyan épült fel a mauzóleum? Ezt tudja meg az olvasó a Lenin-mauzóleum története című írásból. Mihail Dric, a műszaki tudományok doktora a szerzője annak a tanulmánynak, amely ezt a kissé rendhagyó címet viseld: Az alumínium kisöcese. A magnéziumról van szó, melynek alkalmazási lehetőségei — a szerző szerint — gyakorlatilag korlátlanok. Sokat beszélnek manapság a művészetek szabadságáról. Miben rejlik ez a szabadság, mekkora az, és ki határozza meg? Ezekre az izgalmas kérdésekre igyekszik válaszolni Grigorij Oganov Múzsák a „piacon” című cikkében. A gyerekek mindig szerettek rajzolni. Az elmúlt századok nem őrizték meg a gyermekművészet alkotásait. Közel tizenöt esztendővel ezelőtt Jerevánban, Örményország fővárosában létrehozták a világ első és italán máig is egyedülálló gyermekművészeti múzeumot. Ennek munkájáról és gyűjteményéről ad számot A gyermeki fantázia gyümölcsei című írás. Régi bányák, nagy távlatok címmel részleteiket közöl a Szputnyik Pjotr Svecov és Anatolij Zilberbord A föld alatt — a Földért című könyvéből. A tudós szerzőik számos izgalma® kérdést taglalnak, így azt is, hogyan lehet hasznosítani a régi bányákat. Megemlítik, hogy: „A vágatokban cukrot, gabonát, műtrágyát lehetne tárolni... az atomerőművek radioaktív hulladékait temetik ezekre a helyekre. Egyébként atomerőművek is telepíthetők föld alá. Az elsőt Svédországban építették, de Svájcnak, Franciaországnak, Norvégiának és az USA-nak is van már föld alatti atomerőműve.” Lesz-e tél a XXI. században? — teszi fel a kérdést Mihail Budiko, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja tanulmányának címében. A cikk A hipotézisek világában rubrika alatt jelent meg, és különös aktualitást az ad neki, hogy bolygónkon a közeljövőben általános felmelegedés várható. A tudósok véleménye ebben a kérdésben eltérő. Solem Áiéchem, az ismert oroszországi zsidó író neve világszerte ismert. Tóbiás, a tejesember című műve és több más könyve Magyar- országon is megjelent. A Szovjetunióban nagyra értékelik az írót. 1984-ben születésének 125. évfordulója alkalmából novelláinak gyűjteményes kötetét is kiadták. Népszerűségét jól illusztrálja egy adat: 1917-től 1945-ig elbeszéléseit és novelláit jiddis, orosz, ukrán, grúz, örmény és a Szovjetunió más népeinek nyelvén négymillió- százhetvennégyezer példányban adták ki. Kétszázhuszonötezer példányban jelent meg műveinek hatkötetes gyűjteménye. SZOVJET IRODALOM A novemberi szám közli Nyikolaj Jevdokimov Emlékeim a szépséges Hungáriáról című kisregényét W. Német Éva fordításában. A szerző, aki több ízben járt Magyarországon, megismertet itt szerzett barátaival, ismerőseivel, az általa felfedezett tájakkal. Folytatja a lap Jevgenyij Nyesztyerenko „önportréjának” közlését — e számban olvasható a Tűnődés a mesterségről második része. Konsztantyin Vo- robjov A kiáltás című novelláját Kapcsos Anna, Iszaak Babel A kezdet című elbeszélését pedig Wessely László fordításában olvashatjuk. A Líra rovat Arvi Síig észt költőtől közöl versösszeállítást Tandori Dezső átültetésében. Magyar költőtársa a következőket írja előszavában: „Bízom benne most már, hogy egyszer azért majd Arvi Síig költészetének teljesebb egészével is találkozha- tom; körvonalait ennek, valóságát ott sejtem, ott tudom a számomra ismeretlen nyelvben ... Arvi Siig eddigi lírai életműve sokrétűnek tetszik, kitekintőnek és elmé- lyedőnek, gondolatinak és honi gyökerűnek, hagyományismerőnek és kész, benső formákat soha el nem fogadónak.” A Közös dolgaink rovatban Vitalij Fomin a száz éve született Madarász Emilről emlékezik meg, Tripolszky László pedig Veress Miklóssal, mint műfordítóval folytat műhelybeszélgetést. A Dokumentum rovatban folytatódik Botka Ferenc Vagyunk az új rend című tanulmánysorozata, ezúttal Bányai Kornél munkásságával ismertetve meg az olvasót. A közleményt most is értékes fotóösszeállítás egészíti ki. Az Irodalomról rovatban Galina Sulga Majakovszkij munkásságát elemzi, különös tekintettel Gogol hatására a szovjet költő műveiben. A Szemle rovatban a magyar- országi russzisztikai kutatások két legutóbbi, monumentális vállalkozásának eredményeiről — a D. Zöldhelyi Zsuzsa szerkesztésében megjelent Orosz írók magyar szemmel című szöveggyűjtemény első kötetéről, valamint a Kozocsa Sándor és Radó György által készített A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája című kötetről — számol be.
