Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. november 14. KÉPÚJSÁG 5 Q-róllí+^c • Szántunk, vetünk, termelünk, aratunk, betakarí- • tunk, feldolgozunk, értékesítünk és vásárolunk... Mindehhez szállítani kell és szállítunk. Közúton, vízen, levegőben, ko­csin, gépkocsin, vonaton, csövön. A lényeg mindig az, hogy a meg­rendelt áru sértetlenül, pontosan a várt időben, s hiánytalanul érkez­zen meg. A szállítás mindig feltételezi a partnerkapcsolatot, a fel­adóét, a szállítóét és a megrendelőét. Mindennapi életünk forgatagá­ban ezen a területen is vannak még tennivalóink, erre mutat pédát e néhány írás. A megyei szállítási bizottság tárgyalta Szállítások köziileteknek, lakosságnak Minthogy a közületi autó­buszok kihasználtsága me­gyénkben sem megfelelő, egyetlen negyedév alatt újabb négy közületi autó­buszt vontak be a közforga­lomba. A járatok menet­rendszerűen közlekednek, és a helyközi személyszállítás a feladatuk. Tolna megye terü­letén 128 busz van a közü­letek tulajdonában, ebből az eddigiek során 27 jármű lett közforgalmú szállításra kije­lölve, s a pénzügyminiszter rendelete mentesíti ezeknek a bevont autóbuszoknak az üzemeltetőit a járulék fize­tése alól. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium 1981-ben ren­delte el a MÁV elkülönített fejlesztési alap képzését a fu­varozók és fuvaroztatók ál­tal befizetett vasúti bírság- jellegű költségekből. Az elkü­lönített fejlesztési alapból a gazdálkodó szervezetek pá­lyázat útján visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő juttatásban részesülhetnek. A pályázat feltétele, hogy az új technológiák alkalmazá­sán, a korszerű áruszállítási, fogadási, tárolási módok be­vezetésén túl a pályázóknak legalább 50 százalékos saját forrással kell rendelkezniük. A pályázatok elbírálását, és a Közlekedési Minisztérium közlekedési főosztályához történő továbbítását a me­gyei Szállítási Bizottságok MEFA albizottsága végzi. Pályázni lehet Tolna megyéből öt pályá­zatot nyújtottak be a mi­nisztériumba, ebből hármat már elfogadtak. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság a Pörböly állomásból kiága­zó erdőgazdasági iparvá­gány térburkolatának és ol­dalrakodójának építésére adott be pályázatot. A beru­házás tervezett befejezési időpontja 1984. december 10-e, népgazdasági megtérü­lési ideje 3,6 év. A pályázat elérésével megvalósult faipa­ri fejlesztések megkétszerezik a vagonrakási feladatokat Pörbölyön. Az iparvágány melletti útburkolat elkészül­te után irányvonatot is tud­nak fogadni export szállítá­sokra. Az ömlesztett áruk be­rakását 4 óra helyett 2 órára lehet csökenteni, a vagonfor­galom a duplájára nő, míg a rakodó létszám a felére csökkenthető. Az Oxigén- és Dissousgáz- gyár Vállalat Dunaföldvári üzeme iparvágányra és ki­szolgáló létesítményre nyúj­tott be pályázatot. A beruhá­zás tervezett befejezési idő­pontja 1985. október 30-a, népgazdasági megtérülési ideje 2,9 év. A pályázat el­érésével a Dunaföldvári va­sútállomás jelenlegi zsúfolt kocsirakományú forgalmát csökkentené, s a keletkező mésziszap továbbhasznosítá- sa megoldható lenne. A beru­házás elősegíti a vasúti kocsi- forduló-idő csökkentését. A rakodási idők átlagosan a fe­lére csökkennének, a rakodó létszám pedig az egyharma- dára. A Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaság, vala­mint az Oxigén- és Dissous- gyár dunaföldvári üzemé­nek pályázatát elfogadták, és a kért MEFA-támogatást a beruházáshoz megkapták. A pályázók között szerepelt a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, amely a tá­mogatást ugyancsak meg­kapta. Felmérések, igények A Közlekedéstudományi In­tézet, a Közlekedési Miniszté- ruim közlekedési főosztályá­nak megbízásából a megyei szállítási bizottság titkárságá­nak segítségével „Lakossági szállítási szolgáltatások igé­nyének és színvonalának fel­mérésére” kutatási témát vé­gez. Cél ja, hogy a felmérés so­rán feltárt hiányosságok meg­szüntetésére, valamint a la­kossági szolgáltatások szín­vonalának emelése érdekében tett javaslatok alapján a Közlekedési Minisztérium a szükséges intézkedseket meg­tehesse. A lakossági fuvarigény ki­elégítését a közhasznú válla­latokon és a közületeken kí­vül 207 szekérfuvaros és 97 tehergópkoosis magánfuvaro­zó is végzi. A 11. számú Vo­lán Vállalat gépkocsival ren­delkező kirendeltségei és kistehergépkocsivál ellátott fuvarvállaló képviseletének elhelyezkedése olyan, hogy az egész megyét „lefedi”, az igé­nyeket ki tudja elégíteni. A szállítási bizottság vélemé­nye szerint szállítást szervez­ni csak a tüzelő- és építő­anyag, a háztartási tüzelő­olaj, a pb-gáz és a tartós fo­gyasztási cikkekre lehet, mi­vel az ilyen igények az előző évek adatai alapján jól ter­vezhetők. Ezen anyagok szál­lításával gond csak akkor je­lentkezik, ha áruellátási probléma van. A bútorszállí­tást általában a bútorüzletek saját kocsijaikkal végzik, esetenként a szövetkezetek, magánfuvarosok is szállíta­nak. A költöztetések nagy ré­szét a vállalatok „C” menet­levélre ellátják. Falun és városon Növekedett az utánfutós személygépkocsik száma a műszaki cikkek és egyéb ki­sebb méretű árucikkek szál­lításánál. Problémát jelent a háztartási pb-gázpalack kis településekre történő szerve­zett szállítása, ami megold­ható lenne fuvaros kisiparo­sokkal kötött megállapodás alapján, akik az ehhez szük­séges szakvizsgát letennék. A városokban és a községekben egyaránt megfelelő számú közúti árjjfuvarozó és sze­kérfuvarozó kisiparos mű­ködik. A nem fuvarozó gazdasági szervezetek szállítókapacitá­sa jelentős volument képvi­sel. Saját szállításaikon felül — a szükségleteknek megfele­lően — más gazdasági szer­vezetek. illetve dolgozók ré­szére csekély, de nem elha­nyagolható mértékben vé­geznek fuvarozási tevékeny­séget. A szállítási és fuva­rozási feladatok maradékta­lan és elfogadható ütemű végzése nem képzelhető el a közületek szállítókapacitása nélkül. A közületek tulajdo­nában lévő szállítóeszkö­zök a lakossági szolgáltatá­sok összességének 35 száza­lékát látják el. A közhasznú vállalatok — így például a Volán — telje­sítményeiknek 13,5 százalé­kát, bevételeiknek 9 százalé­kát teszi ki a lakosságnak végzett fuvarozás. A köz­hasznú vállalatok az ösz- szes szolgáltatásból körülbe­lül 45—50 százalékot teljesí­tenek. Ezeknél a vállalatok­nál a magánvállalkozási for­mák — miután általában el­látatlanságot oldanak fel —, számottevő csökkenést az árufuvarozási tevékenység­ben nem okoztak. Közreját­szik ebben, hogy a járműál­lomány összetétele is eltérő a kétféle formában. A magánfuvarosok szolgál­tatási teljesítménye jelentős, a lakossági — eddig kielégí­tetlen — igények betöltésé­ben. Keressük a jobb megoldást — A dombóvári vasúti cso­mópontban, amely a pécsi vasútigazgatósághoz tartozik, számos feladatot kell meg­oldanunk — kezdi nyilatko­zatát Harangozó László üzemfőnök. — Általánosan úgy tud­nám megfogalmazni, hogy a különböző irányból hozzánk érkező vonatok átrendezése, feldolgozása, új szerelvények indítása más irányba a dolgunk. Hozzáteszem azt, hogy a személy- és ' te­herforgalom folyamatos za­vartalanságát kell bizto­sítanunk most is, amikor a Budapest—Pécs vonal villa­mosításán dolgoznak. — Az őszi szállítás meny­nyiben tér el az évközitől? — Annyiban, és abban, hogy míg általában naponta 800—900—1000 kocsit rende­zünk, addig az őszi szállítási csúcsban egy huszonnégy óra alatt 1000—1200 kocsi átren­dezését kell elvégeznünk. — Jól hallottam, egy hu­szonnégy óra alatt? — Igen. A Pécsi Vasútigaz- gatóság területén mi dolgo­zunk csak ilyen nagyság­renddel. — Mit szállít most több­ségében a vasút? — A mezőgazdasági beta­karításból származó termé­keket, így búzát, kukoricát, cukorrépát havonta közel 80 —90 ezer tonnát, az egyéb teherárun kívül. — Hogyan jut el időben például a cukorrépa a fel­dolgozó üzemekbe? — Uzemfőnökségünk terü­letén több állomáson törté­nik a cukorrépa berakodása, így Szakály-Hőgyészen, Für­gédén, Enyingen, Tamásiban, Pincehelyen, Simontornyán, Sárbogárdon, Sárosdon és Aba-Sárkeresztúron. A ren­delkezésünkre álló kocsi­parkkal folyamatosan vé­gezzük az elszállítást, éven­te 130 ezer tonnát. Zárt sze­relvényeket állítottunk ösz- sze, — naponta 2—3 közle­kedik — amelyek 20 kocsi­ból állnak és 1200—1500 tonnát szállítanak. — A kocsipark megfelelő-e a szállítások lebonyolításá­hoz? — Azt mondanám, hogy megfelelő, de nem elegendő. Több tehervagonra lenne szükségünk, de az is igaz, hogy gazdaságosabban is fel lehetne használni a meglévő kocsikat. — Mi okoz még gondot? — Az ötnapos munkahét­re való áttérés nálunk is érezteti hatását, bár a vasút folyamatos üzem, de sok esetben kötve vagyunk meg­rendelőinkhez. AT hét elején kevesebb, szerdán, csütörtö­kön a legtöbb a feladott áru, szombat, vasárnap viszont, amikor a rendeltetési helyé­re ér, ott áll a vagon, csak hétfőn rakják ki. Természe­tesen van kivétel, a Volán vasárnap is kirakodik, pél­dának hozhatnám még a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátot is. A mezőgaz­dasági üzemek már nem, vagy nagyon nehezen vállal­nak hét végén kirakodást. — Közeleg az év vége, je­lent ez önöknél újabb fel­adatokat? — Az egyes üzemek a ter­vezett megrendeléseket — legyen az külföldi vagy ha­zai — igyekeznek időre tel- teljesíteni, így aztán az év utolsó hónapjára rengeteg a szállítanivaló, olyan is, ami különleges kocsikat is kíván. — A gépeket hogyan tud­ják hasznosítani a be- és ki­rakodásnál? — A gépi erő nagy köny- nyebbséget jelent, de sok problémát okoz. A rakodó­gép vezetője egyszerűen nem lát bele a vagonba, és bera­kodásnál sokszor úgy ejti bele a kocsiba a rakományt, vagy a kirakodásnál nem­csak a terméket, de a kocsi padozatát is kiemeli. Nem tudnak gondosan bánni a technikával. — A konténerek beveze­tése mennyiben változtatott az önök munkáján? — A konténeres szállítás­hoz egyes pályaudvarokon külön egységeket alakítottak ki. Megyénkben Szekszárdon van konténeres pályaudvar. Hozzánk is érkezik konté­nerben áru, a nagyobbakból itt a pályaudvaron kirakod­nak,a kisebbeket a Volán szállítja tovább. — Milyen feladatuk van még, ami a szállítással kap­csolatos, de nem beszéltünk róla? — A Pécsi Vasútigazgató- ság területén a nagy telje­sítményű vonóerő üzemelte­tését, karbantartását mi lát­juk el. Dízelszerelő csarno­kunkban javítunk Kanizsá­hoz, Bátaszékhez, Dunaújvá­roshoz, Kaposvárhoz tartozó mozdonyokat. — Miben határozná meg a legfontosabb teendőket, hogy a szállítás zavartalanabb, gyorsabb lehessen? — Jobban kellene ismer­nünk megrendelőink szállí­tási igényeit, a folyamatos szállítás érdekében növelni kellene a hétvégi be- és ki­rakodások számát. Speciális rakodógépekre volna szük­ség. Kocsigazdálkodásunkban mindinkább a tervszerűség­nek kellene érvényesülni. KÖZÜLETEK, LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS MAGÁNÉPlTKEZÖK, FIGYELEM! Kőzetgyapot lemez és kőzetgyapot paplan szigetelőanyagok szállítására megrendelést felveszünk, amit rövid határidőn belül telje­sítünk. Vasúti kocsiban és konténerben történő feladást is vállalunk. AGROKER Vállalat, Veszprém, Házgyári út 5. Telefon: 13-212/12 mellék. Telex: 03-22-20. (97) Volán ll-es Vállalat A 40 órás munkahétre történő átállás tapasztalatai A 40 órás munkahétre tör­ténő áttérés megyénkben is 1984. január 1-vel kezdődött. Ekkor az ipari üzemek je­lentős része bevezette a 40 órás munkahetet. Ez a fo­lyamat folytatódott a taná­csoknál, ahol március 5-től dolgoznak a 40 órás munka­hétben az intézmények dol­gozói. A megváltozott munkaren­dek hatására az autóbuszjá­ratok közlekedésének idejét is módosítani kellett az igé­nyeknek megfelelően. Az igények felmérése, egyezte­tése érdekében a városokban a Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya szerve­zésében menetrendi értekez­leteket tartottak. Ezekre a menetrendi értekezletekre a területileg illetékes városi tanácsok szakigazgatási szer­vei meghívták az érintett vállalatokat, intézményeket és mezőgazdasági üzemeket. Az értekezleteken a megyei tanács közlekedési osztályá­nak képviselője a Volánnal előzetesen egyeztetett egysé­ges munkarend alkalmazását javasolta. Az üzemek egy része már január 2-tól bevezette a 40 órás munkahetet, a másik csoportja pedig áprilisra, il­letve júniusra tervezte az átállást, de még sok üzem­nek ma sincs lehetősége az átállásra. Az eltérő időpon­tok mellett problémát jelent, hogy eltérőek a munkakez­dés időpontjai és a munka­közi szünetek is. Nem szü­letett egységes álláspont a munkakezdésekről. Az üze­mek nagy része a munka­kezdés időpontját nem vál­toztatta, másik része pedig 5.45 és 6.00 órai kezdést ha­tározott meg. Emiatt a vesz­teségidő nélküli délutáni hazautazás csak azokban a viszonylatokban van meg, ahol műszakonként több já­rat közlekedik. Az „egy jára­tos” autóbuszvonalakon az átállás előnye így nem érvé­nyesül. Az értekezletet követően ismételten megkereste a VO­LÁN a meghatározó nagy­ságrendű nagyüzemeket to­vábbi egyeztetés céljából. Ezek a megbeszélések sem jártak eredménnyel. Egysé­ges álláspont hiányában a fizikai állomány munkakez­dési időpontjai 5.30 és 6.00 óra között szóródnak. Bony- hádon, Dombóváron és Ta­másiban a vállalatok egysé­ges álláspontot alakítottak ki a munkarendek kérdésé­ben a fizikai és nem fizikai álomány vonatkozásában egyaránt. Pakson az üzemek képviselői nem kértek me­netrend-módosítást a 40 órás munkahét bevezetése miatt. A helyközi forgalomban 158 járat közlekedési időpontját változtatták meg március 26-tól alkalmazkodva a meg­változott munkarendhez. A helyi forgalomban Pakson nem változtatták meg a já­ratok közlekedési időpont­ját, míg Dombóváron már január 1-vel módosításokat hajtottak végre. A menet­rendváltozáskor Szekszárd helyi járati menetrendjében kisebb mértékű korrekciókat eszközöltek, amelynek az volt a célja, hogy az eltérő munkarendekhez jobban al­kalmazkodó közlekedést biz­tosítson a Volán. Az oldalt összeállították: D. Varga Márta, Szarvas Antal. Fotó: Szarvas An­tal. I _______________ ■ &>

Next

/
Thumbnails
Contents