Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

2 Képújság 1984. október 3. PANORÁMA % A magyar és az osztrák államtő határmenti találkozója (Folytatás az 1. oldalról.) élő német nemzetiségű festő­művészek kalauzolták a ven­dégeket a munkáikat bemu­tató kamarakiállításon. Délben Losonczi Pál ebé­det adott dr. Rudolf Kirch­schläger tiszteletére a Lővér- szállóban. Az ebéden az El­nöki Tanács elnöke és az osztrák szövetségi elnök po­hárköszöntőt mondott. Délután az ausztriai Eisen- stadtban folytatódtak a két államfő megbeszélései. A tár­gyalásokat követő rögtönzött sajtóértekezleten Losonczi Pál hangsúlyozta: látogatá­sa annak kifejezése is, hogy nincsenek a két ország kö­zött vitás kérdések. A lehető legkedvezőbben fejlődő kap­csolatok példát adnak két különböző társadalmi rend­szerű ország békés együtt­működésére. E jó kapcsola­tokra építve szeretnénk azo­kat minden területen tovább­fejleszteni — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke —, hiszem.ez különösen fontosa jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. Tisztában va­gyunk azzal — hangoztatta —, hogy a világ helyzetét, a légkör alakulását alapve­tően a két nagyhatalom vi­szonya határozza meg, mégis úgy érezzük: Ausztriának is, Magyarországnak is van fel­adata abban, hogy a feszült helyzetet az enyhülés légkö­re váltsa fel. Az ENSZ közgyűlésének 39. ülésszakán New Yorkban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert fogadta Paul Lusaka, a Világszerve­zet ez évi ülésszakának el­nöke. — Tárgyaltunk — mon­dotta — országaink belső helyzetéről. Nagy tisztelettel, elismeréssel adózunk azok­nak az eredményeknek, ame­lyeket Ausztria az elmúlt években elért. Sok közös gondunk is van. Ügy érez­zük: abban, hogy e gondo­kon úrrá legyünk, segíthet, ha jó gazdasági kapcsolata­inkat tovább erősítjük. — Nagyra értékeljük — mutatott rá Losonczi Pál —, hogy Fred Sinowatz kancel­lár úr első külföldi útja Ma­gyarországra vezetett. Azt a következtetést vontuk le, hogy az új osztrák kormány is fontosságot tulajdonít az országaink közötti kapcsola­toknak. Mi a magunk részé­ről mindent megteszünk, hogy ezeket a politika, a gaz­daság, az élet minden terü­letén továbbfejlesszük. Na­gyon elégedett vagyok mai tárgyalásainkkal, és úgy ér­zem, jó dolog, ha a szomszé­dok mind gyakrabban talál­koznak — mondotta többek között. Rudolf Kirchschläger utalt arra, hogy a két ország veze­tő politikusai közötti határ­menti találkozóknak régi ha­gyományai vannak. Tárgyalásaink tartalmáról csak megerősíthetem — mon­dotta azután —, amit Loson­czi elnök úr mondott: igen baráti megbeszélések voltak, amelyek kapcsolataink vala­Külügyminiszterünk talál­kozott George Shultz ameri­kai, Isidoro Malmierca Peoli kubai, Faruk as-Saraa Szíriái és Ali Triki líbiai külügymi­niszterrel, akikkel vélemény- cserét folytatott az ENSZ közgyűlésének napirendjén mennyi területére kiterjed­tek. Közösen keressük az uta­kat, hogyan tehetnénk kap­csolatainkat még behatóbbá. Ügy hiszem, a párbeszéd minden lehetőségét fel kell használni arra, hogy őszin­tén beszéljünk a nemzetközi helyzetről. A történelemben a legnagyobb veszélyt min­dig a helyzet téves megítélé­se jelenti. Legalább a kis or­szágoknak hozzá kell járul­niuk ahhoz, hogy ilyen félre­értésekre regionális kérdé­sekben ne kerüljön sor — hangoztatta az osztrák ál­lamfő. Egy kérdésre válaszolva: növekszik-e az Ausztriába látogató magyar turisták száma is úgy, mint a ha­zánkba látogató osztrákoké, Losonczi Pál elmondta: 1984. első felében magyar turisták több vendégnapot töltöttek Ausztriában, mint osztrákok Magyarországon. Kirchschlä­ger elnök alátámasztotta az információt: idén eddig több mint 200 ezer magyar turis­ta töltött hosszabb időt Ausztriában — mondotta. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger ezután megte­kintette a mattersburgi kul­turális központot. Este az osztrák szövetségi elnök Burg Lockenhausban vacso­rát adott a magyar államfő tiszteletére. Losonczi Pál a késő esti órákban visszaérkezett Ma­gyarországra. (MTI) szereplő kérdésekről és két­oldalú kapcsolataink helyze­téről. A magyar külügyminiszter ugyancsak találkozott Sedli Klibivel, az Arab Liga fő­titkárával BUDAPEST Mély részvéttel vettek vég­ső búcsút Dabrónaki Gyulá­tól, a munkásmozgalom régi harcosától, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagjától, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott el­nökétől, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnökétől, kedden a Mező Imre úti temetőben. A gyász- szertartáson az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság nevében Szakali Jó­zsef, a KNEB elnöke búcsú­zott az elhunyttól. A család, a barátok és az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszerve­zete nevében Szilágyi László, az ÉDOSZ titkára mondott búcsúbeszédet. SZÖUL Elkezdték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból a dél-koreai árvízkárosultak számára küldött segély szétosztását — közölték kedden a nemzetközi Vörös- kereszt képviselői. A KNDK hét és fél ezer tonna rizst, százezer tonna cementet, tex­tíliát és gyógyszereket szál­lított az áradások miatt haj­léktalanná vált mintegy két­százezer dél-koreai megsegí­tésére. PRAGA A prágai vár spanyolter­mében kedden megkezdte ülését a CSKP Központi Bi­zottsága. A testület megvi­tatja a KB Elnökségének beszámolóját a mezőgazda­ság és az ország élelmezé­sével összefüggő más ága­zatok időszerű és távlati fej­lesztési feladatairól. A be­számolót Frantisek Pitra, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára terjesztette elő. WASHINGTON Huszonnyolc maffioso ki­adatását kérte Olaszország az Egyesült Államoktól a maffia, mindenekelőtt az il­legális heroin-üzlet olaszor­szági ága ellen indított nagyszabású akciójával kap­csolatban. Az amerikai ha­tóságok őrizetbe vették az Olaszország által megjelölt bűnözőket. Kiadatásukról később döntenek. Várkonyi Péter megbeszélései New Yorkban A 35 ÉVES NDK-BAN II. Iparnegyed a kukoricásban „Ha bekövetkeznék a vi­lágvége, akkor én Mecklen- burgba költöznék” — mon­dotta egyszer állítólag Bis­marck. S miért? — kérdez­ték tőle. „Mert oda az is legalább harminc évvel ké­sőbb jut el.” Az adoma találóan jellem­zi, hogy még a reakciós konzervativizmusáról hír­hedt vaskancellár is milyen elmaradottnak találta ezt az északi tartományt, amely ma az NDK három megyéjéből, a rostockiból, neubranden- burgiból és a schweriniből tevődik össze. Igaz ugyan, hogy a bismarcki megjegy­zés a múlt századból való, de Mecklenburg alig válto­zott a második világháború végéig. A relatíve elmaradott mezőgazdasági területen kis ipari üzemekkel indult itt az élet 35 esztendeje, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásakor. Aki nem tudja ezt, nem is hinné el, amikor most igen korszerű, nagy iparnegyedet járunk be Dél-Schwerinben. A névadó megyeszékhelynek a aéli részén jó két évtize­de még kukoricás meg szán­tóföld húzódott, tehenek le­geltek. Most nyolcezer ember talál itt munkát a hidrauli­kai, a műanyaggyártó gépe­ket előállító nagyüzemben és a bőrgyárban. Ezenkívül épült a városban és környé­kén hajódarugyár, kábelgyár és több más kisebb-nagyobb vállalat. Az ipar tehát itt jóformán egyidős az NDK-val. Mint ahogyan túlnyomórészt az itt dolgozók is. A Plastmaschi­nenwerk feliratú hatalmas üzemben például (amelynek nevét műanyaggyártó gépe­ket előállító vállalatnak for­díthatjuk) az átlagéletkor 33 esztendő. A munkások, mű­szakiak többsége már az NDK szülötte. Az alapkövet tizenkét esz­tendeje rakták le, s a gyár a kezdetektől mind a mai na­pig egyben a szocialista or­szágok összefogásának jelké­pe is. Annak idején ugyanis építését mindenekelőtt a KGST nemzetközi beruházási bankja tette lehetővé, termé­keinek java részét — mint­egy 90 százalékát — pedig exportra gyártja. A legfőbb partner a Szovjetunió és Csehszlovákia, de természe­tesen részesülnek a többi szocialista országok is. — Magyarország csak sze­rény mértékben — mondta szinte mentegetőzve Klaus Butschies, az igazgatósági iroda vezetője. — Nem a mi hibánkból, hanem azért, mert viszonylag kevés az olyan megvásárolt licenc Önöknél, amelyeket ezekkel a gépek­kel állíthatnának elő. Az itteni gyártmányok ugyanis — mint megtudtuk a látogatáskor — különféle fröccsöntőgépek, műanyag alkatrészeket előállító, ext­raktiv vegyi technikát ki­szolgáló berendezések és ha­sonlók. Ezekből - az utóbbi négy évben hazánk is vásá­rolt az igényeknek megfele­lően, s már 1985-re is kötöt­tünk le fóliakészítő és fröccsöntő gépsorokat, vala­mint műanyaggranulálót. Az elmúlt három esztendő vá­sárlói közé tartozott egye­bek között a VSZM buda­pesti gyára, amely különféle műanyagprofilokra és cső­gyártásra alkalmas gépsoro­kat vásárolt, a Videoton és a kalocsai Kalo-Plastik granu­lálókat vett, a soltvadkerti Jóreménység szakszövetkezet pedig fóliagyártó gépsorokat. A Videoton nemcsak vásár­lóként jelentkezik, hanem eladóként is. Nagy elisme­réssel beszélt Klaus Butschi­es a korszerű képernyős tech­nológiai együttesről, amelyet a Videotonnak köszönhetnek. „A magyar technika segítsé­gével igen hatékony racio­nalizálási megoldásokat talál­tunk a termelés előkészíté­sének folyamatához” — je­lentette ki. Márpedig ez igen nagy szó, mivel a gyár valóban világszínvonalon termel. Másként nem is tudna fenn­maradni a nagy világpiaci konkurrenciában. Ez arra is kényszeríti őket, hogy ne csak a legnagyobb pontos­ságra, a jó minőségre, hanem új megoldásokra is töreked­jenek. Gyártmányaiknak jó egyharmada új, illetve to­vábbfejlesztett termék. Ma­gasan kvalifikált szakembe­rek kellenek ehhez: ezért a 2600 dolgozóból 650 a fel­sőfokú végzettségű, 1700 a magasan képzett szakmun­kás, 190 szerzett mester ok­levelet. Csak így tudnak lé­pést tartani mind a szocia­lista, mind a tőkés piac kö­vetelményeivel, miközben nem veszik le napirendről a gyártmányfejlesztés felada­tait. A hatalmas gyári csarno­kokban viszonylagosan csöndben folyik a munka és az általában megszokottnál kevesebb emberrel találko­zunk. Érthető, hiszen magas fokú az automatizálás, sok numerikus vezérlésű gépet, számos helyen robottechni­kát állítottak be. Ez hozza a nagyobb termelékenységet, a nagyobb nyereséget. Így vált lehetővá, 'hogy azonos munkáslétszámmal öt év alatt megkétszerezték a ter­melést. Igaz, éjszaka is világosak a nagy üzemházak ablakai, mert a legfontosabb helye­ken három műszakban folyik a munka. Sőt azt is terve­zik: megbeszélik az üzemi kollektívákkal, hogy a drága gépeket szombaton és va­sárnap se kelljen leállítani. Hogyan fogadták, főként a fiatalok, a három műsza­kot? Nyilván senki sem örül, de mégis szívesen vállalják, mert érzik, hogy megfele­lően törődnek is velük. A több műszakban dolgozók ugyanis különféle előnyök­ben részesülnek. Így például rövidebb a munkaidejük (a munkahét 40 órás), többlet- szabadságot kapnak, meleg ételt ehetnek éjszaka is 80 pfenningért. Az éjszakai pót­lék mindenütt jár az ország­ban, de itt még magasabb órabérrel is megtoldották. Az sem lényegtelen, hogy kedvezőbbek a lehetőségeik az üdülésnél, a gyógybeuta- lásnál, a lakáselosztásban. A bérezés az egész gyár­ban termelésorientált — tá­jékoztat informátorunk. Az órabér átlaga 5—6 és fél márka, amit a teljesítmény­nek megfelelően toldanak Ismét a Földön az ürrekorderek Kedden véget ért az űrku­tatás történetének leghosz- szabb űrrepülése: Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov moszkvai idő szerint 13 óra 57 perckor visszatért a földre a Szaljut —7 űrállomásról. Űrhajójuknak, a Szojuz T —11-nek leszálló egysége a kazahsztáni Dzsezkazgan vá­rostól 145 kilométerre dél­keletre ereszkedett a földre. Az űrhajósok egészségesek, jól viselték a 237 napos re­kord időtartamú űrrepüléssel járó megterheléseket. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa a sikeres űrexpedí­ció végeztével levélben kö­szöntötte a három űrhajóst, mindazokat a tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik részt vettek az út előkészítésében, a program végrehajtásában. A Szaljut—7 — Szojuz T— 11 űrkomplexum fedélzetén végzett hosszú, sikeres űr­repülés végrehajtásáért, a feladatok teljesítése során tanúsított helytállásért és hősiességért, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse címet jel­képező Arany Csillagot ado­mányozott Leonyid Kizim- nek, Vlagyimir Szolovjovnak és Oleg Atykovnak. ISV rendszergazdai partnertalálkozó Fornádon A Tamási Állami Gazda­ság fornádi kerületében ke­rült sorra kedden az ISV rendszergazdai partnertalál­kozójára, melyre a rendszer ötven gazdaságának és szö­vetkezetének, valamint a társvállalatoknak százötven szakembere jött el. Tolnai István, a Tamási Állami Gazdaság igazgatója megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, majd tájékoz­tatót tartott a gazdaság ser­téságazatáról. Ezt követően előadás hangzott el az ISV Tolna—Baranya megyei te­vékenységéről. Dr. Fekete László főosztályvezető el­mondta, hogy a tanácskozás célja: a termelési rendszer tevékenységét minél széle­sebb körben megismertetni, és meghatározni a további feladatokat. Az ISV lehető­séget ad arra, hogy partnerei megfogalmazzák a velük szemben támasztott elvárá­sokat. Eredménynek tartják, hogy a két megye sertéster­melése a korábban merész­nek tűnő tervszámokat elér­te. Tervezési osztályuk négy megyének dolgozik, és a me­zőgazdasági termeléssel kap­csolatos minden munkát el­vállalnak. Ezek között ki­emelten kezelik a takar­mánykeverőt és az almos hígtrágyatelepek tervezését. Az ISV tenyésztési progra­mot 26 gazdaság alkalmazza részben vagy teljes egészé­ben. A főosztályvezető meg­említette még, hogy biztos tenyésztési bázisaik vannak, és újak is létesülnek. Szólt a takarmányozás költségei­nek alakulásáról, és az újon­nan kidolgozott ISV-Biogal- Salvana takarmánysorra épülő rendszerről is. Az új premixek kipróbálásához kérte a gazdaságok vállalko­zó szándékának garanciális szerződésben való rögzítését. Szót ejtett a műszaki szol­gáltatásokról és a kereske­delmi és bonyolítási tevé­kenységről, s a háztáji ser­téstenyésztés fontosságáról is. Ezt követően az ISV gene­tikai programjának gyakor­lati alkalmazásáról tartott tájékoztatót Karczag Kristóf, az ISV-központ munkatársa, majd hozzászólások követ­keztek. Ahol másfél évtizede kukoricás ringott... A dél-schwe- rini műanyaggyártó gépeket előállító gyár (a Plastma­schinenwerk) madártávlatból meg, erősen figyelembe vé­ve a minőséget. A műszaki­ak jövedelme is megfelelő mutatóktól függ, így példá­ul a határidők betartásától, a hibamentes munkától (se­lejt- és utómegmunkálás_nél- küli termékek), valamint a költségcsökkentés feladatai­nak teljesítésétől. A legkivá­lóbbak az év végén többlet- juttatásokat kapnak, ami kitehet egy havi fizetést is. „Aki magas hasznot hoz a gyárnak, az országnak, an­nak személyi haszna is kell legyen” — vallják a gyár vezetői. Igazukat bizonyítja, hogy a vállalat sikerrel iga­zodik a megrendelők igé­nyeihez, s egyre több komp­lex technológiai megoldást kínálnak. Vagyis alkatrésze­ket, szerszámokat szállíta­nak a szükséges technoló­giához, sőt kívánságra már robottechnikát is. Nemcsak szabványosított gépeket tud­nak szállítani, hanem a vevő alkalmazási körülményeinek megfelelően szerelik össze. Gyakran hozzájárulnak or­szágos központi kutatási té­mák kidolgozásához, megol­dásához. Ezeket anyagilag külön méltányolja az állam, esetenként nem csekély ösz­szeggel. Előfordul, hogy egy- egy kiemelkedő eredményt egy kisebb gépkocsi árával honorálnak, de általában 4— 7 ezer márka a külön juta­lom. Mindenesetre ezzel is magyarázható, hogy legutóbb egy nagyon fontos kutatási eredményt két év helyett kilenc hónap alatt értek el. Most az NDK megalakulá­sának 35. évfordulójára há­rom jelentős tudományos megoldást is vállaltak, amely nagy hasznot hozhat az or­szágnak. A napi munka után százá­val ülnek a gépkocsijukba az itt dolgozók. Egész tarka kis autótenger fogadja a gyár parkolójában az idelátoga­tót. Vannak, akik a közeli Schwerinből járnak így, vagy ugyanonnan a félórás villamosutat teszik meg, de egyre többen laknak a kör­nyékbeli új lakótelepeken. A gyárnak saját lakásalapja van, s így az elmúlt három évben már 400 dolgozója költözhetett új otthonba. S a bölcsődékben, óvodákban egyre több a kisgyermek . .. LÖKÖS ZOLTÁN Következik: Hogyan élnek Karohlék?

Next

/
Thumbnails
Contents