Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-09 / 237. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 237. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 9., kedd Mai számunkból MAGTAR—FRANCIA KAPCSOLATOK (2. old.) MUNDÉR ÉS BECSÜLET (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) IGAZSÁGOS PONTOSZTOZKODÁS (5. old.) Vagyonvédelem a téeszekben A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzetére volt kíváncsi a TOT, amikor felkérte a Belügyminisztérium bűnüldöző szerveit, vegyék górcső alá az 1979—83-as esztendők bűncselekményeinek számát és szerkezetét. A vizsgálat készítői megállapították: a tsz- ek vagyona elleni bűncselekményekben a fosztogató jellegűek és a nyereségvágyból elkövetettek dominálnak. Az elmúlt öt esztendőben a kivizsgált bűncselekmények 61 százaléka lopás, 12,4 százaléka betöréses lopás, 8,9 sikkasztás, 5,4 csalás, 0,2 pedig hűtlen kezelés volt. A vizsgált időszakban összesen 12 781 bűncselekmény vált ismertté. A téeszek érdekeit sértő cselekmények között — a korábbi évekhez hasonlóan — továbbra is a lopások dominálnak. Egyes területeken — például Somogy, Tolna és Szabolcs-Szatmár megyében — az átlagtól eltérő növekedés tapasztalható. A sikkasztások alakulását hullámzás jellemzi, sajnos, az ellene tett intézkedések nem mindenütt vezettek eredményre: emelkedő tendencia észlelhető Haj- dú-Bihar megyében és Somogybán. Ugyanakkor sikerült mérsékelni a sikkasztások számát Békés, Borsod, Fejér és Veszprém megyében. A csalásokról elmondható, hogy nem jellemzőek a termelőszövetkezetek vagyona elleni bűnözésre, számuk csökken. Űj jelenség viszont a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyújtásában jut kifejezésre. A bűncselekmények indítóokaként gyakran a gazdálkodás bonyolultabbá válása és a hátrányos helyzet szerepel. Szabolcs-Szatmár megyében a 103 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet közül — a vizsgált időszakban — 19-ben követtek el bűncselekményt a vezetők. Sokszor a gazdálkodás nehéz áttekinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolvajt. A belső ellenőrzés komoly fejlődésen ment át, de az ellenőrök munkájának színvonala még mindig nem kielégítő. Ezért is lehet olyan megye, ahol a belső ellenőrzés az elmúlt években egyetlen bűncselekményt sem tárt fel. Olykor a baráti és rokoni kapcsolatok is gátolják az elvszerű és következetes belső ellenőri munkát. A tapasztalatok szerint a téeszek egyesülése, a nagyobb üzemi méretek kialakulása is növelte a bűnelkövetés lehetőségét. Több termelőszövetkezet végez Budapesten és környékén ipari és szolgáltató tevékenységet. E munkahelyeken nőtt a visszaélések száma, mivel a becsületes dolgozók mellett vezetésre alkalmatlan személyek is funkcióba jutottak, és a lehetőséget saját céljaik érdekében igyekeznek kihasználni. Igaz, a gazdaságok fejlődésével sok helyütt nem tartott lépést a vagyonvédelem fejlesztése sem A termelőszövetkezeti vezetők — hangsúlyozza a vizsgálat — létszámukhoz képest rendkívül kis arányban követnek el bűncselekményt, évente 1—2 százalékuk ellen indul büntető eljárás. A választott vezetők bűnelkövetése még ennél is alacsonyabb. Általánosságban elmondható, hogy a termelőszövetkezeti vezetők bűnügyi fertőzöttsége nem rosszabb, sőt néhány nép- gazdasági ágnál (például a kereskedelem) jobb arányokat mutat. Az egyéni haszonszerzésre törekvés inkább a középvezetőknél tapasztalható, a termelésben és az értékesítésben elfoglalt helyük ugyanis jóval tá- gabb lehetőséget kínál a vagyon elleni cselekedetek végrehajtására. A magasabb beosztású vezetők bűncselekményeit rendszerint nem a haszonszerzés, hanem a tévesen felfogott köz-, illetve csoportérdek motiválja. Még mindig előfordul — bár csökkenő mértékben —, hogy a téeszvezetők a valóságosnál szebb színben igyekeznek feltüntetni gazdálkodási eredményeiket, és ezért nem riadnak vissza a megengedhetetlen eszközök alkalmazásától sem. A bűncselekményt elkövető vezetők zöme büntetlen előéletű, 90 százalékuk férfi. Rendezett anyagi körülmények között élnek, gyakran társadalmi tisztségeket is betöltenek, cselekedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt a környezetükben. A vezetők közül azokban a gazdasági egységekben követnek el több bűncselekményt, ahol rosszul gazdálkodnak, gyengébbek a termelési adottságok, ahol meggondolatlan gazdasági döntéseket hoznak a nyereség érdekében, vagy kétes kimenetelű vállalkozásokba kezdenek. Szinte kivétel nélkül olyan gazdaságban folyt egymást követően több büntetőeljárás a vezetők ellen, ahol a gazdasági egységet már szanálták. A vezetők által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények között a csalás, a sikkasztás, a hűtlen és hanyag kezelés, valamint a magánokirat-hamisítás dominál. A termelőszövetkezeti vagyonvédelem összességben kielégítő, a gazdaságok fejlődési üteméhez viszonyítva a vagyon károsítása egyre kisebb arányú. A további javulás az irányító és felügyeleti szervek ellenőrzésének fokozásától, módszereik tökéletesítésétől várható. Sokat segíthet a szövetkezeti önkormányzat olajozot- tabb működése, a tagság és a választott szervek — mindenekelőtt az ellenőrző bizottság — munkájának javítása is. A megelőzés érdekében ajánlatos a termelőszövetkezeteken belüli döntési hatáskörök pontosabb behatárolása, a felelősség körültekintőbb meghatározása és indokolt kialakítani — a vezetői döntések rugalmasságának csorbítása nélkül — azok utólagos ellenőrizhetőségének jobb feltételeit. CSEH JANOS Illést tart a Magyar Szacialista Munkáspárt Központi Bizottsága Október 9-ére összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az Ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állásfoglalás-tervezetet, valamint az Országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelentést. (MTI) helsinki békekonferencia Béke- vi/ágtanács Véget ért a Helsinkiben vasárnap véget ért az európai, amerikai és a kanadai békemozgalmak képviselőinek a Béke-világ- tanács felhívására rendezett háromnapos tanácskozása. A plenáris üléseken és a munkacsoportok megbeszélésein megvitatták a nukleáris veszély elhárításáért folytatott harc időszerű kérdéseit A találkozó résztvevői — többek között amerikai, brit, belga és francia, különböző politikai irányvonalakhoz tartozó békeharcosok — egyhangúlag megáUapíották: a béke ellenségei rendkívül kifinomult módszereket dolgoztak ki a békemozgalmak aláásására. Elsősorban arra ttörekszenek, hogy e mozgalmakat letérítsék a nukleáris háború ellen folytatott harc vonaláról, és áttereljék arra az irányvonalra, amelynek célja a második világháború után kialakult határok felülvizsgálata és a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás. A tanácskozás leleplezte és elítélte a békemozgalom megosztására irányuló akciókat, amelyek megpróbálják mesterségesen kettéosztani azt „nyugatiakra” és „keletiekre”. Kádár János amerikai közéleti személyiségeket fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Armand Hammert, az amerikai Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnökét és Otis Chandlert, a Los Angeles Times című újság kiadóját és tulajdonosát. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a magyar —amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. Armand Hammer és a kíséretében lévő személyiségek — akik magyarországi tartózkodásuk során találkoztak Kapolyi László ipari miniszterrel és Bányász Rezső államtitkárral, a Tájékoztatási Hivatal elnökével is — hétfőn elutaztak Budapestről. (MTI) Különleges tsz-üzem működik Űjiregen, az egykori istállóépületben és udvarán. Alapanyaga: kevert fémhulladék, terméke: a fajta és minőség szerint osztályozott alumínium, réz és acél. A MÉH-telepekről szállítják ide a különféle törött gépeket, leégett villanymotorokat, üzemképtelen hűtőgépeket, telefonkészülékeket, amit aztán — csavarhúzóval, villáskulccsal és ha kell, kalapáccsal szednek szét alkatrészeire, hogy az értékes fém visszajusson az ipar vérkeringésébe. Az ide érkező anyag, a hulladék ára 10—15 forint kilónként. A „készterméké”, a nagy hozzáértéssel és szorgalmas munkával osztályozott fémé húsztól hatvanig terjed. A legfontosabb a pontos osztályozás, a feldolgozó üzemek — öntödék, kohók — így tudják az innét odakerülő nyersanyagot a leggazdaságosabban és legcélszerűbben hasznosítani. Az üzembe érkező anyagok választéka szinte áttekinthetetlen, olyan sokféle. A legsúlyosabb, a legnagyobb darab egy héttonnás villany- motor volt, de érkeznek ide kisebb-nagyobb benzin- és dízelmotorok — illetve roncsok, még kávéfőzők is. És az itt dolgozóknak meg kell tudni különböztetni a különféle réz- és alumíniumfajtákat (rézből, illetve bronzból 28 fajtát ismernek, alumíniumból ugyancsak sokfélét. Ez utóbbinak a legértékesebbje, az első osztályú, ami mangánnal és szilíciummal van ötvözve. A huszonkét dolgozót — főleg asszonyokat-lányokat — foglalkoztató üzem múlt évi produktuma 14 millió forint volt, és az eddigi adatok szerint az idén sem lesz kevesebb. Hulladékból — nyersanyag A nődolgozóké az „aprómunka” a műhelyben \ férfiak, az udvaron a nagyobb, súlyosabb darabokat bonjták szét
