Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

S NÉPÚJSÁG 1984. október 6. Gazdasági reformlépések a Szovjetunióban Lengyel üzletkötések Üsző export a Szovjetunió­nak A lengyel hajóépítő ipar a szovjet flotta egyik legje­lentősebb szállítója. A len­gyel hajógyárakban az el­múlt 34 év alatt 50 típusból 800 különböző hajéit építet­tek szovjet megrendelésre. Eleinte csak egyszerű érc- és szénszáliító hajókat rendelt a szovjet partner, később már ipari halfeldolgozásra alkalmas halászhaj ókait, hű­tőhajókat, tengeri halászha­jókat, konténerszállító és komphajókat, iskola- és tu­dományos-kutató hajókat is szállítottak a szovjet flottá­nak. A világ hajóépítő iparával összhangban a lengyel hajó­gyárak ma a korábbinál ki­sebb, de gazdagabban fel­szerelt hajótípusokat bocsá­tanak vízre. 1976 és 1980 kö­zött a Szovjetunió számára épített 75 hajóért 860 millió rubelt kapott Lengyelország. A jelenlegi ötéves tervben 102 hajó épül egymilliárd ru­bel értékben. Az elképzelé­sek szerint a következő öt­éves tervben 157 hajó készül szovjet megrendelésre. Cukorgyár korszerűsítése Csehszlovákiában A lengyel Polimex-Cekop Külkereskedelmi Vállalat szerződést árit alá az egyik legrégebbi csehszlovákiai cu­korgyár felújítási munkála­tainak elvégzéséről. A Hodo- nini Cukorgyár korszerűsíté­si munkáit a varsói Cherna- dex vállalat végzi. Az átadá­si idő 1986 ősze, amikor meg­kezdődik a cukorrépa-feldol­gozási idény. Az építkezésen 600 lengyel szakember vesz részt. Együttműködés az NDK-val A szocialista országokkal folytatott lengyel külkeres­kedelemben az NDK a Szov­jetunió után már évek óta a második helyen áll. Az idén a két ország áruforgal­mi értéke meghaladja majd a 121 milliárd zlotyit, s így 6,5 százalékkal magasabb lesz a múlt évinél. Az NDK elsősorban gépkocsikat, mo­sógépeket, elektromos ház­tartási gépeket, sztereó rá­diókat, gyógyszereket, hang­szereket, játékokat, ruházalti cikkeket és textíliákat szál­lít Lengyelországnak. Jugoszlávia r Szerb-horvát irodalmi és népnyelv szótár A szerb-horvát irodalmi és népnyelv szótárának az elké­szítését száz évvel ezelőtt kezdeményezték. Az anyagot a század derekáig gyűjtöget­ték a tudósok, s az értelme­ző szótár első köteite 1959- ben hagyta el a sajtót. A ti­zenegyedik kötetét 1981-ben jelentették meg. A sorozat következő darabja előrelát­hatóan az idén kerül az ol­vasók kezébe. A világviszonylatban is nagyszabású kiadvány több mirít 400 ezer szó értelmezé­sét fogja tartalmazni. Bár eredetileg 10 kötetesre tervez­ték, az eddig megjelent 11 kötetben az összegyűjtött anyagnak is csak a felét si­került feldolgozni. Nagyszabású gazdasági kí­sérteit folyik a Szovjetunió­ban. Amennyiben az ered­mények két év alatt kedve- zőeknek bizonyulnak, akkor a soron következő 12. ötéves tervben, 1986—1990 között jelentős változásokra kerül sor a vállalatok és miniszté­riumok közötti kapcsolatban. A kísérlettel összefüggő elképzelésekről már maga az is hírt ad, hogy elsősorban a termelés korszerűsítéséhez szükséges új technikát gyár­tó és a lakossági szükségle­teket közvetlenül kielégítő iparágakra terjed ki. A kí­sérletben két rokon minisz­térium — a nehézipari és elektrotechnikai —, valamint három köztársasági minisz­térium — az ukrán élelmi- szeripari, a belorusz könnyű­ipari és a litván helyiipari — vesz részt. Magáitól érte­tődik, hogy a kísérletben részt vevőkkel a népgazda­ság számos ágának több ezer vállalata áll kapcsolat­ban szállítóként, alvállalko­zóként vagy megrendelőként. Önállóbb gazdálkodás A kísérlet igen fontos, hi­szen valamennyi dolgozó, az állam és a társadalom egé­szének érdekeit érinti. Ezért a kezdet kezdetétől fogva je­lentkezett az ia kívánság, hogy menetét széleskörűen ismertessék. Ennek nyomán széles körű vita bontakozott ki. E társadalmi vitában jól láthatóan kirajzolódott, hogy a legtöbben kritikusan el­utasítják a gazdaság admi­nisztratív irányítási módsze­reit. Ezek meghatározott sze­repet játszottak korábban a gazdaság extenzív fejlődési körülményei közepette, ami­kor az országnak, különösen a háború hatalmas vesztesé­gei következtében, a szó szo­ros értelmében mindenre szüksége volt, és mindent mennyiségileg kellett mérni. Ehhez az időhöz már szük­ségtelen és lehetetlen vissza­térni. A gazdaság áttért az exitenzív fejlődésről .az inten­zívre. Egyre nagyobb hatásit gyakorol rá a tudományos­műszaki haladás. Az elmúlt 10—15 évben számos új intézkedést tettek mind a ter­vezés, mind az irányítás területén. Van, ami kiállta az idő próbáját, van, amit a gyakorlat elvetett. A vi­ta résztvevői közül azonban senki sem vonja kétségbe, hogy az útkeresés helyes irányban folyik. Rugalmasabb tervezés A többség következtetése így hangzik: a hatalmas, sok­Ki hinné, hogy Magyaror­szágnak másfél—kétmilliárd forintnak megfelelő tőkés devizáit hoz évente a nyúl- húsexporlt. A magyar házi- nyúlkivitelí 1982-ben volt a legnagyobb: akkor 15 miliő tapsifülest vágtak le az or­szágban, és exportálták szin­te Iteljes egészében tőkés or­szágokba, elsősorban Olasz­országba. E kivitel kis híján 1,8 milliárd forintnyi tőkés devizát hozott az országnak. Magyarországon leginkább a kistermelők tenyésztenek nyulat, számukat mintegy 50 ezerre lehelt tenni. Tőlük kétféle, téli és nyári felvá­sárlási áron veszik át az ér­tékes húsú nyulakat. (A két­féle ár abból adódik, hogy télen külföldön mintegy 20 százalékkal több nyulat le­het eladni.) Az egyik jövő­beni cél az, hogy a tenyész­tők minél több 3 kilogramm alatti súlyú nyulait adjanak le, külföldön ugyanis az en­nél nagyobb súlyú nyulak oldalú szovjet gazdasági élet irányításában továbbra is döntő szerepeit kell, hogy játsszon a központi tervezés, hiszen ez biztosítja, hogy a piacra termelő gazdaságtól eltérően az ország gazdasági életében nincsenek hanyatlá­sok és válságok. A tervezés­nek azonban rugalmasabb­nak és érzékenyebbnek kell lennie a megérett változta­tások iránit. Jelenleg mindazokon a he­lyeken, ahol a kísérlet folyik, a tervezésben közvetlenül részt vesznek a terv megva­lósítói, vagyis a vállalat ve- zötése és munkáskollektívája. A minisztériumoktól csupán korlátozott számú előzetes mutatót kapnak, melynek alapján kidolgozzák saját tervüket, azt visszaküldik a minisztériumoknak, ahol minisztériumi, majd országos szinten egyeztetik. A vállalatok abból indul­nak ki, hogy önállóan hozzák mozgásba azokat a gazdasági ösztönzőket, amelyek felhasz­nálásával a legkönnyebben elérhetik a legjobb végered­ményt, növelhetik a kereslet­nek örvendő legújabb termé­kek gyártását. A vállalatok önállóan ren­delkeznek a termelés-fej­lesztési alapokkal. A növe­kedés, a műszaki felújítás, a távlatok problémája ez, amely azoknak hoz síként, akik kezdeményezőek és haj­landóak kockáztatni. Több ösztönző A korábbiaktól eltérően a vállalatok jelentős önállósá­got kapnak a béralap fel­használásában. Minél gazda­ságosabban bánnak a bér­alappal, annál többéit tudnak fizetni legjobb szakmunkása­iknak. A föbbletbér elérheti az alapbér felét is. Azok a vállalatok, amelyek önállóan alkalmaznak több gazdasági ösztönzőt, gondo­sabban gazdálkodnak: taka­rékosabban kezelik az esz­közeiket, a bankkölcsönöket, megtanulják, hogy olyan mű­szaki politikát folytassanak, amely megfelel a vállalat távlati elképzeléseinek és ta­lálkozik a dolgozó kollek­tíva egyetéiftéséveli. Aktívab­ban használják feli a terme­lés hatékonysága fokozásá­nak olyan tartalékait, mint a takarékos munkaráfordí­tás, a fűtőanyag- és elektro­mos energia felhasználása. Ez kedvező a vállalatnak, a dolgozó kollektívának és az államnak is. húsa csak nehezen értéke­síthető. A hazai felvásárlók a mi­nőségjavítás jegyében átáll- nak a nyulak fehér és színes kategóriák szerinti átvételé­re. A fehér nyúlfajták vágá­si eredményei ugyanis job­bak, mint a színeseké, sző­rük, gereznájuk pedig érté­kesebb. (Egyelőre a felvásá­rolt nyálaknak csak 30—35 százaléka fehér.) A külföl­di bevételek növelése érde­kében kívánatos tenne, ha a Magyarországon eddig elha­nyagolt nyúlszőr-feldolgozás újra előtérbe kerülne. Már szó is vem arról, hogy az egyik mezőgazdasági kombi­nát szervezésében évi hat­millió nyúl szőrének feldol­gozására alkalmas üzem lé­tesüli jön a közeljövőben. A Szovjetunióban — tő­lünk eltérően — nem kister­melők, hanem nagyüzemi te­nyészetek állítják elő a nagy biológiai értékű nyúlhúslt. APN-KS „Nyúlgyár” Csehszlovákia A KGST-tagság előnyei Csehszlovákia az elmúlt 35 évben ipari termelését a tizenkétszeresére, mezőgaz­dasági termelését pedig a kétszeresére növelte. A gaz­dasági eredmények egy je­lentős része a KGST-n be­lüli létrejött munkamegosz­tásnak és szakosodásnak kö­szönhető. Az energiahordozók és nyersanyagok többségét Csehszlovákia a Szovjetunió­tól szerzi be. A Barátság olajvezetéken érkező szovjet nyersolaj a folyékony fűtő­anyag behozatalának 93—98 százalékát fedezi. A távolsá­gi gázvezeték révén az or­szág 1981 és 1985 között át­lagosan 8 milliárd köbméter szovjet földgázt vásáról. En­nek egy részét közvetítési díjként kapja meg annak fe­jében, hogy a szovjet föld­gázt az NSZK-ba, Francia- országba, Ausztriába és más európai országokba továbbít­ja. Mivel Csehszlovákia is részt vesz a Hmelnyicki Atomerőmű építésében, a későbbiekben részesedik az ott megtermelt villamos energiából. Ez az erőmű el­készülte után évi 3,6 milli­árd kilowattóra áramot je­lent. Az évente vásárolt 10—12 millió tonna vasérc 80—85 százaléka, a mangánérc 70 százaléka, valamint a nikkel és az ólom egy része is a Szovjetunióból származik. Nikkelt ezenkívül még Ku­bából, ólmot pedig Jugoszlá­viából is szállítanak Cseh­szlovákiába. A bauxit- és kénbehozatal Magyarország­ról és Jugoszuáviából ered. Növekszik a szovjet azbeszt­import is, mivel Csehszlová­kia részt vesz a kijenbali az- beszt-kitermelő és feldolgozó kombinát építésében. Kubá­ban a Las Camiariocas-i nik­kel- és kobaltgyár építkezé­sén dolgoznak csehszlovák építők. Mongóliában a cseh­szlovák vállalatok az ország ásványkincseinek kitermelé­séhez és feldolgozásához nyújtanak segítséget, s ezért cinkkoncentrátumokat és fluoridokat kapnak. A szociallisita országokkal való együttműködés kiterjed a tudomány és technika terü­letére is. Szovjet technikai segítséggel kezdte meg Cseh­szlovákia a könnyűvizes re­aktorokkal felszerelt atom­erőműveinek felépítését. Je­lenleg két, egyenként 440 megawattos blokk működik, a harmadiknak most folyik a próbaüzemelése, a többi kilenc szerelés alatt áll. Emellett egy négyblokkos, egyenként 1000 megawatt teljesítményű erőmű építését készítik elő. Szovjet doku­mentáció alapján szakosodott néhány csehszlovák nagy­üzem az atomerőművi be­rendezések gyártására. A plzeni Skoda Művek atom­reaktorokat, az ostravai Gottwald Vasművek és Gép­gyár a primer áramkörök gőzgenerátorainak hő- és gőzkompenzátorait gyártja. A Sigma konszern vállalatai különböző típusú szivattyú­kat és armatúrákat készíte­nek az atomerőművek szá­mára. Ezeket a berendezése­ket hasznosítják a szocialista országok atomerőműveiben is. A KGST-országokikal kö­tött hosszú (távú szerződések piacot és fejlesztési lehetősé­geket teremtettek számos csehszlovák gépgyár részére. Ma már évi 15 ezer, léghűté­ses nyersolajmótorral fel­szerelt nehéz teherautót szál­lít megrendelőinek a Tatra Vállalat. Keresettek az Avia teherautók is. A vállalat a jelenlegi 13 ezerről évi 25 ezerre növeli a gyártást a közeljövőben. A megrendelésnek köszön­hetően számos ipari termék nagy sorozatokban készülhet, s így a gyártás is olcsóbb, gazdaságosabb. A CKD TATRA prágai üzeme példá­ul az évi 1000 villamoskocsi előállításával! a világ egyik legnagyobb exportőre leftt. A prágai CKD Mozdonygyár­ból évente 500 dizel-villamos tolatómozdony kerül ki a szovjet vasút részére. Az Uherské Hradiste-i LET vál­lalat eddig több mint 500 L 410 Turbóiét típusú turbó- légcsavaros repülőgépeit adott át szovjet megrendelőinek. Niagy sorozatokban gyárt a csehszlovák ipar szerszám­gépeket, turbókompresszoro- kiat és más termékeket- is. (BUD APRESS—ORBIS) Pusztalakókból munkások Barhorin — az ősi Kara­kórum. Itt volt valamikor a mongol birodalom félelmetes, rettegett fővárosa. Ma csak kilométer hosszú, vöröses, jó négy-öt méter magas tégla- kerítése áll, amit a monda szerint a tatárjárás idején odahurcolt magyar hadifog­lyok, iparosemberek építet­tek. A kánok palotáiból — minthogy azok fából és ne- mezslapokból álltaik — az idő semmit nem hagyott. Ami maradt: néhány ősi kul­tikus faragott kőszobor, a Iámaista vallás emlékei, egy lámakolostor, udvarán sztu- pákkal, aramyhegyű, fehérre meszelt téglapiramisokkal. Harhorin ma a mongol gabonatermesztés egyik köz­pontja. Ki hinné, hogy a végtelen térségű ázsiai or­szág gabonatermése megkö­zelíti az egymillió tonnát, s exportra is jut belőle. Per­sze, tegyük hozzá, a hagyo­mányos mongol étrendben — amelyet a hús ural — vi­szonylag csekély szerepe van a kenyérnek, tésztaféléknek. A gabonatermesztés azonban eddig — amellett, hogy az állattenyésztéshez, iaz ország legfontosabb gaz­dasági ágazatához szol­gáltat takarmányt — jelzi: a társadalmi változá­sokkal párhuzamosan változ­nak a mongol emberek, így étkezési szokásaik is. Egy i|tt dolgozó magyar szakember mesélte, igen ne­héz volt munkást találnia a hazai segítséggel épült ma­lom működtetésére. Nem a viszonylag alacsony fizetés volt a fő gond, hanem a munkakörülmények; minde­nekelőtt ia gépek zaja, a tég­laépületekben a bezártság érzése. A pusztákon felnőtt generációk leszármazottai számára minden új szokat­lan: most kezdődött meg a munkássá, a szervezett tár­sadalom tagjává válás folya­mata. Ilyen és ehhez hasonló problémák kísérik manapság a mongol gazdaságban vég­bemenő, útkereső jellegű változtatásokat. Az alapkér­dés — tekintettel az ország sajátosságaira, az állatte­nyésztő, nomád társadalom mindmáig fennálló elemeire — hogyan lehet hosszú tá­von is fejlődőképes gazda­ságirányítási modellt kidol­gozni? Noha mongol baráta­ink természetesen alaposan tanulmányozzák az európai szocialista országok gyakor­latát, elméletét, az itteni kér­désekre nem adhat választ egyetlen más szocialista or­szág gyakorlata sem. Az el­múlt hónapokban a mongol sajtóban egyre többször buk­kantak fel a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­téséről szóló írások, amelyek kitértek az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer megteremtésének szükséges­ségére is. Az átalakulás folyamata nemcsak az elméletben, ha­nem ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is megkezdő­dött. Tavalyelőtt példáid nagymértékben fölemelték az állati eredetű termékek — nyersbőrök, szarufélék, jak­szőr, -hús — állami fölvásár­lási árát. Mongol állattenyésztő család a jurta előtt mmm mama

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents