Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
S NÉPÚJSÁG 1984. október 6. Gazdasági reformlépések a Szovjetunióban Lengyel üzletkötések Üsző export a Szovjetuniónak A lengyel hajóépítő ipar a szovjet flotta egyik legjelentősebb szállítója. A lengyel hajógyárakban az elmúlt 34 év alatt 50 típusból 800 különböző hajéit építettek szovjet megrendelésre. Eleinte csak egyszerű érc- és szénszáliító hajókat rendelt a szovjet partner, később már ipari halfeldolgozásra alkalmas halászhaj ókait, hűtőhajókat, tengeri halászhajókat, konténerszállító és komphajókat, iskola- és tudományos-kutató hajókat is szállítottak a szovjet flottának. A világ hajóépítő iparával összhangban a lengyel hajógyárak ma a korábbinál kisebb, de gazdagabban felszerelt hajótípusokat bocsátanak vízre. 1976 és 1980 között a Szovjetunió számára épített 75 hajóért 860 millió rubelt kapott Lengyelország. A jelenlegi ötéves tervben 102 hajó épül egymilliárd rubel értékben. Az elképzelések szerint a következő ötéves tervben 157 hajó készül szovjet megrendelésre. Cukorgyár korszerűsítése Csehszlovákiában A lengyel Polimex-Cekop Külkereskedelmi Vállalat szerződést árit alá az egyik legrégebbi csehszlovákiai cukorgyár felújítási munkálatainak elvégzéséről. A Hodo- nini Cukorgyár korszerűsítési munkáit a varsói Cherna- dex vállalat végzi. Az átadási idő 1986 ősze, amikor megkezdődik a cukorrépa-feldolgozási idény. Az építkezésen 600 lengyel szakember vesz részt. Együttműködés az NDK-val A szocialista országokkal folytatott lengyel külkereskedelemben az NDK a Szovjetunió után már évek óta a második helyen áll. Az idén a két ország áruforgalmi értéke meghaladja majd a 121 milliárd zlotyit, s így 6,5 százalékkal magasabb lesz a múlt évinél. Az NDK elsősorban gépkocsikat, mosógépeket, elektromos háztartási gépeket, sztereó rádiókat, gyógyszereket, hangszereket, játékokat, ruházalti cikkeket és textíliákat szállít Lengyelországnak. Jugoszlávia r Szerb-horvát irodalmi és népnyelv szótár A szerb-horvát irodalmi és népnyelv szótárának az elkészítését száz évvel ezelőtt kezdeményezték. Az anyagot a század derekáig gyűjtögették a tudósok, s az értelmező szótár első köteite 1959- ben hagyta el a sajtót. A tizenegyedik kötetét 1981-ben jelentették meg. A sorozat következő darabja előreláthatóan az idén kerül az olvasók kezébe. A világviszonylatban is nagyszabású kiadvány több mirít 400 ezer szó értelmezését fogja tartalmazni. Bár eredetileg 10 kötetesre tervezték, az eddig megjelent 11 kötetben az összegyűjtött anyagnak is csak a felét sikerült feldolgozni. Nagyszabású gazdasági kísérteit folyik a Szovjetunióban. Amennyiben az eredmények két év alatt kedve- zőeknek bizonyulnak, akkor a soron következő 12. ötéves tervben, 1986—1990 között jelentős változásokra kerül sor a vállalatok és minisztériumok közötti kapcsolatban. A kísérlettel összefüggő elképzelésekről már maga az is hírt ad, hogy elsősorban a termelés korszerűsítéséhez szükséges új technikát gyártó és a lakossági szükségleteket közvetlenül kielégítő iparágakra terjed ki. A kísérletben két rokon minisztérium — a nehézipari és elektrotechnikai —, valamint három köztársasági minisztérium — az ukrán élelmi- szeripari, a belorusz könnyűipari és a litván helyiipari — vesz részt. Magáitól értetődik, hogy a kísérletben részt vevőkkel a népgazdaság számos ágának több ezer vállalata áll kapcsolatban szállítóként, alvállalkozóként vagy megrendelőként. Önállóbb gazdálkodás A kísérlet igen fontos, hiszen valamennyi dolgozó, az állam és a társadalom egészének érdekeit érinti. Ezért a kezdet kezdetétől fogva jelentkezett az ia kívánság, hogy menetét széleskörűen ismertessék. Ennek nyomán széles körű vita bontakozott ki. E társadalmi vitában jól láthatóan kirajzolódott, hogy a legtöbben kritikusan elutasítják a gazdaság adminisztratív irányítási módszereit. Ezek meghatározott szerepet játszottak korábban a gazdaság extenzív fejlődési körülményei közepette, amikor az országnak, különösen a háború hatalmas veszteségei következtében, a szó szoros értelmében mindenre szüksége volt, és mindent mennyiségileg kellett mérni. Ehhez az időhöz már szükségtelen és lehetetlen visszatérni. A gazdaság áttért az exitenzív fejlődésről .az intenzívre. Egyre nagyobb hatásit gyakorol rá a tudományosműszaki haladás. Az elmúlt 10—15 évben számos új intézkedést tettek mind a tervezés, mind az irányítás területén. Van, ami kiállta az idő próbáját, van, amit a gyakorlat elvetett. A vita résztvevői közül azonban senki sem vonja kétségbe, hogy az útkeresés helyes irányban folyik. Rugalmasabb tervezés A többség következtetése így hangzik: a hatalmas, sokKi hinné, hogy Magyarországnak másfél—kétmilliárd forintnak megfelelő tőkés devizáit hoz évente a nyúl- húsexporlt. A magyar házi- nyúlkivitelí 1982-ben volt a legnagyobb: akkor 15 miliő tapsifülest vágtak le az országban, és exportálták szinte Iteljes egészében tőkés országokba, elsősorban Olaszországba. E kivitel kis híján 1,8 milliárd forintnyi tőkés devizát hozott az országnak. Magyarországon leginkább a kistermelők tenyésztenek nyulat, számukat mintegy 50 ezerre lehelt tenni. Tőlük kétféle, téli és nyári felvásárlási áron veszik át az értékes húsú nyulakat. (A kétféle ár abból adódik, hogy télen külföldön mintegy 20 százalékkal több nyulat lehet eladni.) Az egyik jövőbeni cél az, hogy a tenyésztők minél több 3 kilogramm alatti súlyú nyulait adjanak le, külföldön ugyanis az ennél nagyobb súlyú nyulak oldalú szovjet gazdasági élet irányításában továbbra is döntő szerepeit kell, hogy játsszon a központi tervezés, hiszen ez biztosítja, hogy a piacra termelő gazdaságtól eltérően az ország gazdasági életében nincsenek hanyatlások és válságok. A tervezésnek azonban rugalmasabbnak és érzékenyebbnek kell lennie a megérett változtatások iránit. Jelenleg mindazokon a helyeken, ahol a kísérlet folyik, a tervezésben közvetlenül részt vesznek a terv megvalósítói, vagyis a vállalat ve- zötése és munkáskollektívája. A minisztériumoktól csupán korlátozott számú előzetes mutatót kapnak, melynek alapján kidolgozzák saját tervüket, azt visszaküldik a minisztériumoknak, ahol minisztériumi, majd országos szinten egyeztetik. A vállalatok abból indulnak ki, hogy önállóan hozzák mozgásba azokat a gazdasági ösztönzőket, amelyek felhasználásával a legkönnyebben elérhetik a legjobb végeredményt, növelhetik a keresletnek örvendő legújabb termékek gyártását. A vállalatok önállóan rendelkeznek a termelés-fejlesztési alapokkal. A növekedés, a műszaki felújítás, a távlatok problémája ez, amely azoknak hoz síként, akik kezdeményezőek és hajlandóak kockáztatni. Több ösztönző A korábbiaktól eltérően a vállalatok jelentős önállóságot kapnak a béralap felhasználásában. Minél gazdaságosabban bánnak a béralappal, annál többéit tudnak fizetni legjobb szakmunkásaiknak. A föbbletbér elérheti az alapbér felét is. Azok a vállalatok, amelyek önállóan alkalmaznak több gazdasági ösztönzőt, gondosabban gazdálkodnak: takarékosabban kezelik az eszközeiket, a bankkölcsönöket, megtanulják, hogy olyan műszaki politikát folytassanak, amely megfelel a vállalat távlati elképzeléseinek és találkozik a dolgozó kollektíva egyetéiftéséveli. Aktívabban használják feli a termelés hatékonysága fokozásának olyan tartalékait, mint a takarékos munkaráfordítás, a fűtőanyag- és elektromos energia felhasználása. Ez kedvező a vállalatnak, a dolgozó kollektívának és az államnak is. húsa csak nehezen értékesíthető. A hazai felvásárlók a minőségjavítás jegyében átáll- nak a nyulak fehér és színes kategóriák szerinti átvételére. A fehér nyúlfajták vágási eredményei ugyanis jobbak, mint a színeseké, szőrük, gereznájuk pedig értékesebb. (Egyelőre a felvásárolt nyálaknak csak 30—35 százaléka fehér.) A külföldi bevételek növelése érdekében kívánatos tenne, ha a Magyarországon eddig elhanyagolt nyúlszőr-feldolgozás újra előtérbe kerülne. Már szó is vem arról, hogy az egyik mezőgazdasági kombinát szervezésében évi hatmillió nyúl szőrének feldolgozására alkalmas üzem létesüli jön a közeljövőben. A Szovjetunióban — tőlünk eltérően — nem kistermelők, hanem nagyüzemi tenyészetek állítják elő a nagy biológiai értékű nyúlhúslt. APN-KS „Nyúlgyár” Csehszlovákia A KGST-tagság előnyei Csehszlovákia az elmúlt 35 évben ipari termelését a tizenkétszeresére, mezőgazdasági termelését pedig a kétszeresére növelte. A gazdasági eredmények egy jelentős része a KGST-n belüli létrejött munkamegosztásnak és szakosodásnak köszönhető. Az energiahordozók és nyersanyagok többségét Csehszlovákia a Szovjetuniótól szerzi be. A Barátság olajvezetéken érkező szovjet nyersolaj a folyékony fűtőanyag behozatalának 93—98 százalékát fedezi. A távolsági gázvezeték révén az ország 1981 és 1985 között átlagosan 8 milliárd köbméter szovjet földgázt vásáról. Ennek egy részét közvetítési díjként kapja meg annak fejében, hogy a szovjet földgázt az NSZK-ba, Francia- országba, Ausztriába és más európai országokba továbbítja. Mivel Csehszlovákia is részt vesz a Hmelnyicki Atomerőmű építésében, a későbbiekben részesedik az ott megtermelt villamos energiából. Ez az erőmű elkészülte után évi 3,6 milliárd kilowattóra áramot jelent. Az évente vásárolt 10—12 millió tonna vasérc 80—85 százaléka, a mangánérc 70 százaléka, valamint a nikkel és az ólom egy része is a Szovjetunióból származik. Nikkelt ezenkívül még Kubából, ólmot pedig Jugoszláviából is szállítanak Csehszlovákiába. A bauxit- és kénbehozatal Magyarországról és Jugoszuáviából ered. Növekszik a szovjet azbesztimport is, mivel Csehszlovákia részt vesz a kijenbali az- beszt-kitermelő és feldolgozó kombinát építésében. Kubában a Las Camiariocas-i nikkel- és kobaltgyár építkezésén dolgoznak csehszlovák építők. Mongóliában a csehszlovák vállalatok az ország ásványkincseinek kitermeléséhez és feldolgozásához nyújtanak segítséget, s ezért cinkkoncentrátumokat és fluoridokat kapnak. A szociallisita országokkal való együttműködés kiterjed a tudomány és technika területére is. Szovjet technikai segítséggel kezdte meg Csehszlovákia a könnyűvizes reaktorokkal felszerelt atomerőműveinek felépítését. Jelenleg két, egyenként 440 megawattos blokk működik, a harmadiknak most folyik a próbaüzemelése, a többi kilenc szerelés alatt áll. Emellett egy négyblokkos, egyenként 1000 megawatt teljesítményű erőmű építését készítik elő. Szovjet dokumentáció alapján szakosodott néhány csehszlovák nagyüzem az atomerőművi berendezések gyártására. A plzeni Skoda Művek atomreaktorokat, az ostravai Gottwald Vasművek és Gépgyár a primer áramkörök gőzgenerátorainak hő- és gőzkompenzátorait gyártja. A Sigma konszern vállalatai különböző típusú szivattyúkat és armatúrákat készítenek az atomerőművek számára. Ezeket a berendezéseket hasznosítják a szocialista országok atomerőműveiben is. A KGST-országokikal kötött hosszú (távú szerződések piacot és fejlesztési lehetőségeket teremtettek számos csehszlovák gépgyár részére. Ma már évi 15 ezer, léghűtéses nyersolajmótorral felszerelt nehéz teherautót szállít megrendelőinek a Tatra Vállalat. Keresettek az Avia teherautók is. A vállalat a jelenlegi 13 ezerről évi 25 ezerre növeli a gyártást a közeljövőben. A megrendelésnek köszönhetően számos ipari termék nagy sorozatokban készülhet, s így a gyártás is olcsóbb, gazdaságosabb. A CKD TATRA prágai üzeme például az évi 1000 villamoskocsi előállításával! a világ egyik legnagyobb exportőre leftt. A prágai CKD Mozdonygyárból évente 500 dizel-villamos tolatómozdony kerül ki a szovjet vasút részére. Az Uherské Hradiste-i LET vállalat eddig több mint 500 L 410 Turbóiét típusú turbó- légcsavaros repülőgépeit adott át szovjet megrendelőinek. Niagy sorozatokban gyárt a csehszlovák ipar szerszámgépeket, turbókompresszoro- kiat és más termékeket- is. (BUD APRESS—ORBIS) Pusztalakókból munkások Barhorin — az ősi Karakórum. Itt volt valamikor a mongol birodalom félelmetes, rettegett fővárosa. Ma csak kilométer hosszú, vöröses, jó négy-öt méter magas tégla- kerítése áll, amit a monda szerint a tatárjárás idején odahurcolt magyar hadifoglyok, iparosemberek építettek. A kánok palotáiból — minthogy azok fából és ne- mezslapokból álltaik — az idő semmit nem hagyott. Ami maradt: néhány ősi kultikus faragott kőszobor, a Iámaista vallás emlékei, egy lámakolostor, udvarán sztu- pákkal, aramyhegyű, fehérre meszelt téglapiramisokkal. Harhorin ma a mongol gabonatermesztés egyik központja. Ki hinné, hogy a végtelen térségű ázsiai ország gabonatermése megközelíti az egymillió tonnát, s exportra is jut belőle. Persze, tegyük hozzá, a hagyományos mongol étrendben — amelyet a hús ural — viszonylag csekély szerepe van a kenyérnek, tésztaféléknek. A gabonatermesztés azonban eddig — amellett, hogy az állattenyésztéshez, iaz ország legfontosabb gazdasági ágazatához szolgáltat takarmányt — jelzi: a társadalmi változásokkal párhuzamosan változnak a mongol emberek, így étkezési szokásaik is. Egy i|tt dolgozó magyar szakember mesélte, igen nehéz volt munkást találnia a hazai segítséggel épült malom működtetésére. Nem a viszonylag alacsony fizetés volt a fő gond, hanem a munkakörülmények; mindenekelőtt ia gépek zaja, a téglaépületekben a bezártság érzése. A pusztákon felnőtt generációk leszármazottai számára minden új szokatlan: most kezdődött meg a munkássá, a szervezett társadalom tagjává válás folyamata. Ilyen és ehhez hasonló problémák kísérik manapság a mongol gazdaságban végbemenő, útkereső jellegű változtatásokat. Az alapkérdés — tekintettel az ország sajátosságaira, az állattenyésztő, nomád társadalom mindmáig fennálló elemeire — hogyan lehet hosszú távon is fejlődőképes gazdaságirányítási modellt kidolgozni? Noha mongol barátaink természetesen alaposan tanulmányozzák az európai szocialista országok gyakorlatát, elméletét, az itteni kérdésekre nem adhat választ egyetlen más szocialista ország gyakorlata sem. Az elmúlt hónapokban a mongol sajtóban egyre többször bukkantak fel a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről szóló írások, amelyek kitértek az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer megteremtésének szükségességére is. Az átalakulás folyamata nemcsak az elméletben, hanem ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is megkezdődött. Tavalyelőtt példáid nagymértékben fölemelték az állati eredetű termékek — nyersbőrök, szarufélék, jakszőr, -hús — állami fölvásárlási árát. Mongol állattenyésztő család a jurta előtt mmm mama