Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

a Képújság 1984. október 28. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e megfelelő világítás? Horecski Isitvánné és még több mőcsényi olvasó • alá­írásával kaptunk leveleit, melyben a következőkét ír­ták: a Béke u. 1. számú ház­tól a 8-ig nincs közvilágítás. Két oszlopon ugyan neonégő van felszerelve, de mióta át- szerélték, azóta az sem mű­ködik. (kb. 18 honlapja). Több alkalommal tettek bejelen­tést illetékes helyen, de al­katrészhiány vagy más okra hivatkozva mindig kimiagya- rázkodtak. „Csaik ;az a baj, hogy mi ettől még az utcán nem fogunk látni.” Krútki Pál, a mőcsényi Községi Tanács elnöke vála- szotl a levélre: — Mőcsény és társközségei­ben a megye többi kistele­püléseihez hasonlóan a köz- világítási hálózat elavult. Is­merve ezt a problémát, már 1982-ben előszerződést kö­töttünk a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságával közsé­geink elektromos hálózatá­nak korszerűsítésére. Kapa­citáshiány miatt a szerződés teljesítése csak ez évtől va­lósulhat meg. Mőcsény köz­ségben a munkálatok novem­berben kezdődnek meg, Grá- bóc áthúzódó vagy januári kezdéssel, Bátaapáti 1985-ben míg Mórágy közvilágítási há­lózatát 1986-ban tervezzük felújítani. — A DÉDÁSZ munkatár­sai rendszeresen ellenőrzik, javítják a lámpatesteket, ezek tartóssága elavultságuk miatt rövid életű, javításuk pedig alkatrészhiány miatt hosszadaflmas. Levelük alap­ján megkerestük a bonyhádi kirendeltséget. Szakemberei a hibát kijavították, de tar­tósságára garanciát nem vál­laltak. Reméljük, hogy a ve­zeték átépítésével, a korszerű lámpatestek felszerelésével ezek a gondok megoldódnak és ez évben még lesz Mő- csényben világosság. Megkapják-e időben a kenyeret? Kovács Barnabás tett szer­kesztőségünknek bejelentést, mely szerint a szekszárdi fel- sőutoaiak panaszolják, hogy a Remete utca 11-. szám alatt lévő boltba csak 9—10 óra körül érkezik meg a kenyér. Ilyenkor már javarészt min­denki dolgozik, délután, munkaidő után viszont a ke­nyér nem nagyon fogy, mi­vel addigra kissé megszikkad. A Tolna megyei Sütőipari Vállalattól Kránicz József kereskedelmi igazgatóhelyet­tes válasza: — Ez év áprilisában a vá­rosi tanács vb termelés és ellátásfelügyeleti osztálya részéről hasonló bejefientés érkezett. Ezzel kapcsolatban, sajnos, csak aztt tudjuk kö­zölni most is, amit a városi tanács illetékes osztályának is írtunk. — A Szekszárd, Remete u. 11. szám alatt üzemelő egység napi rendelése 40—50 kilogramm kenyér. Ezt a mennyiséget minden esetben az üzlet részére leszállítjuk. Sajnos, nem áll módunkban a túrát ennél a boltnál kez­deni, ugyanis először a köz­ponti, nagy üzletek ellátását kell biztosítani. Arra azon­ban van lehetőség, hogy na­ponta azonos időpontban — legkésőbb 10 óráig — a rendelt napi kenyeret kiszál­lítsuk. Az üzlethez azonos időpontban történő kenyér- kiszállítás érdekében a szük­séges intézkedést megtettük. Milyen kedvezményeket ad az OTP? Több olvasónk érdeklődött, hogy házvásárlás alkalmá­val az OTP mennyi kölcsönt ad, valamint mekkora az összege annak a kedvez­ménynek, amit gyermeken­ként biztosítanak. A választ az Országos Ta­karékpénztár Tolna megyei Igazgatóságától kaptuk meg: — A lakásépítéshez, vásár­láshoz nyújtható szociálpoli­tikai kedvezmény összegéit 1984. január 1-től felemelték gyermekenként 40 ezer fo­rintra. A kedvezmény új la­kás építéséhez, illetve vásár­lásához kötődik. Ha régi ház állapota felújítást, korszerű­sítést igényel, a takarékpénz­tár — megfelelő fizetőképes­ség esetén — a munkák el­végzéséhez hitelt nyújt. A hi­tel összege az építési költség 70 százalékáig terjedhet, melyből legfeljebb 100 ezer forint lehet a kedvezményes, 3 százalékos kamatozású köl­csön, a különbözet (termé­szetesen a 70 százalékon be­lül) 8 százalékos bankköl­csönként vehető igénybe. Mi­vel a hitel a saját anyagi erő kiegészítésére hivatott, a 30 százalékot pénzben vagy anyagban fedezni kell. T elefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A hatodik magyar rehabilitációs kongresszus után Vissza a tevékeny életbe Manapság hazánkban kö­rülbelül háromszázezer olyan csökkent munkaképességű ember él, aki a rokkant- nyugdíjat élvezi. A legóva­tosabb becslések szerint is — sajnos, a dolog természete miatt itt igazán . csak be­csülni tudunk — négyszáz- ezerre teszik az alkoholisták számát. További százezer kö­zöttünk az olyan ember, aki születésétől fogva, vagy gyer­mekkorban elszenvedett be­tegsége miatt mozgásában, munkájában, tevékenységé­ben többé-kevésbé korlátozva van. összesen nyolcszázezer ember! A munkaképes ma­gyar lakosság tizenöt—tizen­hat százaléka, de nyolc szá­zaléka az ország lakosságá­nak is! A rehabilitációval, a csök­kent munkaképességű ember­nek a tevékeny társadalom­ba való visszavezetésével foglalkozott a Magyar Reha­bilitációs Társaság hatodik kongresszusa, amelyet a fő­városban rendeztek október 16—20-a között. A rehabili­táció,' az emberi munkaerő helyreállításának tudománya mind szerteágazóbb tevé­kenység. Világszerte terjed az alko­holizmus, egyre többen kí­sérlik meg gátlásaikat fel­oldani kábítószerekkel. E két ' szenvedélybetegség a kül­sődleges, szembetűnő elvál­tozások mellett szinte min­den esetben megváltoztatja a beteg társadalmi státusát is, az alkoholista' a drogélvező elveszti kapcsolatát környe­zetével, felbomlik családi élete, elfordulnak tőle egész­séges barátai, szenvedélye olyan biológiai, kémiai fo­lyamatokat indít meg szerve­zetében, aminek következté­ben csökken munkaképessé­ge, mint személyiség egyre kevésbé desz hasznára a tár­sadalomnak, előbb-utóbb pa­razitává válik. Más társadalmi megítélés alá esnek azok az emberek, akiknek munkaképessége úgy csökkent, hogy személyisé­gük emiatt nem károsodott, ök azok, akiket üzemi bal­eset ért, megrokkantak, vagy valamelyik — sajnos, sok ilyen van — foglalkozási ár­talom következtében kénysze­rültek nyugdíjba. Számukra — mivel lelkükben-gondolko- dásukban ép emberek ma­radtak — különösen gyötrő állapot a tétlenség. Annyira, hogy az nemegyszer a feles- legesség érzetét keltheti ben­nük, s okozója lehet az előbb említett két szenvedély­betegség valamelyikének. Azok a rehabilitálandó em­bertársaink, akik születésük­től vagy gyermekkoruktól szenvedtek olyan betegség­ben, ami miatt kevesebbet, vagy mákként tudnak dolgoz­ni, mint az egészségesek, ugyancsak fokozott gondos­kodást kívánnak és érdemel­nek. Hiszen őket a sors sze­szélye olyan életejemektől fosztotta meg, amelyek más ember számára természete­sek. Egy-egy rehabilitációs kongresszuson a legtöbb szakember orvos. Az alkoho­listával, a drogélvezővel — így logikus — a legtöbbet az orvos foglalkozik, de mellet­te mindig ott a pszichológus, a szociológus, a jogász, a közgazdász. összehangolt csapatmunkájuk eredménye lehet a gyógyulás, a szesz, a kábítószer függőségétől való megszabadulás, a visszaút a társadalomba. Szerteágazó, komplex tudománnyá lett a rehabilitáció, hiszen az előbb felsorolt kvalifikált szakem­bereken kívül ebben a te­vékenységben részt vesz az építész, a formatervező, a ruhakivitelező, a cipész, elektromérnök, a protézis­készítő. A mostani rehabilitációs kongresszussal egy időben ki­állítást is rendeztek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épü­letének díszudvarán azokból az eszközökből, amelyek a végtaghiányos, vagy mozgá­sukban korlátozott emberek számára teszik elviselhetőb­bé az életet. Láthattunk itt egy teljesen berendezett há­zat is — az NSZK-beli Roth cég kísérletezte ki, s gyártja már hosszú ideje. Kerekes­székkel közlekedő ember is elvégezhet benne minden olyan munkafolyamatot, ami létfenntartásának alapfelté­tele. Emelhető-süllyeszthető a konyhai munkapad, s eb­ben a helyiségben minden fiók kerekeken gördül. A fürdőszoba padlócsempéje — az ugyancsak NSZK-beli Gail eég szabadalma és gyárt­mánya — több irányban bordázott, így szinte lehetet­lenné teszi az elcsúszást. A házban lévő székek többsége hidraulikával állítható, akár­csak az ágy. A mindennapi használati eszközök — úgy készültek, hogy félkezű, vagy akár mindkét kezét elveszí­tett ember is használhassa őket. A kerekes székkel köz­lekedő ember számára szinte leküzdhetetlen akadályt je­lent a lépcső. A gumi hernyó- tallpas lépes önjáró — rá kell helyezni a kerekes széket — ‘külső segítséggel ugyan, de ezt a gondot is megoldja. A rehabilitáció komplex tudománya korunk egyik leg­dinamikusabban fejlődő tu­dománya, olyan tudomány, amelyik emberi lelkeket ment meg, aktívvá és a jö­vőben bízóvá teszi a csök­kent munkaképességű em­bert, utat nyitva számára az önmegvalósításhoz, lehetősé­geinek kiszélesítéséhez. A jól alkalmazott rehabilitáció — emberi út. Vissza a tevékeny életbe. HEGYES ZOLTÁN Zajarnyekolo ffal A Közlekedéstudományi Intézetben értékelték az Ml­es autóút mentén létesített kísérleti, úgynevezett zajár­nyékoló fallal szerzett eddigi tapasztalatokat. Megállapí­tották : a mögötte lévő parko­lóban a korábbi zajszint 10 —18 decibellel csökkent, és körzetében más kedvező kör­nyezetvédelmi hatások is ki­mutathatók. Az intézet a Hőtechnika Vállalat szakembereivel kö­zösen fejlesztette ki és sza­badalmaztatta a zajárnyéko­ló falat, melynek lényege: olyan speciális szerkezetet építenek a zajforrás és a vé­dendő létesítmény közé, amely részben elnyeli, rész­ben pedig visszaveri a han­got. így az árnyékában lévő területekre az eddigi zajnak már csak a töredéke jut. A módszer nem ismeretlen, több helyen alkalmaznak hasonló falakat a hanghatás csökkentésére. A KTI-ben ki­kísérletezett szerkezet előnye, hogy kizárólag magyar alap­anyagokból készül, s ára a külföldiekének mindössze a felét teszi ki. A fal modul rendszerű, mérete az igények szerint változtatható. A ben­ne lévő úgynevezett elnyelő anyagot a KÖSZIG gyártja. Készítését, az elemek össze­szerelését s helyszíni építé­sét a Palotai Építőipari Szö­vetkezet vállalja. A fal zárt és szabad tér­ben egyaránt alkalmas ipari és közlekedési zajok csök­kentésére. Ipari hasznosítása korábban megkezdődött. Egyebek között transzformá­torok, hűtőtornyok környé­két védik vele, és „hangos” üzemrészeket választanak külön. A közlekedési zajok csökkentésében is jelentős a szerepe, bár még kevés he­lyen hasznosítják. Az Ml-es autópálya 108-as kilométer- szelvényénél felépített kísér­leti fal mögött nemcsak ki­sebb zajszintet mértek, mint a fallal nem védett út­szakaszokon, hanem azit is tapasztalták, hogy mögötte mintegy 20 százalékkal ke­vesebb á talajban lévő ólom­szennyeződés. Az intézet több útszakasz­ra tervezett hasonló falat, ám ezek eddig, elsősorban anya­gi okok miatt, nem épültek meg. Az MO-ás autópálya tervezésénél azonban már fi­gyelembe veszik a zajvédel­mi szempontokat, s az inté­zet tervezésében több sza­kaszon építenek majd zajár­nyékoló falat. A szőlő- és gyü­mölcstermesztésről, valamint a borgaz­dálkodásról szóló korábbi jogszabályt egészíti ki a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek a Magyar Köz­löny f. évi 41. számában meg­jelent 7/1984. (X. 10.) MÉM számú rendelete, amely sze­rint a korábbi jogszabályban megállapított cukorértékektől a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendkívüli esetekben eltérést engedé­lyezhet. Eltérés esetében a megengedett cukorértéket közleményben teszi közzé, s a közleményben foglaltak al­kalmazása — a rendelet sze­rint is — kötelező. Célszerű tehát az ilyen tárgyú közleményeket figye­lemmel kísérni. És itt uta­lunk máris a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 21, számában megjelent, az ipari és az asztali bor must­jának cukortartalmáról szóló, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 9001/ 1984. szám alatt e tárgykör­ben kiadott közleményére, amely szerint az 1984. évi szőlőtermésből az ipari bor 12.5 súlyszázaléknál keve­sebb, az asztali bor legalább 12.5 súlyszázalék cukrot tar­talmazó mustból készülhet. Az igazságügyminiszter, a belügvminiszter és a pénz­ügyminiszter 7/1984. (X. IO.) IM—BM—iPM számú együttes rendelete az eljárás végrehaj­tása során a szabálysértési hatóságokra háruló feladatok­ról szóló korábbi jogszabályt módosítja. Idézendőnek tart­juk — árjogszabály nem mó­dosult részével egybefüggően — azt, hogy: „A szabálysér­tési hatóság a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határo­zatot az dlkövető jelentkezé­sére meghatározott napot kö­vető nyolc napig nyilván­tartja. Ha a szabályszerűen kézbesített felhívás esetén a megszabott határidő elteltéig az elzárás foganatba vételé­ről értesítés nem érkezett, illetőleg a pénzbírságot nem fizették meg, a szabálysértési hatóság az elkövető előveze­tését rendeli el. E határo­zat tartalmazza azt, hogy az elkövetőt melyik napon kell a büntetésvégrehajtási inté­zetbe elővezetni...” E jogszabály is a Magyar Közlöny idei 41. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1984. évi október 10-én — hatályba lépett. Új kitüntetések alapításá­ról és az állami kitüntetések­ről szóló korábbi jogszabály módosításáról szól a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 18. számú törvényerejű rendele­te és az Elnöki Tanács által adományozható kitüntetések alapszabályát és adományo­zási szabályzatát módosítja az Elnöki Tanács 20/1984. számú határozata. E jogsza­bályok részletesebb ismerte­tésétől eltekintünk, s csupán arra utalunk, hogy a Magyar Közlönynek e jogszabályokat tartalmazó idei 42. számában olvashatók a kitüntetések le­írásai, azok viselésének sza­bályai, a kitüntetésekkel já­ró egyéb kedvezmények, a kitüntetések adományozási élvei, a kitüntetési alkalmak, s a kitüntetettek társadalmi megbecsülésének szabályai. Ugyancsak a Magyar Köz­löny idei 42. számában ol­vasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek az 1985. évi munkaszü­neti napok körüli munka­rendről szóló 14/1984. (X. 14.) ÄBMH számú rendelkezése. Az ez iránt érdeklődők tehát már most megtudhatják, hogy miként kerül sor az 1985. évi munkaszüneti na­pok körüli — a naptár sze­rinti munkarendtől való el­téréssel járó — munkanap, szabadnan. illetve heti pihe­nőnap áthelyezésére. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Felelevenítették a hagyományokat (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári József Attila - Általános Művelődési Köz­pont nevelői és szülői mun­kaközössége elhatározta, hogy feleleveníti a szüreti felvo­nulás és mulatság hagyomá­nyát. Több mint két évtizede ez a népünnepély még je­lentős, évenként ismétlődő hagyományként élt a város­részben. Tanulók, szülők, ne. velők nagy igyekezettel ku­tatták fel a humoros rig­musokat, eredeti öltözékeket és készítették el a jelmezeket és díszleteket. A látványos felvonulást szabadtéri tánc- mulatság követte. Szöveg, kép: Bükösdi János Régi szüreti rigmusokat olvastak fel A feldíszített kocsik megteltek gyerekekkel

Next

/
Thumbnails
Contents