Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
1984. október 27. s népújság Tigris - látogatóban A közelmúlithan izgalmas esemény zavarta meg egy távolkeleti kisváros békés életét az Usszuri Itajgában. Az történt ugyanis, hogy iái gyerekek nem messzire a házaiktól, egy erdei tisztáson játszottak, s egyszerre azt vették észre, hogy az erdő széléről egy tigris figyeli őket. Ügy látszik, nem érdekelte különösebben a látvány, ment aztán leheveredetlt egy dombocskára. A gyermekek lélekszakadva rohantak a helybeli vadászhoz. Pjotr Bulgakov, a körzet fővadásza elmondotta, hogy nem (túl gyakran, de időről időre megjelennek ezek a csíkos macskák a települések környékén. A múJJt évben például Gvaszjuga lakói egész nyáron láttáik egy tigrist a falu környékén. A tajgai látogató semmi kellemetlenséget nem okozotit, de az emberek mégsem örülitek a hol itt, hol ott felbukkanó vadnak. Pedig a fővadász állítása szerint, nem emlékszik olyan esetre sem, hogy emberre támadt volna. így volt most is. A tigrist nem Zavarta, amikor megjelent a vadász, vállán a puskával. Amikor ,a szabályok szerint a levegőbe. Jött, csak akkor tápászkodoftt fel niaigy kényelmesen és elsomfordált az erdőbe. Az usszuri tigris a legnagyobb és a legszebb laz összes ismert falták között. A világ sok álliatkertje és cirkusza küld megrendelést ilyen példányokra a távol-keleti vadgazdálkodási központhoz. Az illetékesek csaknem minden megrendelésnek eleget (tesznek: az állaim vadvédelmi intézkedései, az általános vadászati tilalom, a szakszerűen végzett befogás mind hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években gyarapodott a számuk. NDK Jótállás hentesárura Gerhard Roost schwerini hentesmester szinte egyedülálló szolgáltatást nyújt szakmájában: termékei egy részére egyéves jótállást biztosít. Hogy miért vállalkozik a szokatlanul hosszú és meglehetősen különös garanciára, arra választ adnak az üzlethelyiségében kifüggesztett oklevelek, fényképek, zászlók és táviratok, amelyeket egytől-egyig a Déli-sark kutatóitól kapott. Az ambiciózus hentesmester 15 éve látja el az An- tarktiszra induló szovjet expedíciók német résztvevőit különféle ínycsiklandó tartósított felvágottakkal és húsáruval. A kutatók a nagy utazásra minden évben 500 kilogramm sonkával, szafalá- déval, szalámival és sonkaszalámival indulnak el. Az egyedi füstölési eljárás következtében ezeknek a húsáruknak magasabb a fehérje-, ugyanakkor alacsonyabb a víz- és zsírtartalmuk, mint a máshol árusított készítményeknek. A Roost-féle hen- ' tesárut különleges dobozokba rakják, egyenként hullámpapírba csomogalják, s így szállítják a hajótérben rendeltetési helyére, a Délisarkra. A trójai háború nyomában Az argonauták útján » A legendás „Argo”-val szemben az új „Argó” nemzetközi legénységgel Indult útnak. Köztük angolok, írek, kanadaiak és dánok. A görög vizeken görög hajósok kezelték a lapátokat. A török vizeken törökök, szovjet felségterületen szovjet hajósok segítették az utazást. deszkákat a régi mesterek mintájára facsapokkal rögzítették. A felszereléshez tartozó kötélzet erős kenderszálakból készült. A téglalap alakú vitorla anyaga lenvászon. A gálya víz alatti részét kátránnyal borították. A jobb úszótulajdonság elérése érdekében a gerincet és az oldalakat a régi recept szerint vastagon lekenték bárányzsírral és fenyőgyantával. A hajótest hossza 16 méter 60 centiméter, szélessége 3 méter. A gálya a híres angol utazó és több tengerhajózástörténeti könyv szerzője, Tim Severin számára készült. Az „Argó” útja a Dardanellákon és a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerbe vezet. A végállomás Poti, majd tovább a Tioni folyón a trójai háború legendás helyei. A kísérlet célja bizonyítani az argonauták utazását a nyugati irodalomban elsőként megjelentető leírás hitelességét. E célra épült meg az „Argó”. A görögországi Volosz szigetéről 1984. május 3-án indult útnak az „Argó” elnevezésű húszevezős gálya. Ez a hajó — a XIII. századi földközi-tengeri hajók pontos mása — az argonauták legendás útjának megismétlésére vállalkozott. Az „Argó” elnevezést a gálya távoli ősének tiszteletére kapta. Anyaga görög erdei fenyő. A hajótestben nincs egyetlen szög sem, a A grúziai Poti kikötőjében így fogadták az „Argó" utasait. Az előtérben Tim Severin, az expedíció vezetője. Holografikus mozi Az első lépések Ebben a moziban egyelőre mindössze két nézőnek jut hely: ugyanis legfeljebb két szék helyezhető el megfelelő ponton az előtt az egyméteres átmérőjű holografikus tükör előtt, amelyre a világ első holografikus színes filmjeit vetítik mostanában Moszkvában. A sajátságos vetítőterem a moszkvai Fotó- és Filmtudományos Kutató Intézet szte- reómozi-laboratóriumában áll. Egyelőre itt van a világ első, s eddig egyetlen, holografikus színes filmek készítésére alkalmas stúdiója. Ennek az intézetnek a tudósai dolgozták ki az új típusú film készítésének technikáját és technológiáját, s első ízben idén januárban vetítettek egy alig néhány másodperces színes holografikus filmet. Nyár végére már elkészült az első egyperces animációs film — főszereplői matrjoskák és (a holografikus filmen különösen szépen mutató) csiszolt kristálytárgyak. Már dolgoznak az első háromperces filmen is. Látszólag gyorsan peregnek az események a színes, holografikus film épp csak elkezdődött történelmében, ezek azonban ugyanakkor egy sokéves kutatómunka utolsó mérföldkövei. 1948-at írtak, amikor a magyar származású angol kutató, Gábor Dénes felfedezte a holográfiának nevezett eljárást. Ennek lényege a lexikon szerint: „Fénykép- felvételek készítése, amelyekben a szigorúan párhuzamos (lézer) sugarak visszaverődésének az elsődleges sugarakkal való interferenciáját rögzítik, s ezáltal a felvétel nemcsak sík képet ad, hanem lehetővé teszi a tárgy térbeli képének bemutatását.” Valójában a ma már széles körben ismert és hasznosított lézerek elméleti és gyakorlati vonatkozásait csak később, az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején dolgozták ki. S bár a holografikus fénykép évek óta ismert és alkalmazott vívmány, s a film ez esetben is egyes képek egymásutánjából áll, mégsem volt kis lépés eljutni a fényképtől a filmig. Mindenekelőtt megfelelő filmnyersanyagra volt szükség: ez különösen finomszemcsés, 70 milliméter széles film, amelyhez speciális elő- hívási technológiát kellett kidolgozni. A fekete-fehér és a színes holografikus film elve között nincs különbség. Ha ugyanis a film a lézer- fényforráshoz megfelelő szögben helyezkedik el, akkor láthatóvá válik a feketefehér ábrázolás, s két lézersugár alkalmazása esetén lesz színes a megjelenő kép. A színskála még nem teljes: akárcsak az első színes filmeknél, itt is hiányzik a kék spektrum, mivel ehhez kék lézerre lenne szükség. Aki magát az exponált és előhí- ’vott filmet kézbe veszi, csodálkozni fog, mert a film teljesen átlátszó s csak a rajta átfutó lézersugár vetíti ki a filmen rögzített képet. Külön hosszadalmas kutató munkát igényelt a megfelelő kamera megteremtése. Ebben a ma még hatalmas alkotmányban csak a filmtovábbító berendezés és a — 200 milliméteres lencseátmérőjű — objektív emlékeztet az ismert kamerákra. A holografikus filmfelvevő belsejében két lézerből és sok-sok prizmából álló bonyolult optikai berendezés rejtőzik. Végezetül a vetítővászon is eltér a filmvászon megszokott fajtájától, s formájától: itt ez egy holografikus tükör. A fekete-fehér filmek esetében a ma meglévő „vászon” előtt öt ember foglalhat úgy Nemzetközi pilótaiskola Folyamatosan bővül az együttműködés a Szovjetunió és a KGST-országok, illetve a fejlődő országok között a polgári repülés terén. A legkorszerűbb szovjet légitechnika áll a légitársaságok rendelkezésére. A különböző országokból érkezett repülőket a Szovjetunió oktatási intézményeiben készítik fel. Frun- zében például Mongólia, Vietnam, Kambodzsa, Angola, Kuba, San Tome és Principi- szigetek fiataljai tanulnak. A külföldi hallgatók, akárcsak a szovjetek, kapnak ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést, ingyenes orvosi ellátásban részesülnek. A baráti légkör, amely az idegen országokból érkezett diákokat körülveszi, elősegíti a szívélyes viszony kialakulását a szovjet emberekkel. Amikor visszatérnek a szülőhazájukba, nemcsak szép emlékeket visznek magukkal, hanem továbbra is állandó kapcsolatot tartanak fenn azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekben tanultak. Umberto Santos (Sao Tome és Principe) és a kambodzsai Csoun Szomheaszovanari repülőgép fedélzeti szerelők lesznek. helyet, hogy valóban térbeli képet lásson, színes vetítés esetében ma még csupán ketten nézhetik a filmet. A nézők elől a vetítés alatt mintegy eltűnik a felület, amelyre vetítenek, s úgy tűnik, mintha maga az ábrázolt tárgy jelenne meg a térben. A holografikus fénykép gyorsan meghódította a világot: elég széles körben alkalmazzák például műkincsek széles körű bemutatására. A moszkvai intézet munkatársai derűlátóan úgy vélekednek, hogy hasonló gyorsasággal tért hódít majd a holografikus film is — alighanem először az oktatófilmek területén. Jelenleg egy, a mostaninál jóval nagyobb, mintegy ötméteres átmérőjű „vetítővászon” kidolgozásán fáradoznak, s ha ez meglesz, nem lesz akadálya annak, hogy tervük valóra váljon és a következő ötéves terv időszakában megnyíljon az első holografikus mozi a nézők számára is Moszkvában. A mai első berendezés még csupán stúdióban működőképes, de rövidesen kikerül az intézet falai közül, egyenesen a Moszfilmhez. Elkészült már az első háromperces színes holografikus film forgatókönyve, s a kivitelezésében részt vesznek majd a Központi Filmművészeti Főiskola hallgatói. S természetesen dolgoznak azon is, hogy elkészüljön az első, a szabadban is alkalmazható, jól mozgatható holografikus kamera is. Felgyorsult ennek az új művészeti ágnak a fejlődése, de még nagyon sok munka van hátra a széles körű alkalmazásig. Ma még senki nem látja világosan, mivel is ajándékozza meg az emberiséget a holografikus film, amelynek sokszorosítási eljárását már sikerült kidolgozni. Egy minden mozikedvelő számára fontos alkalmazási területe már ma világos. A színes filmek élettartama — mint ismeretes —, sajnos korlátozott. Előbb-utóbb kiégnek a színek, s az egész film a spektrum valamelyik színe felé tendál. A holografikus film esetében a színt azonban nem a filmszalag rögzíti, hanem úgyszólván a lézerek hordozzák, így az ilyen film élettartama gyakorlatilag végtelen. S képzeljük csak el: ha korunk nagy filmművészeti alkotásairól rögtön a film forgatása után készül egy ilyen „őskópia” is, akkor erről bármikor készíthető új, friss színekben pompázó kópia — akár 100 év múlva is. S önmagában ez az egyetlen alkalmazási terület is mutatja, milyen távlatokat nyit meg az új találmány. Horváth Júlia
