Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

^ÉPÜJSÁG 1984. október 25. A mezőgazdasági szabályozórendszer módosulása Baranya és Tolna megye üzemeinek vezetői a tájérte­kezleten (Folytatás az 1. oldalról.) mértéke 1985-től induló be­ruházások esetében az eddigi 2—4 százalék helyett 5—7 százalékos lesz. Az öntözőgé­pek vásárlásához 20 százalé­kos automatikus támogatás jár, a zöldségtermesztési gé­pek mellett a jövő évtől pá­lyázat alapján a cukorrépa­termelés speciális gépeire is adható legfeljebb 40 százalé­kos támogatás. Az új sertéstartási létesít­mények támogatása megszű­nik, a meglévő létesítmények korszerűsítéséhez és bővíté­séhez azonban 35 százalékos támogatás adható, ha a be­ruházás az energiaracionali­zálást vagy a hulladék- és másodlagos nyersanyag hasz­nosítását célozza. A tejter­melő tehénférőhelyek létesí­téséhez igénybe vehető fix összegű férőhelyenkénti tá­mogatás 18 ezer forintról 12 ezer forintra csökken. A jövőben a rendeletben szabályozott beruházási tá­mogatások — meghatározott beruházási cél megvalósítása esetén — a rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeripari vállalatokat is megilletik. A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatásának . új feltételei szerint 1985-től támogatásban részesülnek mindazok a gazdaságok, me­lyeknél a szántóterület hek­táronkénti átlagos aranyko­rona-értéke 1984. május 31-i helyzet szerint nem haladja meg a 19-et. A mezőgazdasá­gi termelés árbevétele után a szántóterületük átlagos aranykorona-értékétől függő­en differenciált árkiegészí­tést kapnak a gazdaságok, amelynek mértéke a növény- termesztés, valamint a szarvasmarha-, juh- és kecs­ketartás termékeinél 3—24 százalék, az egyéb állatte­nyésztési ágazatok termékei­nél 3—12 százalék között vál­takozik. Az adózás rendszere és mértékei általában változat­lanok maradnak. A városi és községi hozzájárulás cí­mén azonban a jelenlegi egy százalékkal szemben a brut­tó jövedelem 3 százalékát kell fizetni. A keresetszabá­lyozást illetően 3 forma kö­zül választhatnak a gazdasá­gok és vállalatok. A válasz­tott formától 3 évig nem le­het eltérni. A hozzáadott ér­ték változásától függő mun- kadíjtömeg-szabályozásnáili, a hozzáadott érték előző év­hez viszonyított növekedésé­nek minden százaléka után 0,4 százalékkal növelhető a bértömeg. A mutató vissza­esése esetén az adómentes bértömeg csökken. A bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozásnál az előző évi egy főre jutó brut­tó jövedelem alakulásától függően 0—6,0 százalék kö­zötti mértékben növelhető adómentesen a munkadíj­színvonal. A zöldségtermesz­tést és az ésszerű munkaerő­gazdálkodást ösztönző ked­vezmények fennmaradnak. A két fenti formát az egy fő­re jutó nyereség színvonalá­tól függő részesedési célú kifizetés egészíti ki, amely­nek adómentes mértéke a bértömeg 1—18 százalékát teheti ki. A nagyüzemi kere­setadóztatásnál a dolgozók nagyüzemből származó ösz- szes éves keresete után — sávosan progresszív (0—50 százalék közötti) adókulcsok alkalmazásával — kereseti adót kell fizetni a gazdaság, a vállalat nyereségéből. A keresetkiáramlás tervezett keretek között tartása érde­kében átmeneti jelleggel egy kiegészítő szabályt is beépí­tenek, amely szerint az 5,5 százalékot meghaladó átlag­kereset-növekedés hatékony­ságjavulással nem arányos hányada után többlet kere­seti adót kell fizetni. A jelenlegi bonyolult és többcsatornás rendszer he­lyett — az agrár- és élelmi­szertermelő ágazatokban a beruházási vásárlóerőt fel­halmozási adó szabályozza, amelynek alapja a beruhá­zási kifizetés, valamint a forgóalapnövelésre fordított összeg. Az adó mértéke: 14 aranykoronáig 8 százalék, hektáronként 14—19 arany­korona-érték között 20 száza­lék, ezen felüli' 23 százalék. Mentesül a felhalmozási adó alól az ültetvénytelepités, a melioráció, a mezőgazdasági alaptevékenységet szolgáló meghatározott gépvásárlás, valamint a saját termelésű mezőgazdasági termékek készletnövekedése. 1985-től jelentősen megvál­tozik az alapok képzésének és felhasználásának rendsze­re, valamint a jövedelemfel­osztás szabályozása. Az állami gazdaságok lik­viditási gondjainak enyhíté­sére a jövőben — a terme­lőszövetkezeti körben műkö­dő Kölcsönös Támogatási Alaphoz hasonló — közpon­tilag kezelt, úgynevezett Vállalati Együttműködési Alap jön létre. A magyar mezőgazdaság szerepe jelentős az ország fizetőképes keresletének a megtartásában, abban, hogy rugalmasan igazodik a min­denkori követelményekhez. Éppen ezért fontos, hogy a mezőgazdasági ár- és pénz­ügyi szabályozókat a világ­piaci helyzethez, az időjá­ráshoz, és számos más kö­rülményhez igazodva időről időre módosítsák. Felavatlak a földgázvezetéket Bonyhádiul és Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) nács stb.; Bonyhádon: a ZIM, a Fáy lakótelepi fűtő­mű, a cipőgyár, a kórház, a gimnázium, a szakmunkás- képző intézet, iskolák, óvo­dák, bölcsődék stb. A megépített városi elosz­tó hálózatok lehetőséget ad­nak a lakossági fogyasztók bekapcsolására is a vezeté­kek mentén. A gázszolgál­tató vállalat ebben az évben mintegy 150 fogyasztó be­kapcsolásával számol. A gázhálózatot mindkét városunkban — Bonyhádon délelőtt 10 órakor, Szekszár­don déli- 12 órakor — Csá­szár József megyei tanács­elnök adta át a beruházók és kivitelezők nevében a két város tanácselnökeinek. Kovács János, Szekszárd tanácselnöke immár ..hi­vatalosan” is megnyitja a vezetékben a földgáz út­ját PANORAMA SZÉKESFEHÉRVÁR A Fejér megyei Tanács szerdán egyhangúan Teubel Györgyöt, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ed­digi elnökhelyettesét válasz­totta meg a megyei tanács elnökévé, a közelmúltban el­hunyt Závodi Imre helyett. BONN Dr. Horváth István, a Ma­gyar Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott bon­ni nagykövete október 24-én átadta megbízólevelét Richard Weizsäckernek, a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi elnökének. VARSÓ Letartóztatták a gdanski vajdaság belügyi hivatalá­nak egyik munkatársát. A férfi a vád szerint illegális szervezetekkel működött együtt. A vizsgálat gyorsí­tott ütemben folyik. SALVADOR A salvadori gerillák ked­den lelőttek egy helikoptert, amelyen a hadsereg több magas rangú tisztje utazott. MANILA Az Aquino-merénylet kö­rülményeit kivizsgáló bi­zottság jelentésében a Fülöp. szigetek fegyveres erőinek főparancsnokát és további 24 katonát (köztük három tábornokot) tesz felelőssé a manilai repülőtéren tavaly augusztus 21-én történtekért A felszabadító hadműveletek IIL A budapesti harcok Az 1944. október végére ki- ailakuut helyzetet a szovjet főparancsnokság alkalmasnak ítélte arra, hogy a 2. Ukrán Front 46. hadserege a Duna— Tisza közén elfoglalt hídfő­ből Kecskemét—Budapest irányban mént csapással menetből elfoglalja a fővá­rosit. Ügy vélte, hogy a Du­na—Tisza közét védő 3. ma­gyar hadsereg gyenge harc­értékű erőit legyőzve a 46. szovjet hadsereg határozott tevékenységgel képes lesz megelőzni a német Dél had­seregcsoportot csapatai át­csoportosításában Budapest védelmére, s a főváros bir­tokba vétele jelentősen meg­gyorsítja a további hadmű­veleteket, Bécs és Németor­szág déli területeinek eléré­sét. A vezérkar a 3. Ukrán Front bekapcsolásával is szá­molva, lehetőnek tartotta, hogy a két front „.. .egymás­sal szorosan együttműködve gyors ütemben támadhait és 20—25 nap múlva eléri a Banská—Bistrica—Komarno —Nagykanizsa terepszakaszt, s egy hónapna rá kijut Bécs megközelítő útvonalaira”. A német Dél; hadseregcso­port vezetése már a debrece­ni hadművelet befejezés előtt figyelembe vette, hogy hai- marosan várható a 2. Ukrán Front újabb támadása köz­vetlenül Budapest irányában. Ezért Friessner vezérezredes október 26-án intézkedett az Észak-Erdélyből visszavonuló Wöhler-csoport itöbb hadosz­tályának átirányítására a 3. magyar hadsereg arc- vonalára. Az volt a szándéka, hogy fölltar- t óztál ja, majd egy erős pán­célos csoportosítással vissza­veti a Tisza mögé a Duna— Tisza közéről a szovjet csa­patokat. , 1944. október 29-én dél­ben a 46. hadsereg támadá­sával megkezdődött a buda­pesti hadművelet. A szovjet csapatok gyorsan áttörték a 3. magyar hadsereg hevenyé­szett védelmét, és november 1-én utcai harcban felszaba­dították Kecskemétet.. A gé­pesített kötelékek másnap elérték az Alsónémedi—Ócsa —Üllő—Vecsés terepszaka­szon az Attila-vonal külső védőövét, menetből áttörni­ük azonban nem sikerült. A kialakult helyzetben a szovjet főparancsnokság no­vember 4-én ideiglenesen le­állította a 46. hadsereg tárnat- dását és utasította Malinov- szkij marsial.lt, hogy a, front jobb szárnyának a Tiszán történő átkelése után széles arcvonalon indítson támadásit észak-északkeletről és dél­ről „.. .összehangolt csapás­sal aiz ellenség budapesti cso­portosításának széthúzására..” Az elrendelt átkelést no­vember 7-én fejezték be a szovjet csapatok, s ,a Tiszia jobb partján elfoglalt híd­főkből kibontakozott az új támadás Gyöngyös és Eger irányában. A Dél hadseregcsoport so­rozatos páncélos ellencsapá­sokkal igyekezett a széles arcvonalon kezdeményezett szovjet támadás ütemét le­lassítani, iá 8. és 6. német hadsereg arcvonalának ket- itévágását megakadályozni és kiküzdeni az arcvonal szer­vezetit visszavételének lehe­tőségét a Bükk—Mátra déli lejtőin kijelölt állásokba. A szovjet csapatok nehéz körül­mények között harcolva tel­jesítették feladatukat. No­vember 15-én felszabadítot­ták Jászberényt, 19-én Gyön­gyöst, 25-én Hatvanit, 30-án Egert, december 3-án pedig Miskolcot és Sátoraljaújhelyt. Ebben az időszakban bekap­csolódott hazánk felszabadí­tásába a 3. Ukrán Front is, amelynek csapatai november 7-ig Batina és Apáéin körze­tében, majd Mohácsnál átkel­tek a Dunán és a hónap végére 100 kilométer széles és 80 km mély hadműveleti híd­főt alakítottak ki a folyó nyu­gati partján. A budapesti hadművelet következő szakasza decem­ber 5-én kezdődött Balassa­gyarmat irányába, amely­hez csatlakozott a 3. Ukrán Front Dunántúlon észak­északnyugat irányú támadása. A 2. Ukrán Front főcsapást mérő csoportosítása decem­ber g^én felszabadította Ba­lassagyarmatot, ekkorrai a, 46. hadsereg Ercsinél átkelt a Dunán és elérte a Margit-vo- nal Érd—Velencei-tó közti szakaszát. A 3. Ukrán Front Zaharov tábornok vezette 4. gárdahiadserege ez időre a Velencei-itó és a Balaton kö­zött szintén kijultdtt a, Mar­git-vonatig. Sarohin tábor­nok 57. hadserege pedig fel­szabadította a Dunántúl Ba­laton déli’partja, Marcali, Nagybajom. Nagyatád, Barcs, Dráva áltat határolt területét. Az elért eredmények meg­teremtették a feltételét an­nak, hogy a 2. Ukrán Front északról, a 3. Ukrán Front pedig déliről egyidejűleg mért összehangolt csapással be­zárja a gyűrűit az ellenség budapesti csoportosítása kö- rü'i. E feladat végrehajtását december 20-án kezdték meg a szovjet csapatok. A 2. Uk­rán Front korábban Balas­sagyarmat irányáha.n támadó csoportosítása december 26- án Esztergomnál elérte >a Du­nát, majd az év végéig tartó harcokban szétzúzta azt a némét páncéloshadtestet, amely az Ipoly—Gar,am kö­zén mént ellencsapással akar­ta megakadályozni a gyűrű bezárását észak irányból. A front három hadserege ez idő ei'ialtt befejezte hazánk észak-északkeleti területei­nek felszabadítását, a 3. Uk­rán Front a Duna. Velencei­tó és a Balaton közti szaka­szon mért csapást Esztergom, Neszmély irányában. A front élei december 26-án szintén elérték Esztergomot, ezzel nyugatról is bezárult a gyű­rű Budapest körüli. Budapest körül zárása sú­lyos csapás volt Hitlernek a háború elhúzását célzó tö­rekvéseire. Ebben az időben ugyanis még sikeresen haladt az Ardennekben december 16-án indított német táma­dás, amelytől azt remélte, hogy jelentősen meggyengíti az angol—amerikai csapato­kat, az év végére tartósan megszilárdítja a nyugati arc- vonialalt és lehetővé iteszi in­nen erők áltcsoportosíitását a keléti arcvonalra, :a Szovjet Hadsereg várható téli általá­nos offenzívájának elhárítá­sára. Mindehhez létfontossá­gúnak íltélite a zalai olajme­zők birtoklásait, amelyek ek­kor a hadsereg rendelkezésé­re álló üzemanyag-mennyiség 80 százalékát adták. Ezért már december 24-én elhatá­rozta, hogy fölmenti a Buda­pesten körülzárt csapatokat, helyreállítja a védelmet a Duna jobb partján és stabili­zálja a helyzetet a magyar^ országi hadászati előtéren. A „Konrád-vállalkozás” fedő­nevű fölmentő csapástól Hit­ler a szovjet általános offen- zívát megelőző gyors sikert remélt, s úgy vélte, azután még lesz ideje megerősíteni a Varsó—Berlin hadászalti főirányt. A „Konrád-vállalkozás” nagy páncélos túlerővel 1945. január 2-ra virradóra kezdő­dött és Bicske, Zámoly majd Dunapenitele (a mai Dunaúj­város) irányú csapással 26-ig tartott. A szovjet csapatok több mint három héten ke­resztül önfeláldozó hősiesség­gel állták az ismételt; ellen­séges rohamokait, majd Adonynál iiefullasztották a támadást. Január 27-én Tol- buhin marsall ia 3. Ukrán Front erőinek egy részével északról és délről ellencsa­pást mért Sárosd irányába, s a február 11-ig tartó harcok­ban csaknem eredeti hely­zetében visszaállította az arc­vonalat. A fölmentési kísértet meg­hiúsításának időszakában a 2. Ukrán Front csapatai ut­cai harcokat vívtak a Buda­pesten körülzárt ellenséges csoportosítással, iaz erőddé változtatott fővárosban. A pesti oldalt házitól házig ví­vott küzdelemben január 18- án, Budát pedig február 13- án szabadították fel. Ez utób­bi harcokba már bekapcso­lódtak a szovjet csapatok ol­dalán, az önkénít jelentkezett magyar katonákból szervezett Budai önkéntes Ezred száza­dai is. 1945. február 13-án, 108 napig tartó kemény és nehéz küzdelem uitán, a 2. és 3. Ukrán Front teljes győzel­mével végét ért a budapesti hadművelet. Ennek időszaká­ban Hitler 17 hadosztály és keit dandár erősítést irányí­tott a Dél hadseregcsoporthoz, ennek ellenére egyetlen had­műveleti-hadászati célját sem érte el a magyar hadszínté­ren. Csapatai csupán időle­ges harcászati sikereket mondhattak magukénak. Ezzel szemben a két Uk­rán front csapatai minden nehézség ellenére is teljesí­tették feladatukat. Jelentős erőket kötöttek le és zúztak szét, miközben felszabadítot­ták az ország területének na­gyobbik részét. Arra késztet­ték a német hadvezetésit, hogy a Varsó—Berlin hadászati fő­irány rovására erősítse meg a magyarországi hadszínté­ren harcoló csapatait, s nem engedték, hogy innen csopor­tosítson át erőket 1945 janu­árjában a Balti-tengertől a Kárpátokig megindított szov­jet általános támadás ellen. A budapesti hadművelet a magyarországi hadszíntéren elért eredményeivel hozzájá­rult a szovjet—német arc- vonal északi és középső sza­kaszán vívott hadműveletek kedvező feltételeinek megte­remtéséhez. E hadműveletek során ia szovjet csapatok fel­szabadították Lengyelorszá­got, Csehszlovákia nagy ré­szét, elérték az Oderát, 60 km-re megközelítve Berlint, Tóth Sándor alezredes (Következik: A Dunántúl és hazánk felszabadításának be­fejezése.) Német hadifoglyok vonulnak a magyar főváros utcáin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents