Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 251. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 25., csütörtök Mai számunkból LETELT A SZOLGALAT (3. old.) FIATALOK (4. old.) IZOCUKOR — SZABADEGYHAZÄRÖL A „MI” POSTÁSUNK (5. old.) - (3. old.) I Számvetés előtt A megszokottnál eleve- j ' nebb az élet ezekben a: ; napikban a pártszerveze- j ! tekben. Készülve a három j hét múlva kezdődő, a XII. j 1 kongresszus óta végzett, j munkát értékelő-elemző j I taggyűlésekre, az alapszer- j I vezeti vezetőségek „szét- I i osztották” tagjaik között a j beszámoló készítésének részfeladatait, köztük azt is, hogy mélyik vezetőségi I tag kikkel folytatja le az I ilyen alkalmakkor már rendszeressé vált egyéni j j beszélgetést. Sokéves tapasztalat bi-! | zonyítja, hogy szükség van • : az ilyen beszélgetésekre.: Persze, a párttagság — és a munka is — igényli a '■ vezetőség és a tagság kö- ' ‘ zötti állandó kapcsolatot,; , a pártélet ilyen fontos; ■ eseményénél azonban egy- ; vagy több éves tevékeny- - ség összegezésére van szűk- ség, és elengedhetetlen, ‘ hogy a beszámoló az egész párttagság véleményét tűk- ‘ rözze. Hogy miként folyjanak le j ezek a beszélgetések, re- : ceptet erre adni nem lehet, ■■ < és .nem is szükséges. Hi- ) ‘ szén mindenütt bőségesen < vannak tapasztalatok. Ál- j talános gyakorlat, hogy a ; vezetőségi tagok egymás ‘ közt megállapodnak, ki, kivel beszélget, azt azonban 1 már a vezetőségi tagnak : ' kell eldöntenie, hogy egyen- j ként, vagy esetleg két-há- rom párttaggal egyszerre tanácskozik arról, hogy milyen a megítélésük a pártszervezet munkájáról, mennyire sikerült irányítania, segítenie, ellenőriznie működési területén a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Mit végzett jól és mit mulasztott el az • alapszervezet vezetősége, mit tegyen a jövőben a pártszervezet ? Ügyelni leéli arra, hogy : a beszélgetések ne váljanak egyoldalúakká. „Oda-visz- sza” történjék a véleménycsere, hisz nemcsak a vezetőség számára fontos a párttagság véleményének ismerete, egészen az egyes párttagot érintő egyéni gondokig, hanem a párttag is tudja meg, milyen vélemény alakult ki a vezetőségben róla, munkájáról, magatartásáról, arról, hogy hogyan téljesíti pártmegbízatását. Óhatatlanul felvetődnek országos problémák, gondok is ezeken a beszélgetéseken, mégis arra kell törekedni, hogy elsősorban a helyi pártmunka kérdései domináljanak. A kongresszusi határozat-tervezet megvitatására ugyanis a november-decemberi és a • januári taggyűlések közt, ‘ majd ez utóbbi taggyűlésen kerül sor. Csak helyeselni lehet azt, amiről már ezekben az első napokban is vannak tapasztalatok, hogy az irá- ! nyitó pártszervek többsége nem elégedett meg a nyolc-tíz „szempont” tit- ’ kári értekezleten történt megjelölésével, hanem fi- [ gyelemmel is kíséri az alapszervezetekben ezeket a beszélgetéseket. (1) Felavatták a földgázvezetéket Bonykáden és Szekszárdon Császár József, a megyei tanács elnöke átadja a földgázvezetéket A Minisztertanács a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját és az ennek végrehajtását megalapozó akcióprogramot 1980 decemberében hagyta jóvá, amelynek célja országos szinten az energiafelhasználás mérséklése, valamint az energiaforrások szerkezetének megváltoztatása, a hazai energia- hordozók felhasználásának előtérbe helyezése volt. A következő év végén újabb minisztertanácsi határozat intézkedett az országos földgázprogram meggyorsításáról. Ennek szellemében kezdték meg Tolna megyében, a helyi sajátosságok figyelembevételével, kidolgozni — földgázra mint energiahordozóra alapozva —, a tüzelőolaj kiváltását. Szekszárd és Bonyhád városokra vonatkozóan még 1982 elején elkészítették az energiaracionalizálási pályázatot, amely 440 millió forintos értékben évi 63 ezer tonna olaj kiváltását célozta meg a két városban. Az energiaracionalizálási állami támogatási bizottság beruházást jóváhagyó döntése, valamint a különböző szerződések Szekszárd és Bonyhád gázhálózatba kapcsolásának végső időpontját 1984. október 15.-ében szabták meg. A nagynyomású távvezeték építésének és a városi elosztó hálózatok építésének anyagi fedezetét a kibocsátott gázkötvények fedezete biztosította, amelyeket a megye üzemei 116 millió forint értékben jegyeztek, illetve vásároltak. Az energiaracionalizálás keretében most, első ütemben, megvalósul Szekszárdon és Bonyhádon a legjelentősebb üzemek és tanácsi intézmények gázüzemre való átállítása. Így Szekszárdon: a déli fűtőmű, a Beloiannisz utcai fűtőmű, a kórház, a TÁÉV, a Volán, a Mezőgép, a tejipari vállalat, a Babits általános iskola, a városi ta- (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál fogadta Dusán Alimpicset Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Dusán Alimpicset, a Jugoszláv Szo- c iái ista Szövetségi Köztársai- ság szövetségi nemzetgyűlésének elnökét, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik hivatalos, baráti látogatáson hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű tallálkozón részt vett Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke, jelen volit MíTovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Szűrös Mátyás Varsóba utazott A Lengyel Egyesült. Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Varsóha utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Útjára elkísérte Horn Gyula, ;a KB külügyi osztályának vezetője és Roska István külügymi- niszterhelyettes. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Andrzej Za- binski, ia Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A BT újra elítélte a dél-afrikai fajüldözést Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással, a faji elkülönítés dél-afrikai politikáját elítélő, annak haladéktalan felszámolását követelő határozatot fogadott el. A határozat elítéli „az elnyomottak folytatódó lemészárlását, az önkényes letartóztatások gyakorlatát”. Követeli valamennyi dél-afrikai pölitikiai fogoly szabadon bocsátását és elutasítja a múlt hónapban életbe léptetett, a fekete többséget az állampolgári jogokból továbbra is kirekesztő alkotmányrefor- mot. A határozat követeli a fekete többség számára törzsi alapon kijelölt' területek, ;az úgynevezett bantusztánok felszámolását. SVAZARM-kiildönség megyénkben A Magyar Honvédelmi Szövetség csehszlovák testvérszervezete, a SVAZARM küldöttsége, Ladislav Pana ezredes, a Csehszlovák Nép- köztársaság honvédelmi szervezete főtitkárhelyettesének vezetésével az MHSZ főtitkárhelyettesének vendégeként hazánkba látogatott. A vendégek október 24-én Tolna megyében jártak. A program Dunaföldváron kezdődött, ahol a helyi párt-, állami szervek, valamint az MHSZ honvédelmi klubbal, szakosztályaival és vezetőivel ismerkedtek meg és a tizenkét lőállásos fedett lőteret tekintették meg. Ezután a küldöttség Szekszárdra utazott, ahol a megyei vezetőség székházában Négyesi József alezredes, megyei titkár tájékoztatta a vendégeket a megyében folyó MHSZ-munkáról. A vendégek megtekintették a megyei vezetőség bázisait, a gépjárművezető-képző iskolát és a rutinpályát. A látottakról elismerően nyilatkoztak. A vendégek kérdéseire Négyesi József alezredes és Szabó Tibor megyei titkárhelyettes válaszolt. Utána a Palota Bőrdíszműárugyárba látogattak, ahol a gyár vezetői, élükön Halasi Dezső igazgatóval tájékoztatták a vendégeket a gyár munkájáról és gyártmányairól. Ladislav Pana ezredes a gyár egyik szocialista brigádjának naplójába elismerő szavakat jegyzett, jó és eredményes munkát kívánt a gyár és a brigád kollektívájának. Az üzemben működő honvédelmi klub életéről és munkájáról Kölber Lász- lóné megbízott városi MHSZ- titkár, valamint Csókán Lajos honvédelmi klubtitkár szólt. A vendégeket fogadta Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára T áj érte kéziét A mezőgazdasági szabályozórendszer módosulása Tegnap délelőtt Baranya és Tolna megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek, élelmi- szeripari vállalatainak vezetői, a két megye párt-, tanácsi és érdekképviseleti szerveinek vezetői részvételével tájértekezletre került sor Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ színháztermében. A résztvevőket Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Az értekezleten dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatót, melyben ismertette a mezőgazdasági ágazat idei eredményeit, a jövő év feladatait, majd részletesen szólt a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozók módosításáról. Mint a miniszterhelyettes elmondotta: a Minisztertanács megtárgyalta a mező- gazdasági ár-, pénzügyi és támogatási rendszer működésének tapasztalatait, és határozatot hozott az 1985. évi változtatásokról. A szabályozók módosításának és az azokkal összefüggő intézkedéseknek a külpiaci és a belföldi igényeknek jobban megfelelő termelésre, a minőség javítására, a költség- gazdálkodás további javítására, a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának fokozására, mindezek eredményeképpen nemzetközi versenyképességünk erősítésére kell ösztönözniük. A mezőgazdasági termelésben felhasznált fontosabb termelési eszközök és anyaDr. Papócsi László miniszterhelyettes tartott tájékoztatót gok körében 1985. év elejével az ártámogatás csökkentése, valamint az importárak és a forgalmazási költségek növekedése következtében a műtrágyák mezőgazdasági beszerzési ára emelkedik. Az 1985. évi ár- és szabályozó módosítások keretében figyelembe vették azt is, hogy az év folyamán várhatóan emelkednek a növényvédő és gyomirtó szerek mezőgazda- sági beszerzési árai, valamint — a termelői és importárak változása következtében — kisebb mértékben emelkednek a gépek, a pótalkatrészek, építőanyagok, egyes energiahordozók, valamint egyéb anyagok árai. A költségnövekedések indokolt mértékű ellentételezése részben a szabad áras mezőgazdasági termékeknél bekövetkező áremelkedések, részben a következő hatósági áremelések révén valósul meg. A szarvasmarhaágazat jövedelmezőségének javítására a nagyüzemi árkiegészítés a tejre literenként 0,40 forinttal, a vágómarhára kilogrammonként 1 forinttal növekszik. A juhászat jövedelmezőségének javítására a vágójuh felvásárlási ára kilogrammonként 9 forinttal, a zsíros gyapjúé 4 százalékkal emelkedik. A cukorrépa felvásárlási ára 100 kilogrammonként 10 forinttal emelkedik. Az export téli alma felvásárlási ára kilogrammonként 0,50 forinttal növekszik. Emellett néhány ágazatban további előrelépés történik az árak minőség szerinti differenciálásában, jobb minőségre ösztönző szerepük erősítésében, például a napraforgónál, a cukorrépánál, a kisüzemi hízott sertésnél. Az üzemviteli támogatások közül a juhtenyésztésben a kiselejtezett anyaállatok pótlásának támogatása megszűnik és helyette a vágóállat-értékesítés után kilónként 3,40 forint ár- kiegészítést kapnak a nagyüzemek. A beruházások támogatási rendszerében a meghatározott • beruházásokra felvett hitelek után továbbra is kamattérítés jár, amelynek (Folytatás a 2. oldalon.)
