Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
A-^ÉPClJSÁG 1984. október 24. Őszi megyei könyvhetek Az október 13-tól 28-ig tartó őszi megyei könyvhetek akció megszervezésekor a tamási „Köp—Ka” Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeit igen fontos feladatának itantotta azt, hogy ebben az időszakban azokba ia községekbe is eljuttassa a lakossághoz a könyveit, ahol egyébként egész évben nem oldható meg ia könyvértékesítés. A gondos szervező, iil/letve előkészítő munka alapján jut most olvasnivalóhoz Med- gyes, Űjireg, Fornád, Kecse- ge, Szárazd, Belecska, Miszla Udvari, Varsád, Kialaznó és Dúzs könyvet szerető lakossága is. A városban és iái városkörnyéken a 42 bizományos mellett több szocialista brigád és KlSZ-alapszervezelt vállalta a könyvterjesztést. A tamási 30. számú könyvesboltban Bodó Zoltánnétól megtudhattuk, a bizományosok több minit 90 ezer, a Bács-Kiskun és Tolna megye volt a szervezője a nyáron, immár nyolcadik alkalommal megtartott Duna menti Folklórfesztiválnak. Néhány hónap elteltével a két rendező megye és a Nép. művelési Intézet összegezte a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatait. Levonta a következtetéseket, természetesen a jobbítás szándékával. A három értékelő összegzésen kívül rendelkezésre állt a nemzetközi zsűri jegyzőkönyve is. Ezek alapján a rendezők és szakmai irányítók a minap Solton tartottak boltvezetők, KISZ-«lapszer- vezetek. szocialista brigádok könyvterjesztői pedig mintegy 120—130 ezer forint értékű könyvet igényeltek a múlt hét végéig. Igen kelendőek a szép kiállítású gyermek- és ifjúsági könyvek, a szakácskönyvek, a szépirodalmi művek. Keresettek, így sokat adnak el — a városi üzileitben is — Shakespeare munkáiból és egészségügyi témájú kötetekből.- Továbbra is vonzó a krimi, de sokan vásárolják a szakácsnaptárt is. A „Köp—Ka” áfész tamási könyvesboltja hetente két alkalommal kap 40—50 ezer forint értékű utánpótlást, amiből folyiamaítosan ltudja biztosítani az igényeknek megfelelő mennyiséget és a választékot. Lapunk múlt heti hírével ellentétben nem hétfőtőll van utcai árusítás Tamásiban, hanem ma van a művelődési központ előtt. értekezletet, mely jórészt az elmúlt fesztivál értékelése volt, de felfogható úgy is, hogy ezzel megkezdődött a háromévenként tartandó következő nemzetközi rendezvénysorozat előkészítése. Megyénket ezen az összejövetelen négy művelődési, illetve közművelődési szakember képviselte István József, a megyei tanács elnök- helyettese vezetésével. Megállapodtak a tanácskozás résztvevői abban, hogy a fesztivál sikeres volt, s a továbbiakban is a két megye legyen a szervezője, illetve a házigazdája. Örömmel szóltak arról, hogy milyen elismerő és' nagy külföldi, valamint belföldi visszhangja volt a Duna menti Folklórfesztiválnak, s hogy a színvonal az előzőekhez viszonyítva emelkedett. Kitűnő ötletként szóltak a szekszárdi fesztiválklubról, mely nemcsak betöltötte feladatát, túl is szárnyalta a várakozást. A Pávakörök szereplésével kapcsolatban is pozitív vélemények hangzottak el, hozzátéve, hogy a következő fesztiválokon műsoraikat a KÓTA szerkesztésében állítsák össze. Olaszországban járt a tamási kórus örvendetes, hogy évente többször is számot adhatunk Tolna megyei öntevékeny művészeti együttesek külföldi vendégszerepléséről. Legutóbb a tamási Pro Cultura Humana szövetkezeti vegyes kar kelt útra Királyné Bé- keffi Stefánia vezetésével, hogy részt vegyen Velencében, a kilencedik alkalommal megrendezett Lagúna fesztiválon. A kórus két évvel ezelőtt az NSZK-beli Güterslohban az „Európa Singt” elnevezésű kórustalálkozón ismerkedett meg az olasz Coro Alpi- no Veneziano együttessel és karnagyával, prof. Lucio De Mattiával. Ez év januárjában tragikus körülmények között elhunyt kiváló olasz karnagy nyolc nemzet énekkarai közül a tamásiak műsorát tartotta legfigyelemreméltóbbnak Güterslohban. Véleményét egy szóbeli velencei meghívással erősítette meg akkor, s ez a meghívás most vált aktuálissá. Lelkesen, felelősségük tudatában készültek föl e nem kis erőpróbára a tamási dalosok, akik hosszú, fárasztó út után érkeztek meg a gondolák városába. Szálláshelyüket elfoglalva, még aznap este felléptek a Goldoni színházban. A bemutatkozás jól sikerült. Csak magyar szerzők műveit énekelték. Nagy tetszést arattak Kodály: Felszállott a páva és Székely keserves, Bárdos: Patkóéknál és Szól a doromb című kompozíciói. Velencén kívül két környékbeli kisvárosban, Vigon- zában, és Dolóban is fellépett a kórus. Különösen az utóbbi helyen adott koncert maradt emlékezetes. A négynapos út a szakmai sikerek és tapasztalatszerzés mellett számos egyéb élményt és látnivalót is nyújtott. Ez természetes, hiszen Velence egyedülálló turistaparadicsom. Látták a világhírű Szent Márk teret, a Dozse- palotát. Fogadta az együttest a város polgármestere is. Ezenkívül mód nyílt az olasz emberekkel való ismerkedésre, speciális olasz ételeket ettek és számos barátot szereztek maguknak, hazánknak. LEMLE ZOLTÁN Pályázat A KISZ KB mellett működő Fiatal Művészek Tanácsának zenei szekciója pályázatot hirdet olyan zeneművek megírására, amelyeknek célja szintézist teremteni a kortárs zene — komoly és avantgarde zene, rock, jazz — különböző műfajai között. A pályázatra olyan színvonalas, összetett zenei formájú kompozíciókat várnak — oratórikus, szimfonikus és kamara műfajokban —, amelyek felhasználják, ötvözik a klasszikus, kortárs és rockzenei kifejezési módokat és hangszerelési technikákat. A nyertes alkotásokat a fiatal művészek fesztiválján, 1985. június 15—16-án hangversenyen mutatják be a közönségnek. A legjobb kompozíció szerzője 15 ezer forintos pályadíjat kap. A pályaműveket 1985. január 30- ig kell eljuttatni a KISZ KB kulturális osztályára (Budapest, Pf. 72. 1388). (MTI) Somogyi Néplap A zalaegerszegi Közúti Építővállalat munkásait most már nem zavarják az üdülők. Az őszi langy napsütésben a fonyódi Magyar Bálint utcában mindössze néhány helybeli figyeli érdeklődve munkájukat, akik amatőr műszaki ellenőrként ugyancsak kíváncsiak, milyen is lesz az új, aszfaltburkolatú úttest, ami nagyrészt az idevalósiak pénzéből valósul me|. A Balaton déli körzetében levő helységekben több mint 430 kilométerre tehető az a belső úthálózat, amelynek mindössze negyedrészét borítja szilárd burkolat. A többi földút. Nem véletlen tehát, hogy a tó hosszú távú fejlesztési programját meghatározó kormányrendelet többek között környezetvédelmi szempontokból is kötelezővé teszi, hogy mielőbb oldják meg az üdülőhelyi utak pormentesítését. Ezért is üdvözlendő, hogy a megyei tanács nemrég Fonyódra invitálta több országos főhatóság, a Közlekedési Minisztérium, a Balatoni Intéző Bizottság, Vas, Veszprém, Zala és természetes Somogy megye érintett településeinek tanácsi vezetőit: győződjenek meg a zalaegerszegi Közúti Építővállalat által kidolgozott és a balatonkeresztúri, illetve a fonyódi körzetben már alkalmazott költségtakarékos útépítési módról. Pados Zoltán, a zalaeger. szegi Közúti Építővállalat igazgatója a gyakorlati bemutató előtt elmondta, hogy az általuk kidolgozott technológia bizonyos értelemben hagyományos, ám a zúzalék terítését és az arra kerülő két-három centiméter vastag hidegaszfaltot finischerrel terítik, tehát modern gépekkel dolgozzák el. Az újdonság a hidegen kevert aszfalt, s előnye, hogy nagy távolságokra is szállítható; nem utolsósorban pedig az, hogy az útszerkezet rugalmas, nem töredezik, követi a talaj mozgását. Az említett technológiával naponta egy kilométer hosszú útszakaszt képesek elkészíteni. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály jelentéséből kitűnik, hogy a nagyüzemekben az utóbbi néhány napban alaposan felgyorsult az őszi búza vetése. Lassította addig a vetőmunkát az előző hetekben lehullott nagy mennyiségű csapadék, amely rendkívüli módon megtömítette a talajokat. Ezeken a földeken gépi talaj lazítás után lehetett csak vetni. A mezőgazdasági nagyüzemekből érkezett jelentések alapján közölték, hogy pénteken estig a 65—70 százalékán tették földbe a magot a vetőbrigádok. A gyorsjelentés arról is szól, hogy a gazdaságok a tervezett, illetve a választott nemesített fajták vetőmagjából megkapták a szükséges mennyiséget és a szükséges mennyiségű műtrágyát Megújul a Itthon és külföldön egyaránt kelendőek a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat szappanjai. Nyugat-európai partnereink az eddiginél is többet vásárolnának, ha a gyár fokozni tudná termelését. A Caola ezekből a piperecikkekből évente 12 ezer tonnát készít, s bár új, a korábbiaknál termelékenyebb gépeken dolgoznak, ennél többre jelenleg nem futja erejükből. Kínálatukat várhatóan 1987-ben növelhetik is kijuttatták a földekre. A megye üzemei rendelkeznek a 20 napos vetéshez elegendő gépi-technikai eszközzel is. A gépek napi teljesítménye, optimális időjárási viszonyok mellett eléri, illetve meghaladja az 5—6 ezer hektárt. A vetőbrigádok a számítások szerint teljes szombat-vasárnapi műszakot teljesítenek, ami azt jelenti, hogy a jövő hét közepére a területnek a 80— 85 százalékán földben lesz a mag. A búzavetést a megyében elsőnek a sárszentágotai tsz fejezte be, de már a vége felé tart a cecei, a fülei és a seregélyesi termelőszövetkezet is. A vetéssel egy időben teljes „erőbedobással” zajlik á megye tsz-eiben és állami mezőgazdasági nagyüzemeiben a kukorica betakarítása. A gyorsított tempóra azért is szükség van, mivel az összes területnek még csak a 26 százalékáról sikerült hazavinni a termést. Tavaly ebben az időszakban, igaz lényegesen kedvezőbb időjárási viszonyok mellett, a kukoricatermésnek már a 70—73 százaléka magtárakban, silókban volt. A munkát most az is késlelteti, hogy a kukoricának rendkívül magas a nedvességtartalma, általában 28—35 százalék. A cukorrépával is hátra vannak az előző évhez képest az üzemek. Az összes termésnek mindössze a 26 százalékát szedték fel, illetve szállították a gyárakba. A termés 2—2,5 tonnával jobb, mint az előző évi volt, a cukortartalom azonban 1— 1,5 százalékkal kevesebb. Értékelték a megyei tanácson a napraforgótermést is. A betakarítás mindenütt befejeződött a hét elejére. A megyei átlag kevesebb, mint a múlt évi. PETŐFI NÉPE A Helvéciái Állami Gazdaság árbevételének mintegy 60 százaléka a borászatból származik. Számottevő az export. Borból, likőrborból és vermutból 12 millió palackkal szállítanak külföldre az exportvállalatok közvetítésével. Ehhez jön még — a társgazdaságokkal kialakított együttműködés alapján — a palackozott borok külpiaci értékesítése, amelynek nyereségéből arányosan részesülnek az üzemek. Ilyen kooperáció alakult ki az Izsáki Állami Gazdasággal, a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezettel és a kiskőrösi BORKÖV-vel. Lippai László igazgatóhelyettes : — Legtöbb palackozott árut a Szovjetunióba szállítunk. Az utóbbi években a szovjet importvállalattól külön elismerést kaptunk a folyamatos szerződésteljesítésért és a jó minőségért. Az idén az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 20 százalékkal növeljük a baráti országba szállított termékek mennyiségét. Nyugatra 16 ezer hektoliter hordósbort küldünk, elsősorban Angliába és az idén először szappan gyártás 17 ezer tonnára, ekkorra fejezik be albertfalvai gyáregységük rekonstrukcióját. Mintegy 600 millió forintos beruházási költséggel korszerű üzemcsarnokot és raktárbázist alakítanak ki. Az üzemcsarnok falai már állnak, s ha elkészül, a régi, lebontásra ítélt épületekből ide költözik majd egyebek között a szappangyártás is. Azokat a berendezéseket, melyeken most dolgoznak, már nem telepítik át, hanem az általuk kifejlesztett új Svájcba is. Az Egyesült Államok is érdeklődik termékeink iránt, egyelőre a Ge- neralimpex közvetítésével egy mintakollekciót kértek, speciális kívánságaiknak igyekeztünk eleget tenni, és reméljük, tartós piacot találtunk. Sajnos, vagonhiány miatt a szállítás akadozik. Mintegy másfél millió palack halmozódott fel emiatt a gazdaság raktáraiban. A belföldi ellátást pedig esetenként üveghiány akadályozza. Helvécián is egy hónappal később kezdődött a szüret. A tárolási gondokon köny- nyített a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezettől vásárolt 20 ezer hektoliter befogadó- képességű tárolótartály. Az idei mustok gyengébbek az átlagosnál, szükség lesz a sűrítménnyel való javításukra. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta: — Nagyon ügyelünk a minőségre, mert csak így tudjuk a régi, s az újonnan szerzett piacainkat megtartani. Egyebek között tovább növeljük a választékot is. Jól felkészült szakembereinkkel bizonyára elérjük céljainkat. Dunántúlt napló Szombat délelőtt — Pécs — üzleti központ, azaz: belváros. Az utcák tele emberekkel, mintha csupán korzóznának. Aztán megüti a fülemet egy méltatlankodó hang: „Ez az üzlet sincs nyitva, az sincs ...” Kezdem figyelni a „korzózó” embereket, s egy pillanat alatt megértem: nem üres időtöltésből járják a Sallai utcát, a Kossuth Lajos utcát. Egy férfi szorosan rányomja az arcát a „Hamerli” ajtajára, tenyerével elrekeszti a fényt, hogy jobban belásson az üzletbe. Mellette a sajnálatosan gyakori tábla: „Zárva”. Az emberek tehát nem korzóznak, hanem vásárolnának, szabad szombatjukon rá is érnének erre, ám hiába! Dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes Pécsett elhangzott megjegyzése jut az eszembe, amit a vásárlási körülményekről folytatott megyei ta- nácsülési vita alkalmával mondott: „Nem lehet a vásárlót erővel lebeszélni a fogyasztási szokásairól.” Márpedig itt mintha erről lenne szó. Észre sem vettük, s gyanútlanul besétáltunk abba az utcába, amiből — nem is tudom — kikecmereghetünk-e valaha. Megkaptuk a szabad szombatokat, hogy ügyein- ket-dolgainkat — tehát a vásárlásainkat is — akkor, és ne a hétközi munkaidőben intézzük, és mit kaptunk? ... Rácsok, lakatok egymás után és a táblák: Zárva, vagy apróbb betűkkel heti nyitvatartási rend alján: hogy „Szombat: zárva”. Tulajdonképpen elviselhető lenne ez a jelenség, ha a sok azonos profilú bolt közül tartana néhány zárva, de amikor a speciális szakboltok, amikből csak egy van közel s távolban, és azok is zárva. Az cfrOTÉRT közli vásárlóival, hogy hol lehet filmet venni. És egyebet? Amit nyugodtan, kényelmes válogatás és nem hétköznapi kapkodás után venne meg az ember ugyanott? Vagy „a Hamerli” mindkét üzlete ... vagy a Bizományi... vagy az olcsó áruk boltja ... vagy . .. De minek is sorolni? a Caolánál technológiának megfelelő gyártósorokat szerelnek fel. Ugyancsak ebben az új épületben gyártják majd a Caola másik nagy termék- csoportjának, az aerosol os készítményeknek egy részét is. Az üzemcsarnok legfelső szintjét úgy alakítják ki, hogy ott fokozott tűz- és robbanásveszélyes termékeket — kölniket, körömlakkokat — állíthassanak elő biztonságos körülmények között. Mindig akad érdeklődő olvasó A tamási könyvesbolt a szép kivitelű gyermek- és ifjúsági könyvek gazdag választékát kínálja Vili. Duna menti Folklórfesztivál
