Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
1984. október 24. ^PÜJSÄGS Október 23-25 között Vb-ülés Gépkapcsolat, traktorlépcső Pakson Gombatermesztesi szimpozion A szabadban termő gombafajok már az Ókorban is ízletes, különleges fogásként szerepeltek az ember táplálkozásában. Japánban és Kínában mintegy 2000 éve termesztik az úgynevezett siita- ke gombát, amelyet orvosságként is használnak. A gombák mesterséges termesztése Európában jóval később terjedt el, az első adatok a XVII. századból valók. A csiperketermesztés őshazája Franciaország. A csiperke — feltehetően — a trágyakazlakon. a melegágyakban való gyakori megjelenésének köszönheti felfedezését, a mesterséges termesztés megkezdését. A kezdeti, jelentősebb méretű csiperketermesztés a Párizs környéki kőbányákban folyt. A XIX. század közepén jutott el a gombatermesztés Angliába, ahöl először a szabadban. majd üvegházakban foiy mtták. Később — speciálisan erre a célra — termesztőházakat építettek. A esiptfrketermesztés az 1900- as évek elején Európában is meghonosodott. Hazánkban a gombatermesztést először melegágyakban, földbe vájt kunyhókban végezték. Hamarosan a Budapest környéki kőbányák tárnáit foglalták el a gombatermesztők: 1900-ban már körülbelül 20 ezer négyzet- méteren termesztettek gombát. Igazán nagy lendületet a magyar gombacsíra megjelenésekor vett a hazai termesztés. mert a csíra minősege felvette a versenyt a franciáéval, és csaknem világhírre tett szert. A félszabadulás előtt hazánkban három gombacsíra- készitő laboratórium működött, ekkor mintegy 200 ezer négyzetméteren végeztek termesztést, aminek 600 ezer kilogramm gomba volt az eredménye. A hazai módszer nagyjából a klasszikus francia gombatermesztést követte. Táptalajként kizárólag zabbal és szénával etetett, szalmával almozott lovak trágyáját használták, amelyet 28 napig komposztáltak. Minden munkát kézi erővél végeztek. A termésidő általában 3 hónapig tartott, a termésátlag 3—4 kilogramm volt négyzetméterenként. Az államosítást követően 1954-ben indult fejlődésnek a hazai gombatermesztés. 1964-ben többszintes, hőkezelésre alkalmas sziklapin- eében próbálkoztak a modern termesztéssel, de ez a kísérlet megbukott. Három évvel később — 1967-ben — a csepeli Duna Termelő- szövetkezet építette fel az el. ső korszerű termesztő üzemet, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szövetkezet — az Állami Gombatermelési Vállalat átvételével — egyesítette a szakmai és anyagi erőket, s biztosította a gombatermesztés fejlődését. Az elért eredmények alapján a MÉM 1975- ben a gombaitermesztési rendszer gesztorságával bízta meg a csepeli közös gazdaságot. A termelés rendszerszerű megszervezése eleinte nehezen ment. mert kezdetben a partnergazdaságok nem tudtak hőkezelt, becsírázott komposzthoz jutni. Ám ahogy ezt az akadályt elhárították a gesztor gazdaság szakemberei, a hazai gombatermesztés nagy lendületet vett. Számos szocialista ország szakemberei nálunk tanulták meg a gombatermesztés fortélyait. Ezeknek a sikereknek az elismerését jelenti, hogy október 23—25. között hazánkban rendezik a nemzetközi gombatermesztési szimpoziont. Kétségtelen, a gombafogyasztásban még nem tartozunk az elsők közé. A hazai 40 dekagrammal szemben az NSZK-ban például 2,5 kilogrammot esznek meg a sok fehérjét és vitamint tartalmazó gombákból. Remélhető azonban, hogy e mostani tanácskozás a fogyasztás növelését is elősegíti majd. CSEH JÁNOS A város oktatási intézményeinek gyermekélelmezési helyzete is napirenden szerepelt a Paks városi Tanács Végrehajtó Bizottságának hétfői ülésén. Az öt évvel ezelőtt — e tárgyban — feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghatározták a szak- igazgatási szervek feladatait és felkérték a Népi Ellenőrzési Bizottságot, a KÖJÁL-t, a társadalmi szervezeteket, hogy tartsanak rendszeres ellenőrzést. A NEB-vizsgálat nyomán 1982-ben megszüntették a dunakömlődi és a Bezerédj Általános Iskola főzőkonyháját, mivel a legsúlyosabb gondok, problémák itt merültek fel. Az iskolás korú gyermekek száma 1979 óta 37,6 százalékkal, az óvodások létszáma 17,4 százalékkal emelkedett. Ez erőteljes étkezési igénynövekedést is jelentett. A városban négy konyha látja el a gyermekétkeztetést. Ebből kettő munkásétkeztetést és vendéglátást is végez emellett. Az elmúlt években nagyon komoly problémák voltak az ételek minőségét és a higiénés körülményeket illetően. A sok reklamálás eredményeként az elmúlt évben végrehajtott személycserék nyomán javulás tapasztalható. Szántó Péter, a városi tanács művelődési és sportosztályának vezetője — e napirend előadója — összegezésében megállapította, hogy a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat gyermekétkeztetési tevékenysége hullámzó színvonalú. Sok kívánnivalót hagy maga után. Javasolta, hogy a vállalat alakítson szorosabb kapcsolatot az iskolákkal és az intézmények észrevételeit, a színvonalemelkedés érdekében, jobban vegye figyelembe. Új lepárlótorony Háromszázhúszmillió forintos költséggel épült, két év alatt elkészült olajlepárló tornyot adtak át rendeltetésének Zalaegerszegen. Az új torony évi 400 ezer tonna nyersolajat dolgoz fel. Gyógyítás alacsony Irekvencián Húsipari kooperáció Kooperációs megállapodások életre hívásával segíti az élelmiszerek, húsfélék piac- képességének fokozását a TERIMPEX. Így olyan korszerű technológiákhoz, gépekhez, alapanyagokhoz, gyártási eljárásokhoz julttat- j:a az üzemeket, amelyek hozzájárulnak a termelés színvonalának emeléséhez, a legkeresettebb termékek gyártásának megindításához. Jelenleg 16 nemzetközi kooperációs szerződés állapján termelnek, illetve dolgoznak fel húst a hazai vállalatok, gazdaságok. Az együttműködésekkel — részben a külföldről behozott gépsorokon — a partner igényeinek megfelelő termékek gyártását kezdték meg. Ily módon az együttműködés valamennyi résztvevője megtalálja szzámítását: a hazai vállalat előre lép a technikai fejlesztésben, a TERIMPEX több exportáru-alapanyaghoz jult, a külföldi cég pedig — részben gépei ellenértékeként — garantáltan kiváló minőségű árura talál. Így van ez a hús- és a baromfiipar több vállalatánál, ahol a kooperáció keretében átvett modern gépekkel egész sor új exportterméket állítanak elő. Előkészítés alatt áll egy újabb együttműködés; a Húsipari Tröszt, la TERIMPEX és a egyesült államokbeli Atalanta cég közös vállalatot kíván életre hívni. A terv szerint együttes kutatási programmal évenite 8—10 új terméket fejlesztenek majd ki. „Pulsatron F—20A” fantázianevű, magnetoterápiás készülék forgalmazására kapott engedélyt a váci Híradás- technikai Anyagok Gyára. A készülék olyan alacsony frekvenciájú, ritmikusan váltakozó mágneses mezőt hoz létre, amely jó hatásfokkal használható lábszárfekély, érelzáródás, érelmeszesedés, teniszkönyök, törés, csontritkulás, ízületi bántalom kezelésére. A készülék által létrehozott mágneses erővonalak behatolnak a sejtekbe, aztán kettős hatást fejtenek ki. Egyrészt elősegítik a sejtekben és szövetekben az ásványi anyagok ioncseréjét, másrészt a sejtek és a szövetek oxigénhasznosítását javítják. A készülék kezelése rendkívül egyszerű, ezért nemcsak kórházakban és rendelőintézetekben, hanem üzemorvosi rendelőkben is használható. Meghatározó: a - és a vetésszerkezet Vetés alá készítik a talajt Tengelicen Senki sem vitatja ma már- hogy a magyar mezőgazdaság nemzetközileg elismert, kimagasló eredményeit azóta tartják különösképp számon, mióta a gépesítettség színvonala elérte a -legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező, országokét. A fajta mellett tehát igen nagy fontossággal bír a technika és a technológia. A nagy teljesítményű gépek kívánták meg azt is. hogy táblásítsanak az üzemek, hisz ha egy-egy munkaművelet hosszabb ideig tart, csökken a nem hasznos munkával, hanem például ia fordulással töltött holt idő. Az állandóan korszerűsödő gépek következménye, hogy mostanában egy-egy nyári vagy őszi munkacsúcs nem mozgatja -meg a falut, hisz például a gabonabetakarítás mindössze 10—12 napig tart. S ez nem is lehet másképp, hisz az intenzív gabonatermesztés miatt viszonylag rövid idő alatt kell betakarítani a nagy termést. Termésátlag, gépesítettség Azt, hogy milyen egy-egy üzem géppatkja, a talajmun- ka-gépeknél a talaj szerkezete, a betakarító-gépeknél a vetés szerkezete határozza meg. Lényegesen több és nagyobb teljesítményű gépekre van szükség kötött talajokon- ott, ahol magas a fajlagos talajellenállás, és ott, ahol a három szent növényen — a gabonán, napraforgón és kukoricán — kívül például zöldbabot, burgonyát, vagy cukorrépát termeinek. A különböző kertészeti kultúrákról nem is beszélve, hisz ezek gépi betakarításán évtizedek óta nyűglődnek a fejlesztő mérnökök, s most is ott tartunk, hogy például a Mözson évekké! ezelőtt bemutatott kísérleti paprikabetakarítógép többet ártott, mint használt. A gyönyörű, egészséges. „Fehérözön” paprikát ugyanis törte, vágta, s csupán konzervgyári paprikának lehetett azt felhasználni. Éppen a gépesítettség alacsony színvonala, a magas kézi munkaerő- igény az oka, hogy például a zöldségtermesztés szinte teljes egészében „átcsúszott” a háztájiba. Az egyes üzemek gépesítettségét tekintve nagy az eltérés, az állami gazdaságokban általában magasabb a gépesítés színvonala, de lényeges különbség van az egyes téeszek között is. Az, hogy egy-egy korszerűbb gépet meg tud-e venni az üzem- vagy sem, a mindenkori anyagi helyzetén múlik, a jó anyagi kondíció alapja a kimagasló termésátlag, jó termést viszont csak ott érhetnék el, ahöl tökéletes a technológia, a technika. A kör bezárult, az viszont tény, hogy az üzemek többsége most, a szűkösebb anyagi körülmények között sem hanyagolhatja el a gépi beruházást, hisz ez lemaradást vonna maga után minden vonatkozásban. A gépesítettség minősége függvénye annak is, hogy tagja-e, s ha igen- melyik termelési rendszernek a tagja az üzem. A tengelici Petőfi Tsz 4—5 éve még a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez tartozott, s csak nemrég lépett át a KSZE-be. A BKR szocialista gépekre épített, így T—150-essel, Zetor Crystallal, D 4—K erőgépekkel és a hozzájuk tartozó munkagépekkel dolgoztak. Amikor 1980-ban egyesültek a Tengelic-szőlőhegyi téesz- szel, az egyesült nagyüzembe két Rába 180-as került, a megfelelő munkagépekkel. Traktorlépcső A tengelici Petőfi Tsz-ben megfelelő a gépi ellátás, a vetésszerkezet beállt, s ezen módosítani nem kívánnak. A legkisebb teljesítményű a T—16-os gép, tizenhat, a legnagyobb, a K—701-es pedig 300 lóerős. A kis T—16- osok dolga az állattenyésztési telepeken a terményszállítás, dolgoznak a háztájiban, és kiszolgálják a darálót. A középgépek kategóriájába tartoznak az MTZ 50-es, 80-as és 82-es gépek, ebből 15 van. s különösen az első szériából való 8—9 éves gépek között sok az, ami már nullára lefutott. Azonban ezek az erőgépek sem állnak, könnyű talajmunkára, fogasolásra, hengerezésre fogják be őket. Az MTZ—80, illetve 82-esek- re a tavaszi és őszi vetést, a szerves trágyázást, a műtrá- gyaszórást, a körbálázást- a kisbálázást végző munkagépeket kapcsolják. A néhéz talajmunka, a szerves- és műtrágyaszórás egy része, a kukorica és a napraforgó vetése a két Zetor Crystal! dolga. Az öt T—150-es a tala j munkákat, a két Rába 180-as a talajmunkákon kívül a vegyszeres gyomirtást is végzi. A K— 701-est csak a nehezebb talaj művelési munkafolyamatoknál használják. A gépudvarban jelenleg az őszi munkák csúcsán öt MTZ és egy T—150-es áll, a gépeket éppen javítják a szerelők. Nagy traktor - nagy munkagép A gépesítéssel foglalkozó szakemberek legnagyobb bosszúsága, ha nagy vonóhorog-teljesítményű erőgéphez kényteLenek jóval kisebb teljesítményigényű munkagépet kapcsolni. Ahhoz viszont, hogy például a Rába Steiger ne vontasson boronát- meg kell, hogy legyen az ügyes, jól szerkesztett traktorlépcső, vagyis megfelelő számú kis, közepes és nagy teljesítményű gép. A különböző munkákhoz, munkagépekhez igazodó traktorral, erőgéppel kell rendelkeznie az üzemnek. Tengelicen is, mint még számos gazdaságban, azt vallják; inkább kevesebb legyen az erőgép, de tartozzék hozzájuk komplett munkagép- garnitúra. Az E—516-os kombájnból hat van Tengelicen, ez a gabonára kevés, a kukoricára — az alacsony szárítókapacitás miatt — sok. Most a kukoricabetakarítás van soron- 4 kombájn, 3 pótkocsis IFA, és a műhelykocsi van csupán a kukoricatáblán. Az őszi csúcs idején szinte minden gép kapott munkát. A két Rába kombinátoroz, a K—700-as és egy T—150-es vetés előtt tárcsázza a földet, a műtrágyaszórásra két IFÁ-t, egy Zetort rendeltek ki. a vetőmagot a három MTZ—80- ashoz egy MTZ—50-es szállítja. A vetés teljesítménye ily módon naponta 60 hektár. A kukoricakombájnok után két szárzúzó halad. A szőlőszüretet három MTZ—50-es szolgálja. Kinn jár a trágya- lészippantó, s állandóan mozgásban van a két takarmá- nyos gép is. A szövetkezet szántóterülete 3400 hektár, is a gépellátás megfelelő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy további beruházásra nincs szükség. A jó minőségű gabonavetés miatt egy IH—6200-as vetőgépet vesznek a közeljövőben. Gépvásárlásra idén több mint ötmillióit költöttek, s a következő évben már a gépműhely építése van soron. Emiatt kevesebb jut ugyan gépekre, de a gépek megfelelő elhelyezése, a javítások szervezése- a szakmunkások jobb munkafeltételeinek megteremtése miatt az építkezés most már halaszthatatlan. S Tengelicen úgy vélik; a gépek kitermelték már a gépműhely árát. DVM Fotó: B. J. Műtrágyázás IFÁ-val
