Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
^^ÉPÜJSÁG 1984. október 21, ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e zöldségespavilon? Kovács Istvánná szekszárdi olvasónktól kaptunk levelet, melyben írta, hogy a kórházzal szemben megszüntették a zöldségespavilont. Ez vollt az egyettlen üzlet, ami vasárnap is, illetve látogatás idején is nyitva volt, és szép árut lehetett vásárolni. Véleménye szerint ia ZÖLDÉRT nyithatna ott a kórház mellett egy kis pavilont és 'a kórházi látogatáskor vidékről bejövök is tudnának vásárolni. Szekszárd város Tanácsa elnöke, Kovács János ia következőket válaszolta: — A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat kórházzal szemben lévő 106. számú zöldséggyümölcs árusító pavilonját a helyén már épülő ABC áruház miatt kellett lebontani. Ebben az áruházban zöldséget, gyümölcsöt árusító részleg is lesz. Az építkezés idejére termelés-ellátás felügyeleti osztály több őstermelőnek adott a kórház elé árusítási engedélyit gyümölcs — és virág értékesítésére a szerdai és vasárnapi beteg- látogatások idejére. — A Tolna megyei Népbolt Vállalat 136. számú szerződéses üzlete, az úgynevezett kórházi gombában vasárnap délelőttönként is nyitva tart október 1-től. A későbbi években sor kerül majd a térségben kisebb alapterületű zöldség-gyümölcs pavilon létesítésére is. Magánút-e a közút? Telefonon tett bejelentést Molnár János szekszárdi olvasónk, aki -elmondta: a város szélén szőlők vannak, melyekhez földes kocsiutak vezetnek. Némelyik gazda ezt kiárkolja, vagy vannak, akik a szemetet, a szőlőtus- kókat ide dobálják. De nem ám akárhogyan. Ügy. hogy a többi tulajdonos nem tud személygépkocsival eljutni „birtokához”, mert vagy belemernie a kiásott árökba, vagy tönkremenne a kocsi gumija a tüskök miatt. így kénytelen akár több száz métert, illetve kilométerek gyalogolni. Az lenne a kérdés, hogy ilyenkor mit lehetne tenni, hogy ezek a tulajdonosok a közutat ne magánút- nak tekintsék. A bejelentést Kovács Jánosnak, Szekszárd város Tanácsa elnökének továbbítottuk, aki az alábbiakat válaszolta. — Olvasójuk személyes részvételével 1984. szeptember 7-én a városi tanács vb. műszaki osztályán egyeztettük az úttal kapcsolatos, telefonon bejelentést problémáját. A rendelkezésre álló 074/22 számú térképen az általa bejelentett útkiárkolás és szeméttel való feltölités magánúton történik A térképen a 8364 helyrajzi számmal megjelölt úttól, a 8400 8410-16-17 helyrajzi számú szőlők között magánút van feltüntetve, amelyet az azt használó tulajdonosoknak kellene fenntartani, javítani. — Sajnos az utóbbi időben egyre többször tapasztaljuk, hogy a szőlősgazdák egymásnak okoznak kellemdtlensé- get a vízelvezetéssel és az útéongálássail, holott mindegyiknek az lenne az érdeke, hogy közös erővel megoldják az úttal, vízelvezetéssel kapcsolatos problémájukat. Olvasójuk még elmondta, hogy a rongáló időközben részben rendezte a megrongált útszakaszt. Sajnos a rossz emberi magatartásokból ladódó vitákat, nézeteltéréseket nem lehet és nem is akarjuk államigazgatási úton rendezni. Egymással közösen, jóindulattal kell megoldani a problémákat. Miért nem lehet gázpalackot vásárolni? Szerkesztőségünket személyesen kereste fel problémájával Balogh János regölyi olvasónk, aki a következőket mondta el: Gázpalackot szeretett volna vásárolni a regölyi gázcseretelepen — csekkszelvény ellenében. Itt azonban azt a választ kapta, hogy nem adhatnak el, pedig a cseretelepen ki van függesztve egy körlevél, mely arról értesít, hogy szeptem- ben 6-tól ismét lehet gázpalackot vásárolni. Több telepen is érdeklődött, de sehol sem sikerült a csekket „beváltani” palackra. Kérdezi; miért nem lehet gázpalackot vásárolni, amikor már egy körlevél is tudósít arról, hogy csekkre, a befizetett 1690 forintos ellenőrző szelvény ellenében lehet. A panaszt a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat szekszárdi kirendeltségéhez továbbítottuk, ahonnét Lőrincz János kirendeltségvezető a következőket küldte meg: — A lapban tájékoztattuk a fogyasztókat, hogy a korábban kiadott csekkeket 1984. július 31-ig tudják csak kiváltani, mert 1984. augusztus 1-től bizonytalan ideig palackeladási tilalom kerül bevezetésre, ami jelenleg is érvényben van. Ennek enyhítését az OKGT műszaki vezérigazgató-helyettese a 23/84/K—551. számú utasításában szabályozza a gázpalackok eladását az alábbiak szerint: — Tolna megye területén a Szekszárd, Bony- hád, Tamási cseretelepeken lehet gázpalackot kiadni a a következő szerint: — Csak a vásárolt, új pb- gázas készülékekhez, a vásárlási számla bemutatása és lebélyegzése után lehet 1 darab gázpalackot kiadni, a meghatározott keretszámig. (Tolna megye IV. negyedév — 150 darab 11,5 kg-os palack.) — A visszaélések és felesleges viták megelőzése érdekében, valamint a keretszám betarthatósága miatt az általunk kiadott csekkekhez névre szóló igazolást adunk ki, ennek hiányában a kijelölt cseretelepeken sem adják ki a gázpalackot. Valamennyi cseretelep megkapta az 1984. szeptember 25-i 21/1984. számú gazdasági igazgatóhelyettesi utasítást. A pb-gázpalackok készpénzes értékesítését, ennek az ügyviteli rendjét az 1984. szeptember 25-én kelt 8/1984. számú gazdasági igazgató- helyettesi körlevél szabályozza, melynek értelmében a kiadott utasítást csak attól az időponttól kezdődően szabad alkalmazni, amikor az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a gázpalack-értékesítési tilalmat feloldja, erről az érintetteket írásban értesíteni fogja. Telefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A házastársi tartási jogi szabályozásnak a közelmúltban történt ismertetése után — a szélesebb körű érdeklődésre figyelemmel — ez alkalommal a rokonok eltartására vonatkozó rendelkezésekről aduink tájékoztatást, azaz arról, hogy ki milyen rokonát köteles — szükség esetén — eltartani. A szabályozás megértéséhez tudni kell, hogy egyenes ági rokonok azok, akik közül az egyik a másiktól származik (pl. szülő—gyermek, nagyszülő—unoka stb.) oldal ági rokonság pedig azok között áll fenn, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők magúk azonban egyenes ágon nem rokonok. (Pl. testvérek, unokatestvérek, vagy nagybácsi—unokahúg stb.) Jogszabályaink az egyenes ági okonok tartási jogait és kötelességeit írják elő. Oldal ági rokonok között kötelezettség csak annyiban áll fenn, hogy a nagykorú testvér köteles eltartani kiskorú testvérét, de csak akkor, ha a kiskorúnak tartásra kötelezhető egyenes ági rokona nincs, < A fenti eseten kívül tehát csak az egyenes ági rokonok között áll fenn tartási kötelezettség, tartásra jogosult pedig az a rokon, aki arra rászorult és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. Rászorult az a rokon, aki akár életkoránál fogva, akár egészségi állapota miatt munkaképtelen. Ettől a szabálytól eltérően tartásra jogosult az a nagykorú leszármazó, aki szükséges tanulmányai folytatása érdekében szorul tartásra. A szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, főiskolai, egyetemi tanulmányok Végzése. Nem köteles azonban a szülő a tartásra, ha a -tanulmányait folytató nagykorú gyermek a továbbtanulásira alkalmatlan, vagy a tartásra -kötelezettel, vagy annak közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem -méltó, arra érdemtelen. Tartásra elsősorban a leszármazó köteles. Ha nincs tartásra kötelezhető leszármazó, a felmenő rokonokat terheli a tartási kötelezettség, s ebben a tekintetben a közelebb álló rokon a távolabbit megelőzi. Az egysor- ban kötelezettek (pl. több gyermek a szülő iránt) között a kötelezettség a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai, valamint teljesítő képességük arányában oszlik meg. Tudni kell, hogy a mostohagyermek ugyanolyan sorban jogosult -a tartásra, mint a vér szerinti és örökbe fogadott gyermek, ugyanakkor kimondja a Családjogi Törvényünk -azt is, hogy: „Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. A szülő -azonban a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésükre áll.” A tartás mértékével kapcsolatban tartjuk még rögzítendőnek, hogy a kötelezett, a saját anyagi viszonyaihoz mérten köteles a jogosultat mindazzal ellátni, ami ennek -megélhetéséhez szükséges. Végül idézzük a Családjogi Törvény 68. §-át, amely szerint: „Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.” DR. DEÁK KON RÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A tűzoltóság nyílt levele Az idei évet a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága1 a lakóházi tüzek megelőzésének szenteli. Ennek érdekében a Tojna megyei Tűzoltóparancsnokság is nyílt -levélben fordul megyénk lakóihoz la-zént, hogy működjenek -közre a szomorú esetek és károk megakadályozásáért. A továbbiakban e levél leglényegesebb tényeit és információit adjuk közre. ..Megyénk területén az utóbbi öt évben minden második tűz lakásban vagy lakóházban keletkezett. Évente átlag öt ember hal meg az általa- gondatlanul előidézett tűz következtében. A tüzek többsége novemberben és februárban — tehát ,a téli hónapokban — keletkezik. Csaknem valamennyi eset mögött megtalálható -az emberi figyelmetlenség, gondatlanság. A tüzek okai közül — mind a lakásokban, mind pedig a -lakóházaknál — első helyen á-11 a gyermekjáték. A gyermekek — érthetően — utánozzák a felnőtteket. Cigarettáznak, tüzet raknak, gyufa-szálakat gyújtogatnak. Eközben nem is ltudják, hogy milyen veszély leselkedik rájuk. A veszélyhelyzet kialakítását segíti az előlhagyott gyújtóeszköz és a felügyelet hiány-a. Például: Hőgyészen három kisgyermeket hagyott magukra a lakásban az anyjuk. Játékból gyufát gyújtogattak, amitől meggyulladt a fekhelyük és az erős füstben mindhárom gyermek életét vesztette. A hőátadás, a hősugrázás ugyancsak sokat szerepeli a tűzkeletkezési okok közötlt. A használatban lévő kályha közvetlen közelében éghető anyagot helyeznek el, a hősugárzót gyúlékony anyag mellett kapcsolják be, a kályha- füstcsövét nem rögzítik, a használaton kívüli füsitcsőnyílást papírral Itömi-k be, a kályha -ajtaja elé nem tesznek parázsfelfogó tálcát. Gyakori, hogy a vasaló, illetve -a rezsó alá nem helyeznek éghetetlen lany-a-got, a tűzhelyen felejtik az ételt, a villanytűzhelyet, a gáztűzhelyét bekapcsolva felejtik. Az elektromos áram — főleg ia- családi lakóházaknál — gyakran idéz elő tüzet. Az ideiglenes, vagy szakszerűtlen szerelés, a biztosítékok itailpalása, átkötése szinte mindennapos jelenség. A növendékállatok melegítése — szabálytalanul — használt in- fralámpa hetente okoz tüzet. Ezt — a nagy hőt kibocsátó izzót — műanyag foglalatban használják vagy közel helyezik a-z éghető -atomhoz, anyaghoz. A dohányzás — a tragédiák miatt — első helyen áll -a- tűzkeletkezési okok között. Az ágyban történő dohányzástól keletkezett tűzben vesztették életüket Bölcskén, Nagydorogon, Szekszárdon és más helyeken az -idős vagy alkohol, illetve gyógyszer hatása alatt álló emberek. Például az egyik háziasszony Szekszárdon, a szekrényben rakodott, s eközben az égő ciga- rdttát a szekrénypolcra helyezte és ottfelejtette. A következmény: kiégett a- Jac kás. Egy másik anya a gyermeke fölé hajolt s a szájában lévő cigaretta parazsa az ágyba hullott. Az Ott alvó kislánya az égési sérüléseibe belehalt. Másutt benzinnel mosták fel la- lakás parkettáját. A munka befejezésekor az ajtóban rá akartaik gyújtani, s a gyufa lángjától a benzingőz felrobbant. A tűzesetek megelőzése nem igényel különösebb erőfeszítést, csak nem kelj olyat tenni, ami miatt tűz keletkezhet.” Textilipari múzeum Megalapításának 200. évfordulóját ünnepli az idén hazánk mai napig is leghíresebb textilgyára, az- óbudai Goldberger Művek, Az évfordulós ünnepséggel kapcsolatban kiállítást rendeztek a gyári múzeumban. Festéknyomó hengerek Festékőrlő mozsár, kékfestő nyomóminták Csontvárykatalógus A Pécsi Csontváry Múzeum állandó kiállításáról reprezentatív katalógust jelentetett meg a Képzőművészeti Kiadó. Az egy évvel ezelőtt jelentősen bővített Csontváry Múzeum ma már az életművet bemutató állandó kiállításnak tekinthető, miután az eredetileg ott lévő nyolc Csontváry-festményhez csatlakozott a Gerlóczy-örökö- söktől megvásárolt 18 festmény és 18 grafika. A Csontváry-életmű idő- benisége és műfaji hovatartozása három egymástól jól elkülöníthető szakaszból áll. A felkészülést az 1894-ben Münchenben készült tanulmányrajzok képviselik. Az akadémiai stúdiumok megkezdése előtt állatportrékat, madarakat, lepkéket festett. E korai képei azt bizonyítják, hogy már a kezdés pillanatában szinte érett művész volt. Az életmű második, szűkre szabott másfél évtizede a belső fejlődés útja, az önkifejeződés kora. Ekkor éri el célját és vállalását így maradéktalanul teljesítette. A torzóban maradt alkotások képezik az életmű harmadik, záró szakaszát, ami a tízes években készült. A húszezer példányban kiadott, 26 színes és 12 fekete-fehér képet tartalmazó, angol és német nyelvű szöveggel is ellátott katalógus kiváló idegenvezetője az odalátogatóknak, de hasznos tanulmány a művészeti kérdések iránt érdeklődők számára is.
