Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

1984. október 21. NÉPÚJSÁG 5 Hol lakjon a garázda? Sajnos ismert tény, hogy az elvált házastársak ritkán tudnak békésen megegyezni a közös lakás használatában. A válóper során a bíróság mindenképpen dönt a laikás- használa/trál. Vagy megma­rad a voil/t férj-feleség bér­lőtársi jogviszony vagy egyi­kük jogcím nélkülivé válik. Ha jóhiszemű jogcím nélküli lakó, akkor elhelyezésért (még­pedig megfelelő elhelyezését) vagy a lakásban maradótól vagy a tanácsitól várhatja. Bérlői jogokat ugyan nem gyakorolhat, de a birtokvé­delem mindenképpen megil­leti. Mint ahogy addig, amíg a lakásból nem távozott, vagy el nem távolították, megil­leti a rosszhiszemű jogcím nélküli lakót is. Ez azit jelen­íti, hogy a lakásból kizárni, holmiját feltúrni, kidobálni nem szabad. Sajnos a kissé nehézkes gyakorlat a törvényt, jogsza­bályt nem tisztelőket szinite arra ösztönözte, hogy megke­serítsék a velük egy lakásra kárhoztatottak életét. Hiába volt a rendelkezés, hogy az ilyen magatartást tanúsítókat szükséglakásba, albérletbe, ágybérletbe lehet elhelyezni. Szükséglakást a tanács nem ■tud adni, az albérlet valódi ára szinte megfizethetetlen. És ágybérletet, munkásszáll- lást sem könnyű kijárni. Így aztán a kötözködő, esetleg alkoholista, goromba volt férj (ritkában, de sajnos előfor­dul) feleség maradt és randa­lírozott tovább, hisz Látta, hogy semmit sem lehet vele tenni. Sokszor még a bírsá­golást sem alkalmazták vele szemben. Vagy ha igen, in­kább fizetett, de kellemetlén- kedett tovább. A Bírósági Haitározatok idei augusztusi számában olvas­hatjuk a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának ide­vonatkozó állásfoglalását (PK. 438. szám.) Még mindig fenntartván a rosszhiszeműek számára azt a megoldásit, hogyha van le­hetőség az előbb említett el­helyezésekre (szükséglakás, albérlet, ágybérlet, munkás- szállás, akár más városban, községben is), akkor költöz­tessék ide őket. De ha ilyen lakás nem áll rendelkezésre, és ismételt bírságolás hatá­sára sem költözik ki az il­lető. elhelyezés nélkül is el­távolítható a volt házastárs­sal közös lakásból. „A sürgős kiköltöztetésre különösen akkor kerülhet sor, ha a volt házsaltárs botrá­nyos, tűrhetetlen magatar­tást tanúsít, a lakásban lakó .személyeket bántalmazza, a kiskorú gyermek nevelését, fejlődését súlyosan veszélyez­teti.’’ — így szól az állásfog­lalás. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt nemcsak a bérlakásban la­kók veendők figyelembe. Va­laki a saját fél házában, fél rész (tulajdonú lakásában, esetleg teljes mértékben sa­ját tulajdonú ingatlanában is válhat rosszhiszemű jog­cím nélküli lakóvá, sőt sür­gősen, elhelyezés igénye nél­kül kiköltöztathetővé, ha úgy viselkedik. Az ilyen kiköl- Itöztetés elrendelése nem te­hető függővé attól, hogy a lakás elhagyására kötelezett hozzájutott-e iaiz őt megille­tő vagyonjogi igényekhez. (Kárpótláshoz, (tulajdoni rész, megváltásához.) A botrányosan viselkedők tehát egyáltalán nem lehet­nek bizitosak abban, hogy őket iaiz utcára úgysem lehet kitenni. k. e. Aludni szükséges Mostanában?^ ki^* ________________ lan gyere­ket látni. Nemcsak az isko­lások között, de az óvodák­ban, sőt a bölcsődékben is. A nagyobbacskák közül so­kan késő éjszakáig ott ülnek a televízió előtt: ha a szü­lőkkel közös hálóhelyiségben alszanak, csak nehezen jön álom a szemükre a felnőttek neszezése miatt. K omoly problémát jelent az is, hogy a gyermekek többségének igen korán kell kelnie. Az iskolákban beve­zették a „nulladik órát”, ami reggel hétkor kezdődik, vagy ha a gyermekek még nem járnak iskolába, úgy hát a szülők munkakezdése miatt ébresztik őket a hajnali órák­ban. Sokan már reggel hét óra előtt ott találhatók az óvodában, a bölcsődében, nem szólva arról a szívfáj- dító látványról, amikor egy- egy félig alvó kisbaba bá­gyadtan, lógó fejjel nyűgös- ködik szülei karján a hajna­li szürkületben a buszokon, villamosokon. Ezeken a kö­rülményeken nem tudunk változtatni, ám sokat segít­hetnek a szülők azzal, ha gondosabban ügyelnek arra, hogy gyermekeiket megfele­lő körülmények között altas­sák, s főleg a kisebbek ese­tében, biztosítsák a kisgyer­mekek számára szükséges al­vásidőt. Nem véletlenül nevezte Pavlov az alvást védőgátlás­nak, hiszen az alvás ideje alatt a külvilág ingerei gát­lás alá kerülnek, kiküszöbö­lődnek, és így az idegrend­szer pihenni, regenerálódni tud. Ha a gyermek pihenése nem biztosított, idegrendsze­re túlterheltté válik, s ennek következtében ingerlékeny, fáradékony, előbb-utóbb ki­merült lesz. A kialvatlan gyerek visszamarad a fejlő­désben; az iskolában nem tud lépést tartani a többiek­kel, gyakran magatartási za­varok lépnek fel nála: vagy egész nap levert és nyűgös, vagy éppen ellenkezőleg, túl- mozgással, féktelen viselke­déssel igyekszik éberen tar­tani magát. A szükséges alvásidőt ter­mészetesen meghatározza a gyermek fizikai és egészségi állapota is. A beteg, lábado­zó vagy gyenge kisgyermek­nek nagyobb az alvásigénye, mint az erős, kiegyensúlyo­zott, egészséges gyermeknek. De e tekintetben elsősorban a gyermek életkora a mérv­adó. Az élet első hat hónap­jában a csecsemő igen sokat alszik: nappali alvásigénye hat óra, éjszaka pedig tizen­egy órás alvást igényel. Egy­éves kora után a kisgyerek nappal már csak négy órát alszik, ám éjszaka még min­dig szüksége van legalább tizenegy órai alvásra. Csak kétéves kora körül csökken tíz órára az éjszakai alvás­igénye, s még a hároméves kisgyereknek is legalább két­órás alvásra van szüksége napközben. Nem sokat vál­tozik az alvásszükséglet az óvodáskor folyamán, hiszen a délutáni rendszeres alvást még ebben a korban, sőt né- hányan még az általános is­kola I., II. osztályában is igénylik, illetve igényelnék. Az iskoláskor kezdetére az alvásszükséglet kilenc órára csökken. Ennyi szükséges ah­hoz, hogy a gyermek kipi­henten ébredjen. Ám ha te­kintetbe vesszük, hogy sok családban még este tíz után is ébren vannak a gyerekek, esetleg féléber állapotban kókadoznak a felnőttek kel­tette zajban, s hogy nem rit­kán hajnali hatkor, de oly-, kor még korábban kell éb­redniük, könnyen belátjuk, hogy ez a hét-nyolc óra bi­zony kevés a pihenésre, s azon sem csodálkozhatunk, ha fokozódnak a gyermek magatartási panaszai. Szá­mosán közülük állandó fej­fájásról, fáradtságról, levert­ségről panaszkodnak. Az alvás körülményei --------------------------sem elhanya­golhatóak. Mindenekelőtt a külön fekvőhely fontosságá­ra hívnánk fel a figyelmet. Sok szülő csak azért, hogy a gyereket lecsitítsa, vagy akár valamiféle rosszul értelme­zett szeretettől vezérelve, es­ténként saját ágyában altat­ja el a gyereket, vagy éppen­séggel ő maga bújik mellé, ahol aztán ottfeledkezik egész éjszakára. Sok' helyütt szokás a testvéreket közös ágyban altatni. Ez utóbbi esetben egyik gyerek sem piheni ki magát igazán. A gyermek a közös alvások so­rán rátanul arra, hogy ké­nyelmetlen testhelyzetben aludjék, hiszen alkalmazkod­nia kell hálótársához, s a fülledt melegben átizzad. A kényelmetlen pozitúra, a pá­rás meleg, az alvótársak za­varó mozgásai szorongásos álmok előidézői lehetnek. Ilyenkor a gyermek felriad, felsír éjszaka, s nehezen csil­lapítható le. A közös alvás másik veszélye a rászokás. Az ilyen gyermek nehezen szokj a meg a külön ágyat-ak­kor, amikor a szülők számá­ra már terhessé válik nagy­ra nőtt fiúkkal vagy lányuk­kal egy ágyban aludni. R ossz szokás, hogy számos családban nem szellőztetik ki a lakást . lefekvés előtt, pedig az igazán pihentető alvás egyik elengedhetetlen feltétele a friss levegő. Még az sem volna szentségtörés, ha egy bukóablakot egész éj­szakára nyitva hagynánk, hadd áradjon a levegő egész éjszaka a hálószobába. Egészségtelen dolog olyan he­lyiségben aludni, ahol meg- áporodik a cigarettafüst, az ételszag, vagy a hőmérő hi­ganyszála a kedvező érték fölé szökik. A meleg, rossz levegőjű szobában a gyerme­kek nyugtalanul alszanak, és „agyoncsapottan” ébrednek. Inkább adjunk rájuk meleg hálóruhát, terítsünk föléjük melegebb takarót, de hűvös, levegős szobában tegyük le aludni őket. A gyermeket az alvásra elő kell készíteni. Ha a lefek­vést megelőzően elmélyülten játszik, vagy kihevülve sza­ladgál, ne szakítsuk hirtelen félbe a tevékenységét és ne dugjuk azonnal ágyba, mert a levezetetlen feszültségeket éppen úgy magával viszi az ágyba, az álmaiba, akár a felnőttek. Hagyjuk, hadd nyugodjék meg lefekvés előtt. Ha fürdetjük, azután is engedjük kicsit megnyugod­ni, lehűlni. A meleg fürdő ugyanis megemeli a vérnyo­mását, élénkíti a vérkeringé­sét, egyszóval felfrissíti. Ilyen állapotban pedig csak viaskodik az ágyban, leg­jobb szándéka ellenére sem tud elaludni, s ha végül még­is álom jön a szemére, fel­felriad, nyugtalanul hányko­lódik. A teli has rossz álmokat szül — tartja a mondás. Ám az éhes gyermek éppen olyan rosszul alszik, mint az, akit 'lefekvés előtt még egy­szer alaposan meg tömnek a szülei, vagy esetleg túlságo­san későin vacsoráz tatnak. Ha a vacsora és a lefekvés között legalább három órá­nyi idő telt el, feltétlenül kí­náljuk meg a gyereket né­hány könnyű falattal, gyü­mölccsel, egy pohár tejjel, vagy édes, citromos teával. Ez nem terheli meg a gyom­rát. de elősegíti a nyugalmas alvást. Ám legyen a vacso­ra ideje akár későn, akár ko­rán, tartózkodjunk attól, hogy nehéz, zsíros, fűszeres ételeket tálaljunk a gyerek­nek. A legtöbb családban ugyanis, 'lévén a szülők dol­gozó emberek, akik munka­helyükön étkeznek, a jobb falatok kedvéért szívesen főznek este otthon. Ám ezek az ínyencségek többnyire nem könnyű vacsorát jelen­tenek, inkáb bablevest, gu­lyást, lecsót, töltött káposz­tát. Ezek kétségtelenül lakta- tóak, sőt ízletes ételek, de semmi esetre sem szolgálják az éjszakai nyugalmat. Ügyeljünk arra, hogy a gyerek lefekvés előtt vécére menjen. Jóllehet az éjszaka ágybavizelő gyerekek első­sorban nem azért pisilnek be, mert elmulasztották az esti ürítést, de sok esetben ez is közrejátszik a kellemetlen esemény kiváltásában. Arról nem is beszélve, hogy a hó­lyag telítettsége kellemetlen érzéseket kelt az alvó gye­rekben, s ez szintén oka le­het éjszakai felriadásainak. Az éjszaka felsíró, rossz ál­mokkal viaskodó gyermek olykor fáradtabb az ébredés­kor, mint amikor lefeküdt. Éppen elég problémát okoz a természetes alvásidő csökke­nése, ám ha ehhez még a fent említett kellemetlensé­gek is hozzájárulnak, nem csodálkozhatunk azon, ha a gyermek halmozódó kifára­dásával egyidejűleg egyre •„rosszabb” lesz, egyre kevés­bé képes alkalmazkodni a közösséghez. már családok ______ életvitele nem fel­tétlenül engedi meg a gyer­mek éjszakai alvásigényének maradéktalan kielégítését, l egalább igyekezzünk olyan körülményeket teremteni a számára, amelyek között ki tudja pihenni magát, s ma­radéktalanul fel tudja hasz­nálni a rendelkezésre álló alvásidőt. FLAMM ZSUZSA Csirke tejfölben párolva Hozzávalók: 2'db. csirke, 3 pohár tejföl, 1 db citrom, 5 dkg vaj, só. A csirkéket megtisztítjuk, majd feldaraboljuk. Jói be­sózzuk. Negyedórát állni hagyjuk a sóban. Egy lábas­ba egypohárnyi tejfölt te­szünk, majd néhány csirke­darab következik. Két—há­rom, héjától megtisztított cit­romkarikát teszünk rá. Vé­gül tejföllel meglocsoljuk, újabb citromkarikákat és vajdarabokat rakunk a tete­jére. Lefedve, lassú tűzön pároljuk, amíg megpuhul. Párolás közben kavargatni nem szabad, csak a lábast enyhén rázogatni. Tálaláskor a csirkedarabo­kat a tálon elrendezzzük, ie- vévél meglocsoljuk, és cit­romkarikákkal díszítjük. Kö­retként rizi-biziít, petrezsely­mes rizst, vagy galuskáit adunk. Párolt felsál ínyenc módra Hozzávalók: 60 dkg mar- hafelsál, 15 dkg füstölt sza­lonna, 1 fej vöröshagyma, 1 db sárgarépa, 1 db gyökér, 1 evőkanálnyi liszt, 3—4 db főtt burgonyái, 2 dkg vaj, pet- rezsedyemzüld, két ltojás, 1 citrom, só, bors. A marhahúst forró, sós víz­be tesszük és lassan félpuhá­ra pároljuk. Az apró kockára vágott szalonnát lábasban ki­olvasztjuk, Mikor ja hús már félig megpuhult, kiveszük a léből, jól lecsepegtetjük és a füstölt szalonna zsírján min­den oldalán átsütjük. Kivesz- szük, félretesszük. A .lábasba belekarikázzuk a répát és a gyökeret, Joli lepirítjuk, majd liszttel: meghintjük és tovább pirítjuk. Mikor erős barná­ra pirult, felengedjük a páro­ló lével és jól összeforraljuk. Ebben a mártásban pároljuk Őszi kirándulópulóver Hozzávalók: 30 dkg vilá­goszöld, 10 dkg sötétzöld, 5 dkg lila, 5 dkg piros FIREN­ZE félgyapjúfonal, 3-as, 3,5- es kötőtű. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. Szem­próba: 16 szem x 22 sor = 10 cm. Lustakötés: mindkét olda­lon sima szemeket kötünk. Csíkozás: 20 sor világos­zöld,, 4 sor sötétzöld. Munkamenet: Eleje: sötétzöld színű fo­nallal, 3-as kötőtűvel. 76 szemre kezdjük, patentmin­tával 7 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban, arányos elosztással 6 szemet szaporítunk (82). A munkát 3,5-es kötőtűvel, alapmintá­val, csíkosán folytatjuk. A kezdéstől számított 31 cm elérése után, a karkerekítés részére, mindkét oldalszélen lefogyasztunk 5 szemet. 52 cm elérése után, a munkát patentmintával folytatjuk, 3 cm = 8 sort kötünk, majd a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Háta: az elejerésszel azo­nos szem- és sorszámmal, mintával kötjük. Ujja: sötétzöld színű fo­nallal, 3-as kötőtűvel, 40 szemre kezdjük, patentmin­tával 7 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban arányos elosztással 8 szemet szaporítunk (48). A munkát 3,5-es kötőtűvel, alapmintá­val, csíkosán folytatjuk, majd mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporí­tunk llxl szemet (70). A kez­déstől számított 50 cm eléré­se után, a szemeket egyen­ként, lazán lefogyasztjuk. összeállítás:' a részeket szem- és sortalálkozás sze­rint szemet szembe öltések­kel alapszínű, és alapvastag­ságú fonallal összevarrjuk. Az eleje-háta oldalfelület­re, a szabásminta méretezé­se szerint, piros (1), lila (2) színű fonallal, lustakötéssel kötött, díszítő háromszöge­ket varrunk: a munkát az alsó sarkon 3 szemre kezd­jük, lustakötéssel, szélszem nélkül dolgozunk, minden sorkezdésnél, az első szemet 2-szer simán lekötjük (egy­szer az első szálat, majd a hátsó szálat), a 10. sorban a kötőtűn 12 szem van, a szemeket egyenként lefo­gyasztjuk, majd az oldalfe­lületre varrjuk a háromszög fonalával. P. V. _Aj2-4_ 22 _^-12 . A B élyeggyűjtőknek Hírünk a világban A nemzetközi 'katalógusok közül elsőként a Yvert ér­kezett be, amelynek érté­kélése a franciaországi gyűj­tők véleményét tükrözi. Az utolsó évek sok változást hoztak bélyegben és más be­fektetési értékekben, örven­detes, hogy ennek ellenére az új katalógus a magyar kiadványokat kedvezően árazza. Az első pillantásra is feltűnik, hogy az 1940 előt­ti bélyegek keresettsége nő, ebből az időszakból számos sorozatot 10 százalékkal ma­gasabban áraztak, mint elő­zőleg. Reálisabb, az egyes ki­adások egymáshoz viszonyí­tott ritkaságát jobban szem­léltető árkialakítás jellemzi a katalógust. A kis példány- számban kiadott 1945—60 közötti bélyegek értékelése mértéktartó, néhol kissé visz- szafogott. Az utolsó évek új­donságainak valós értéke most álakul ki, itt ugrásszerű változások is tapasztalhatók: pl: 1980. Bélyegmúzeum vá­gott 250 az előző évi 100 frank helyett. Az Yvert külön részében taglalja a repülőbélyegeket, ezek közül az elsőtől kezdve számosat 5—10 százalékkal többre értékelnek. Nem cse­kély számban akad kiugró emelkedés is: az 1927. Repü­lő vágott 1200 (előzőleg 800), 1950. UPU blokkpár 5000 (400Ó) frank. A blokkok szép és nehéz területe külön feje­zetben kerül ismertetésre. Külföldön is az ritka, ami itt­hon hiányzik. Az 1949. Lánc­híd blokk 1300 helyett 1600 frankon áll, a Lila blokkpár értéke 5000-ről 6000 frankra nőtt. Emelkedett az Európai Biztonsági Konferenciáról beszámoló blokkok jegyzéke is, különösen vágottan. Be­fejezésül megemlítjük, hogy a legritkább magyar bélyeg, a Határőrvidék részére 1868- ban kiadott Hírlapilleték 1 krajcáros 140 ezer frankon (a tavalyinál 5000-el magasab­ban) áll. készre a húst. Közben a főtt burgonyát áttörjük, hozzáke­verjük a vajat, a tojást, az apróra vágót petrezselyem­zöldet és jól összedolgozzuk. Ha a hús megpuhuLt, a mártásból kiemeljük, lecsur­gatjuk és tepsibe Itéve bebo­rítjuk a masszával, Kemen­cében vagy sütőben a bur­gonyát pirosra sütjük. A már­tást leszűrjük, citromlével!, fűszerekkel ízesítjük. Tálalásnál a felszeletelt húsokat Itálra rakjuk, a már­tással körülöntjük, és külön burgonyapürét, rizst vagy kroketítet adhattunk hozzá. Köretként adhatjuk a főtt zöldségeket is. AJÁNLATUNK AZ ŐSZI NAGY­TAKARÍTÁSHOZ: — KÁRPIT- ÉS SZŐNYEG­TISZTÍTÓ GÉP, — PARKETT- CSISZOLÓ GÉP. OTTHONI MUNKÁKHOZ: — BARKÁCSGÉPEK. RENDEZVÉNYRE, LAKODALOMRA: — EDÉNYEK, — EVŐESZKÖZÖK KÖLCSÖNÖZHETŐK. Cím: 50. sz. Kölcsönzőbolt, Szekszárd, Széchenyi u. 61. (593)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents