Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

1984. október 19.

^fÉPÜJSÁG 3

(Folytatás a 2. oldalról)

tozatlanok — mondotta. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a Varsói Szerződést, a szervezet munkájában, a szervezet egységének erősítésében való részvételünket. A kedvezőtlen nemzetközi, gazdasági feltételek, valamint a szocialista építés belső szükségletei elengedhetetlenné teszik a szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését, a gazdasági integráció tökéletesítését, a KGST keretei között.

— Kormányunk változatlanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk, baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmélyítésének, a magyar—szovjet barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. Barátságunk továbbfejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség tavaly júliusi moszkvai látogatása, amelynek során nagy munkát végeztek további együttműködésünk tartalmának meghatározásában és az időszerű feladatok kijelölésében. E munkát folytatták Kádár elvtárs és Cser- nyenko elvtárs ez év júniusi megbeszélésein.

Nagy fontosságot tulajdonítunk a szomszédos szocialista országokkal fenntartott sokoldalú kapcsolataink ápo-, lásának és erősítésének. Meggyőződésünk szerint a kölcsönös megértés és a barátság erősítésének, a termékeny együttműködés elmélyítésének olyan további forrásai a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszédos országokban élő magyar nemzetiség, amelyek sajátos összekötő kapocs szerepét hivatottak betölteni e létfontosságú kapcsolatok szorosabbra fűzésében.

Várkonyi Péter beszédében kiemelte, hogy nemzetközi tevékenységünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európát közvetlenül érintő ügyekre. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket teszünk a helsinki és a madridi okmányokban foglaltak megvalósításáért. Erőfeszítéseink elismeréseként értékeljük, hogy 1985-bert hazánkban kerül sor az Európai Kulturális Fórum megrendezésére. Azt kívánjuk, és az értekezlet házigazdájaként mindent megteszünk annak érdekében, hogy a találkozó előmozdítsa az európai népek és államok közötti megértést és kulturális együttműködést, hozzájáruljon az európai politikai légkör megjavításához.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amely fontos szerepet tölthet be a a v'tás kérdések rendezésében, a globális problémák megoldásában, a sokoldalú nemzetközi együttműködés erősítésében.

Joggal állapíthatjuk meg — mondotta a külügyminiszter —, hogy a Magyar Népiköztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. A hazai háttér, belső helyzetünk stabilitása teszi lehetővé, hogy hazánk nemzetközi jó híre az elmúlt évben is tovább erősödött, külkapcsola- taink elért szintje a nehezebb körülmények közepette sem szenvedett komolyabb károsodást, sőt bizonyos területeken továbbfejlődött.

A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen előfeltétel : a béke megvédhető, és a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen — mondotta befejezésül Várkonyi Péter.

DARVASI ISTVÁN (Bp„

19. vk.), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a napirendi pont bizottsági előadójaként beszámolt arról, hogy a testület megvitatta a külügyminiszteri expozé téziseit. Hangsúlyozta: a bizottság nemzetközi tevékenységében ugyanazt az álláspontot képviseli, ugyanazokért a célokért dolgozik, amelyek szolgálatában a végrehajtó hatalom, a kormány, a Külügyminisztérium tevékenykedik. Ez az összhang növeli a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának kiszámíthatóságát és megbízhatóságát, azt a hitelt, amelynek ez a külpolitika világszerte örvend.

A külügyi bizottság folyamatosan tájékozódott a nemzetközi helyzetről és a magyar külpolitika tevékenységéről. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja is azon munkálkodik, hogy előmozdítsa a különböző országok parlamentjeinek és törvényhozóinak- közeledését, a jó kapcsolatok kialakulását.

Darvasi István rámutatott: a nemzetközi életben bekövetkezett kedvezőtlen változások nem visszafordíthatat- lanok. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a folyamatok megállításához, illetve megszüntetéséhez nem elegendő a szocialista országok jóakarata, a tárgyalóasztalokon fekvő számos javaslata és kitartó munkája, benne a Magyar Népköztársaság — erejéhez mérten — igen nagy erőfeszítése. Ehhez a másik fél politikai elhatározásai is szükségesek.

KÁLDY ZOLTÁN (Bp., 53. vk.), az evangélikus egyház országos püspök-elnöke az élet fenyegetettsége miatt érzett aggodalmának adott hangot. A biztonság csak a nemzetek közös vállalkozása lehet. Naivitás a korlátozott nukleáris háború koncepciója — mondotta — kiemelve a Varsói Szerződés tagállamainak azt a javaslatát, hogy kössenek szerződést a katonai erőszakról való lemondásról.

GOSZTONYI JÁNOS (Vas m., 8. vk.), a Magyarok Világszövetségének főtitkára felszólalásában emigrációs politikánkra is kitért. Hangsúlyozta: emigrációs politikánk elvi politika, amely teljes összhangban van politikánk egészével. A külországokban élő magyarsággal ápolt kapcsolatoknak, kormányzatunk segítő szándékának egyik legújabb példájaként említette azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy olyan nyugdíjas nagyszülők, akik unokáikkal foglalkozni utaznak nyugatra, három évig megszakítás nélkül kapják idehaza nyugdíjukat.

VÁRKONYI PÉTER külügyminiszter válaszában a többi között elmondotta: az országgyűlés külügyi bizottsága rendkívül aktívan, jelentős előzetes vitával járult hozzá a beszámoló összeállításához. Megerősítette, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarok Világszövetsége tevékenységének, és örömmel tapasztalja, hogy az mind ki- terjedtebb. Kitért arra, hogy a magyarországi egyházak tevékenysége nemzetközi téren is segíti béketörekvéseinket.

Határozathozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról.

Papp Lajos beszéde

Papp Lajos államtitkár beszél. (Telefotó)

Az államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az országgyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanács- törvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kijavítására, felszámolására. Ennek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve —, szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása. Az egészségügyi intézmények integrációja jelentősen csökkentette az ellátás korábbi párhuzamosságait.

— Néhány akkor elhangzott javaslat megvalósítása azonban csak fokozatosan oldható meg — mondotta az államtitkár. így többek között, a helyi tanácsok önkormányzati jellegének erősítése, gazdálkodási önállóságának fokozása, kisközségekben az ellátás javítása, a községi apparátus felkészültségének növelése. Továbbra is fontos feladat a tanácsi szakigazgatási szervezet korszerűsítése és az ügyintézés egyszerűsítése.

A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly mó- -don kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük és államigazgatási funkciójuk. A tanácsüléseken részt vevő képviselők tanúsíthatják, hogy a testületi munka tartalmában is, módszereiben is fejlődött. A testületi döntések megalapozot- tabbak, következetesebb a végrehajtás számonkérése, érezhetően nyíltabb lett a tanácsok tevékenysége. A tanácsülések ugyanakkor még nem mindenütt eléggé aktív és hatékony fórumai a helyi politizálásnak, az eltérő érdekek összehangolásának. A testületek tevékenységének továbbfejlesztéséhez — amint ezt a Központi Bizottság állásfoglalása is tartalmazza — mindenekelőtt arra van szükség, hogy növekedjék szerepük a különböző helyi, területi érdekek feltárásában, összehangolásában és érvényesítésében.

Biztosítani kell a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában, lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, anyagi eszközeik fel- használásában, a lakosság mozgósításában. További követelmény, hogy a tanácsi testületek következetesebben, érdemi módon kérjék számon határozataik, rendeleteik végrehajtását, fordítsanak nagyobb gondot a szakigazgatási szerv rendszeres és alapos ellenőrzésére, beszámoltatására. Fontos, hogy a tisztségviselők a döntések előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében növeljék a tanácsi bizottságok szerepét, rendszeresebben kérjék ki a tanácstagok a lakosság véleményét, gondoskodjanak arról, hogy az apparátus munkájában következetesen érvényesüljön a testületi irányítás.

— A testületi képviseleti munkában meghatározó szerepük van a tanácstagoknak. Nagy többségük közéleti felelősséggel tesz eleget megtisztelő megbízatásának — mondotta Papp Lajos. Közéleti tevékenységükhöz a jövőben még több támogatást kell nyújtani. Rendszeresebben kell tájékoztatni őket a település életét érintő kérdésekről, tervekről, elképzelésekről. Kapjanak több megbízást a tanács képviseletére, a tisztségviselők és az apparátus dolgozói jobban támaszkodjanak véleményükre. A tanácstörvény és más magas szintű jogszabályok számottevően növelték a tanácsok terület- és település- fejlesztési, lakosságellátási feladatait. Alapvetően fontos ezért népképviseleti-önkormányzati tevékenységük gazdasági megalapozása.

— A kedvezőbb körülmények és a tanácsok tervszerűbb gazdálkodásának eredményeként a beszámolási időszakban számottevően fejlődött a lakossági infrastruktúra. Az előirányzottat túlteljesítve, csaknem 870 ezer lakás létesült, ami érzékelhetően enyhítette a lakásgondokat. A tanulólétszám növekedésének mértékét meghaladva — több mint 10 ezerrel — gyarapodott az általános iskolai osztálytermek száma. Fokozatosan kialakultak a csaknem teljes körű óvodai és az igényeket megközelítő bölcsődei ellátás feltételei. Enyhültek az egészségügyi és a szociális ellátás legégetőbb gondjai, gyors ütemben bővültek a lakossági és a kommunális szolgáltatások, tovább fejlődött a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. Az utóbbi években — a népgazdaság általános helyzetéhez hasonlóan — nehezebbé váltak a tanácsi gazdálkodás, így a településfejlesztés és intézményfenntartás körülményei.

Jogos igény és követelmény, hogy az állampolgárok ügyeivel foglalkozó, a lakosság szolgálatában álló államigazgatási dolgozók következetesen tartsák meg a jogszabályokat, mindig kultúráltan, segítőkészen, udvariasan járjanak el. A bürokratizmus felszámolásában a központi szerveknek is vannak feladatai. Elsősorban az eljárások további egyszerűsítésére, a hatóságokat és az állampolgárokat egyaránt terhelő, felesleges előírások, kötöttségek megszüntetésére gondolok — mondotta Papp Lajos.

Az államtitkár szólt a megyei, a fővárosi, illetve a kerületi tanácsok munkájáról is, majd megemlítette: a jelentős hatáskör- és feladat- növekedés ellenére 1975. és 1984. között mintegy háromezerrel csökkent a tanácsapparátus létszáma.

— Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakosság ügyeinek intézésében átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása és a községek városkörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszámából és béralapjából — feladataik növekedésével arányosan — a helyi tanácsokat erősítették meg. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége a járások nélkül is jól megáll a lábán, sok községben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak — mondotta befejezésül Papp Lajos.

GAJDÖCSI ISTVÁN (Bács- Kiskun m., 13. vk.), a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke, a napirendi pont bizottsági előadója elmondotta: a képviselők egyöntetűen szükségesnek ítélték a tanácsok — főleg a helyi tanácsok — önállóságának további növelését. Elsősorban a gazdasági önállóság szélesítését sürgették, szorgalmazva, hogy a tanácsok rendelkezzenek megbízható pénzügyi forrásokkal, kapják meg azok közérdekű felhasználásának szabadságát, a központi szervek ne tereljék kényszerpályára a heyieket megillető pénzeket. így a tanácsok gazdálkodásuk eredményeitől függően érhetnek el sikereket, vagy vallanak kudarcot. A bizottsági eszmecsere során szó esett még a tanácstestület és -apparátus kapcsolatáról, a területfejlesztés tanácsi tennivalóiról, az állampolgárok ügyeinek intézéséről. Ez utóbbival kapcsolatban felhívta a figyelmet a bürokrácia újratermelődésére, a lélektelen ügyintézésre, amelyet a tanácsi szolgálat megcsúfolásának neveztek a képviselők.

Szükség van a tisztviselői munkában és viselkedésben az egyszerűségre, a gyorsaságra, a humanitásra és az emberek gátlásait feloldó tárgyalókészségre — hangsúlyozta a bizottság elnöke.

S. HEGEDŰS LÁSZLÓ (Pest m., 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos tanácsának titkára felszólalásában felhívta a figyelmet: a helyi önállóság növelésének fontos feltétele, hogy pontosabban meghatározzák a kormányzat, a megyei tanács és a helyi tanács feladatkörét, döntési jogosultságát és felelősségét. Javasolta annak megfontolását is, hogy az alapvető és hosszú időre szóló, vagy a társadalmat közvetlenül érintő kérdésekben az érintettek körében tartott szavazás döntsön. Ilyen lehet például a községegyesítés, -szétválás, intézmény megszüntetése, beolvasztása. vagy alapítása, fontos adózási vagy fejlesztési kérdés.

HORVÁTH LAJOS (Baranya m., 3. vk.), a Baranya megyei tanács elnöke egyebek között arról szólt, hogy leginkább a községek, de a kisebb városok, s a ■megye- székhelyek tanácsainál is egyre kevesebb a szakember. A hiány okát abban látta, hogy a képzett dolgozók bizonytalannak érzik jövőjüket a tanácsnál, elsősorban a gyakori belső átszervezés miatt. E szakemberek hiányát főleg a községek érzik; sokrétű munkálkodás vár minden illetékesre, hogy az egyre akutabb gondon segíteni lehessen. Megemlítette:

amíg az országos érdekek közvetítése — éppen a megyei tanácsok végrehajtó testületéinek segítségével — a kívántak szerint alakult, addig a helyi és területi tanácsi érdekek képviselete még nem megfelelő.

GULYÁS EMILNÉ: (Sza- bolos-Szatmár m., 14. vk.),

a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára választóinak véleményét tolmácsolva támogatta a kormánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok a gazdálkodásban is kapjanak nagyobb önállóságot — hangoztatta: ha mindenhol megteremtik a beleszólási jogot a közügyek intézésébe, akkor az emberek támogatják a kitűzött célok megvalósítását, és ha szükséges, áldozatokat is vállalnák.

BIRÖ JÓZSEF (Győr-Sop- ron m., 6. vk.), nyugalmazott külkereskedelmi miniszter felszólalásában azt állapította meg, hogy a járások megszűntetésével a lakosság ügyeinek intézésében fennakadás nem volt, ez is bizonyítéka az új tanácstörvény helyességének, a községi tanácsok érettségének. Pillanatnyilag a legsürgősebbnek látszik — mondotta —, hogy a községek még ebben az évben megismerjék a terület- fejlesztésükhöz saját bevételeiken felül rendelkezésre bocsátott pénzügyi források nagyságát. Csak így tudnak megbízhatóan tervezni.

CSAPÓ JÁNOSNÉ (Tolna m., 7. vk.), a Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese a kormány figyelmébe ajánlotta, hogy változtatni kellene a tanácsi fejlesztési alapok elosztásának jelenlegi arányain

— a kisközségek javára. A képviselő idézte a tanácsi munkáról készült írásos jelentésből, hogy a kisközségek részesedése a megyei tanácsok fejlesztési alapjából a VI. ötéves tervidőszakban a korábbi 10-ről 20—21 százalékra nőtt; s hozzátette, aligha lehet számolni a következő esztendőkben ilyen megduplázódással. Az elosztható pénzből azonban jobban kell részesülniük a kisközségeknek, mert különben elmaradunk településfejlesztési politikánk céljainak megvalósításától.

BÓKA MIHÁLY (Békés m., 5. vk.), a méhkeréki

Községi Tanács elnöke a tanácsülések nyilvánosságának szükségességére hívta fel a figyelmet. A lakosság tájékoztatásának ezt a közvetlen módját az eddigieknél jobban kellene kihasználni, különösen a kiemelt közérdekű ügyek tárgyalásakor. A köz- igazgatás korszerűsítéséről kifejtette: a járások, a járási hivatalok megszüntetése

— köszönhetően a megfelelő előkészítésnek — jól sikerült. A helyi önállóság fokozása, a lakossági ügyek mind na-- gyobb részének helyi intézése az állampolgárok egyetértésével találkozott.

TÓTH LÁSZLÓ (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Tsz termelési elnökhelyettese a településfejlesztést és -fenntartást segítő társadalmi munkáról szólva megállapította: a társadalmi erőforrások éppen ott kapcsolódtak be a fejlesztésbe és fenntartásba, ahol és amire nem jutott, nem juthatott elegendő állami pénz. Ezt a folyamatot — a gazdálkodást és a lakosság önszervező készségét — a helyi tanácsoknak kell felkarolniuk és szakszerűen, felelősséggel koordinálniuk.

Több felszólalás nem volt, a képviselők észrevételeire Papp Lajos válaszolt, majd határozathozatal következett: az országgyűlés a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1974. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta.

TURCSEK FERENC (Pest m., 8. vk.), az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa Ur- bán Lajos közlekedési miniszterhez intézett interpellációjában az albertirsai vasútállomásnak és környékének leromlott állapotára hívta fel a figyelmet. Arra kért választ, mikor kezdik meg, 'illetve mikor fejezik be az albertirsai állomásépület és a vasúti pálya felújítását. Az interpellációra a közlekedési miniszter kedvező választ adott. Mint mondotta: a Budapest—

Szolnok vonalon a rekonstrukció a terveknek megfelelően halad, s az építők most érkeztek el Albertirsához.

Az országgyűlés és a képviselő a közlekedési miniszter válaszát tudomásul vette.

MÉREI EMIL (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója Komló város vízellátási gondjainak megoldása tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez interpellált. Kovács Antal államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés — egy ellen- szavazat ellenében — elfogadta.

Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt —, véget ért.

Az országgyűlés őszi ütésszaka