Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
( TOLNA _ A NÉPÚJSÁG 1984. október 19. Tolnai utakon Megyénk közúti baleseti helyzete Veszélyes kereszteződés A baleset utáni helyszín 1984 első kilenc hónapjában a megye közlekedési fegyelme, ennek következtében baleseti helyzete is tovább romlott. A tavalyi 355 sérüléssel járó balesettel szemben az idén 408 fordult elő. A csaknem 15 százalékos emelkedés lényegesen meghaladja az országos átlagot. A balesetek közül 28 követelt ■ emberéletet, 196 súlyos, 184 pedig könnyű sérüléssel végződött. Ezek során 30 ember meghalt, 230 súlyosan, míg 301 könnyebben sérült meg. A meghalt vagy megsérült személyek sziáma a múlt évi 478-ről 561-re emelkedett. Azt. hogy a közúti baleseteknek csaknem mindegyike amorális, hibás emberi magatartás következménye volt, cáfolhatatlanul bizonyítják azok az adatok, amelyek szerint pályahibából nem volt baleset, időben nem észlelhető műszaki hiba és állatok kivédhetetlen elütése is csupán nyolc esetben vezetett szerencsétlenséghez. A beleseteknek tehát több, mint 98 százaléka közlekedési szabályok megszegése miatt történt. Megmagyarázhatatlan, s egyben szomorú tény, hogy a járművezetők jelentős hányada még minidig nem hajlandó tudomásul venni az alkohol fogyasztásának abszolút tilalmát. A számtalan tragikus esetből sem tanulták meg, hogy az utak forgalmának sűrűsége legfeljebb csak ideig-óráig tűri volán mögött az ittas vezetőiket, s előbb-utóbb bosszút áll, sajnos, nemcsak az elkövetőkön, de rajtuk keresztül törvényt tisztelő, vétlen embereken is. Az első háromnegyed évben 84-szer okoztak balesetet részeg járművezetők. ami annyit jelent, hogy csaknem minden negyedikötödik okozó alkohol hatása alatt tette szerencsétlenné önmagával együtt rendszerint néhány embertársát is. A féktelen száguldozás, az, hogy a gyorshajtásból eredő balesetek száma a múlt évi 97-ről 112-re emelkedett, a figyelmetlenség pedig a tavalyi 35 esettel szemben az Idén 57 ízben vezetett balesethez, sokszor szintén arra a körülményre vezethető vissza, hogy ezeket a járműveket valójában már a vezetés előtt vagy közben elfogyasztott alkohol kormányozta a járművezető helyett. De tovább emelkedett az elsőbség meg nem adásából, a szabálytalan előzésekből, főleg pedig a szabálytalan kanyarodásokból eredő balesetek mennyisége is. Különösen a kanyarodási szabályok sorozatos megszegéséből lehet arra következtetni, hogy a KRESZ módosított rendelkezéseit kevesen ismerik. Hosszú évek során szerzett (vagy csak vélt) rutinjukban bízva, elavult szabályokra emlékezve vezetnek sokan, akik esetenként nem is tudják, hogy cselekedetük szabálytalan, arról már csak balesetük vizsgálata során szereznek tudomást. A baleseteket okozók kategóriánkénti megoszlása tekintetében az elmúlt évekhez viszonyítva sok újat nem mondhatunk, legfeljebb annyit, hogy a korábban közúti szerencsétlenségért viszonylag elenyésző számban hibáztatható járművezetők is több bajt okoztak az idei háromnegyed év során a megszokottnál. A baleseteknek több, mint 40 százalékát most is, mint már hosszú évek óta a személygépkocsik vezetői idézték elő, de az összbalesethez mért arányuk lényegesen nem változott. Ez persze nem lehet megnyugtató, mert a kulturált közlekedés terén éppen nekik, akik legtöbben járják az utakat, kellene példát mutatniok. Annál figyelemre méltóbb a hivatásos vezetői engedéllyel bíró tehergépkocsivezetők mind gyakrabban észlelhető és balesetekbe torkolló, fegyelmezetlen magatartása. Amíg a múlt év azonos időszakában teherautóval 28-szor karamboloztak megyénkben, az idén 40-szer. Az emelkedés csaknem 43 százalékos, ami megegyezik a segédmotorosok okozta balesetek számával, noha a két járműkategória vezetőinek tudását, gyakorlottságát ösz- sze sem szabadna hasonlítani. arról már nem is beszélve. hogy az ország, így megyénk tehergépkocsi-állományának mennyisége is messze elmarad a segédmotoros kerékpárokétól. Szigorúbb hatósági és társadalmi ellenőrzésekkel, továbbképzéseken mielőbb meg kell értetni a teherautók sofőrjeivel, hogy járművük vagy a rakomány terjedelme semmiféle előjogot nem ad számukra. a forgalmi szabályok ugyanolyan mértékben vonatkoznak rájuk, mint bárki másra. A különbség csupán annyi, hogy ők szakemberként forgatják a kormánykereket, s ezért tőlük több várható el minden körülmények között, mint pl. a gyalogosoktól vagy a biciklistáktól. Az egy nyomon haladó járművek vezetői kilenc hónap alatt összesen 124 közlekedési baleset Okozói voltak, legtöbbször (43-szor) a kerékpárosok szabálytalankodtak. Velük kapcsolatban szóvá kell tennünk, főleg most, amikor naponta korábban sötétedik, későbben virrad, hogy szaporodnak útjainkon a kivilágítatlan kerékpárok és hétről hétre több a vezetőik sérelmére bekövetkezett balesetekről szóló jelentés is. Néhány ilyen esetről már hírt adtunk lapunkban, mintegy figyelmeztetve a köny- nyelmű kerékpárosokat, hogy cselekedetük >— nyugodtan kijelenthetjük — egyenlő az önpusztítás szándékával. Sajnálatos az a körülmény is, hogy a fogatolt járművek hajtói a múlt évi kettővel szemben az idén tízszer okoztak balesetet, a mezőgazda- sági vontatók, traktorok vezetői pedig a tavalyi négygyei szemben tizenegyszer. Ezen járművek hajtása, vezetése vizsgához, engedélyhez kötött, elvárható tehát valamennyiüktől a szabályokhoz való maradéktalan alkalmazkodás. Külön kell szólnunk a gyalogosokról, akik főleg lakott területeken belül, de azokon kívül is egyre többet szabálytalankodnak, s válnak közlekedési balesetek okozóivá, sérültjeivé, áldozataivá. Amíg a múlt év első kilenc hónapjában 31 baleset fordult elő gyalogosok miatt, az idén 43. Az emelkedés majdnem 39 százalékos. Legtöbbjük nem ismeri pl. azt a rendelkezést, ami szerint járda hiányában az útpadkán, ha pedig az gyaloglásra nem alkalmas, az úttest menetirány szerinti bal szélén, egy sorban kell halad niok. E miatt fordult elő a közelmúltban is számos olyan baleset, hogy sötétedés után, úttest jobb szélén gyaloglókat mögöttük érkező jármű ütött él. Ai a balesetek területi megoszlását illeti, röviden csák annyit, hogy számuk — a megyeszékhelyhez tartozó terület kivételével — mindenütt emelkedett, legnagyobb mértékben Pakson és környékén. Itt volt a legtöbb halálos kimenetelű baleset is. és itt okoztak legtöbb szerencsétlenséget az ittas járművezetők. Szekszárd központjában az Arany János utca, Beloiannisz utca és a Mártírok tere kereszteződés a legveszélyesebb közlekedési csomópont. Ritka az olyan hét, hogy itt ne történne szerencsétlenség. Ennek oka leginkább a figyelmetlenség. Ugyanis valamikor itt gyalogátkelő hely volt, ám ezt megszüntették. Ugyanakkor a forgalom óriási, hiszen csúcsidőben gépkocsik százai haladnak el. nem is beszélve a motorkerékpárosokról. A múlt héten két motorkerékpár ütközött itt össze. A figyelmetlenség, a gondatlan vezetés következménye volt a karambol. Vigyázzunk ebben a térségben, különösen a reggeli és a délutáni órákban, amikor itt nemcsak a járművek, hanem a gyalogosok is sok veszélyhelyzetet teremtenek. A betakarítási szezon idején gyakorta találkozunk az országutakon lassú járművekkel. Érthető, hiszen a termények elszállítása a földről főként csak traktorral, illetve lovas kocsival lehetséges. Ezért néhány helyen feloldották a lassú járműveket eltiltó rendelkezéseket a betakarítás idejére, így lassítják a forgalmat, de nem akadályozzák. De fokozott figyelemmel kell közlekedni az országutakon. GÉPJÁRMÜVEK ÉS ERŐGÉPEK ÖNINDITÓIT, GENERÁTORAIT, ADAGOLÓ BERENDEZÉSEIT MEGEGYEZÉSES ÁRON RÖVID HATÁRIDŐRE FELÚJÍTJUK. NDK TÍPUSÜ TARGONCAMOTOROK FELÚJÍTÁSÁT RÖVID HATÁRIDŐVEL VÁLLALJUK. Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz Budapest, X. kér., Vízimalom utca 3. Telefon: 834-959. (183) A gyalogos közlekedés szabályairól Az utóbbi években országosan, így megyénkben is túl magasra szökött a gyalogosokat ért közlekedési balesetek aránya. Erről korábban már adtunk rövid tájékoztatást. Az elmúlt három év statisztikai adatai szerint Tolna megyében összesen 259 baleset fordult elő gyalogosok sérelmére, amelyeknek közei fele a gyalogosok hibájából történt. Az okozó gyalogosok közül 53 tizennégy éven aluli gyermek volt, 17 pedig hatvan éven felüli idős korú. A gyermekek tehát csaknem háromszor annyi balleset előidézői voltak, mint az idős emberek. Ebben az évben a helyzet tovább romlott. Vitathatatlan igazság, hogy a közlekedés legsérülékenyebb résztvevői a gyalogosok. Amellett, hogy őket ütközések esetén nem védi semmi, nagy részük a közlekedési szabályokat sem ismeri kellően és a járművek mozgásának, haladásának fizikai törvényszerűségeiről sem hallott talán soha. Mindez azonban nem teheti törvényszerűvé, hogy a közúti forgalom legtöbb áldozatát évről évre a gyalogjárók közül szedje. Igaz, hogy a gyalogos balesetek számának csökkentése terén legtöbbet a járművezetők tehetnek, akiknek tisztában kell lenniök mindazzal, amit a fentiekben már említettünk, a felelősséget mégsem háríthatjuk kizárólag rájuk. A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet tartalmaz előírásokat a gyalogosokra vonatkozóan is, és azokat ők is kötelesek koruktól függő mértékben elsajátítani, majd azokhoz alkalmazkodva járni az utakon. Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács nem véletlenül hirdette meg a korábban már e lap hasábjain is közzétett „A gyalogos közlekedés biztonságáért” elnevezésű akcióprogramot, hanem azért, hogy a gyalogosok sajtó, rádió, rendezvények stb. útján tudomást szerezhessenek mindarról a kötelezettségről, ‘amely adott esetben záloga lehet a gyalogos balesetek megelőzésének, súlyosságuk csökkentésének. A gyalogos-elütések jelentős hányada lakott területeken belül fordul elő. Nagy részük elkerülhető lenne, ha a gyalogjárók alkalmazkodnának a KRESZ 21. §-ában foglalt rendelkezésekhez. Mindenekelőtt azt kell tud- ixiok, hogy az úttest a járműveké, a gyalogosoké pedig a járda. Ez a megállapítás — bizonyos korlátozásokkal — még a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre (közismertebb nevén a „zebrára”) is vonatkozik, amint azt az alábbiakban látni fogjuk. Ha járda nincs, a gyalogos csak a leállósávon, útpadkán, vagy a kerékpárúton közlekedhet és az úttest csupán ezek hiányában — vagy. ha ezek gyaloglásra alkalmatlanok — vehetik igénybe. De ilyenkor is csak az úttest szóién, egy sorban, lakott területen kívül mindig, azon belül pedig lehetőleg a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladhatnak. Kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, kézikocsit toló, vagy betegszállító kocsit továbbító gyalogosnak azonban mindig a jobb oldalon kell közlekednie. Legtöbb bajt az úttesten való szabálytalan átkelés okoz. Sokan nem tudják, még többen figyelmen kívül hagyják az ide vonatkozó rendelkezéseket, ott és akkor lépnek az úttestre, ahol s amikor éppen kedvük tartja, még irányított forgalom esetén is. Előírás szerint a gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, ha pedig ilyen a közelben (50—60 méteres távolságon belül) nincs. lakott területen lévő (csúcsára állított, négyzet alakú, sárga alapú táblával jelzett) főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda 'képzeletben meghosszabbított vonalában), egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Zebra hiányában is elsőbbsége van az útkereszteződéseknél áthaladó gyalogosoknak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak, ahol a gyalogos áthalad. A gyalogosok azonban elsőbbségi jogaikat többször hibásan értelmezik és ezért pl. a zebra vagy egy kanyarodó jármű látványa bennük hamis biztonságérzetet kelt. Nem tudják, hogy a közúti forgalomban abszolút elsőbbség nem létezik, és az a szabály, amelyik szerint gyalogos az úttestre csak akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, akkor és ott is érvényes, ahol és amikor a gyalogosnak elsőbbsége van. Zebrára vagy kanyarodó jármű elé sem léphet tehát senki olyankor, ha egyértelműen látható, hogy a közeledő járművet az átkelés helye előtt megállítani már lehetetlen. Gyéren megvilágított utakon arra is gondolnia kell a gyalogosnak, hogy bár ő látja a kivilágítva közlekedő jármű lámpáit, nem biztos, hogy a jármű vezetője is észrevehette őt időben. Gyalogos az úttestre sehol nem léphet váratlanul, de ha már kellő körültekintés után lelépett, köteles azon késedelem nélkül átmenni anélkül, hogy magatartásával (megtorpanással, visszalépéssel stb.) a járművek vezetőit megtéveszthetné, megzavarhatná. Kerülni kell a „kézfeltartással” való lelé- pést is, mert az rendszerint erőszakossággal jár együtt ezért balesetveszélyes, a gyalogos és járművezető között sem segíti a partnerkapcsolat kialakítását. Igen fontos tudni, hogy megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényt, szirénát) használó gépjárművekkel szemben a gyalogosnak soha, sehol nincs elsőbbsége. Ha a gyalogos olyan helyen lép az úttestre, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a járművek forgalmát nem zavarhatja, tehát még minimális sebesség- csökkentésre sem kényszerítheti azokat. Ilyen helyeken kilátást gátló akadály (álló jármű, bódé stb.) mögül nem léphet az úttestre, mert az mindig rendkívül balestvé- szélyes. Ha a közelben (táblával is jelzett) gyalogos alul- vagy felüljáró van, gyalogos csak azon át közlekedhet, az úttesten nem. Vasúti átjárón a járművekhez hasonlóan a gyalogos is csak akkor kelhet át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közlekedik. Ha az átjáró jelzőberendezése a továbbhaladás tilalmát jelzi (leengedett karos sorompó, fénysorompó felváltva villogó piros fénye stb.) azon gyalogos sem haladhat át. Főleg a szülők, nevelők figyelmébe ajánljuk annak a rendelkezésnek megtartását, amely szerint hat éven aluli gyermeket főútvonalon felügyelet nélkül hagyni tilos. De még idősebbeket is csak akikor engedjünk magánosán az utcára, ha meggyőződtünk arról, hogy testi épségükre már önállóan képesek vigyázni. Addig pedig törekedjünk arra, hogy elsősorban példamutatásunk révén a gyermekek is mielőbb hozzászokhassanak a szabályos, balesetmentes közlekedéshez. A gyalogos közlekedés szabályai közül — a teljesség igénye nélkül — csak a legfontosabbakról ejtettünk szót, bízván abban, hogy ezzel is erősíthetjük megyénk útjain a biztonságot.
