Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

1984. Oktober 19.

, TOINA \

2 “ÍRtÉPÚJSÁG

Az országgyűlés őszi ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.) visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell.

A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint' a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja —, kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát jogrendszerünkben — így a büntető és a polgári törvényikönyvben is

— a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani.

— A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás egyik kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt

— mondotta. — Ügy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — Így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles körét érintő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogyha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magán- személyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni.

A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakembereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, s a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslatban hasznosították.

— Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg mindenkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre.

SZURDI ISTVÁN (Bp., 2. vk.) nyugalmazott belkereskedelmi miniszter, a törvénytervezet bizottsági előadója beszámolt a parlamenti bizottságokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyűlés

négy állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogi szabályozással. Egyöntetű volt a képviselők véleménye, hogy a jogszabályt törvénytervezet formájában terjesszék az országgyűlés elé.

A képviselők sok javaslatot, észrevételt tettek a paragrafusok szövegének tömörítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tartották, hogy az új jogszabály egyértelmű legyen, ne tegye félreéirthetővé gazdaságpolitikai elgondolásainkat. A bizottsági ülések vitáiban elismerően szóltak a törvényjavaslat új, korszerű vonásairól, mindenekelőtt arról, hogy a kijelölt társadalmi szervezetek jogot nyernek az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére. így abban az esetben, ha a fogyasztók széles körét jelentős hátrány éri, e társadalmi szervezetek az eddiginél konkrétabb jogi lehetőséghez jutnak, hogy eljárjanak a fogyasztók érdekében. A jogszabály nem csorbítja az állampolgároknak azt a jogát, miszerint, ha sérelem éri őket, maguk is kereshetik törvényes védelmüket, követelhetik — például — káruk megtérítését.

A bizottsági vitákban elhangzott felszólalásokban érződött bizonyos aggodalom a törvény érvényesítésével kapcsolatban. Napjainkban ugyanis veszített értékéből, a törvénytisztelet, mint fontos állampolgári erény. Éppen ezért a képviselők szükségesnek tartották, hogy a jogszabályt, elfogadása után, az indokokkal együtt széleskörűen ismertessék. magyarázzák. Elhangzott a vitákban az is. hogy a jogalkalmazó szervek, szervezetek teherbíró és alkalmazkodóképességét is erősíteni kell. Szúrd i István tolmácsolta az illetékes bizottságok tagjainak véleményét: az előterjesztett javaslatot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra az országgyűlésnek.

HAVASI BÉLA (Borsod m.

2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivonása a forgalomból, a megtévesztő árupropaganda, a szerződés megszegése, a tisztességtelen ár érvényesítése, visszaélés a gazdasági erőfölénnyel ösz- szességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, egyes gazdálkodó szervezeteknek és nem utolsósorban a fogyasztóknak. A fogyasztók megkárosításának leggyakoribb formáiról szólva az árdrágítást, a túlszámlázást, a súlycsonkítást és a minőségrontást említette. Ezek a jelenségek a lakosságot irritálják, ezért bizonyos, hogy az állampolgárok örömmel és cselekvő egyetértéssel fogadják majd az új törvényt.

NÉMETH ISTVÁN (Hajdú- Bihar m., 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke a tisztességtelen ár fogalmával kapcsolatban azt fejtegette, hogy annak megítélésében a gazdasági vezetők egységes szemléletére van szükség. Hiszen véleményük ma még gyakorta eltérő. Egy-egy termék fogyasztói árában ugyanis — állította — szociálpolitikai és egyéb összetevők is fellelhetők, ezért egy bizonyos árról megállapítani annak tisztességes, vagy tisztességtelen voltát — nagy körültekintést igényel.

K ARKUS SÁNDOR (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára hangsúlyozta: a törvénytervezet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert' benne a gazdasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek értékítéletével ellentétes gyakorlat elleni megalapozott fellépés látszik megvalósulni.

SZIKSZAY BÉLA államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke hozzászólásában kiemelte: gazdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon is szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb teljesítményre serkentő versengés feltételeit. A piaci verseny ugyanakkor csak úgy szolgálhatja a szocializmus törvényszerűségeinek megfelelően társadalmi, gazdasági fejlődésünket, ha kellően ellenőrzött és szabályozott keretek között marad. Egyértelművé kell tehát tenni, hogy melyek azok a gazdasági magatartások, amelyeket helyeslünk, amelyeknek teret adunk, valamint azok, amelyek kibontakoztatása nem kívánatos, és túllépi az ésszerűség, illetve a tisztességes gazdálkodás normáit. Hosszabb ideje szükségét érezzük az olyan átfogó törvényi szabályozásnak, amely lehetővé teszi a fellépést a gazdasági élet visszásságai ellen.

A törvényjavaslat bevezeti a tisztességtelen ár fogalmát. Ennek megítélése bonyolult dolog, mert az árban rejlő haszon magas vagy alacsony volta nem elég biztos kritérium annak megítéléséhez, hogy valóban társadalomellenes magatartás rejlik mögötte.

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke figyelmeztetett arra: ha a tiltó szabály középpontjába a tisztességtelen hasznot állítjuk, nehogy csupán azt a nyereséget tekintsük tisztességesnek, ami átlagos, ami középszerű, s ami az ilyen munka eredményét tükrözi. Hosszabb ideje megfigyelhető ugyanis, hogy gazdálkodó szerveinkben van bizonyos tartózkodás a kiugró eredményektől, a meglévő lehetőségek gyors és maximális kihasználásától. A tisztességtelen haszontól és az ezt követő szankcióktól való félelem hangoztatása hivatkozási alapot teremt a nem kezdeményező, a kockázat- vállalástól félő gazdasági vezetőknek. A törvényjavaslat egyik alapgondolata, hogy csak azoktól a cselekvési formáktól kell távol tartani gazdálkodóinkat, amelyek nem az alkotó, hatékony gazdasági munkával kívánják az eredményeket fokozni.

Ezért a tisztességtelen gazdálkodás kritériumait nem a haszon nagyságában, hanem a tisztességtelen, mások kárára folytatott gazdasági tevékenységben és az ezáltal elért tisztességtelen árban célszerű meghatározni. Az árak funkciójának erősítése mellett a másik fő cél az áralakulás tervszerűségének javítása és az árnövekedés fékezését célul tűző politika segítése.

BUGÁN MIHÁLY (Szolnok m., 12. vk.), a Tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biztosítékát elsősorban az egészséges gazdasági verseny kialakulása jelentheti. Ma ugyanis gyakran még kellő jogi szabályozás esetén sem tudja érvényesíteni jogos igényeit a gazdaságilag gyengébb fél. A törvénytől azt is várjuk, hogy javuljon a szerződéses fegyelem, alapjaiban változzék meg az a tarthatatlan helyzet, hogy más országokban ma is többet ér egy kézfogás, mint nálunk tíz pecsét és aláírás a papíron — mondotta.

Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markója Imre az elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy a hozzászólók támogatták a törvényjavaslat elfogadását. Mint mondotta: a hozzászólások különösen a helyzetértékelést illetően egészítették ki az előadói beszédet. Az észrevételeket, javaslatokat a kormány

— a már kialakult munka- módszereknek megfelelően

— egyenként megvizsgálja és véleményéről tájékoztatja a képviselőket. A miniszter figyelmeztetett arra, hogy a

Varkonyi Peter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejleményeire szorítkozva — egyebek között a következőket mondotta:

— Sajnos, a nemzetközi helyzet nem javult, a világ- politikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan hogy, továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetetteb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását.

— A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet—nyugati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offenzívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok belügyeibe, gátlástalanul erőszakot is alkalmaznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozására. Tilalmakkal, protekcionista intézkedésekkel gátolják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődését. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos körei megkérdőjelezik a második világháború után kialakult politikai realitásokat — növelte az államok közötti bizalmatlanságot.

A nemzetközi feszültség szításában érdekelt erők a kialakult katonai-stratégiai erőegyensúly megbontására törekednek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszerelési tárgyalásokon, ezért nem születtek új fegyverzetkorlátozási megállapodások, sőt a korábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsúlyosabb fejleménye volt az új amerikai közepes-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a genfi szovjet—amerikai tárgyalások.

A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták telepítésére. Több észszerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre; változatlanul az a célunk, hogy az erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg.

Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az

Várkonyi Péter beszéde

Várkonyi Péter külügyminiszter beszámolóját mondja. (Telefotó)

amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása.

A KGST moszkvai csúcsértekezlete, illetve a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta. hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva, következetesen síkra- szállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és együttműködés elősegítésére. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1983. januári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája.

A Varsói Szerződés tagállamai többször kinyilvánították, hogy az enyhülés és az egyenlő biztonság alapján készek az előrehaladásra, a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén. A Szovjetunió tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államoknak a fegyverkezési versenyben új, veszélyes távlatokat nyitó űrfegyverkezés betiltásáról. Sajnálatos, hogy a tárgyalások mindeddig nem kezdődhettek el.

Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról azok az atom- hatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arra, hogy a két katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erőszakról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről. Kifejezésre juttattuk, hogy készek vagyunk — akár a stockholmi konferencia keretében, akár azon kívül — két vagy sokoldalú konzultációkat folytatni a NATO tagállamaival és valamennyi más érintett országgal e szerződés megkötésének előmozdításáról. Némileg biztató, hogy javaslatunkra merev elutasítás nem érkezett, azonban a NATO mindeddig érdemben nem válaszolt.

Várkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat súlyosan terhelő, robbanással fenyegető válsággócokról is. így a Libanon és a palesztin nép elleni izraeli agresz- szióról, az ezzel kapcsolatos különmegállapodások kudarcáról; mint mondotta: támogatjuk a Szovjetunió ez év júliusában közzétett javaslatát, amely a kérdés átfogó és minden érintett fél számára méltányos megoldására irányul. Az elmúlt esztendőben különösen a Grenada elleni agresszió, a Kuba és a Nicaragua szuverenitását veszélyeztető lépések élezték a feszültséget a Karib-tenger térségében és változatlanul a nemzetközi politika feszültségforrását jelenti az imperialista beavatkozás Afganisztán belügyeibe; a négy éve zajló és a konfliktus ki- szélesedésével fenyegető iráni—iraki háború; a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság agresszív politikája; a Dél- kelet-Ázsiában a Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellen irányuló aknamunka.

— A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatat- lanoknak. Az elmúlt évben pozitív, vagy legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző térségeiben mind szélesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen érzékelhető ez Európában. Tavaly a feszült helyzet ellenére tartalmas okmány elfogadásával fejezte be munkáját a madridi találkozó. A stockholmi konferencia új, fontos állomása a helsinki folyamatnak. Joggal üdvözölte a magyar és a nemzetközi közvélemény, hogy négy év után ismét sor került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető politikusainak személyes találkozójára. Biztató, hogy a találkozón alkalom nyílt a nézetek kifejtésére, és megállapodás született arról, hogy a két nagyhatalom képviselői fenntartják kontaktusaikat. Azt, hogy a Szovjetunió kész erre, és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem a komoly, érdemi tárgyalásokra, bizonyítja az a nyilatkozat is, amelyet Konsztantyin Csernyenko a napokban adott a Washington Post című amerikai lapnak.

A NATO európai tagállamai szintén érdekeltek a békés viszonyok, a kelet- nyugati együttműködésből és az enyhülési folyamatból származó előnyök megőrzésében. Meggyőződé^nk,

hogy a kelet—nyugati párbeszéd hasznos az álláspontok tisztázásában, a bizalmatlanság csökkentésében. A dialógus hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához.

A kelet—nyugati viszonynyal összefüggésben is nagy jelentősége van a két német állam közötti kapcsolatok alakulásának és a kapcsolatok teljes normalizálásának a szuverenitás és az egyenjogúság tiszteletben tartása alapján. Mindazt, ami ebben az irányban és ezen elvek alapján történt, az európai helyzet fontos és pozitív fejleményének ítéljük. Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban ismét szóhoz jutnak olyan erők is, amelyek az európai népek érdekeivel ellentétes célokra szeretnék felhasználni a két német állam közeledését, és továbbra sem hajlandók egyenjogú, szuverén partnerként elfogadni a Német Demokratikus Köztársaságot.

A külügyminiszter a továbbiakban arról számolt be. hogy a kormány az MSZMP , XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései vál(Folytatás a 3. oldalon.)

tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvénytől — önmagában — „csodát" várni nem lehet. A törvény végrehajtása csak akkor lesz sikeres, ha ahhoz megteremtjük a gazdasági feltételeket, a megfelelő gazdasági környezetet és a törvény rendelkezéseit mindenki felelősséggel fogadja, betartja.

Határozathozatal következett. Az országgyűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta.

Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről.