Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

1984. Oktober 19. , TOINA \ 2 “ÍRtÉPÚJSÁG Az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való vissza­élés tilalmának következete­sen érvényesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesíté­sét. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csu­pán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azon­ban átfogóbb kategória, mint' a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi a nye­reség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapí­tásának alapja —, kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát jogrendsze­rünkben — így a büntető és a polgári törvényikönyvben is — a tisztességtelen ár fogal­mával kell felváltani. — A tisztességtelen gaz­dasági tevékenység tilalmá­ra vonatkozó jogi szabályo­zás egyik kulcskérdése a jog­következmények, a szankciók rendszerének kialakítása volt — mondotta. — Ügy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok ré­szére, hogy a jogsértés jel­legéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassa­nak — mondotta a minisz­ter. — Így például: kötelez­hessék a jogsértőt magatar­tásának abbahagyására; el­rendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivé­teles esetben a jogot meg­sértő módon előállított áru megsemmisítését is; a gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bí­róságoknak szerződés-létre­hozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és in­dokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegé­nek megfelelő szerződéskö­téstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvénye­sítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kama­rát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszer­vezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók széles körét érintő és jelen­tős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhesse­nek a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. Szükségesnek tartottuk azt is lehetővé tenni, hogyha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesznek szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szem­ben — ideértve a magán- személyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. A miniszter elmondta: a beterjesztett törvényjavasla­tot kiemelkedő gazdaságpo­litikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkába széleskörűen be­vonták a témához értő el­méleti és gyakorlati szakem­bereket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsá­tották, s a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavaslat­ban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehajtá­sához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen ér­vényt szereznek. Az új jog­szabályi rendelkezések ön­magukban a törvényesség érvényesülését sem garan­tálják, ha nincs meg min­denkiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden ed­diginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósulásához szükséges feltételek biztosí­tására — hangsúlyozta vé­gezetül Markója Imre. SZURDI ISTVÁN (Bp., 2. vk.) nyugalmazott belkeres­kedelmi miniszter, a tör­vénytervezet bizottsági elő­adója beszámolt a parlamen­ti bizottságokban végzett elő­készítő munkáról. Mint el­mondta: az országgyűlés négy állandó bizottsága fog­lalkozott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilal­máról szóló jogi szabályozás­sal. Egyöntetű volt a képvi­selők véleménye, hogy a jogszabályt törvénytervezet formájában terjesszék az or­szággyűlés elé. A képviselők sok javasla­tot, észrevételt tettek a pa­ragrafusok szövegének tömö­rítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tar­tották, hogy az új jogszabály egyértelmű legyen, ne tegye félreéirthetővé gazdaságpoli­tikai elgondolásainkat. A bi­zottsági ülések vitáiban elis­merően szóltak a törvény­javaslat új, korszerű voná­sairól, mindenekelőtt arról, hogy a kijelölt társadalmi szervezetek jogot nyernek az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére. így abban az esetben, ha a fogyasztók szé­les körét jelentős hátrány éri, e társadalmi szervezetek az eddiginél konkrétabb jogi lehetőséghez jutnak, hogy eljárjanak a fogyasztók érde­kében. A jogszabály nem csorbítja az állampolgárok­nak azt a jogát, miszerint, ha sérelem éri őket, maguk is kereshetik törvényes védel­müket, követelhetik — példá­ul — káruk megtérítését. A bizottsági vitákban el­hangzott felszólalásokban ér­ződött bizonyos aggodalom a törvény érvényesítésével kapcsolatban. Napjainkban ugyanis veszített értékéből, a törvénytisztelet, mint fon­tos állampolgári erény. Ép­pen ezért a képviselők szük­ségesnek tartották, hogy a jogszabályt, elfogadása után, az indokokkal együtt széles­körűen ismertessék. ma­gyarázzák. Elhangzott a vi­tákban az is. hogy a jogalkal­mazó szervek, szervezetek te­herbíró és alkalmazkodóké­pességét is erősíteni kell. Szúrd i István tolmácsolta az illetékes bizottságok tagjai­nak véleményét: az előter­jesztett javaslatot meggyőző­déssel ajánlják elfogadásra az országgyűlésnek. HAVASI BÉLA (Borsod m. 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivonása a forgalom­ból, a megtévesztő árupro­paganda, a szerződés meg­szegése, a tisztességtelen ár érvényesítése, visszaélés a gazdasági erőfölénnyel ösz- szességében jelentős kárt okoz a népgazdaságnak, egyes gazdálkodó szerveze­teknek és nem utolsósor­ban a fogyasztóknak. A fo­gyasztók megkárosításának leggyakoribb formáiról szól­va az árdrágítást, a túlszám­lázást, a súlycsonkítást és a minőségrontást említette. Ezek a jelenségek a lakossá­got irritálják, ezért bizonyos, hogy az állampolgárok öröm­mel és cselekvő egyetértés­sel fogadják majd az új tör­vényt. NÉMETH ISTVÁN (Hajdú- Bihar m., 9. vk.), a balmaz­újvárosi Lenin Tsz elnöke a tisztességtelen ár fogalmával kapcsolatban azt fejtegette, hogy annak megítélésében a gazdasági vezetők egységes szemléletére van szükség. Hiszen véleményük ma még gyakorta eltérő. Egy-egy ter­mék fogyasztói árában ugyanis — állította — szo­ciálpolitikai és egyéb össze­tevők is fellelhetők, ezért egy bizonyos árról megálla­pítani annak tisztességes, vagy tisztességtelen voltát — nagy körültekintést igényel. K ARKUS SÁNDOR (Ko­márom m., 4. vk.), az Orosz­lányi Szénbányák Vállalat vájára hangsúlyozta: a tör­vénytervezet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert' benne a gazdasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek érték­ítéletével ellentétes gyakor­lat elleni megalapozott fel­lépés látszik megvalósulni. SZIKSZAY BÉLA állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke hozzá­szólásában kiemelte: gazda­sági törekvéseink valóra vál­tása érdekében itthon is szi­gorítani kell a piaci felté­teleket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget, és biztosítani a magasabb tel­jesítményre serkentő versen­gés feltételeit. A piaci ver­seny ugyanakkor csak úgy szolgálhatja a szocializmus törvényszerűségeinek meg­felelően társadalmi, gazda­sági fejlődésünket, ha kel­lően ellenőrzött és szabályo­zott keretek között marad. Egyértelművé kell tehát ten­ni, hogy melyek azok a gaz­dasági magatartások, ame­lyeket helyeslünk, amelyek­nek teret adunk, valamint azok, amelyek kibontakozta­tása nem kívánatos, és túllé­pi az ésszerűség, illetve a tisztességes gazdálkodás nor­máit. Hosszabb ideje szük­ségét érezzük az olyan át­fogó törvényi szabályozás­nak, amely lehetővé teszi a fellépést a gazdasági élet visszásságai ellen. A törvényjavaslat beveze­ti a tisztességtelen ár fogal­mát. Ennek megítélése bo­nyolult dolog, mert az ár­ban rejlő haszon magas vagy alacsony volta nem elég biz­tos kritérium annak meg­ítéléséhez, hogy valóban tár­sadalomellenes magatartás rejlik mögötte. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke figyelmez­tetett arra: ha a tiltó sza­bály középpontjába a tisz­tességtelen hasznot állítjuk, nehogy csupán azt a nyere­séget tekintsük tisztességes­nek, ami átlagos, ami kö­zépszerű, s ami az ilyen munka eredményét tükrözi. Hosszabb ideje megfigyelhető ugyanis, hogy gazdálkodó szerveinkben van bizonyos tartózkodás a kiugró ered­ményektől, a meglévő lehe­tőségek gyors és maximális kihasználásától. A tisztes­ségtelen haszontól és az ezt követő szankcióktól való fé­lelem hangoztatása hivat­kozási alapot teremt a nem kezdeményező, a kockázat- vállalástól félő gazdasági ve­zetőknek. A törvényjavaslat egyik alapgondolata, hogy csak azoktól a cselekvési formáktól kell távol tartani gazdálkodóinkat, amelyek nem az alkotó, hatékony gazdasági munkával kíván­ják az eredményeket fokoz­ni. Ezért a tisztességtelen gaz­dálkodás kritériumait nem a haszon nagyságában, hanem a tisztességtelen, mások ká­rára folytatott gazdasági te­vékenységben és az ezáltal elért tisztességtelen árban célszerű meghatározni. Az árak funkciójának erősítése mellett a másik fő cél az ár­alakulás tervszerűségének javítása és az árnövekedés fékezését célul tűző politika segítése. BUGÁN MIHÁLY (Szol­nok m., 12. vk.), a Tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biz­tosítékát elsősorban az egész­séges gazdasági verseny ki­alakulása jelentheti. Ma ugyanis gyakran még kellő jogi szabályozás esetén sem tudja érvényesíteni jogos igényeit a gazdaságilag gyen­gébb fél. A törvénytől azt is várjuk, hogy javuljon a szer­ződéses fegyelem, alapjaiban változzék meg az a tartha­tatlan helyzet, hogy más or­szágokban ma is többet ér egy kézfogás, mint nálunk tíz pecsét és aláírás a papí­ron — mondotta. Több képviselő nem kért szót, így az elnök a vitát le­zárta. Dr. Markója Imre az elhangzottakra reagálva meg­köszönte, hogy a hozzászólók támogatták a törvényjavas­lat elfogadását. Mint mon­dotta: a hozzászólások külö­nösen a helyzetértékelést il­letően egészítették ki az elő­adói beszédet. Az észrevéte­leket, javaslatokat a kormány — a már kialakult munka- módszereknek megfelelően — egyenként megvizsgálja és véleményéről tájékoztatja a képviselőket. A miniszter figyelmeztetett arra, hogy a Varkonyi Peter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az embe­riséget leginkább foglalkoz­tató kérdésekben elfoglalt ál­láspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb fejle­ményeire szorítkozva — egyebek között a következő­ket mondotta: — Sajnos, a nemzetközi helyzet nem javult, a világ- politikában változatlan a fe­szültség. Igaz ugyan hogy, to­vábbra is hatnak az enyhü­lés elemei, a helyzet azonban összetetteb, veszélyekkel ter­hesebb lett. Nehezebb körül­mények között kellett dol­goznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánk­hoz, hogy lehetőségeink sze­rint hozzájáruljunk a nem­zetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek el­hárításához. Arra töreked­tünk és törekszünk ma is, hogy ápoljuk kétoldalú kap­csolatainkat, ezzel is előse­gítve az enyhülés eredmé­nyeinek megóvását, a nem­zetközi együttműködés fenn­tartását, a kapcsolatok javí­tását. — A nemzetközi feszültség növekedéséért, a kelet—nyu­gati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperia­lista körök felelősek, ame­lyek offenzívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladás ellen. Ezek a körök nyíltan beavatkoznak más államok belügyeibe, gátlás­talanul erőszakot is alkal­maznak a haladó társadalmi átalakulások megakadályozá­sára. Tilalmakkal, protekcio­nista intézkedésekkel gátol­ják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlő­dését. Ez — párosulva azzal, hogy a NATO bizonyos kö­rei megkérdőjelezik a máso­dik világháború után kiala­kult politikai realitásokat — növelte az államok közötti bizalmatlanságot. A nemzetközi feszültség szításában érdekelt erők a kialakult katonai-stratégiai erőegyensúly megbontására törekednek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési haj­szát. Ezért nincs előrehala­dás a leszerelési tárgyaláso­kon, ezért nem születtek új fegyverzetkorlátozási megál­lapodások, sőt a korábbiak is veszélybe kerültek. Az el­telt időszak legsúlyosabb fej­leménye volt az új amerikai közepes-hatótávolságú nukle­áris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmü­ket vesztették és megszakad­tak a genfi szovjet—amerikai tárgyalások. A szocialista közösség or­szágai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne ke­rüljön sor az új amerikai ra­kéták telepítésére. Több ész­szerű, valamennyi fél jogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban el­kerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását sa­ját biztonságunk és a világ békéje iránti felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyan­akkor a Varsói Szerződés or­szágai nem törekednek kato­nai fölényre; változatlanul az a célunk, hogy az erőegyen­súly a fegyverzet és a fegy­veres erők lehető legalacso­nyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az Várkonyi Péter beszéde Várkonyi Péter külügymi­niszter beszámolóját mond­ja. (Telefotó) amerikai rakétatelepítés kö­vetkezményeinek kiküszöbö­lése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalá­sok folytatása. A KGST moszkvai csúcsér­tekezlete, illetve a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülé­se világosan kifejezésre jut­tatta. hogy a szocialista or­szágok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmaz­kodva, következetesen síkra- szállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszí­téseket tesznek a béke meg­védésére, a békés egymás mellett élés és együttműkö­dés elősegítésére. A Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé 1983. januári prágai üléséről és a hét euró­pai szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. jú­niusi moszkvai találkozójá­ról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk ré­széről is változatlanul a vi­tás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülés­nek nincs elfogadható alter­natívája. A Varsói Szerződés tagál­lamai többször kinyilvání­tották, hogy az enyhülés és az egyenlő biztonság alapján készek az előrehaladásra, a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén. A Szov­jetunió tárgyalásokat java­solt az Egyesült Államoknak a fegyverkezési versenyben új, veszélyes távlatokat nyi­tó űrfegyverkezés betiltásá­ról. Sajnálatos, hogy a tár­gyalások mindeddig nem kez­dődhettek el. Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárí­tására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy mondjanak le a nukle­áris fegyverek elsőkénti al­kalmazásáról azok az atom- hatalmak, amelyek ezt ed­dig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biz­tonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Var­sói Szerződés tagállamainak felhívása arra, hogy a két ka­tonai szövetségi rendszer or­szágai kezdjenek tárgyalá­sokat az erőszakról való le­mondásról és a békés kapcso­latok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről. Ki­fejezésre juttattuk, hogy ké­szek vagyunk — akár a stockholmi konferencia kere­tében, akár azon kívül — két vagy sokoldalú konzul­tációkat folytatni a NATO tagállamaival és valamennyi más érintett országgal e szerződés megkötésének elő­mozdításáról. Némileg bizta­tó, hogy javaslatunkra merev elutasítás nem érkezett, azonban a NATO mindeddig érdemben nem válaszolt. Várkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat sú­lyosan terhelő, robbanással fenyegető válsággócokról is. így a Libanon és a palesz­tin nép elleni izraeli agresz- szióról, az ezzel kapcsolatos különmegállapodások kudar­cáról; mint mondotta: támo­gatjuk a Szovjetunió ez év júliusában közzétett javas­latát, amely a kérdés átfogó és minden érintett fél szá­mára méltányos megoldására irányul. Az elmúlt eszten­dőben különösen a Grenada elleni agresszió, a Kuba és a Nicaragua szuverenitását veszélyeztető lépések élezték a feszültséget a Karib-tenger térségében és változatlanul a nemzetközi politika feszült­ségforrását jelenti az impe­rialista beavatkozás Afga­nisztán belügyeibe; a négy éve zajló és a konfliktus ki- szélesedésével fenyegető irá­ni—iraki háború; a fajüldö­ző Dél-afrikai Köztársaság agresszív politikája; a Dél- kelet-Ázsiában a Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellen irányuló aknamunka. — A nemzetközi élet ked­vezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatat- lanoknak. Az elmúlt év­ben pozitív, vagy legalább­is bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző tér­ségeiben mind szélesebb kör­ben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetkö­zi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen ér­zékelhető ez Európában. Ta­valy a feszült helyzet elle­nére tartalmas okmány elfo­gadásával fejezte be mun­káját a madridi találkozó. A stockholmi konferencia új, fontos állomása a helsinki folyamatnak. Joggal üdvö­zölte a magyar és a nem­zetközi közvélemény, hogy négy év után ismét sor ke­rült a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető po­litikusainak személyes talál­kozójára. Biztató, hogy a ta­lálkozón alkalom nyílt a né­zetek kifejtésére, és megál­lapodás született arról, hogy a két nagyhatalom képvise­lői fenntartják kontaktusai­kat. Azt, hogy a Szovjetunió kész erre, és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem a komoly, érdemi tárgyalások­ra, bizonyítja az a nyilatko­zat is, amelyet Konsztantyin Csernyenko a napokban adott a Washington Post cí­mű amerikai lapnak. A NATO európai tagálla­mai szintén érdekeltek a bé­kés viszonyok, a kelet- nyugati együttműködésből és az enyhülési folyamatból származó előnyök megőrzé­sében. Meggyőződé^nk, hogy a kelet—nyugati pár­beszéd hasznos az álláspon­tok tisztázásában, a bizal­matlanság csökkentésében. A dialógus hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításá­hoz. A kelet—nyugati viszony­nyal összefüggésben is nagy jelentősége van a két német állam közötti kapcsolatok alakulásának és a kapcsola­tok teljes normalizálásának a szuverenitás és az egyen­jogúság tiszteletben tartása alapján. Mindazt, ami ebben az irányban és ezen elvek alapján történt, az európai helyzet fontos és pozitív fej­leményének ítéljük. Ugyan­akkor aggodalommal látjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban ismét szóhoz jutnak olyan erők is, ame­lyek az európai népek érde­keivel ellentétes célokra sze­retnék felhasználni a két né­met állam közeledését, és to­vábbra sem hajlandók egyen­jogú, szuverén partnerként elfogadni a Német Demokra­tikus Köztársaságot. A külügyminiszter a továb­biakban arról számolt be. hogy a kormány az MSZMP , XII. kongresszusán elfoga­dott határozatoknak megfe­lelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpoliti­kánk alapvető törekvései vál­(Folytatás a 3. oldalon.) tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvénytől — önmagában — „csodát" várni nem lehet. A törvény végrehajtása csak akkor lesz sikeres, ha ahhoz megteremt­jük a gazdasági feltételeket, a megfelelő gazdasági kör­nyezetet és a törvény ren­delkezéseit mindenki felelős­séggel fogadja, betartja. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés a bi­zottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítá­sokkal részleteiben egyhan­gúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány kül­politikai tevékenységéről.

Next

/
Thumbnails
Contents