Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
A népújság 1984. október 18. Divatosat, olcsón Az ifjúság, mint fogyasztó Döntő a lakáshelyzet — Ami az idősebbeknek nem tetszik FIATALOK FIATALOK FIATALOK Hírek A KISZ Bonyhád városi Bizottsága ülésén a középiskolai KlSZ-munka értékelése, a középiskolai rendezvényterv, valamint az ifjúsági parlamentek lebonyolításával kapcsolatos feladatterv megvitatása szerepelt. Az ülésen részt vettek a KISZ-tanácsadó tanárok is. A cigány fiatalok Tatán megrendezett országos találkozóján megyénket tizenkét fiatal és egy tíztagú tambu- razenekar képviselte. A találkozó résztvevői szerint a tábor elérte célját, sikerült jó kontaktust kialakítani a cigány fiatalokkal és egyúttal megbeszélni a megyei teendőket, feladatokat is. » Mintegy 350 KISZ-tag, illetve KISZ-en kívüli vett részt Dombóváron, a már hagyományos Unió Sportnapon, amivel együtt rendezték meg a megyei kocogónap helyi versenyét' is. * A PAV KlSZ-bizottságá- nak legutóbbi ülésén megvitatták a politikai képzési munkabizottság munka- és üléstervét, valamint értékelték az éves felkészítő tábor munkáját. Üj elem lesz a képzési tevékenységben az idén a várhatóan sok fiatalt megmozgató — politikai vetélkedősorozat. * A KISZ Tolna megyei Bizottsága az 1984. évi építőtáborozást záró értékelésen kitüntette, illetőleg jutalmazta a kiemelkedő munkát végzőket. Aranykoszorús KISZ-jelvényt adtak át Cse- kő Diánának, a dombóvári Apáczai Csere János Egészségügyi, Vasúti orgalmi és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulójának, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét pedig Bor- bás Zoltán, a szekszárdi Garay János Gimnázium tanulója kapta. Harmincnyolc diákot, illetve tíz felnőtt táborvezetőségi tagot részesítettek tárgyjutalomban. Az ifjúság, mint fogyasztó. Van értelme egyáltalán így nézni a helyzetet, tehetnénk fel a kérdést, hiszen az ifjúság ugyanazt fogyasztja, mint a felnőtt, illetve az idősebbek. Természetesen a kérdés költői, amennyiben nyilvánvaló, hogy az átlagostól eltérő igényeik is vannak a fiataloknak. Helyzetük, anyagi viszonyaik is különböznek az idősebb korosztályétól éppúgy, mint a gyerekekétől. A Fogyasztók Országos Tanácsa javaslatára a fogyasztók megyei tanácsai felmérték a helyzetet, a fogyasztók városi tanácsai lakossági fórumokon tájékozódtak a véleményekről. A Fogyasztók Tolna megyei Tanácsának ülésén Keresztes János, a megyei tanács ifjúsági' titkára tartott tájékoztatót. Ez esetben jóleső érzéssel lehet megállapítani, hogy a megyei tanács helyzetelemzése nem tér el a fogyasztók városi tanácsainak lakossági fórumokon összeszedett észrevételeitől, vagyis a helyzetet az illetékesek alaposan és a valóságnak megfelelően ismerik. így aztán az intézkedések is megfelelő irányúak lehetnék. A legfőbb gond a lakás < A munkába álló fiatalok legnagyobb anyagi megpróbáltatása, hogy egyáltalán lakhassanak, az új család önálló lehessen. A jogos igény gyakran együtt jelentkezik a kisgyerekes állapottal, ami nem javítja egy család anyagi helyzetét sem. Növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik lakásgondjaikat szülői támogatás hiányában nem tudják megoldani, elsősorban a városokban. A fogyasztók szekszárdi tanácsa például kimutatja, hogy egy kétszobás OTP- lakás ára 750 ezer forint körül van, 360 ezer az OTP-köl- csön, esetleg ad a munkahely 60—80 ezret, a fiataloknak tehát 150—180 ezer forintot kellene befizetni. Akkor inkább az építkezés, vélik azok, akik megtehetik, mert van rá pénzük. Akkor az anyagi gondokhoz jön még az idegeskedeés is, hogy hol ezt, hol pedig azt mem lehet kapni, az árak meg csak felfelé mennek, tehát jobb ma megvenni mindent, mint holnap. A megye öt városában jelenleg 1100 gyerekes házaspár vár lakásra. Ez annak ellenére van így, hogy az elmúlt években növekvő arányban, — Dombóváron például 75 százalékban — kaptak a fiatalok lakást, és a várakozási idő is az országos átlag alatt van. A tanácsok lehetőségeit jól egészítette ki az üzemek, vállalatok anyagi támogatása, a megszűnt munkáslakás- akcióban például a fiatalok aránya 92 százalékos volt. Igaz, ez a támogatás OTP- lakás esetében az alkalmazotti állományban lévők rovására történt. Az elmúlt években a fiatal családosok és a családalapító fiatalok anyagi helyzete nem javult. Növekedtek a gyereknevelés anyagi terhei, ezért szélesedett a gyermekesek és a gyermektelenek közötti jövedelmi, gyakran életszínvonalbeli különbség. A fiatalok anyagi helyzetét, így fogyasztását is jelentősen befolyásolja néhány tényező, Egyedülálló, vagy nem, van-e gyermekük, vagy nincs, rendelkeznek-e önálló lakással, vagy albérletben, illetve szülőknél élnek? Ha már van lakás, mekkora a törlesztés, lakásra, bútorra, ifjúsági kölcsönre és a többire? Ha már van lakás, akkor csökken igazán az életszínvonal, ugyanis a jelenlegi kezdő fizetések mellett a rendszeres havi fizetendő összeg már-már a teljes eladósodással egyenlő. Erről is beszélni kell Azért vannak dolgok, amelyek örvendetesek, mert nemcsak a fizetés és a kölcsönök vannak, hanem borítékon kívüli juttatások és lehetőségek, amelyeket rendszerint nem számítunk az életszínvonalunkba, pedig beletartozik. A fiatal, gyermekes szülők „közérzetének” sem mindegy, hogy rendben van-e az óvoda, a bölcsőde, milyen a diákétkeztetés helyzete? Ilyen értelemben a „fogyasztáshoz” ezek a lehetőségek ds hozzátartoznak. A tervezettnél lényegesen nagyobb volt a fejlődés az elmúlt években az óvodákban. Ma már minden gyereket fel tudnak venni, a városokban, nagyobb településeken csökkent a zsúfoltság. Mindez persze sok társadalmi munkával valósult meg, az érdekelt szülők közreműködését is beleszámítva. Ugyancsak jelentősen megnőtt a .napköziotthonba felvett, illetve a gyermekétkeztetésben részt vevő tanulók száma, arányuk lényegesen meghaladja az országos átlagot. Kiemelkedik az országos átlagból az úttörőtáborok száma is, 10 önálló táborunk van, közülük öt a megye területén, öt pedig a Balatonon. A váltótáborokban több mint ezer gyerek fér el, a turnusok számától és idejétől függően 7—-8 ezer gyerek táborozik évente. Az általános iskolai tanulók teljes köre szakszerű oktatásban részesül, javult a szakosellátottság, csökkent a képesítés nélküli pedagógusok aránya. Mindez tény, akkor is, ha most az isolában nagy a zsúfoltság és van kétműszakos tanítás is igénybe kell venni szükségtermeket a városokban. Az általános iskolát végzettek 98 százaléka továbbtanul, 22 középfokú oktatási intézmény közül lehet választani megyén belül. A fiatalok számára nem közömbösek a szórakozási és sportolási lehetőségek sem. E téren már nem lehetünk ilyen elégedettek. A művelődési intézmények tárgyiszemélyi feltételei igen eltérőek, a 74 ifjúsági klub területi elhelyezkedése ■ sem megfelelő, 39 lakóterületi klub működik. Nincsenek kellően kihasználva az üzemi klubok, miután — jellegükből eredően — zártan működnek. A megyében nem megoldott az ifjúság igényeinek megfelelő, zenés-táncos szórakozás. Legjobban érzékelhető ez a gond, a középiskolás és a szakmunkásképzőbe járó fiatalok körében, területileg pedig a városokban és nagyobb községekben. Az eddigi kezdeményezések színvonala, felügyelete nem megnyugtató. Gyakorlatilag megbukott a művelődést is szolgáló, olcsó, szeszmentes vendéglátóipari egységek működése. Az üdítő italok sem lettek olcsóbbak. Konkrétan ,a kereskedelemről Ami mindenkit érint, azokhoz a kérdésekhez is hozzászóltak a fiatalok. Keveslik — és joggal — a divatos, fiatalos ruházati cikkek választékát. Ezek ma is úgyszólván csak a magánkereskedelemben kaphatók, de nem olcsón, drágállják a szülők és maguk a fiatalok a szabadidő- és sportruházati cikkeket, valamint a cipőket is. Nincs elég választók csecsemő- és gyermekruházati cikkekből sem, nem is olcsó- ak. A fejlődés ellenére bírálatot kapott a játékkereskedelem is. Egyes műanyag cikkeket a kisgyermekes szülők giccsnek tartanak. Jónak ítélhető viszont az ifjúsági könyvek kínálata, a korosztályok igényeit jól kielégítik a lemezek, kazetták. Évek óta kritikus pont a tanszer- és a tankönyvellátás, sokhelyütt megemlítették, hogy nem jók a füzetcsomagok, nem tudják, mit kapnak kedvezményesen, többször is sorba kell állni, a szakmunkásképzők tankönyvei hiányosak. Javasolták a fórumokon, hogy ezeket is az iskolában árusítsák, lehetőleg már az előző tanév végén. Nem találják jónak a fiatalok a kenyérellátást, minőségi kifogás éppúgy felmerült, mint választékhiány, vagy késedelmes szállítás. Hasonlóan vélekednek a felvágottakról is. A legnagyobb kritikát most is a zöldség- és gyümölcseliátás kapta. Már csak azért is érthető ez, mert a kisgyermekeseket érinti a legérzékenyebben a zöldség és a gyümölcs magas ára. Pakson például javasolják egy lakótelepi piac létrehozását, lehetőleg szombati piaci nappal. IHAROSI IBOLYA Ifjúsági parlamentek A munkahelyi ifjúsági parlamentek mintegy 10—15 százaléka zajlott le eddig, a tanácskozásokat általában munkaidőn túl tartják. A fiatalok részvétele változó, a megfelelő korosztály 50—80 százaléka vesz részt a parlamenteken. A gazdasági vezetés a beszámolót és az intézkedési tervet sok helyütt előre kiadja írásban, csaknem mindenütt állást foglalnak még a tanácskozás előtt a KISZ-szervezetek. Rendszerint taggyűlés témája a fiatalok helyzete. Sajnálatos viszont, hogy ezt a véleményt a KISZ-titkár, vagy a vezetőség egyik tagja sem ismerteti a munkahelyi fórumon is. Az előző parlamenteken felvetett kérdésekre csak elvétve térnek visz- sza ebben az évben. A hozzászólások száma változó, meglepő és nem is nagyon örvendetes, hogy az eddigi parlamentek felénél nem volt hozzászólás. • Nem így volt ez a Decsi Egyetértés Termelőszövetkezetben, ahol az elmúlt héten tartották az ifjúsági parlamentet. Nagy János elnök beszámolóját már előzőleg megtárgyalta a KlSZ-szer- vezet. A gazdaság az utóbbi években sokat tett az egész évti foglalkoztatásért. Melléküzemágak adnak lehetőséget a nőknek is a munkára. Jó minőségű az üzemi étkeztetés. A gondok, amikről a fiatalok beszéltek, nem elsősorban helyi jellegűek, hiszen a pályakezdés nehézségei, a családalapítás, a lakáskérdés mindenütt előtérben szerepelnek. Vita alakult ki a gyes tervezett változtatásáról is. Több hozzászólás foglalko.- zott a sportolási és a művelődési lehetőségekkel. A fiatalok is feltették a kérdést, hogy mikor lesz már ismét művelődési ház Decsen, aminek az átadási határidői állandóan változnak? Annál is inkább jogos volt a kérdés, mert a szövetkezet és maguk a fiatalok társadalmi munkával hozzájárultak az építkezéshez. Az ifjúsági parlamenten is felajánlották, hogy társadalmi munkában bővítik a sportolási lehetőségeket, játszóteret is terveznek a fiatalok Decsen. Az meg velük kapcsolatban merült fel, hogy a szövetkezetnek két autóbusza is van, ezt a lehetőséget a fiatalok nem használják ki eléggé. Négyen a negyvenből — Már mindent tudnak rólunk, de azért elmondom, — kezdte Kovacsik Attila, a dombóvári Apáczai Csere János Egészségügyi, Közlekedési, Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója. — Intézményünkből Baranya, Fejér, Somogy és természetesen Tolna megyei általános iskoláiba — közel kilencvenbe — küldtünk felvételi tájékoztatót. Ebben az évben kétszeres volt a túljelentkezés. Nem könnyű, mégis kedvelt iskolatípus a vasútforgalmi. Magas óraszámban tanítunk, de aki nálunk eredményesen befejezi — négy év alatt — a tanulmányait, az önállósító vizsga után, — a munkahelyi javaslat alapján — tiszti iskolát végezhet, és fizetése elérheti az öt-hat ezer forintot. — Ha még egyszer kezdhetném, én is a vasútforgal- miba jelentkeznék — folytatja Mészáros József, az elsősök osztályfőnöke — mert a végzős tanulóim egy-két év után annyi fizetést kapnak, mint én, most nyugdíjba vonulás előtt. — Milyen az új osztály? — Kicsit korán kérdezi, most kezdtük az évet, sokat még nem tudok mondani. Ebbe az évfolyamba — a korábbiaktól eltérően — harmincöt diák helyett most negyvenen járnak, ebből tíz leány és harminc fiú, a tervszerűen kialakított arányt a munka jellege is indokolta. A szülők biztosan sokat segítettek a pályaválasztásban. Az idén nyolc korábbi tanítványom gyermekének vagyok osztályfőnöke. Ez az Weich Péter ötödik első osztályom, azóta többen főiskolát, egyetemet végeztek. De inkább hívom a gyerekeket... Jöttek, és a könyvtárban ültünk le beszélgetni. — László Andreának hívnak, dunaújvárosi ismerőseimtől hallottam a vasútfor- galmiról. Ötödikes, hatodikos lehettem, amikor erre a pályára gondoltam. Az osztály- főnököm is javasolta, négy Végh Zoltán egész három tizeddel jelentkeztem és nagyon bíztam benne, hogy felvesznek. Biztonságból másodiknak jelöltem meg a bonyhádi közgazdaságit, de szerencsémre ide jöhettem. Édesapám kőműves, édesanyám női szabó, egyetértettek a tervemmel. — Autómérnök szeretnék lenni, — kezdi Weich Péter, aki Gödréről került Dombóvárra. — Édesapám tanár, édesanyám tanítónő. Először gimnáziumba akartam jelentkezni, de erről a területről könnyebben tudok majd tovább tanulni. Kitűnő tanuló voltam, és a Baranya megyei pályaválasztási tájékoztatóból tudtam meg, milyen követelmények lesznek, és milyen munkát kell végeznem az iskola után. Korai volna még arról beszélni, hogy melyik a kedvenc tantárgyam, de talán a jogot mondanám, és biztosan érdekes lesz a gyakorlat is. — Négy egész öt tizeddel jelentkeztem, és felvettek. Korábban az volt a tervem, hogy autóbusz-vezető leszek, — folytatja Sárosi Zoltán. — Cikóról jöttem, édesapám pályaőr, édesanyám a Bonyhádi Cipőgyárban betanított munkás. Nem akarok továbbtanulni, forgalmista szeretnék lenni, de a tiszti iskolát azért el akarom végezni. Tudom, hogy ehhez a munkahely véleménye is kell. — A három kollégista után Végh Zoltán beszélt magáról és a terveiről, aki Vásá- rosdombóról jár be. — A nyolcadik végéig gimnáziumba akartam menni, oda is küldtem el a jelentkezési lapomat, pedig édesapám a dombóvári fűtőháznál dízel-lakatos, édesanyám háztartásbeli. Az ismerőseim, barátaim elmondták, mit kell itt tanulni, és a korábban beadott jelentkezési lapomat édesapám áthozta a szakközépbe. Nekem is tetszik a jog, „mert logikus”, igaz, sok idegen kifejezés van benne, de gondolom, meg lehet tanulni. — Ebben az évben indítottunk vasútforgalmi osztályt utoljára. A jövő évtől kezdődően — az eddigi tervek szerint — képzést kezdünk a nappali, esti és levelező hallgatóink számára. Érettségi után két év lesz a tanulmányi idő a minősítés megszerzéséhez — fejezi be Kovacsik Attila igazgató. SZARVAS ANTAL
