Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
1984. október 18. Azt mondja egyik jó ismerősöm: „ma többet ér egy jó főkönyvelő, mint ezer munkás”. Természetesen a megállapítás nem igaz, és túlzott, de érdemes gondolkodni rajta. Miért van, hogy a főkönyvelők ázsiója az utóbbi időben megnőtt? Ezért is mondjuk úton- útfélen, hogy gazdasági életünkben a tisztességes munka, az igazi eredmény legyen értékmérő és ne a hó- kusz-pókusz különböző szabályzókkal. A fenti vélemény is eléggé sarkított, de tény: gazdasági életünk negatív jelenségei — a jogtalan anyagi előnyszerzés, a korrupció, a csúszópénz, az ármanipuláció — mindannyiunkat felháborítanak. Abban egyet is értünk, hogy a szabálytalankodókat meg kell büntetni — de sokan sajnos abban is, hogy ezt a. rendcsinálást máshol kezdjék. Várják a megoldást — felülről, közben hajlamosak megfeledkezni -saját tennivalóikról. A ma összeülő országgyűlés várhatóan tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvényt fogad el, készül a gazdasági bírságot újraszabályozó minisztertanácsi rendelet. A kis hal és a nagyüzem... Nem tudom, hogy a BONY —KS cipőipari szövetkezetben milyen megoldást találtak végül is a krónikus anyaghiányra, milyen hangulat uralkodott az üzemben, amikor volt hárommillió forint értékű befejezetlen termékük és mégsem tudtak dolgozni. Egyszerű oknál fogva: a cipőtalpakat gyártó cég nem tartotta a határidőket. Az előbbieknél továbbmutat az a tény, hogy a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet az első félévben a folyamatos termelés érdekében átvett a szállító vállalatoktól olyan anyagokat is, amelyek csak a második félévben kellettek. Így 300 ezer forinttal több lett a készletük, mint az előző időszakokban. S mint tudjuk, a túlzott raktárkészlet mindig is anyagi gondokat okoz. Az alapanyagokat gyártó nagyvállalatok ütemtelenül szállítanak, sőt időnként még rendeléseket is feltételes módban fogadnak el, tehát még köthért sem lehet velük fizettetni. Mert az ilyen jelzés „Kötelezettség nélkül előjegyezve” nesze semmi fogd meg jól. Adós fizess, vagy? Egyszerű lenne a megoldás, ha a vállalatok, a szövetkezetek élnének a kötbérezéssel. A tapasztalat, hogy nem élnek vele, mert mindenképpen rosszul járnak. A partner „összevonja a szemöldökét” és a következő rendelésre még csak nem is válaszol. így a következőkben még a jogos járandóságot sem lehet behajtani rajtuk. Megyénk főrevizorával, Antus Gyulával, a Pénzügyminisztérium Ellenőrző Fő- igazgatóságának Tolna megyei Igazgatósága igazgatójával beszélgetünk erről. — Az állam — ez esetben a Pénzügyminisztérium — azért nem hagyja, hogy megrövidüljön. Tehát ha egy vállalat, vagy szövetkezet nem kötbérez, akkor a kötbér ösz- szegét — mivel az nyereség- növelő tényező — hozzácsapja a nyereséghez és azután kell adózni. De, ha valaki nem élt a jogával és a partnertől nem kérte el a kötbért, akkor is úgy fizet adót, mintha fizettetett volna. így a kisvállalat rendre többszörösen rosszul jár... Sorban állni a banknál Pár hónappal ezelőtt beszélgettem Fodor Tiborral, a KISZÖV elnökével. Az elnök panaszkodott, mert neki is panaszkodtak a szövetkezetek vezetői. Rendesen termeltek, időben szállítottak, jó minőségű árut küldtek és mégis sorba kellett állni a banknál pénzért. Főleg az 1984-es év példa rá, hogy olyan vállalatok is a fizetésképtelenség határát súrolták, akik gazdagok egyébként. Mert voSt mondjuk húszmillió forint követelésük és mégis kellett a banknál — kemény kamatokért — kölcsönt felvenniük. Természetesen az előbbiek további gondokat is jelentenek. A pénzért sorba álló gazdálkodó egység nem képes megtartani a munkatársait, mert a bérhelyzete olyan, hogy képtelen végrehajtani időben a béremeléseket. Erről dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának vezetője így nyilatkozott az egyik lapunknak: „Vannak olyan vállalatok, ahol a veszteség növekedése ellenére tíz százalékot is meghaladó mértékben növelték a béreket. Ez nemcsak gazdasági törekvéseket sért, hanem morális károkat is okoz, hiszen azt a nézetet erősíti: bért a teljesítményektől függetlenül is lehet emelni — csak ügyesen kell csinálni.” Hogyan kell árat felhajtani... Ez is tudomány. Egyébként a zsebünkre megy. Szekszár- don és környékén például az idén nyáron jó volt a paradicsomtermés. A szezon alatt a paradicsom ott rohadt a kiskertekben és az ára nem ment 10 forint alá. Beszélgetőpartnereim és jómagam is tanácstalanok vagyunk. Bizonyítékunk nincs, csak tapasztalatunk. Beszélgetőtársaim: Antus Gyula, Gál József közgazdász és Schwemmer László kereskedelmi osztályvezető. Mindhárman a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Tolna megyei munkatársai. — Tehát, hogyan lehet árubőség ellenére is az árat magasan tartani? — Egyszerűen. Csak any- nyit vásárolnak feű, ameny- nyit a piac felvesz, kevés hiányt is teremtve. — Hogyan lehet? — Egyszerű megegyezni az árban vagy a felvásárolt mennyiségben. — Kiskereskedőkről van szó? — Nemcsak. Természetesen közöttünk elhangzottak nevek is, de bizonyíték hiányában vádaskodás lehet belőle. Tény az, hogy az egyik szekszárdi szerződéses üzletvezető versenyárat akart, de majdnem kiszorították a piacról. És nem lánckereskedelemről van szó, melyet üldöz a gazdasági rendészet. Ezekbe az -üzletekbe a kistermelő hiába viszi az áruját és hiába adná dicsőbbért, ha azt semennyi pénzért sem veszik meg. 1 Alkatrészellátás és egyebek A szekszárdi és dombóvári autójavító vállalatok vezetői elmondták a revizoroknak, hogy az alkatrészellátás elfogadhatatlan. Volt olyan eset, hogy a dombóváriak 350 tételes megrendelést adtak föl és csak húszat kaptak meg. így kénytelenek voltak megkérni a tulajdonost, hogy szerezze be az alkatrészt és... a tulajdonosnak nem is kellett messzire menni: az alkatrész-kereskedőknél megkapott mindent, drágábban. Természetesen a gépkocsi- tulajdonos mond ilyenkor valamit és jogosan. De a javító vállalat nem adhat csúszópénzt. Kisvállalkozók mesélik, hogy tőlük elvárják a csúszópénzt, mondván „ti úgyis annyit számláztok, ameny- nyit nem szégyelltek”. Persze előfordul, mint ahogy előfordult az egyik gmk-val is r a számlán szerepelt 1200 köbméter föld elszállítása kézi erővel. A revizorok beszélték le őket végül, hogy ez nem igaz. A megrendelő készségesen fizetett — volna. Nem mind arany, ami... Napjainkban a kedélyeket az borzolta föl, hogy Bo- gyiszlón előbb fejeződött be az almaszüret, mint gondolták sokan. Aztán menet közben egyre több hírt kaptunk arról, hogy kiskereskedők emberei vagonszámra szedték a hat forint ötven filléres almát. Vajon ezek a kereskedők tisztességes vagy tisztességtelen haszonra tesznek szert akkor, ha majd tavasszal 20 forintért árulják az almát? — Antus elvtárs! Tisztességtelen vagy tisztességes ez a haszon? — Véleményem szerint, ha a kiskereskedő vállalja a raktározást, a téli rothadás veszteségeit... akkor tisztességes haszonhoz jut. De, ott van a baj — ezt bizonyítani nem tudom —, hogy Bogyisz- lón leszedték az almát és másnap dupla pénzért árulták. Ez utóbbi tisztességtelen, csak nehéz megfogni, minthogy senki sem fogta meg és büntette meg az illetőt. * Ma összeül az országgyűlés, megtárgyalják a tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvénytervezetet. HAZAFI JÓZSEF NÉPÚJSÁG 3 Szekszárdi körkép keddi számát, csalhatatlan jelekből az is megtudhatta, hogy megérkezett Szekszárd- ra a földgáz. Tömény „illatok” terjengtek a városközpontban, eleddig ismeretlenek, de reméljük, a jövőben már ritkán élvezhetjük a megszagosított földgázt. Arról van szó ugyanis —, hogy egy kis ismeretterjesztést is végezzünk — eredendően a földgáz majdhogynem szagtalan, az átadó állomáson keverik bele a szagosí- tó anyagot, biztonságtechnikai okokból. A türelmetleneket megnyugtatjuk, nem sokáig lesz részük ebben a kellemetlenségben, addig pedig igazán ki lehet bírni. Rövidesen tisztára fúvat- ják a vezetékeket — mire ez az írás megjelenik, talán már be is fejezték a munkát —, s akkor eggyel kevesebb okunk marad a panaszkodásra. Bátaszék után immáron Szekszárdra is bejött a földgáz, sőt a szomszéd városban, Bonyhádon is elkészültek a legalapvetőbb szerelési munkákkal. * A szekszárdiak — és nemcsak a szekszárdiak — nagy várakozással tekintenek a földgáz hasznosítása elé. De szinte mindahányan laikusok vagyunk, főleg abban, hogy mi tette indokolttá az új energiára való áttérést és abban is, hogy ez miképpen valósul meg a megyeszékhelyen. (Adott időben Bony- hádról is beszámolunk majd, egyelőre maradjunk Szek- szárdnál.) Füredi Ferenc, aki ellátja a városi tanács elnökhelyettesi tisztét és ebben a minőségben is a beruházás egyik gazdája, tájékoztatott és rajtunk keresztül tájékoztatja az ügy iránt érdeklődő olvasókat. — Először is két számadat. A beruházás évi 63 ezer tonna fűtőolaj kiváltását teszi lehetővé, a gázenergiára való átállás költsége mintegy 440 millió forint. — Milyen területeket érint a gázprogram? — A megyei és városi szinten kiemelt jelentőségű beruházás négy fő területen folyt, illetve folyik. A nagynyomású távvezeték és gázátadó állomás építése; a városon belüli három és hat bar nyomású elosztóhálózatok építése és szerelése; a fűtőművek, üzemek és intézmények belső rendszereinek gáztüzelésre történő átépítése; a lakossági igények kielégítése, önfinanszírozó gáztársulások szervezése. — Az, hogy a programból eddig mennyi, illetve mi valósult meg, ismert előttünk, illetve amit még nem tudunk, utánaérdeklődünk a nap folyamán, inkább most arra kérném, szakszempontból hozza kissé közelebb Kérdések és válaszok a gázról hozzánk a program fő célkitűzéseit. — A nagynyomású gázvezeték mintegy 16 kilométer hosszú, Bátaszék és Szek- szárd között 300, illetve 200 milliméter átmérőjű és Szek- szárd határában egy 20 ezer köbméter/óra teljesítményű átadó állomással zárult az első ütemben. A megyeszékhely gázellátására készült tanulmányterv összesen mintegy 38 ezer köbméter/ óra teljesítményt feltételez, tehát a jövőben újabb állomás telepítésére is sor kerül majd. — A húszezer köbméteres elkészült, láttuk, sőt le is fényképeztük. — Igen, ez az a fénykép. A városon belüli három és hat bar nyomású elosztóhálózatok is lényegében elkészültek. Tapasztalhatták ezt önök is, amint látom az egyikről készítettek is fényképet. — Kedden a Beloiannisz utcai fűtőműnél is jártunk, ott is meggyújtották a fáklyát. — A legnagyobb fogyasztó a déli fűtőmű, ezt követi a többi nagyfogyasztó. A külső munkákat itt is elvégezték, a bekötés megtörtént. — Köszönöm szépen, arra majd rákérdezünk a nap folyamán, hogy melyik helyen ég és ad már meleget a gáz az eddigi fűtőolaj helyett, vagy hol folynak még a szükséges szerelési munkák. — A lakosság körében is nagy érdeklődést tapasztaltunk a földgáz iránt. A gázellátási tanulmányterv az igények szerint több körvezeték kiépítését irányozza elő. A jelenleg ' megépített, úgynevezett I-es számú körvezeték a lakossági szükségleteket is kielégíti. Ennek nagyobbik része már elkészült, egy kisebb szakasz van még hátra. — Befejezésül még azt kérném, a lakosságot közvetlenül érintő költségkihatásokról is ejtsünk néhány szót. Vagyis mondjuk ki, hogy személy szerint nekem körülbelül mennyibe kerül, ha a gázfűtést választom? .— Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Az biztos, hogy önkéntes alapon történik a gázprogramhoz a csatlakozás. Először ki kell fizetni, a lakások nagyságától függetlenül, a külső vezeték megépítésének — amely a telekhatárig tart — költségeit. Ez 12 ezer forint lakásonként. A belső költségek a fűtési mód szerint különbözőek lesznek. Néhány alapmódszerrel kapcsolatos kérdésre tudok hozzávetőlegesen válaszolni. Ahol a lakásban van központi fűtés és nincs szükség kazáncserére, ott az átállás körülbelül harmincezer forintba kerül. Ahol kazáncsere is szükséges, ott negyvenezer forinttal kell számolni. Ahol központi fűtés nincs, ott is többféle variáció lehetséges. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a konvektoros, amikor radiátorok nélkül, helyiségenként egy konvektort kell beszereltetni. A konvektorok ára — természetesen a csőszerelvények nélkül — darabonként öthatezer forint. Egyébként az OTP, megfelelő hitelfeltételekkel és összeggel, bárkinek rendelkezésére áll. Ügy gondoljuk, tájékoztatásul, egyelőre ennyi elég, az elkövetkezőkben lesz még mód arra, hogy a gázprogrammal foglalkozzunk. * A Füredi Ferenccel való beszélgetésben kétszer is ígértük, hogy visszatérünk, melegít-e a gáz már Szek- szárdon? Hát kérem, egyelőre még nem. A belső szerelési munkák a fűtőművekben és az üzemekben is fokozott tempóban folynak. Ha most már meleget érzünk a központi fűtések jóvoltából, azt még ne a földgáznak tudjuk be, egyelőre még az olaj hője melegít. Néhány nap — és már a gázláng váltja föl a gázolajat. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Bakó Jenő Tisztára fúvatják a csövet a Tartsay úti fogadó állomáson Az átadó állomás. Innen kapja Szekszárd a földgázt
