Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

1984. október 18. Azt mondja egyik jó isme­rősöm: „ma többet ér egy jó főkönyvelő, mint ezer mun­kás”. Természetesen a meg­állapítás nem igaz, és túlzott, de érdemes gondolkodni raj­ta. Miért van, hogy a főköny­velők ázsiója az utóbbi idő­ben megnőtt? Ezért is mondjuk úton- útfélen, hogy gazdasági éle­tünkben a tisztességes mun­ka, az igazi eredmény le­gyen értékmérő és ne a hó- kusz-pókusz különböző sza­bályzókkal. A fenti vélemény is eléggé sarkított, de tény: gazdasági életünk negatív jelenségei — a jogtalan anyagi előnyszer­zés, a korrupció, a csúszó­pénz, az ármanipuláció — mindannyiunkat felháboríta­nak. Abban egyet is értünk, hogy a szabálytalankodókat meg kell büntetni — de so­kan sajnos abban is, hogy ezt a. rendcsinálást máshol kezd­jék. Várják a megoldást — felülről, közben hajlamosak megfeledkezni -saját tenniva­lóikról. A ma összeülő országgyű­lés várhatóan tisztességtelen gazdasági tevékenységet til­tó törvényt fogad el, készül a gazdasági bírságot újrasza­bályozó minisztertanácsi rendelet. A kis hal és a nagyüzem... Nem tudom, hogy a BONY —KS cipőipari szövetkezet­ben milyen megoldást talál­tak végül is a krónikus anyaghiányra, milyen han­gulat uralkodott az üzem­ben, amikor volt hárommillió forint értékű befejezetlen termékük és mégsem tudtak dolgozni. Egyszerű oknál fogva: a cipőtalpakat gyártó cég nem tartotta a határidő­ket. Az előbbieknél továbbmu­tat az a tény, hogy a Tolna megyei Ruhaipari Szövetke­zet az első félévben a folya­matos termelés érdekében átvett a szállító vállalatok­tól olyan anyagokat is, ame­lyek csak a második félév­ben kellettek. Így 300 ezer forinttal több lett a készle­tük, mint az előző időszakok­ban. S mint tudjuk, a túlzott raktárkészlet mindig is anya­gi gondokat okoz. Az alapanyagokat gyártó nagyvállalatok ütemtelenül szállítanak, sőt időnként még rendeléseket is feltételes módban fogadnak el, tehát még köthért sem lehet velük fizettetni. Mert az ilyen jel­zés „Kötelezettség nélkül elő­jegyezve” nesze semmi fogd meg jól. Adós fizess, vagy? Egyszerű lenne a megol­dás, ha a vállalatok, a szö­vetkezetek élnének a kötbé­rezéssel. A tapasztalat, hogy nem élnek vele, mert min­denképpen rosszul járnak. A partner „összevonja a szem­öldökét” és a következő ren­delésre még csak nem is vá­laszol. így a következőkben még a jogos járandóságot sem lehet behajtani rajtuk. Megyénk főrevizorával, Antus Gyulával, a Pénzügy­minisztérium Ellenőrző Fő- igazgatóságának Tolna me­gyei Igazgatósága igazgató­jával beszélgetünk erről. — Az állam — ez esetben a Pénzügyminisztérium — azért nem hagyja, hogy meg­rövidüljön. Tehát ha egy vál­lalat, vagy szövetkezet nem kötbérez, akkor a kötbér ösz- szegét — mivel az nyereség- növelő tényező — hozzácsap­ja a nyereséghez és azután kell adózni. De, ha valaki nem élt a jogával és a part­nertől nem kérte el a köt­bért, akkor is úgy fizet adót, mintha fizettetett volna. így a kisvállalat rendre többszö­rösen rosszul jár... Sorban állni a banknál Pár hónappal ezelőtt be­szélgettem Fodor Tiborral, a KISZÖV elnökével. Az elnök panaszkodott, mert neki is panaszkodtak a szövetkeze­tek vezetői. Rendesen ter­meltek, időben szállítottak, jó minőségű árut küldtek és mégis sorba kellett állni a banknál pénzért. Főleg az 1984-es év példa rá, hogy olyan vállalatok is a fize­tésképtelenség határát súrol­ták, akik gazdagok egyéb­ként. Mert voSt mondjuk húszmillió forint követelésük és mégis kellett a banknál — kemény kamatokért — köl­csönt felvenniük. Természe­tesen az előbbiek további gondokat is jelentenek. A pénzért sorba álló gazdál­kodó egység nem képes meg­tartani a munkatársait, mert a bérhelyzete olyan, hogy képtelen végrehajtani idő­ben a béremeléseket. Erről dr. Sütő Dezső, a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának vezetője így nyilatkozott az egyik lapunk­nak: „Vannak olyan vállala­tok, ahol a veszteség növe­kedése ellenére tíz százalé­kot is meghaladó mértékben növelték a béreket. Ez nem­csak gazdasági törekvéseket sért, hanem morális károkat is okoz, hiszen azt a nézetet erősíti: bért a teljesítmé­nyektől függetlenül is lehet emelni — csak ügyesen kell csinálni.” Hogyan kell árat felhajtani... Ez is tudomány. Egyébként a zsebünkre megy. Szekszár- don és környékén például az idén nyáron jó volt a para­dicsomtermés. A szezon alatt a paradicsom ott rohadt a kiskertekben és az ára nem ment 10 forint alá. Beszélgetőpartnereim és jómagam is tanácstalanok vagyunk. Bizonyítékunk nincs, csak tapasztalatunk. Beszélgetőtársaim: Antus Gyula, Gál József közgaz­dász és Schwemmer László kereskedelmi osztályvezető. Mindhárman a PM Ellenőr­zési Főigazgatóság Tolna me­gyei munkatársai. — Tehát, hogyan lehet árubőség ellenére is az árat magasan tartani? — Egyszerűen. Csak any- nyit vásárolnak feű, ameny- nyit a piac felvesz, kevés hiányt is teremtve. — Hogyan lehet? — Egyszerű megegyezni az árban vagy a felvásárolt mennyiségben. — Kiskereskedőkről van szó? — Nemcsak. Természetesen közöttünk elhangzottak nevek is, de bi­zonyíték hiányában vádasko­dás lehet belőle. Tény az, hogy az egyik szekszárdi szerződéses üzletvezető ver­senyárat akart, de majdnem kiszorították a piacról. És nem lánckereskedelemről van szó, melyet üldöz a gaz­dasági rendészet. Ezekbe az -üzletekbe a kistermelő hiá­ba viszi az áruját és hiába adná dicsőbbért, ha azt se­mennyi pénzért sem veszik meg. 1 Alkatrészellátás és egyebek A szekszárdi és dombóvá­ri autójavító vállalatok veze­tői elmondták a revizorok­nak, hogy az alkatrészellá­tás elfogadhatatlan. Volt olyan eset, hogy a dombóvá­riak 350 tételes megrende­lést adtak föl és csak húszat kaptak meg. így kénytelenek voltak megkérni a tulajdo­nost, hogy szerezze be az al­katrészt és... a tulajdonosnak nem is kellett messzire men­ni: az alkatrész-kereskedők­nél megkapott mindent, drá­gábban. Természetesen a gépkocsi- tulajdonos mond ilyenkor va­lamit és jogosan. De a javító vállalat nem adhat csúszó­pénzt. Kisvállalkozók mesélik, hogy tőlük elvárják a csú­szópénzt, mondván „ti úgy­is annyit számláztok, ameny- nyit nem szégyelltek”. Persze előfordul, mint ahogy előfordult az egyik gmk-val is r a számlán szere­pelt 1200 köbméter föld el­szállítása kézi erővel. A re­vizorok beszélték le őket vé­gül, hogy ez nem igaz. A megrendelő készségesen fize­tett — volna. Nem mind arany, ami... Napjainkban a kedélyeket az borzolta föl, hogy Bo- gyiszlón előbb fejeződött be az almaszüret, mint gondol­ták sokan. Aztán menet köz­ben egyre több hírt kaptunk arról, hogy kiskereskedők emberei vagonszámra szed­ték a hat forint ötven fillé­res almát. Vajon ezek a kereskedők tisztességes vagy tisztesség­telen haszonra tesznek szert akkor, ha majd tavasszal 20 forintért árulják az almát? — Antus elvtárs! Tisztes­ségtelen vagy tisztességes ez a haszon? — Véleményem szerint, ha a kiskereskedő vállalja a raktározást, a téli rothadás veszteségeit... akkor tisztes­séges haszonhoz jut. De, ott van a baj — ezt bizonyítani nem tudom —, hogy Bogyisz- lón leszedték az almát és másnap dupla pénzért árul­ták. Ez utóbbi tisztességte­len, csak nehéz megfogni, minthogy senki sem fogta meg és büntette meg az ille­tőt. * Ma összeül az országgyű­lés, megtárgyalják a tisztes­ségtelen gazdasági tevékeny­séget tiltó törvénytervezetet. HAZAFI JÓZSEF NÉPÚJSÁG 3 Szekszárdi körkép keddi számát, csalhatatlan jelekből az is megtudhatta, hogy megérkezett Szekszárd- ra a földgáz. Tömény „illatok” terjeng­tek a városközpontban, eled­dig ismeretlenek, de remél­jük, a jövőben már ritkán élvezhetjük a megszagosított földgázt. Arról van szó ugyanis —, hogy egy kis ismeretterjesz­tést is végezzünk — ereden­dően a földgáz majdhogynem szagtalan, az átadó állomá­son keverik bele a szagosí- tó anyagot, biztonságtechni­kai okokból. A türelmetleneket meg­nyugtatjuk, nem sokáig lesz részük ebben a kellemetlen­ségben, addig pedig igazán ki lehet bírni. Rövidesen tisztára fúvat- ják a vezetékeket — mire ez az írás megjelenik, talán már be is fejezték a munkát —, s akkor eggyel kevesebb okunk marad a panaszko­dásra. Bátaszék után immáron Szekszárdra is bejött a föld­gáz, sőt a szomszéd város­ban, Bonyhádon is elkészül­tek a legalapvetőbb szerelé­si munkákkal. * A szekszárdiak — és nem­csak a szekszárdiak — nagy várakozással tekintenek a földgáz hasznosítása elé. De szinte mindahányan laikusok vagyunk, főleg abban, hogy mi tette indokolttá az új energiára való áttérést és abban is, hogy ez miképpen valósul meg a megyeszék­helyen. (Adott időben Bony- hádról is beszámolunk majd, egyelőre maradjunk Szek- szárdnál.) Füredi Ferenc, aki ellátja a városi tanács elnökhelyet­tesi tisztét és ebben a minő­ségben is a beruházás egyik gazdája, tájékoztatott és raj­tunk keresztül tájékoztatja az ügy iránt érdeklődő ol­vasókat. — Először is két szám­adat. A beruházás évi 63 ezer tonna fűtőolaj kiváltá­sát teszi lehetővé, a gáz­energiára való átállás költ­sége mintegy 440 millió fo­rint. — Milyen területeket érint a gázprogram? — A megyei és városi szin­ten kiemelt jelentőségű beru­házás négy fő területen folyt, illetve folyik. A nagynyomású távvezeték és gázátadó állomás építése; a városon belüli három és hat bar nyomású elosztóhálóza­tok építése és szerelése; a fűtőművek, üzemek és intéz­mények belső rendszereinek gáztüzelésre történő átépíté­se; a lakossági igények ki­elégítése, önfinanszírozó gáz­társulások szervezése. — Az, hogy a programból eddig mennyi, illetve mi va­lósult meg, ismert előttünk, illetve amit még nem tu­dunk, utánaérdeklődünk a nap folyamán, inkább most arra kérném, szakszempont­ból hozza kissé közelebb Kérdések és válaszok a gázról hozzánk a program fő cél­kitűzéseit. — A nagynyomású gázve­zeték mintegy 16 kilométer hosszú, Bátaszék és Szek- szárd között 300, illetve 200 milliméter átmérőjű és Szek- szárd határában egy 20 ezer köbméter/óra teljesítményű átadó állomással zárult az első ütemben. A megyeszék­hely gázellátására készült tanulmányterv összesen mintegy 38 ezer köbméter/ óra teljesítményt feltételez, tehát a jövőben újabb állo­más telepítésére is sor kerül majd. — A húszezer köbméteres elkészült, láttuk, sőt le is fényképeztük. — Igen, ez az a fénykép. A városon belüli három és hat bar nyomású elosztóhá­lózatok is lényegében elké­szültek. Tapasztalhatták ezt önök is, amint látom az egyikről készítettek is fény­képet. — Kedden a Beloiannisz utcai fűtőműnél is jártunk, ott is meggyújtották a fák­lyát. — A legnagyobb fogyasztó a déli fűtőmű, ezt követi a többi nagyfogyasztó. A kül­ső munkákat itt is elvégez­ték, a bekötés megtörtént. — Köszönöm szépen, arra majd rákérdezünk a nap fo­lyamán, hogy melyik helyen ég és ad már meleget a gáz az eddigi fűtőolaj helyett, vagy hol folynak még a szükséges szerelési munkák. — A lakosság körében is nagy érdeklődést tapasztal­tunk a földgáz iránt. A gáz­ellátási tanulmányterv az igények szerint több körve­zeték kiépítését irányozza elő. A jelenleg ' megépített, úgynevezett I-es számú kör­vezeték a lakossági szükség­leteket is kielégíti. Ennek nagyobbik része már elké­szült, egy kisebb szakasz van még hátra. — Befejezésül még azt kérném, a lakosságot köz­vetlenül érintő költségkiha­tásokról is ejtsünk néhány szót. Vagyis mondjuk ki, hogy személy szerint nekem körülbelül mennyibe kerül, ha a gázfűtést választom? .— Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Az biztos, hogy önkéntes alapon történik a gázprogramhoz a csatlakozás. Először ki kell fizetni, a lakások nagyságá­tól függetlenül, a külső ve­zeték megépítésének — amely a telekhatárig tart — költségeit. Ez 12 ezer forint lakásonként. A belső költsé­gek a fűtési mód szerint kü­lönbözőek lesznek. Néhány alapmódszerrel kapcsolatos kérdésre tudok hozzávetőle­gesen válaszolni. Ahol a la­kásban van központi fűtés és nincs szükség kazáncseré­re, ott az átállás körülbelül harmincezer forintba kerül. Ahol kazáncsere is szüksé­ges, ott negyvenezer forint­tal kell számolni. Ahol köz­ponti fűtés nincs, ott is több­féle variáció lehetséges. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a konvektoros, amikor radiátorok nélkül, helyiségenként egy konvek­tort kell beszereltetni. A konvektorok ára — termé­szetesen a csőszerelvények nélkül — darabonként öt­hatezer forint. Egyébként az OTP, megfelelő hitelfeltéte­lekkel és összeggel, bárkinek rendelkezésére áll. Ügy gondoljuk, tájékozta­tásul, egyelőre ennyi elég, az elkövetkezőkben lesz még mód arra, hogy a gázprog­rammal foglalkozzunk. * A Füredi Ferenccel való beszélgetésben kétszer is ígértük, hogy visszatérünk, melegít-e a gáz már Szek- szárdon? Hát kérem, egyelőre még nem. A belső szerelési mun­kák a fűtőművekben és az üzemekben is fokozott tem­póban folynak. Ha most már meleget ér­zünk a központi fűtések jó­voltából, azt még ne a föld­gáznak tudjuk be, egyelőre még az olaj hője melegít. Néhány nap — és már a gázláng váltja föl a gázola­jat. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Bakó Jenő Tisztára fúvatják a csövet a Tartsay úti fogadó állomáson Az átadó állomás. Innen kapja Szekszárd a földgázt

Next

/
Thumbnails
Contents