Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

1984. október 17. S'tolna\ . _ “riEPUJSAG 3 Helyi nevelési rendszer Dombóváron Gazdasági igazgatók tanácskozása Egy év eredményei Ebédelni indul az 1. b. osztály Szocialista társadalmunk a közoktatás demokratizálá­sával nemcsak az intézmé­nyek önálló arculatának ki­bontakozásához teremti meg a feltételeket, hanem elvárja annak a tervszerű, tudatos megszervezését is. Ugyanis egyre inkább szükségessé vá­lik, hogy az általános iskola — a személyiségfejlesztés ér­dekében — vegye figyelem­be az őt körülvevő szűkebb társadalmi környezetet, és mindazokat a meglévő ténye­zőket, amelyek a nevelő munkára hatással vannak. A dombóvári IV. számú Molnár György Általános Is­kola ezt tette akkor, amikor a helyi nevelési rendszer ki­alakításához kezdett az el­múlt évben. A későbbiekben teljessé váló rendszer meglé­vő elemeit jelenti az első és a második osztályban az is­kolaotthonos, harmadik, il­letőleg a negyedik osztály­ban a tantárgycsoportos, a felső tagozatban pedig a szaktantermi jellegű oktatás. Ezeken kívül része a rend­szernek az évfolyamonkénti egy osztályban „működő” ének-zene tagozat, a felső- tagozatos csoportokban, a klubnapközi,; a fakultáció be­vezetése a hetedik osztá­lyokban, valamint a széles« körű közművelődési .és gaz­dasági együttműködés a vá­rosi művelődési központtal és könyvtárral. Ide sorolható még a tanórai kudarcok kom­penzálására irányuló szak­köri tevékenység, illetőleg a közművelődési irányultságú, szakőrsi struktúrájú, moz­galmi tevékenység is. A helyi nevelési rendszer egyik alkotó eleméről, az is­kolaotthonos oktatás beindí­tásáról egy évvel ezelőtt már szóltunk. Most egy év tapasz­talatait összegezni ültünk le újra Csáki László igazgató­val és a tavaly megszólalta­tott két nevelővel, Kovács Endrénével és Mészáros Jó- zseinávtl. Csáki László igazgató: — Bevált, az egyéni foglal­koztatás lehetőségét kitűnően biztosító forma. A gyerekek érdekeit alapvetően kiszol­gálja, hatékonyságát pedig bizonyítják a kúönböző tan­tárgyak mérési eredményei, amelyek azonosak, vagy job­bak a hagyományos oktatásé­nál. A délutáni tanítás mi­att nem kell félni a túlterhe­léstől, hisz a gyakorlat azt bizonyította, hogy a régi for­ma megterhelőbb volt. Ezután a tapasztalatokról, többek között arról hallunk, hogy nagy munkát kell fek­tetni a szülőkkel való fog­lalkozásba, hiszen meg kell értetni, hogy délután is olyan mértékű (értékű) mun­ka folyik, mint délelőtt. Be­vált az, hogy már beiratko­zás előtt meghirdetik az is kolaotthonos formát és meg­ismertetik a szülőkkel a lé­nyegét, a helyet és az osz­tályt. A gyerekek is tapasz­talatokat szereznek leendő „munkahelyükön”. — Ezzel heteket nyertünk — állapítja meg Csáki Lász­ló, aztán a nehézségekre tér át. Az iskolaotthonos okta­tás délután is megköveteli a csendet. Az idén — miután minden fórumon megbeszél­ték — már „nagyjából meg­oldódott”. Eddig gondot je­lentett az egyéni elfoglalt­sághoz — úszás, hangszeres zene tanulása — szükséges idő biztosítása, most ez is si­került úgy, hogy fél négykor elengedik az érintett gyere­keket. Az igazgató ezután „elárulja”, hogy az idei év azért izgalmas, mert van négy pályakezdő fiatal, akik egy-egy tapasztalt kollégá­jukkal együtt iskolaotthonos oktatásban tanítanak. A mér­ce magas, mivel ugyanazt várják el tőlük, amit a már gyakorlott nevelőktől. Kovács Endrénétőí is meg­kérdem, hogy mik az egy év tapasztalatai. — Az biztos, hogy a sze­mélyiség megismerése miatt jelentős... Aztán a szabad időt úgy kell eltölteni, hogy az valóban szabad idő legyen. Kezdeményezzek, tegyem mindig vonzóvá, de a gyerek azt érezze, hogy maga válasz­tott a különböző felkínált programok közül. Természetesen mindig az életkori sajátosságoknak megfelelő, hasznos, pihentető, a szigorú órarendet feloldó tevékenységi formákat ter­veznek és ajánlanak a taní­tók. Így váltják aztán egy­mást a munka és a pihenés szakaszai. Kovács Endréné szerint mindennek az alapja a tanító párok jó megválasz­tása — amire az iskola veze­tői „nagyon odafigyeltek” — és az egységes szemlélet* Tavalyi beszélgetésünket idézem fel Mészáros József- nének, aki akor azt mondta: „Van egy kis füzetem, abba jegyzek fel minden tapaszta­latot. sikert és kudarcot egy­aránt”. — Mi került a füzetbe? — Jaj, abban sok minden van. Nagyon szép dolog az iskolaotthon... Nem tudom, szabad-e olyat mondani, hogy nekem sokkal jobban tetszik, mint a hagyományos napkö­zi, mert itt jobban megoszlik a szabad idő... Azt keve­selltük, hogy kicsit rövid a harminc perc, az önálló ta­nulásra, a felzárkóztatásra és a házi feladat elkészítésére. . . Beszélgetőtársaim szerint jó dolog, hogy a nebulók nem viszik minden nap haza a táskát.. . Ez az oktatási for­ma, főleg a szabadidős tevé­kenységgel, a gyermeki sze­mélyiség mélyebb, alaposabb megismerését biztosítja. Ügy lehet csak jól végezni ezt a munkát — vallják —. ha nemcsak a párok, hanem az évfolyamon dolgozó minden pedagógus „összehangol”, át­adja egymásnak tapasztala­tait, segíti a másikat, mert így válik a gyerekek iránt érzett felelősség is közössé. Egymás segítése mellett a művelődési központ és könyvtár dolgozói, valamint a jól kihasznált Suli Vidi, ami szerdánként félórás műsort ad, társ a nevelő­oktató munkában. No és a szülők is, akik társadalmi munkájukkal szebbé, jobbá, praktikusabbá tették a kör­nyezetet. Mészáros Józsefeié summá- zata így szól: — Ha adhatok tanácsot, iákkor azt javaslom a fiataloknak, hogy próbál­janak iskolaotthonhan kezde­ni, mert megéri. Csáki László idejét még néhány percig igénybe ve­szem, amikor a további ter­vekről érdeklődöm, — Ami nálunk „megy”, az nem kí­sérlet, hanem kutatásfejlesz­tési program. Az idei év ezért előkészület is a következő időszak feladataira — mond­ja az igazgató, aztán a tervek­ről beszól. A pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem irányításával önképző­kört szerveznek az egységes pedagógiai szemlélet kiala­kítása érdekében. Nevelési munkaközösséget hoznak létre, aminek a tagjai gaz­dálkodnak aztán a szellemi javaikkal és a meghatá­rozott összegű anyagiak­kal. Tervezik a beisko­lázási körzetben lévő óvo­dás korúak adatfelvételét, is­kolai előkészítését, a szemé­lyiségadatok számítógépes feldolgozását. Kutatási téma lesz az alsó- és felsőtagoza- tos szakaszolás ellentmondá­sainak feloldása, a hármas szakaszolás 1—2. osztály kez­dő, 3—6. osztályos haladó. 7—8. osztály pályaorientáló — kialakítása. A nagy 'lét­számú nevelőtestület mikro­közösségekre való bontása, új munkahelyi fórumok be­vezetése mellett innovációs alap működtetésre is gondol­nak. Kutató programjuk cél­ja — globálisan megfogal­mazva — az, hogy a gyerekek az iskolában olyan tevékeny­ségi formák között sajátít­sák el az ismereteket, ame­lyek nem a .^kötelező” elvé­re épülnek, hanem választha­tó programok biztosítják a személyiségfejlődést. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kapfinger András Jobban mérlegelni a termelésben a gazdasághoz kapcsolódó társadalmi folyamatokat déskomplexummal foglalkoz­zunk, s a kisebb részletekre vonatkozókat is figyelembe véve, bizony soknak tűnik, s a gazdasági vezetők idejét nagyon elfoglalja. De nap­rakészen lehet dolgozni, a szabályozók között el lehet igazodni. Az tény, hogy a gazdasági vezetőknek jobban oda kell figyelni munkájuk végzésére. Az a célunk, hogy aki jobban dolgozik, emelkedjen ki, fizessék meg a vezetőt és a munkást is. És ne féljünk a kudarctól. Ez az élettel vele jár, a ku­darc viszont nem bukás — bár ez is előfordulhat. — Mi a várható szabályo­zómódosítások lényege ? — Nagyobb lehetőséget ad a gazdálkodáshoz, a vállala­ti kezdeményezéshez, a piac. hoz közelebb visz, és a fel­adatok végrehajtásához na­gyobb erőket kell módosíta­ni. Előbb a teljesítményt kell követelni, utána a jövedelmet adni, akkor lesz az iparban változás. Egyébként a szelle­mi irányú fejlesztésnek na­gyobb teret adunk. Kedvez­ményeket kapnak — nyere­ségadó-kedvezmény — azok a cégek, amelyek a fejlesz­tésben jelentősei alkotnak, ugyanezzel égy időben a kis tőkeigényű fejlesztések támo­gatására különféle innováci­ós vállalkozások alakulnak, amelyek pénzt és egyéb tá­mogatást is adnak a kisebb vállalatoknak. — Lesz egy bizonyos át­meneti időszak, Medgyessy elvtárs milyennek várja ezt, zajosnak, csöndesnek? — Minden év vége nálunk zajos. A szabályozók kiadá­sa már november elején megkezdődik. A vállalatok vezetői fel tudnak készülni a jövő évi munkára. A szi­gorítások mértéke majdnem egyensúlyban van a kedvez­ményekkel, s a jövő évi vál­lalati stratégiát ki lehet dol­gozni. Mert ha van szabá­lyozókorszerűsítés, ha nincs, árut kell termelni, dolgozni kell. A vezetők munkája mindenesetre az idén és a jövő év első heteiben moz­galmasabb lesz, mint a megelőző években volt. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Czakó Sándor A pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) retnének teremteni és csök­kenteni kell a mezőgazdasá­gi termelés költségeit. A kö­vetkező években nagyobb fi­gyelmet kívánnak fordítani a magánerős lakásépítések meggyorsítására. A település­politikai kérdések boncolga­tása után a megyei titkár el­mondta, hogy Tolna megye gazdasági élete dinamikus része az országnak. Ezután Fodor László, az Országos Tervhivatal főosz- tályvezető-hellyettese tartott előadást Gazdaságunk fejlő­dése és perspektívája a VII. ötéves tervben címmel. A második előadást dr. Med­gyessy Péter pénzügyminisz­ter-helyettes tartotta A VII. ötéves tervidőszak pénzügyi szabályozói, eszköz- és fel­tételrendszere címmel. A két előadás után délután vita volt, amelynek során a részt­vevők elemezték a népgaz­daság mai helyzetét, példák­kal bizonyították a szabályo­zó rendszer korszerűsítésé­nek szükségességét, fontossá­gát. A gazdasági igazgatók két­napos tanácskozásának ve­zérfonala volt „Az MSZMP KB 1984. április I7-i állás- foglalása a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­tésének feladatairól”. Ebben az állásfoglalásban a KB kü­lönösen hangsúlyozta: „A szocialista állam gazdaság- szervező funkciójának meg­felelően a központi, kor­mányzati gazdaságirányítás fő feladata a jövőben is a népgazdasági terv, az állami költségvetés kimunkálása, megvalósításuk szervezése és ellenőrzése, a gazdasági fo­lyamatok összehangolása, a gazdaságirányítás eszköz- rendszerének (a termelői és a fogyasztói árak, a bérek és keresetek, az adók, a hitele­zés, a kamat, a valutaárfo­lyam) kidolgozása és működ­tetése... A népgazdasági ter­vek az eddiginél jobban mér­legeljék és vegyék figyelem­be a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folya­matokat, az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közmű­velődést, a szociálpolitikát. Elengedhetetlen a kutatás­fejlesztés fő céljaink kijelö­lése, a műszaki fejlesztés meghatározó irányainak ér­vényre juttatása.” A gazdasági igazgatók ta­nácskozásán a tapasztalatok­ról, a felkészülésről, a ten­nivalókról nyilatkozott la­punknak dr. Medgyessy Pé­ter miniszterhelyettes. — Ezen a tanácskozáson is azt állapíthattuk meg, hogy a gazdasági vezetőknek min­dig tanulniok kell, vezetni... — Nemcsak a népgazdasá­got, az egyes üzemeket is tanulva kell vezetni. Nem szégyen, hogy saját tapasz­talatainkat értékeljük, a vál­tozó gazdasági körülmények­hez igazítjuk a termelés irá­nyítását. Saját igényeink na­gyobbak, mint több esetben a lehetőségek, ezért kell job­ban figyelni a gazdasági fo­lyamatokat. Szeretnénk gyor­sabban haladni, az állandó változáshoz igazodni, s ez vonatkozik mindenkire. A jövő év fontos lesz gazda­sági életünkben, hiszen je­lentős korszerűsítés követ­kezik be. Idén már jobb a helyzetünk, mint 1982-ben és 1983-ban volt, jövőre pe­dig további javulás várható a gazdasági életben. A sza­bályozó rendszer is ezt kí­vánja jobbító szándékkal elő­segíteni. — ön soknak, vagy kevés­nek tartja a szobályozókat? — Én úgy vélem, hozzá­szoktunk, hogy az egész kér_ A kedd délutáni vitát Kiss Attila, a Tungsram vezér­igazgató-helyettesé vezette Dr. Medgyessy Péter Fodor László előadását tartja Szovjet szakszervezeti küldöttség az SZMT-nél Tegnap, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vendégeként háromtagú szovjet szakszervezeti dele­gáció érkezett Szekszárdra. A küldöttség vezeltője V. G. Rjazanov, a szovjet szakszer­vezetek (VCSSZPSZ) munka- verseny- és tömegmunka osztályának alosztályvezető­je, tagjai M. A. Dzsatoua, a grúz köztársasági szaktanács közgazdasági osztályvezetője és SZ. I. Szokolov, a VCSSZPSZ szocialista or­szágokkal foglalkozó kapcso­latok osztályának munka­társa;. A szovjet vendégeket a szakszervezeti székházban Horváth József, az SZMT vezető ttitkára fogadta, majd tájékoztatta őket a megyénk­ben folyó szocialista mun­kaverseny helyzetéről, ered­ményeiről, a kongresszusi és felszabadulási munkaver- seny-felajánlások tükrében, különös tekintettel az anyag- és energiatakarékosságra. Délután a vendégek Deli Sándornak, az SZMT titká­rának kíséretében a TÁÉV- hoz látogattak, ahol a gya­korlatban ismerkedtek a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversennyel.

Next

/
Thumbnails
Contents