Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
1984. október 16. ”*EPÜJSÄG3 Országgyűlési bizottságok tárgyalták A tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvénytervezet Beszámoló a tanácsok munkájáról Október tizedikén a Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, valamiint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Az ülésnek két napirendi pontja volt, az egyik, hogy képviselők megismerkedhessenek a törvényhozás soron következő ülésén tárgyalandó, a tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvény- tervezettel, a másik, hogy meghallgassák a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának beszámolóját, amely az 1971. évi I., a tanácsokról szóló törvény végrehajtását ismerteti. Az első napirendi pont kapcsán dr. Petrik Ferenc igazságügyi muiniszterhedyet- tes elmondta, hogy a magyar jogalkotás történetében ez az első eset, hogy törvény készült a tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen. A közelmúltban négy parlamenti bizottság javasolta ilyen törvény megfogalmazását és elfogadását. Eredetileg törvényerejű rendeletét kívántak ilyen céllal életbe- iéptetni, de a képviselők egyöntetű. indítványára törvény készült. A törvénytervezet annak szellemében készült, hogy támogassa a fokozódó vállalati önállóságot és kiterjessze a felelősségi jogot. A törvénytervezet megtilt minden olyan gazdasági tevékenységet, amelynek alkalmazásával megkárosítható a fogyasztó ez esetben fogyasztóként értelmezendő az egyik vállalattól vásárló másik vállalat is! — és ami által károsan befolyásolható a természetes gazdasági folyamat. Szigorú szankciókat tartalmaz a törvénytervezet a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetére is, valamint arra, az esetre, ha a vállalat a várt esetleges áremelkedést megelőzően visz- szatartja az árut. A törvény- tervezet értelmében tilos a fogyasztót bármi módon megtéveszteni, árukat egymással kapcsolni, a természetes gazdasági versengést a másik hitelét rontó információkkal befolyásolni, tisztességtelenül magas árakat alkalmazni. A törvénytervezet — elfogadása esetén — keret- törvényként funkcionál majd, széleskörű lehetőséget biztosít a korszerűsítésre, s a végrehajtási utasítás szellemében ugyancsak egyedi módon járhatnak el a bíróságok iis a peres ügyekben. Az együttes ülés második napirendi pontjaként dr. Buda Gábor, a Minis2itertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese fűzött szóbeli kiegészítést az 1971. évi tanácstörvény végrehajtását elemző — szintén a legközelebbi parlamenti ülés elé kerülő — beszámolókhoz. Elmon. dotta, hogy a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jól szolgálja a benne kifejezett politikai célokat, alkalmazásával megnőtt a tanácsok szerepe. Megállapítható az is, hogy az ország megromlott gazdasági helyzete erősen befolyásolta a tanácsi gazdálkodást, kevesebb anyagi eszköz került a tanácsok kezébe, s azokat a megyei tanácsok nem minden esetben a kiadott irányelveknek megfelelően használták fel. Szólt dr. Buda Gábor arról is, hogy a jelen helyzet szerint a tanácstagok nem rendelkeznek elég, a jól végezhető munkához feltétlenül szükséges információval, s ez rontja a testületi munkát, különösképpen a lakosság legszélesebb rétegeit érintő döntések meghozatalában. Több képviselő elmondotta hozzászólásában; kívánatos lenne: a bevált, immár a demokrácia helyi fórumaivá lett falugyűléseken elhangzott problémákra, javaslatokra kötelező jelleggel reagáljon a jövőben a tanácsi apparátus. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nagyon körültekintően kell majd kialakítani a társközségek elöljáróságait, ésszerűen és a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozni jogkörüket és működésüket, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy egy új, folyamatos dolgozó, eleven demokratikus intézménnyel gyarapodhassanak a falvak. HEGYES ZOLTÁN Ebben az évben már negyedszer ünnepli a világ szinte valamennyi országa az élelmezés világnapját október 16-án, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezetének, a FAO-nak az alapítási napján. Az élelmezési probléma világunk globális gondjai közül a legsúlyosabb. Nem is elsősorban termelési, sokkal inkább elosztási probléma. A világ mezőgazdasági termelését illetően drámai ellentmondás feszül a legszegényebb és a leggazdagabb országok között. Afrikában például, ahol a világ legszegényebb nációit találjuk meg, szárazság és más természeti csapások súlyosbították a helyzetet. A kontinens 24 országa komoly élelmiszerhiánnyal küzd. Észak-Amerikában ugyanakkor a gabona eladatlan készletei okoztak gondokat, és méreteiket illetően a gabonapiacok stabilitását fenyegették. A gabonafélék termelése 1973—1982. között 300 millió tonnával nőtt földünkön, amiből 200 millió tonna növekedést a fejlődő országok, 100 millió tonnát pedig a fejlett országok termeltek. Ez tehát több lehetne mint elegendő a nemzetközi piacok igényeinek kielégítésére. A 80-as évek élelmiszerproblémáját ugyanakkor sokkal inkább a nemzeti élelmezési politikák gyengeségei, semmint a tényleges kereslet kielégítésében világszinten jelentkező nehézségek okozzák. Az ellátás stabilitása az 1980. körüli évek biztató eredményeit követően valamelyest csökkent, a világ mezőgazdasági termelésének kisebb mértékű visszaesése következtében. Ismeretes a FAO azon számítása, hogy az ellátás biztonságához a világ- termelés 17—18 százalékát kellene felhalmozni. Az 1983—84-es időszakban ez a számadat 16 százalékra esik vissza. A mezőgazdasági termékek kereskedelmében súlyos gondok tapasztalhatók a 80- as évek általános gazdasági visszaesését követően. A mezőgazdasági termékek árai visszaestek, és csaknem valamennyi termékcsoportot érintették. 1981. után 1982-ben 2 százalékkal csökkent a teljes kereskedelem volumenében, és 6,4 százalék értékben. A legutóbbi időszakban ez a csökkenés, volumenét tekintve már 8,4 százalékos volt. Az alacsony jövedelmű fejlődő országokat sújtotta ez a helyzet leginkább, ahol a mezőgazdasági exportból befolyó jövedelmek 10,4 százalékkal estek vissza, vagyis még kevésbé vált lehetővé az élelmezési helyzet javítása, vagy még inkább az átfogó gazdasági fejlesztés lehetősége. Csupán néhány érdekes adat: — körülbelül 500 millió tonna gabonát, a világ- termelés egyharmadát az állatok takarmányozására fordítanak, a világon 30-szor többet költenek fegyverekre, mint a teljes fejlesztési segélyekre, a rosszultápláltság kisebb-nagyobb látható hatása a fejlődő világ minden negyedik gyermekét érinti miáltal csökken fejlődésük, és fokozatosan gyengül ellenállásuk a betegségekkel szemben. A 30 legkevésbé fejlett országban évente 1,5 millió hektár erdő pusztul el, miközben erdősítésre mindössze évi 50 000 hektáron kerül sor. Ghánában a halkereskedők 97 százaléka nő, a férfiak száma e téren elenyésző. Ugyancsak nők foglalkoznak kereskedelemmel Nyugat-Afrikában, arányuk 80 százalék. Pakisztánban a falusi nők 50 százaléka termeli és takarítja be a búzát. Kolumbiában a gazdaságokban dolgozó nők létszáma eléri a 60 százalékot. Ezzel eljutottunk az élelmezési világnap ez évre kiválasztott, és egyben kiemelt témájához, a nőknek a mezőgazdaságban betöltött szerepéhez. Ez összefügg azzal, hogy a nők a férfiak mellett egyre nagyobb szerepet vállalnak az emberi haladás felgyorsításában. Ez a szerep a fenti példák alapján a mindennapi élelem megteremtésében domborodik ki, vagyis a világ számos országában a nők szerepe az élelmiszerek megteremtésében, biztosításában szinte elengedhetetlen. Érdemes megemlíteni, hogy a nők a világ legjelentősebb statisztikai kiadványai szerint a hivatalos munkaerő egyharmadát teszik ki, a munkaórák közel kétharmadát teljesítik, a világ összes jövedelméből mindössze 10 százalékkal, és a világ teljes vagyonából kevesebb mint 1 százalékkal részesülnek. A nők sokkal inkább szenvednek a rosz- szultápláltságtól mint a férfiak, annak ellenére, hogy az élelem biztosításában vezető szerepet töltenek be. Ez azért van így, mert a nők gyakran maguk fosztják meg önmagukat az élelemtől a család többi tagjának javára. Ennek hatása nem lehet elhanyagolható a jövő generációjára sem. Ezért a FAO prioritásként kezeli a nők problémáját, a nők kulcsszerepét a társadalomban, a mezőgazdaságban és a táplálkozás biztosításában, magasabb színvonalra emelésében, valamint támogatja integrálódásukat a fejlesztési folyamatokba. Az élelmezési világnaptól újra csak azt várhatjuk, hogy felkelti a nemzetközi közösség érdeklődését a probléma iránt, és ösztönöz a közös erőfeszítések megvalósítására azért, hogy az emberiség az éhségtől megszabaduljon. A kivitelezőipar háttere Elíszerelő üzem a TOTÉV-néi Kaufmann Attila és Csikó Zsolt a gázvezeték-aknafedeleket gyártja Amikor Szekszárdra ért a gáz, s szükség volt a fogadó- állomás megépítésére, nem tudtak beszerezni a TOTÉV anyagosai sehol az országban olyan szerkezetet, amely lényegében víztelenítésre szolgál. Még tervet sem lehetett kapni erről a fontos fogadóállomási alkatrészről, csak hosszas utánjárás után tudták meg, hogy a MÉLYÉP- TERV-nél fellelhető ilyen dokumentáció. Azonnal küldték a tervért az illetékes beszerzőt, s másnap már hozBaka József esztergályos csőkötő elemeket esztergál záfogtak az alkatrész elkészítéséhez, így a fogadóállomáson nem volt akadály, időre átadhatták az épületet. Nyolc éve állították munkába az előszerelő üzemet azzal a céllal, hogy a TOTÉV élő munkahelyeit kiszolgálja olyan anyagokkal, amelyeket a TEK-vállalatok- tól, és üzletektől nem lehet beszerezni. Főleg a víz, a gőz, és a fűtés szerelési speciális idomok gyártására, újabban pedig a gázvezetéssel kapcsolatos különleges idomok gyártására rendezkedtek be. Húsz személy dolgozik ebben a kis üzemben, de munkájuk nem az az évi 8—10 millió forintot érő alkatrészben, hanem az építési helyszínen mérhető le. Ha van alkatrész, akkor folyamatos a munka. Hiába a leggondosabban elkészített kivitelezési terv, mégis előfordul, hogy valamely vezeték szerelésekor különleges alkatrészre van szükség, például a terepviszonyok, vagy tervmódosítások miatt. S rendszerint az ilyen speciális alkatrészeket sehol sem lehet megvásárolni. Ám megcsinálni, amint a fogadóállomási vízleválasztó is mutatja, van mód. Így például az épületek szellőzőcsöveit sem gyártja semmilyen cég előre, az előszerelő üzem munkásai készítettek ezért a felsőnánai cipőüzembe, a szekszárdi kórház egyik pavilonjába, a decsi művelődési házba és a tamási orvosi rendelőintézetbe is a központi telepen szellőzővezetékeket. Müller Béla tokozott villamos berendezéseket állít össze Mózsik József a gázvezeték szereléséhez készített alkatrészeket festi Még jelentősebb a fűtés- szerelő szakmában az üzem munkája. A különféle elosztók, gyűjtők, a fel- és leszálló vezetékrendszerek, a gázvezetékek szerelésénél tartószerkezetek, csőhidak és egyéb szerelvények elkészítésére vállalkoztak. Wirth János üzemvezető elmondta, hogy nemcsak fémből készítenek különböző célokra vezetékeket, hanem PVC-ből is. A szakemberek magas szintű tudása tette lehetővé, hogy a gázprogramhoz is gyorsan fel tudjanak zárkózni. A váltás nem volt zökke_ nőmentes, mert hiányzott nem egy alkalommal a megfelelő tervdokumentáció, s előfordult, hogy a részegységet nekik szállító cég késett, mint legutóbb egyik bajai partnerük, amely a gázvezeték leágazó részeinek fröccsöntött csöveit küldte késve — igaz akkor személy- gépkocsival, gyorsan. Az elmúlt években a legjelentősebb munkájuk a déli fűtőműnél volt Szekszárdon, ahova több tucat 450 milliméter átmérőjű csövet hajlítottak, készítettek. A TOTÉV épületgépészeti előszerelő üzeme jó háttéripar a kivitelező magas- és mélyépítő részlegeknek. A folyamatos munka fontos része a központi üzem megbízhatósága, időre, jó minőségben végzett munkája. — Pj—Czs — Élelmezési világnap
