Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

1984. október 16.

2 rtÉPÜJSÁG

(Folytatás az 1. oldalról.)

századokon át más utakon jártunk, szükségessé teszik, hogy kölcsönös erőfeszítéseket tegyünk a jobb megértés érdekében. Megtettük és tovább folytatjuk ezt az erőfeszítést. Ezért örülök annak, hogy ma 'elmélyíthetjük azt a párbeszédet, amelyet hivatalosan 1982-ben kezdtünk meg, de amelyet önnel már korábban is folytattam.

1982-ben elhatároztuk, hogy új lendületet adunk kapcsolatainknak. Ma, két évvel később, elmondhatjuk: a merleg egészében véve pozitív. Jó irányba haladunk, de még többet is tehetünk.

Kulturális kapcsolataink élénikebbé váltak, de még tovább kéll fejlesztenünk azokat. Mi pályázatot hirdettünk az új budapesti francia intézetre, s rövidesen francia delegáció keresi fel majd önöket, hogy bemutassák ezt a tervet. Kulturális miniszterünk kérésemre megindította azt a folyamatot, amelynek keretében lefordítják a magyar irodalom értékes kincseit, amelyek eddig ’hozzáférhetetlenek voltak a francia közönség számára, Kezdik meghozni gyümölcseiket azok az akciók is, amelyeket önök folytatnak Magyarországon a mi nyelvünk tanítására. A francia nyelvoktatás fejlődik Magyarországon, és ezért személyesen köszönetét mondok önnek.

Az elnök ezután rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnek meg a közös törekvéseknek. Pedig ezen a téren is vannak távlatok. A magyar gazdaság jól fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a vegyipar, a gyógyszeripar terén a francia—magyar együttműködés példássá válhat.

Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentőséget nyer, amely messze meghaladja a kétoldalú kapcsolatok közös vizsgálatának területét — folytatta Mitterrand elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételeivel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be. Politikai és társadalmi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és a nemzetek közötti megértés eszméihez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Európához tartozunk, és ez mindkét nép történelméből fakad. A két ország közötti reális különbségeken felülkerekedve, kezet nyújthatunk egymásnak, és megtanulhatjuk egymás nyelvét. Európa tudja azt, hogy mivel tartozik a magyar népnek, amely oly büszke hagyományaira, nyelvére, s mely bátorságot tanúsít a viszontagságok közepette is, és nyitott a külvilág felé.

Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Franciaország tesz és mond, érdekli Franciaország politikája, a világban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én személyesen nagy rokonszenvvek és pontosan figyelem azt a politikát, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ihle- tően akcióinkra azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. Így például a genfi konferencián, ahol globális tárgyalás indult meg a vegyi fegyverek teljes kiküszöbölésére. Megállapítható, hogy a kelet —nyugati viszony nehézségei ellenére is az utóbbi időben bizonyos haladás mutatkozott itt a párbeszédben.

Azt óhajtjuk, hogy a stockholmi konferencia munkája is jobban haladjon előre. Európa a Helsinki Záróokmány vonalán haladva lesz

Kadar János Párizsban

Kádár János és Francois Mitterrand tárgyalás közben

(Telefotó)

hű saját sorsához, csak ez teheti lehetővé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Európa, mint földrajzi egység hallassa szavát a világban.

Íme néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különböző rendszerekhez tartozik, mihelyt az a közös akarat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot és hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mondva, újjáépítenünk. Meg kell szilárdítani biztonságának és virágzásának alapjait. Mi a magunk részéről nagy fontosságot tulajdonítunk az Európai Gazdasági Közösség fejlesztésének, mert az nélkülözhetetlen eleme a globális európai építésnek.

Üjra fel kell venni a párbeszéd szálait a kontinens másik felében. Magyarország közép-európai helyzeténél fogva e vállalkozás egyik fő láncszemét képezi.

Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet játszik, és e szerepének jelentőségét még inkább fokozza majd az 1985- ben Budapesten tartandó kulturális fórum. Ezzel kapcsolatban azt az óhaját fejezte ki, hogy a kulturális fórum munkája sikeres legyen, és képezzen kiindulópontot arra, hogy még gazdagabb kapcsolatok alakuljanak ki az európai országok értelmiségei és művészei között. A közelmúltban a magyar és a francia rádió 48 órás adásban sugárzott közös programot, melyet a franciák és a magyarok egy időben hallhattak. Ez egy nagyon sikeres premiér volt, és újabb lépést jelent a korábban megállapított irányban.

Mitterrand elnök utalt arra is, hogy Kádár János párizsi tartózkodása alatt találkozni fog francia gazdasági és ipari vezetőkkel, s hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről mindent meg kíván tenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében.

Nagyon vonz bennünket az — mondotta ezután —, hogy a magyar nép évszázadokon át hű maradt önmagához nagy veszélyek közepette is, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszönhető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot ólyan országnak látom, amely bebizonyította: az akarat nemcsak az életben maradást biztosítja, hanem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet szeretném kifejezésre juttatni a magyar nép iránt, s azt óhajtom, hogy a magyar nép a távolból is átérezze, milyen különös jelentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának itt a Szajna partján.

Az elnök végül a magyar nép boldog jövőjére, és Kádár János egészségére ürítette poharát.

Francois Mitterrand köz- társasági elnök pohárköszön- tőjére Kádár János válaszolt :

Kádár János:

A Magyar Népköztársaság a jövőben is megbízható partner lesz a nemzetközi együttműködésben

Mélyen Tisztelt Köztársasági Elnök Ür!

Francia Barátaink!

A magam és kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért, a szívélyes fogadtatásért, a Magyarország iránti érdeklődésért és ro- konszenvért, amely elnök úr szavaiból is megnyilvánult.

Mi, a Magyar Népköztársaság képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársaságba érkeztünk, amely a nemzetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője. Örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Francia Köztársaság vezetőinek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe szívélyes üdvözletét és jókívánságait.

A magyar nép nagyra értékeli országaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemelkedő eseményként tartja számon elnök úr 1982. évi magyarországi látogatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is eredményesek lesznek, és a közös szándékoknak, a reális lehetőségeknek megfelelően lendületet adnak minden téren a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzel nemcsak országaink. hanem kontinensünk népeinek érdekeit is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kezdete is meggyőzött arról, hogy ez a várakozás reális. Meggyőződésem, hogy további véleménycserénket is a konstruktív szellem, a kölcsönös jószándék fogja jellemzeni.

Tisztelt Elnök Ür!

ön az előbb szólt arról, hogy országaink társadalmi berendezkedése eltérő, és más szövetségi rendszerekhez tartoznak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törekvéseinkben lényeges találkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik 'kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycserénknek. Találkoznak törekvéseink abban

is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat.

Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is folytatódott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a kon- frontációs elemek a nemzetközi életben. Mindez olyan időszakban történik, amikor az atomfegyverek száma rendkívül megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelennek meg.

Meggyőződésünk, hogy a több nukleáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti a biztonságot. Akik egy atomháború megnyerhetőségéről, egy korlátozott nukleáris összecsapás lehetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát, Európa és a világ holnapját teszik kockára.

A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javaslatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról — és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában, s kedvező feltétele, két teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításához.

Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a világűr demili- tarizálására, és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését. Konkrét eredményeket várunk a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól, így az 1985. évi budapesti kulturális fórumtól is. Megtiszteltetésnek vesszük, hogy Magyarországra bízták e fontos tanácskozás megrendezését, s e megbízatásnak megfelelően eleget fogunk tenni.

Európa népeinek történelmi tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat, hogy minden lehetségest tegyünk meg földrészünk békéjének megőrzéséért, a megértés, a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítéséért. Európa térképe tele van a korábbi nagy csaták színhelyeire em. lékeztető jelzésekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történelmének legpusztítóbb háborúját, a fasiszták által kirobbantott II. világháborút idézi.

A katonasírok mellett ott vannak a megsemmisítő táborok, az ártatlan áldozatok millióinak emlékhelyei.

Néhány hónap múlva lesz a fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem 40. évfordulója. Négy évtized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a francia ellenállás hősei és a franciá földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik vállvetve harcoltak a náci barbárság ellen. Az idő múlása sem homályo- síthatja el emlékezetünkben a történteket; elítéljük a fasizmus akár új köntöst viselő, bárhol jelentkező kísértő árnyait. Határozottan visz- szautasítjuk azokat a veszélyes törekvéseket, amelyek megkérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldozatos harca nyomán kialakult európai realitásokat.

Kádár János ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság következetesen kitart a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés erősítése mellett. Változatlanul nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a dokumentumnak, amelyet csaknem 10 évvel ezelőtt önökkel együtt írtunk alá a finn fővárosban. A közeledő évfordulót akkor lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha ismét a helsinki záróokmány betűje és szelleme hatná át Európa politikai életét.

A Magyar Népköztársaság külpolitikája abból indul ki, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű, elfogadható alternatívája. Támogatunk minden olyan érdemi tárgyalást, amely konkrét problémák megoldására, rendezésére irányul. A kétoldalú megbeszélések hasznosan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a konfrontáció helyett a tárgyalások és a megegyezések, a feszültség növekedése helyett ismét az enyhülés jellemezze a nemzetközi helyzet alakulását.

Elnök Ür!

Kétoldalú kapcsolatainkat áttekintve már nem egyszer szót váltottunk a világgazdasági válságról és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról is. Bár vannak javulást ígérő halvány kedvező jelek, de ezek hatása kontinensünkön még nem érzékelhető eléggé. Ebben a helyzetben senkinek nem használ, ha a kelet—nyugati gazdasági együttműködés szűkül, és még politikai indíttatású intézkedések is hátráltatják.

Hozzá kell tenni, hogy Magyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb bekapcsolódás útján kíván járni. Meggyőződésem, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez tartozó országok gazdasági kapcsolatainak fejlődése mindkét fél érdekeit szolgálja, hozzájárulhat mind a gazdasági fellendüléshez, mind az enyhülés ügyéhez. Erre, és a sok eddig ki nem aknázott lehetőségre is gondolva a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlesztését igyekszünk előmozdítani.

A Magyar Népköztársaság a jövőben is állhatatos és megbízható partner lesz a nemzetközi együttműködésben. Ezen az alapon készek vagyunk a magyar—francia kapcsolatok további, sokoldalú fejlesztésére és gazdagítására az élet minden területén.

Tisztelt Elnök Ür!

Élve az alkalommal őszinte köszönetét mondok önnek mindazért, amit a sokoldalú magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséért tett.

Megköszönöm önnek azt a korrekt, rendkívül jó légkört, amely eddigi és a ma megkezdett tárgyalásainkat is jellemezte, és azokat a meleg szavakat, amelyeket a magyar néphez intézett.

A munkát folytatnunk kell. Tisztelettel átadom önnek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívását, hogy arra alkalmas időpontban ismét látogasson el Magyarországra. Látogatását magam is örömmel üdvözölném.

Mi magyarok nagyra értékeljük Franciaország nemzetközi szerepét és az ijn személyes erőfeszítéseit. Franciaországnak jelentős tekintélye és súlya van a világban, s ezért sokat tehet a nemzetközi viszonyok jobbításáért. A maga lehetőségeinek keretein belül) a Magyar Népköztársaság is erre törekszik. A nagy francia népnek minden jót, sikereket kívánok, s azt, hogy békében élvezhesse munkájának gyümölcseit.

Kádár János végül a francia népre, Mitterrand köz- társasági elnök, a jelenlevő francia személyiségek egészségére, a magyar—francia kapcsolatok fejlődésére, a békére emelte poharát.

•

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfő délután a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének épületében találkozott Georges Mar- chais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, majd Lionel Jospinnel, a francia Szocialista Párt első titkárával.

Kádár János és Georges Marchais szívélyes, elvtársi légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő magyar—francia kapcsolatok nemcsak a két ország, hanem kontinensünk minden népének érdekeit is szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Francia Köztársaság együttműködésének bővítése hozzájárul az európai népek közötti megértés erősítéséhez, az enyhülési politika eredményeinek megőrzéséhez. Megerősítették, hogy a kommunistáknak különösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi politikában az emberiséget fenyegető veszélyek elhárításában és felszámolásában. Az MSZMP és az FKP továbbra is ezért tevékenykedik á két párt kapcsolatait jellemző elvtársi együttműködés és szolidaritás szellemében.

Kádár János és Lionel Jospin megbeszélésén hangoztatták, hogy az MSZMP és a Szocialista Párt szilárd törekvése előmozditani a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértés volt abban, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének nincs észszerű, elfogadható alternatívája. Az MSZMP és a Szocialista Párt kész tevékenyen fellépni a nemzetközi légkör javításáért, a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdításáért.

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tikára, az Elnöki Tanács tagja, délután szálláshelyén, a Marigny-palotában találkozott Claude Cheyssonnal, a Francia Köztársaság külügy. miniszterével.

Nyílt, őszinte légkörű véleménycserét folytattak a nemzetközi, s különösen az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden államnak — társadalmi rendszerétől és szövetségi rendszerhez való tartozásától függetlenül — a nemzetközi feszültség csökkentésén kell munkálkodnia. Megállapították, hogy a magyar—francia kapcsolatok, a rendszeres magas szintű találkozók és a különböző területeken folytatott együttműködés jól szolgálják az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését.

Este a külügyminisztériumban Laurent Fabiu? francia miniszterelnök vacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán Laurent Fabius és Kádár János rövid pohárkö- szöntőt mondott.