Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
( tolna \ U NÉPÚJSÁG 1984. október 14. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101' Szekszárd, Postafiók: 71 Változik-e az útburkolat? Kovács Ferenc őcsényi olvasónk itöbb szomorú autóstársa nevében kérdezte, hogy a KPM miért a rég elavult, szurokba szórt kavics- illetve vágattkőboríitást ad la környék útjainak? A kérdésre a választ Péter Oszkár, ,a Pécsi Közúti Igazgatóság műszaki igazgatója adta meg: — Az elavult módszernek nevezett munka ia felületti bevonás régebben is és jelenleg is közismert, használatos javítási mód. Az útburkolatokra időszakonként: vízzáró képességének javításai, felületi kopásainak eltüntetése, a biztonságosabb közlekedésit szolgáló érdes felület előállítása érdekében hígított bitumenes (alsóbb rendű utakon), illetve emulziós (főutakon) felületi bevonást készít ,a területileg illetékes üzemmérnökség. A felületi bevonás célja, hogy a nagyobb mértékű burkolatromlások keletkezése elkerülhető legyen. A munka velejárója, hogy a ragasztóanyagra terített zúzalék hengerlés után — nagy sebességgel való haladás esetén — helyéről elmozdulva pereg. — A munkavégzés alatt és közvetlen a beépítést követő időben, sebességkorlátozást elrendelő kavicsfelverődés- veszélyt jelző táblákkal jelölik az utazó közönségnek, hogy az úttest laza szerkezete miatt — nem megfelelően választott sebesség esetén — a jármű kerekei kavicsfelverődést idézhetnek Telefonszámunk: 16-211 elő. Tapasztalatunk szerint a járművezetők egy része a táblákat figyelmen kívül hagyja, ezzel esetenként a végzett munkában, Siaját, közlekedő társai gépjárművében is kárt okoz. — Anyagi lehetőségek miatt várhatóan még évekig a felületi bevonás jelenti a burkolatokon végzendő tervszerű megelőző karbantartás jelentős részét. Miért bontották fel a szerződést? Szilágyi József simontor- nyai olvasónk levelében írta, hogy 1980 augusztusában átalánydíjas szerződést kötött színes televíziókészülékére. Az eltelt négy év alatt csupán egyetlen képcsőcserére került sor. 1983. év végén a Tamási TAGÉP központi antennát szerelt fel a lakóépületre, ami sok szempontból nem vcüt megfelelő. Megjegyzésére, hogy a felszerelt központi tv-antenna vétele készülékén rossz, a helyszínen lévő szakemberek azt válaszolták, a tv képcsöve lemerült, rossz. Ekkor kérte, hogy ezt cseréljék ki. Anyag hiányában erre 1984. június 22-én került sor, miután a készüléket beszállították a szervizbe. Ez év szeptemberében kapott egy levelet, melyben felmondja a szerviz a színes televízióra kötött átalánydíjas szerződését. Olvasónk kérdésére, hdgy miért következhetett ez be, a választ Schiszler István, a tamási Városi Tanács V. B. műszaki és termelés-ellátás- felügyeleti osztálya csoport- vezetője küldte meg: — Simontornyán a központi antenna felszerelése során ígéretet tettek a szervizben olvasójuknak a televízió képcsövének kicserélésére, megjegyezve azt, hogy a televízió rendeltetésszerűen használható, a képernyő színei a használat során halványodtak. A képcsövet megrendelték, de különböző anyagellátási problémák miatt 1984. júniusában a megrendelttől eltérő típust kaptak. Az eltérő típus miatt —, hogy azt a televízióba szerelhessék — asztalosmunkát is kellett végezni. Ezt egy kisiparossal végeztették el. Ebből adódóan a készülék javítása és kiszállítása elhúzódott. — Az átalánydíjas szerződés felbontásával kapcsolatban: a TAGÉP-szerviz gazdasági számításokat végzett, és az eredmény birtokában minden színes televízióra kötött szerződést 1985. január 1-től felbontanak. A TAGÉP ez irányú döntését a felügyeleti szerve tudomásul vette. Erre a szerződés mind a TAGÉP-nek, mind az ügyfélnek lehetőséget biztosít. A szerződés felbontásáról az ügyfelet időben tájékoztatták. — Az átalánydíjas szerződés felbontása tehát nemcsak olvasójukra vonatkozik. Fizet-e a biztosító ? Tolnáról kaptunk levelet, melyben egy édesanya írja, hogy lánya lába a nyár végén elkezdett fájni, kis idő múlva orvoshoz fordult, majd a szekszárdi SZTK-ban dunsztkötést tettek rá, rönltgeneztték, de törést nem állapítottak meg. Három hót múlva ismét röntgen, és akkor az kimutatta, hogy a láb középső ujja el van törve. Azt kérdezi, hogy ilyen esetben a biztosító fizet-e, mivel még a lánya sem (tudja pontosan megmondani, hogy hogyan és mikor tört el a lába? A levelet az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnét Papp Júlia igazgai- tónő a következő választ küldte meg: — Csonttöréssel járó testi sérülésnél, amennyiben az ügyfél baleseti kockázatot tartalmazó biztosítással rendelkezik, ilyenek a tanuló- biztosítás, háztartási biztosítás, valamint a CSÉB-biz- tosítások, minden esetben meg kell valósulnia az Állami Biztosító által meghatározott baleseti esetnek. Ez áll: az akaraton kívüliség, a hirtelenség, a külső behatás és mindezek következményeként, a testi sérülés, egészségkárosodás, vagy halál együttes fennállásából. — Amennyiben olvasójuk lánya CSÉB/80, vagy CSÉB/ 150 forintos biztosítással rendelkezik, úgy az esetben is térít aiz Állami Biztosító, amennyiben a fent jelzett ismérvek valamelyikének hiányában az igényt balesetként nem áll módunkban elfogadni, tekintettel, hogy ezen CSÉB-módozaltokban a nem baleseti eredetű betegség esetén fennálló táppénzes állományra vállal kockázatot intézetünk. Ml VÁLASZOLUNK----—— A Magyar Közlöny f idei 39. számában olvasható a művelő- V} dési miniszter, a J belkereskedelmi mi- : nlszrter és a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 18/1984. (IX. 25.) MM—©kM—MÉM számú együttes rendelete, . amely o szakmunkástanulók tanulmányi versenyeiről szól, s e versenyek célját a résztvevők kiemelkedő teljesítményére való ösztönzésiben, korszerű műveltsége gyarapításának elősegítésében, a közösségi szellem, valamint a szocialista muimkaerkölcs fejlesztésében jelöli meg. A szakmunkástanulók részére ■iskolai, fővárosi, megyei, illetőleg országos — „a szakma kiváló tanulója” minősítésért folyó, szakmai és tantárgyi tanulmányi versenyek hirdethetek, és tudni kell, hogy az iskolai tanulmányi versenyt az iskolában oktatott valamennyi szakmában és tantárgyból a szakmunkásképző iskola hirdetheti meg. A jogszabály előírja a meghirdetés módját, s mellékletként tartalmazza a szakmunkástanulók országos tanulmányi versenyeinek versenyszabályzatát. Ez a jogszabály a kihirdetése napján (szeptember 25- sn) hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Ipari Közlöny idei 14. számában megjelent, több országos hatáskörű szerv részéről kiadott együttes irányelvre, amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „... az áru- választék javításával egyidejűleg megfelelő árválaszté- kot is biztosítani kell különös tekintettel az olcsóbb cikkek kínálatára.. . Az alapellátást szolgáló tömegigényeket kielégítő árukból folyamatosan javítani kell a kínálatot. .. A forgalmazók rosszul értelmezett gazdálkodási érdekei ne veszélyeztessék a lakosság ellátását. ..” Az együttes irányelv határidőket is előír meghatározott tájékoztatások elkészítésére. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Fischer Ódám chicagói sikere „Fischer Ádám: tiszta stilus és érzékeny ösztönök” — ez áll a .magyar karmesterről közölt fénykép alatt a Chicago Tribune pénteki számában a művész fellépéséről int kritika bevezetőjében. A fiatal magyar karmestert — akinek ugyancsak dirigens fivére Fischer Iván is nemzetközi elismerésnek örvend — először hallotta a chicagói közönség a Chicagói Filhar- moniilkusökkal. Olyan művészek között kellett megállnia a helyét, mint Claudio Abbado és Solti György. Igen nehéz feladat hárult rá, hiszen rövid idő alatt, néhány próba után kellett bizonyságot adnia felkészültségéről. Minden nehézség ellenére sikerült olyan együttműködést kialakítani a chicagói zenekarral, amely bői nem hiányzott a spontaneitás, a melegség és a humor erénye sem. A cikk szerzője máris biztosra veszi, hogy Fischer Ádám újabb amerikai vendégszereplésre fog meghívást kapni és méltó utódja lehet a nagyra becsült Ferencsik Jánosnak. Október 15. A fehér bot napja megadják a szükséges segítséget. A tagfelvétel az önkéntesség elvének betartásával történik. A tagsági viszony létesítésének korhatára 14 éves életkor. Természetesen igen nagy figyelemmel kell kísérni a 14 évesnél fiaDél van. Dombóvár központjában hangos fékezéssel áll meg egy személyautó. A járdáról egy idős férfi lépett le, kezében fehér bot. * — Kellemetlen vinni a fehér botot a járókelők között — igazít fekete szemüvegén Nagy Györgyné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna megyei szervezetének titkára. Any- nyira megnőtt a gépkocsiforgalom, hogy kénytelenek vaP A közlekedésben ma nélkülözhetetlen támasz a figyelemkeltő bot gyünk ezzel! közlekedni. Nem szánni kell bennünket, hanem kinek-kinek ott segíteni ahol szükséges. Nem vagyunk világtalanok, ahogy néha hallani, csak szürkébb, vagy talán nagyon szürke a mi életünk, a látó emberekéhez viszonyítva... Nagy Györgyné 25 éve látja el a titkári teendőket, sorstársai nagy megelégedésére. ötéves korában veszítette el látását. Budapesten a vakok intézetében tanult, dolgozott, majd hazajött Dombóvárra. — Szerencsés voltam — vallja, mert az itthoniak megkövetelték tőlem, ha tanultam, akkor dolgozzam is. Férje Rábacsanakon született műszerész és villanyszerelő volt, amikor egyik napról a másikra elveszítette látását. Három gyermekük van. Két felnőtt fiú és egy lány. Közülük Nagy László, a szervezet „adminisztrátora”. Munkahelyén, a dombóvári bútorboltban az üzletvezető helyettese. Ebéd idő van amikor beszélgetünk. Az étkezőasztalnál foglalnak helyet. Pillanatra csönd támad. Az édesanya ujjai a leveses- tányér szélén csúszva, megérintik az evőeszközt. Villa koccan a tányérhoz. A fiú feláll, szó nélkül kicseréli anyja kezében a villát kanálra. — Büszke vagyok édesanyámra — mondja alig hallhatóan Nagy László. Mindent elvégez, amit más asz- szonyok is. Főz, vasal, ellátja az unokáját, bevásárol és nagyon szépen énekel. Öröm látni, amikor műsoros rendezvényen három-négyszáz ember szemébe könnyeket csal dalaival. Valamikor nagyon szerettem volna, ha lát is bennünket, nemcsak simogat.. . — A Magyarországon élő1 vak és gyengénlátó emberek érdekvédelmét az 1918-ban alakult Vakok Szövetsége látja el — folytatja. — A II. világháború végéig a szövetségnek csak néhány száz tagja vált. A tagság főleg Budapesten, Szegeden, Miskolcon és Szombathelyen élt. A vak emberek szempontjából sorsdöntő jelentőségű volt az az 1949-ben megjelent miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy Magyarországon a vakokról való gondoskodás állami feladat. E rendelet nyomán vált lehetségessé a munkaképes látássérült emberek foglalkoztatása, az ellátatlanok rendszeres szociális segélyezése, a vakok személyi járadékának bevezetése, a Brail- le-könyvtár létesítése, fejlesztése és sok egyéb intézkedés, amelyek a jobb élet- feltételeket szolgálják. A szövetség taglétszáma jelenleg húszezer fő. Minden megyében működik szervezet. Alapvető törekvés, hogy minden látássérült részére talabb gyermekek sorsát is. Képzésük, oktatásuk nagyon fontos, hogy felnőtt korukra megszerezzék az önálló életvitelhez szükséges képességeket. A vak munka- vállalók száma három- és négyezer között ingadozik. Tolna megyében is különböző munkakörökben szolgálnak. Van közöttük jogász, lelkész, tanár, iparos, telefonközpontos is. A néhány nappal ezelőtt megtartott ünnepi taggyűlésen. a dombóvári városi művelődési központban, megjelent az országos szövetség főtitkára, dr. Bódi István és a szakmai csoportvezető, Gerdelics Ferenc is. Eredményekről, tervekről, gondokról szóltak. Egyebek között arról, hogy 1985-től Luis Braille-érdemérmet három fokozatban — arany, ezüst, bronz — adományozzák majd a megyei szervezetek javaslatai alapján. A gyógyüdül- tetési lehetőségekről is beszéltek. Nagy Györgyné arról számólt be, hogy sikerült mélyebb kapcsolatot teremI-------------------------------------------------------------------1 N agy Györgyné (balról) alkalmi segítőjével Benkő Pál fekete zongoránál fehér botjával teni a városban működő intézményekkel, vállalatokkal. Az elmúlt esztendő sikeres programjai közül kiemelte a közös kirándulásokat, amelyek Harkány, Fonyód, Badacsony, Gunaras nevezetességeit ismertették meg a résztvevőkkel. Gondok között említette az idős, beteg emberek segítését, segélyezését, gyógyszerek, tüzelő beszerzését... Legfontosabbnak ítélte a sorstársak egymás közötti kapcsolattartását, mert csak így lehetséges a nehezen múló kisebbségi érzés leküzdése. A megyei találkozók állandó résztvevője, a zenés műsorok szereplője a Tamásiban élő Benkő Pál, Születésétől vak. Orvosi beavatkozás néhány évre látni engedte gyermekként a világot, de újabb műtéti kísérletek után végleg elveszítette látását. Néhány tárgy színére emlékszik még. A ház fogalmát ha hallja, apró földszintes épületre gondol. Virágokat illatról különböztet meg. Elképzelte már, hogy milyen a repülő, a hajó, de nem látta a Dunát. Most 64 éves. Mindene a zene. Hegedül, orgonái, zongorázik, mikor melyik hangszerhez szólítja a kötelesség. így adva hírül örömét, bánatát. * A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Tolna megyei szervezetének négyszázharmincöt tagja van. ök Dombóváron évente kért alkalommal tartanak taggyűlést, májusban és októberben. Idén október 15-e a „fehér bőt” napja. DECSI KISS JÁNOS
