Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
TOLNA __ 4 . NÉPÚJSÁG 1984. szeptember 12. Őslénymaradvány a Dunából Ismét értékes őslénytani lelettel gyarapodott a szekszárdi múzeum gyűjteménye. A korábbi években a paksi löszfalból kibányászott és a pincemúzeumban kiállításra került Trogonterium (ős. mammut) csaknem egymá- zsás agyarához a maga méretében ugyancsak méltó az a 4 kilogrammos őrlőfog, melyet Bolvári János és Ruff Ferenc ajándékozott a múzeumnak. A jégkori pannon táj jellegzetes állata, a vörhenyes színű, hosszú gyapjúval a hideg ellen sikeresen védekező óriási mammut csordákban barangolt a löszpusztákon — így a mai Paks és Szekszárd környéki egykori füves legelőkön is —, ahol csak mintegy 20 000 évvel ezelőtt kezdett vadászni rá a terület akTeljesen új koncepció született abban a tudományos vitában, amely úgyszólván már évszázadok óta tart arról, hogy pontosan hol zajkori lakója, a jégkorvégi ősember. Az óriási fog (méreteit jól szemlélteti a mellé elhelyezett gyufásdoboz) a Dunából származó sóderből került a TOTÉV telephelyére, s jó szemű felfedezőinek köszönhetően, onnan a múzeumba. A Duna medrébe feltehetően a folyó mederváltozásai során a vízbe zúduló nagy mennyiségű lesuvadt lösz sodorhatta magával a mammut többi csontjával együtt, melyek azonan az évezredek során messze sodródtak egymástól. Tisztítás és konzerválás után jövő évtől a múzeum szakadáti kiállítóhelyén kerül bemutatásra más őslénymaradványok társaságában. DR. GAÁL ATTILA lőtt le az 1526-os sorsdöntő mohácsi ütközet. Újvári András baranyai helytörténész kísérelt meg most vá. laszt adni erre a kérdésre, és kutatásainak eredményeként egy négyzetkilométernyi pontossággal megjelölte a magyar—török összecsapás helyét. Ott kell lennie — véleménye szerint — az elesett magyar és szövetséges katonák tömegsírjainak is: tíz— tizenötezer vagy akár húszezer ember temetőjének. Ez a hely pedig körülbelül öt kilométerrel északabbra van az eddig feltételezett harcmezőtől, ahol 'korábban többször is eredménytelen kutatás történt. Újvári András másfél évtizedes kutatómunkájának eredményeit és következtetéseit tanulmányban foglalta össze, sokoldalúan alátámasztva állításainak hitelességét, megalapozottságát. A helytörténész „beleszületett” a történelmi környezetbe: ma is szülőfalujában — a mohácsi térségben fekvő Töttö. sön — él, és a szomszédos gazdaságban, a szajki Béke téeszben dolgozik, ágazatvezető agronómusként. Jobban ismeri tehát a terepet mindenki másnál, aki valaha is foglalkozott az 1526-os csatával, s ez a helyismeret segítette abban, hogy új megoldást találjon a mohácsi titokra. Olyan összefüggéseket tárt fel, amelyek elkerülték a többiek figyelmét, s oly mértékben sikerült azonosítani a korabeli dokumentumok utalásait, ahogyan eddig valószínűleg még senki sem tudta. Legfontosabb megállapítása az, hogy a szultáni főerő nem az eddig vélt útvonalon — az ősi római hadi- úton — vonult fel az ütközet helyszínére, hanem a Bara- nyaváron, Lippón és Nagy. nyárádon át vezető középkori úton. Ez volt ugyanis a legrövidebb és a legjárhatóbb út a török tábortól a mohácsi síkságra. A középkori Baranyáról készült Győrfy-féle térkép is feltünteti az utat, amelyet évszázadokon át használtak. Újvári András ifjúkorában még látta egyes szakaszait, s bár a nagyüzemi táblásítás teljesen megváltoztatta a terep arculatát, némely részei még ma is azonosíthatók. Az ellenség főereje tehát nem az úgynevezett mersei lejárón ereszkedett le a dombokról a síkságra, hanem a ma is meglévő nagynyárádi horhoson, következésképpen az ütközetnek is ebben a körzetben kellett lezajlania. Tanulmány a mohácsi csata helyszínéről Pályázati felhívás A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központ Agitációs és Propaganda Osztálya és a sajtóbizottság hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója, az MSZMP XIII. kongresszusa, a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40., a Varsói Szerződés megalokulásának 30., és a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából A HAZA MINDEN ELŐTT címmel pályázatot hirdet az MHSZ életét, munkáját bemutató irodalmi, képző- és fotóművészeti alkotásokra. Pályázati feltételek: 1. Csak eredeti, — pályázaton még nem szerepelt, nem publikált, ki nem állított alkotásokkal — lehet pályázni. 2. A pályaműveket — díjazástól függetlenül — az MHSZ Országos Központ a politikai propagandamunka céljára, az MHSZ klubokban folyó nevelő munka eszközeiként felhasználhatja. A díjazásban nem részesült, de felhasznált pályamunkák szerzőit honoráriumban részesítjük. 3. A pályázaton részt vehetnek amatőr és hivatásos alkotók egyaránt, személyenként legfeljebb 3 alkotással. 4. A pályázat 3 kategóriára terjed ki: — Irodalmi alkotás: novella (legfeljebb 30 gépelt oldal) és vers (legfeljebb 70 sor terjedelemben, 1 oldal 60 leütés soronként, 25 sor), újságcikk. — Képzőművészeti alkotás: rézkarc, linóleum- vagy fametszet, akvarell (legfeljebb 30x40 cm-es méretben) és kisplasztika. — Fotóalkotás: kizárólag fekete-fehér papírkép 18x24 cm-es méretben, sorozatként legfeljebb 5 db fotó. 5. A pályamunkák fejezzék ki az' alábbi tartalmi kérdéseket: — az MHSZ honvédelmi nevelő munkáját a lakosság, különösen az ifjúság körében, — az MHSZ hazafiságra, internacionalizmusra nevelő tevékenységét, — a haza védelmére való felkészítő munkát, — a honvédelmi technikai és tömegsport munkáját, mint a munkára, a fegyelemre nevelés, a fizikai állóképesség növelése eszközét és formáját, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltése lehetőségét és formáját, — az MHSZ együttműködését társadalmi és tömegszervezetekkel, kiemelt politikai rendezvényeken való részvételét. 6. A pályamunkákat a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központ címére (1394 Budapest, Beloiannisz u. 16.) kell megküldeni 1985. január 5-ig. 7. A pályázat értékelését a Magyar írók Szövetsége, a Képzőművészeti Alap, a Fotóművész Szövetség felkért képviselői és az MHSZ vezetése által kijelölt személyekből álló zsűri végzi. 8. A pályázat eredményhirdetése: 1985. március 1., az MHSZ megalakulásának 37. évfordulója. 9. A pályázat jeligés. Kérjük a pályázókat, hogy zárt borítékban mellékeljék nevüket, címüket, foglalkozásukat. A borítékra írják rá: „A haza minden előtt” pályázat. 10. Pályázati díjak: I. díj Irodalmi alkotások: II. díj III. díj novella: 4000 3000 2000 vers: újságcikk 3000 2000 1500 (írott sajtó): 5000 4000 3000 Képzőművészeti alkotások: . kisplasztika: 10 000 8000 6000 képi formák 5000 4000 3000 Művészi fotók: 1500 1000 800 fotóriport: 4000 3000 2000 Pályamunkákat nem küldünk vissza. Az MHSZ gondoskodik a pályázat eredményének propagálásáról, az alkotók munkásságának széles körű megismertetéséről. Az MHSZ Tolna megyei Vezetősége Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A gazdaság modernizálását, a merész újításokra és a rugalmas változtatásra való képességet hangsúlyozza a Bolgár Népköztársaság 'kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából írt elemző riportjában Oleg Szpasszkij, a folyóirat egyik szerkesztője (Tizenhárom évszázad és negyven év). ötlet, technológia, sorozat címmel azokról a technikai vívmányokról beszélget a lap munkatársa a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnökhelyettesével, amelyek révén az előző ötéves tervidőszakban az ipar háromnegyedrészt, a mezőgazdaság teljes egészében növelte a termelést. A kissé távolabbi jövőben kecsegtetnek sikerrel, de már ma is nagy erővel folynak azok a kísérletek, amelyek célja, hogy gazdaságosan állítsanak elő hidrogént. Ila az eddigi módszerek helyett a falevél vegykonyhájában „használatos” eljárás mintájára dolgozna az ipar, közelebb kerülnénk a jövő legígéretesebb üzemanyagának gazdaságos előállításához (Hidrogéngyártás fale- vélmódszerrel). Jóllehet a növényvédő anyagok, vegyszerek és az ipari hulladékok az élő szervezet örökítőanyagának, a géneknek a megkárosításával fenyegetnek, mégsem nélkülözhetjük őket. Az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia Növénytani Intézetében azt vizsgálják, miként mozgósítható e torzító hatások ellen a „szervezet javító szolgálata”. A bakui tudósok véleménye szerint — amelyet a Génjeink növényi védőpajzsai című cikkben olvashatunk — naponta néhány grammnyi növényi eredetű anyag elejét veheti a szervezet nem kívánatos elváltozásainak. Jobban védve vannák-e a káros szenvedélyektől azok, akik kicsi koruk óta sportéinak? Erre a kérdésre akkor lehet majd megnyugtatóan válaszolni, ha felnő az a nemzedék, amelyet az Óvodások sportja című riport mutat be. Ebben litvániai példáról olvashatunk, és a legifjabbak testedzésére olyan országos programot dolgoztak ki. amelv a korosztályi sajátosságokon kívül a helyi sporthagyományokat is figyelembe veszi. Anv- nyi bizonyos, hogy azokban a gyermekintézményekben. ahol szigorú orvosi ellenőrzés mellett szervezett testedzés folyik, évente csupán 2—3 napot hiányoznak betegség miatt a gyerekek, míg másutt átlagosan 17 napot. A magyar tárgyú oldalakon a moszkvai Nagyszínház. a hírneves Bolsoj vezérigazgatója levélben köszönti a százesztendős jubileumát ünneplő Magyar Állami Operaházat. Terjedelmes összeállítás tekinti át azokat a kapcsolatokat, amelyek több emberöltőn át a két ország balettművészei között szövődtek. LÁNYOK,ASSZONYOK Két új sorozatot kezdett el a Lányok. Asszonyok szeptemberi száma. Magyarország felszabadulásának 40. évfordulójára készülve a Történetek és történelem című sorozatban néhány asz- szony sorsán keresztül ismerkedhet meg az olvasó az elmúlt évtizedek emberi életekben tükröződő történetével. Alekszej Csheidze felderítőként vett részt Magyarország felszabadításában. A Budapestért vívott harcok emlékét idézi fel Egy dunai felderítő visszaemlékezései című írásában, amelynek első részét ebben a számban olvashatjuk. Tíz évvel ezelőtt a lap bemutatta a belorussziai Ver- tyeliskiben gazdálkodó Haladás Kolhozt. O. Szaszorova Tíz év múltán című cikkében bemutatja, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el a gazdaság a legutóbbi találkozás óta. Az Ural hegységben régi hagyományokra tekint visz- sza a csodálatos szépségű féldrágakövek kitermelése és feldolgozása. A régi mesterek mai utódainak munkájával, alkotásaival ismerkedhet meg az olvasó M. Dubrovszkij Féldrágakövek című írásából. Az Országjárás című rovat ezúttal Alekszandr Biok, a nagy orosz költő lenin- grádi laikásmúzeumába kalauzol el. Folytatja a lap Anna Gagarina visszaemlékezéseinek közlését. Karcsúsító tornagyakorlatok, orosz nyelvlecke, divat és mesék, a mellékletben a szokásos kézimunka-leírások, ételreceptek és rejtvények várják az olvasókat. szputnyik Napjainkban sok szó esik az emberi jogokról. Miként értelmezik és hogyan tartják be ezeket a nyugati országokban, ahol egyre élesebb kirohanásokat intéznek e témában a Szovjetunió ellen. A folyóirat nyitóanyagának címe: Ismét az emberi jogokról. Interjút közöl a Szputnyik Georgij Arbatov akadémikussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA- Kanada Intézetének igazgatójával. Az interjút Kereskedelem az USÁ-val és politikai háttér címmel William Oilmans holland író és újságíró készítette. Libanonban a háború nemcsak a harcosok és a felnőtt polgári lakosság körében szedte áldozatait. A sebesültek között nagy számmal vannak gyerekek is. és sokan közülük olyan sérülést szenvedtek, melynek nyomasztó következményeit egy életen át viselniük kell. Egy moszkvai klinikán három súlyosan megsebesült libanoni gyermeknek adták vissza az életet és az egészséget. A Palesztin Felszaba- dítási Szervezet háláját fejezte ki a moszkvai gyermekklinika orvosainak. A riportot Mások bűnét jóvátenni címmel közli a lap. Szeptemberben történelmének fájdalmas lapjára emlékezik az emberiség: negyvenöt esztendeje robbant ki a második világháború. Vajon nem lett volna mód megakadályozni a szörnyű tragédiát, amely ötvenmillió ember életébe került? Kit terhel érte a felelősség? Zinovij Sejnisz szovjet történész és irodalmár behatóan tanulmányozta a kor dokumentumait, s a feltett kérdésekre korabeli források alapján igyekszik megadni a választ Az agresszort meg lehetett volna állítani című tanulmányában. A greenwichi hosszúsági fokon című írás a kirgiz Sarsenbaj Kulov és az angol Sheila Hockey találkozásáról szól. Mi rejtőzik e titokzatos cím mögött? A cikk egy világtalan angol lány és egy szovjet ember találkozását idézi elénk. A Szovjetunióban a nyolcvanas évek elején lelassult a gazdasági növekedés üteme, és noha még így is gyorsabb volt, mint Nyugaton, máris a szocializmus válságáról beszélnek. Robotok és számítógépek a szovjet gazdaságban címmel átfogó cikket közöl a gazdasági életről a folyóirat. A kaukázusi hegyek fő vonulatának központi részében, az Elbrüsztól délre találhatók Felső-Szvanetia települései. Egy évezrede nem érintette ezt a vidéket a civilizáció szele sem. Az ott élő embereket az áthatolhatatlan hegygerincek teljesen elzárták a külvilágtól. E csodálatos világba, a mintegy tizennyolcezer lelket számláló szvanok lakta területre kalauzolja el Alekszandr Kuznyecov A szabad iszvanok földjén riportja az Olvasót. A folyóirat folytatja az Oroszország történetét ismertető sorozatot. Borisz Krotkov ezúttal I. Péter cár korát ismerteti Gyökeres változások korszaka címmel. Sok bánatot és kellemetlenséget okoznak a családon belüli konfliktusok. Hogyan vegyük fel ellenük a harcot? Erről folytat A családi boldogság titka címmel Tatjana Sohina újságíró beszélgetést Jurij Alekszandrovsz- kij pszichiáterrel, a neves szovjet tudóssal. A könyvespolc rovat részleteket közöl Ludmilla Gur- csenko filmszínésznő A filmet választottam című önéletrajzi könyvéből. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom szeptemberi számában jelenik meg Jevgenyij Jevtusenko Ahol a vadgyümölcs terem című regényének első része Soproni András, valamint Larisza Rumarcsuk Ketten a világmindenségben című elbeszélése Mikodémusz Elli fordításában. A líra rovat David Kugultinov verseiből közöl egy csokorra valót. A költőt Tüskés Tibor mutatja be az olvasóknak. Az oroszul tudók Robert Rozs- gyesztvenszkij Új kerület című versének és Szemjon Dubrava Drága dongó című elbeszélésének eredeti szövegét hasonlíthatják össze Garai Gábor, illetve Makai Imre fordításában a Két nyelven rovatban. Az Irodalom és élet rovatban Georgij Geraszimov emlékezik a nyolcvan éve született Nyikolaj Osztrovsz- kijra, az Irodalom rovatba Lazar Lazarev írt cikket Va- szil Bikov munkásságáról. A Műhely rovatban Marietta Csudakova és G. Fajman írásai szolgáltatnak újabb adalékot Bulgakov pályarajzához. A Dokumentum rovat — Botka Ferenc bevezetőjével — Zalka Máté kiadatlan írásaiból közöl hármat, a Szemlében pedig Képes Géza Aranykert című műfordításkötetét Kartal Zsuzsa, Foma Jermakov Az udmurt irodalom gyümölcsöző kapcsolatai orosz és más irodalmakkal című munkáját Galina Popova elemzi.
