Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

TOLNA __ 4 . NÉPÚJSÁG 1984. szeptember 12. Őslénymaradvány a Dunából Ismét értékes őslénytani lelettel gyarapodott a szek­szárdi múzeum gyűjteménye. A korábbi években a paksi löszfalból kibányászott és a pincemúzeumban kiállításra került Trogonterium (ős. mammut) csaknem egymá- zsás agyarához a maga mé­retében ugyancsak méltó az a 4 kilogrammos őrlőfog, me­lyet Bolvári János és Ruff Ferenc ajándékozott a mú­zeumnak. A jégkori pannon táj jel­legzetes állata, a vörhenyes színű, hosszú gyapjúval a hi­deg ellen sikeresen védekező óriási mammut csordákban barangolt a löszpusztákon — így a mai Paks és Szekszárd környéki egykori füves lege­lőkön is —, ahol csak mint­egy 20 000 évvel ezelőtt kez­dett vadászni rá a terület ak­Teljesen új koncepció szü­letett abban a tudományos vitában, amely úgyszólván már évszázadok óta tart ar­ról, hogy pontosan hol zaj­kori lakója, a jégkorvégi ős­ember. Az óriási fog (méreteit jól szemlélteti a mellé elhelye­zett gyufásdoboz) a Dunából származó sóderből került a TOTÉV telephelyére, s jó szemű felfedezőinek köszön­hetően, onnan a múzeumba. A Duna medrébe feltehetően a folyó mederváltozásai so­rán a vízbe zúduló nagy mennyiségű lesuvadt lösz so­dorhatta magával a mammut többi csontjával együtt, me­lyek azonan az évezredek so­rán messze sodródtak egy­mástól. Tisztítás és konzerválás után jövő évtől a múzeum szakadáti kiállítóhelyén ke­rül bemutatásra más őslény­maradványok társaságában. DR. GAÁL ATTILA lőtt le az 1526-os sorsdöntő mohácsi ütközet. Újvári András baranyai helytör­ténész kísérelt meg most vá. laszt adni erre a kérdésre, és kutatásainak eredményeként egy négyzetkilométernyi pon­tossággal megjelölte a ma­gyar—török összecsapás he­lyét. Ott kell lennie — vé­leménye szerint — az elesett magyar és szövetséges kato­nák tömegsírjainak is: tíz— tizenötezer vagy akár húsz­ezer ember temetőjének. Ez a hely pedig körülbelül öt kilo­méterrel északabbra van az eddig feltételezett harcmező­től, ahol 'korábban többször is eredménytelen kutatás tör­tént. Újvári András másfél év­tizedes kutatómunkájának eredményeit és következteté­seit tanulmányban foglalta össze, sokoldalúan alátá­masztva állításainak hiteles­ségét, megalapozottságát. A helytörténész „beleszületett” a történelmi környezetbe: ma is szülőfalujában — a mo­hácsi térségben fekvő Töttö. sön — él, és a szomszédos gazdaságban, a szajki Béke téeszben dolgozik, ágazatve­zető agronómusként. Jobban ismeri tehát a terepet min­denki másnál, aki valaha is foglalkozott az 1526-os csatá­val, s ez a helyismeret se­gítette abban, hogy új megol­dást találjon a mohácsi ti­tokra. Olyan összefüggéseket tárt fel, amelyek elkerülték a többiek figyelmét, s oly mértékben sikerült azonosí­tani a korabeli dokumentu­mok utalásait, ahogyan eddig valószínűleg még senki sem tudta. Legfontosabb megállapí­tása az, hogy a szultáni fő­erő nem az eddig vélt útvo­nalon — az ősi római hadi- úton — vonult fel az ütközet helyszínére, hanem a Bara- nyaváron, Lippón és Nagy. nyárádon át vezető középkori úton. Ez volt ugyanis a leg­rövidebb és a legjárhatóbb út a török tábortól a mohácsi síkságra. A középkori Bara­nyáról készült Győrfy-féle térkép is feltünteti az utat, amelyet évszázadokon át használtak. Újvári András ifjúkorában még látta egyes szakaszait, s bár a nagy­üzemi táblásítás teljesen megváltoztatta a terep arcu­latát, némely részei még ma is azonosíthatók. Az ellenség főereje tehát nem az úgyne­vezett mersei lejárón eresz­kedett le a dombokról a sík­ságra, hanem a ma is meg­lévő nagynyárádi horhoson, következésképpen az ütkö­zetnek is ebben a körzetben kellett lezajlania. Tanulmány a mohácsi csata helyszínéről Pályázati felhívás A Magyar Honvédelmi Szövetség Or­szágos Központ Agitációs és Propaganda Osztálya és a sajtóbizottság hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója, az MSZMP XIII. kongresszusa, a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40., a Varsói Szerződés megalokulásának 30., és a helsinki záró­okmány aláírásának 10. évfordulója alkal­mából A HAZA MINDEN ELŐTT címmel pályázatot hirdet az MHSZ életét, munkáját bemutató irodalmi, képző- és fotóművészeti alkotásokra. Pályázati feltételek: 1. Csak eredeti, — pályázaton még nem szerepelt, nem publikált, ki nem állított alkotásokkal — lehet pályázni. 2. A pályaműveket — díjazástól függetle­nül — az MHSZ Országos Központ a po­litikai propagandamunka céljára, az MHSZ klubokban folyó nevelő munka eszközei­ként felhasználhatja. A díjazásban nem részesült, de felhasznált pályamunkák szerzőit honoráriumban részesítjük. 3. A pályázaton részt vehetnek amatőr és hivatásos alkotók egyaránt, személyenként legfeljebb 3 alkotással. 4. A pályázat 3 kategóriára terjed ki: — Irodalmi alkotás: novella (legfeljebb 30 gépelt oldal) és vers (legfeljebb 70 sor terjedelemben, 1 oldal 60 leütés soronként, 25 sor), újságcikk. — Képzőművészeti alkotás: rézkarc, li­nóleum- vagy fametszet, akvarell (legfeljebb 30x40 cm-es méretben) és kisplasztika. — Fotóalkotás: kizárólag fekete-fehér papírkép 18x24 cm-es méretben, so­rozatként legfeljebb 5 db fotó. 5. A pályamunkák fejezzék ki az' alábbi tartalmi kérdéseket: — az MHSZ honvédelmi nevelő munká­ját a lakosság, különösen az ifjúság körében, — az MHSZ hazafiságra, internaciona­lizmusra nevelő tevékenységét, — a haza védelmére való felkészítő munkát, — a honvédelmi technikai és tömegsport munkáját, mint a munkára, a fegye­lemre nevelés, a fizikai állóképesség növelése eszközét és formáját, a sza­bad idő hasznos, kulturált eltöltése lehetőségét és formáját, — az MHSZ együttműködését társadalmi és tömegszervezetekkel, kiemelt poli­tikai rendezvényeken való részvéte­lét. 6. A pályamunkákat a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központ címére (1394 Budapest, Beloiannisz u. 16.) kell megkül­deni 1985. január 5-ig. 7. A pályázat értékelését a Magyar írók Szövetsége, a Képzőművészeti Alap, a Fotóművész Szövetség felkért képviselői és az MHSZ vezetése által kijelölt szemé­lyekből álló zsűri végzi. 8. A pályázat eredményhirdetése: 1985. március 1., az MHSZ megalakulásának 37. évfordulója. 9. A pályázat jeligés. Kérjük a pályázókat, hogy zárt borítékban mellékeljék nevüket, címüket, foglalkozásukat. A borítékra ír­ják rá: „A haza minden előtt” pályázat. 10. Pályázati díjak: I. díj Irodalmi alkotások: II. díj III. díj novella: 4000 3000 2000 vers: újságcikk 3000 2000 1500 (írott sajtó): 5000 4000 3000 Képzőművészeti alkotások: . kisplasztika: 10 000 8000 6000 képi formák 5000 4000 3000 Művészi fotók: 1500 1000 800 fotóriport: 4000 3000 2000 Pályamunkákat nem küldünk vissza. Az MHSZ gondoskodik a pályázat eredmé­nyének propagálásáról, az alkotók mun­kásságának széles körű megismertetéséről. Az MHSZ Tolna megyei Vezetősége Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A gazdaság modernizálá­sát, a merész újításokra és a rugalmas változtatásra való képességet hangsúlyoz­za a Bolgár Népköztársaság 'kikiáltásának 40. évforduló­ja alkalmából írt elemző ri­portjában Oleg Szpasszkij, a folyóirat egyik szerkesztője (Tizenhárom évszázad és negyven év). ötlet, technológia, sorozat címmel azokról a technikai vívmányokról beszélget a lap munkatársa a Szovjet­unió Tudományos és Műsza­ki Állami Bizottságának el­nökhelyettesével, amelyek révén az előző ötéves terv­időszakban az ipar három­negyedrészt, a mezőgazda­ság teljes egészében növelte a termelést. A kissé távolabbi jövőben kecsegtetnek sikerrel, de már ma is nagy erővel foly­nak azok a kísérletek, ame­lyek célja, hogy gazdaságo­san állítsanak elő hidrogént. Ila az eddigi módszerek he­lyett a falevél vegykonyhá­jában „használatos” eljárás mintájára dolgozna az ipar, közelebb kerülnénk a jövő legígéretesebb üzemanyagá­nak gazdaságos előállításá­hoz (Hidrogéngyártás fale- vélmódszerrel). Jóllehet a növényvédő anyagok, vegyszerek és az ipari hulladékok az élő szer­vezet örökítőanyagának, a géneknek a megkárosításá­val fenyegetnek, mégsem nélkülözhetjük őket. Az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia Növénytani Inté­zetében azt vizsgálják, mi­ként mozgósítható e torzító hatások ellen a „szervezet javító szolgálata”. A bakui tudósok véleménye szerint — amelyet a Génjeink nö­vényi védőpajzsai című cikkben olvashatunk — na­ponta néhány grammnyi nö­vényi eredetű anyag elejét veheti a szervezet nem kí­vánatos elváltozásainak. Jobban védve vannák-e a káros szenvedélyektől azok, akik kicsi koruk óta spor­téinak? Erre a kérdésre ak­kor lehet majd megnyugta­tóan válaszolni, ha felnő az a nemzedék, amelyet az Óvodások sportja című ri­port mutat be. Ebben litvá­niai példáról olvashatunk, és a legifjabbak testedzésé­re olyan országos programot dolgoztak ki. amelv a kor­osztályi sajátosságokon kívül a helyi sporthagyományokat is figyelembe veszi. Anv- nyi bizonyos, hogy azok­ban a gyermekintézmények­ben. ahol szigorú orvosi el­lenőrzés mellett szervezett testedzés folyik, évente csu­pán 2—3 napot hiányoznak betegség miatt a gyerekek, míg másutt átlagosan 17 na­pot. A magyar tárgyú oldala­kon a moszkvai Nagyszín­ház. a hírneves Bolsoj ve­zérigazgatója levélben kö­szönti a százesztendős jubi­leumát ünneplő Magyar Ál­lami Operaházat. Terjedel­mes összeállítás tekinti át azokat a kapcsolatokat, ame­lyek több emberöltőn át a két ország balettművészei között szövődtek. LÁNYOK,ASSZONYOK Két új sorozatot kezdett el a Lányok. Asszonyok szep­temberi száma. Magyaror­szág felszabadulásának 40. évfordulójára készülve a Történetek és történelem cí­mű sorozatban néhány asz- szony sorsán keresztül is­merkedhet meg az olvasó az elmúlt évtizedek emberi életekben tükröződő törté­netével. Alekszej Csheidze felderí­tőként vett részt Magyaror­szág felszabadításában. A Budapestért vívott harcok emlékét idézi fel Egy du­nai felderítő visszaemlékezé­sei című írásában, amelynek első részét ebben a szám­ban olvashatjuk. Tíz évvel ezelőtt a lap be­mutatta a belorussziai Ver- tyeliskiben gazdálkodó Ha­ladás Kolhozt. O. Szaszorova Tíz év múltán című cikké­ben bemutatja, hogyan fej­lődött, milyen eredményeket ért el a gazdaság a legutób­bi találkozás óta. Az Ural hegységben régi hagyományokra tekint visz- sza a csodálatos szépségű féldrágakövek kitermelése és feldolgozása. A régi meste­rek mai utódainak munká­jával, alkotásaival ismer­kedhet meg az olvasó M. Dubrovszkij Féldrágakövek című írásából. Az Országjárás című ro­vat ezúttal Alekszandr Biok, a nagy orosz költő lenin- grádi laikásmúzeumába ka­lauzol el. Folytatja a lap Anna Gagarina visszaemlé­kezéseinek közlését. Karcsú­sító tornagyakorlatok, orosz nyelvlecke, divat és mesék, a mellékletben a szokásos kézimunka-leírások, ételre­ceptek és rejtvények várják az olvasókat. szputnyik Napjainkban sok szó esik az emberi jogokról. Miként értelmezik és hogyan tartják be ezeket a nyugati orszá­gokban, ahol egyre élesebb kirohanásokat intéznek e té­mában a Szovjetunió ellen. A folyóirat nyitóanyagának címe: Ismét az emberi jo­gokról. Interjút közöl a Szputnyik Georgij Arbatov akadémi­kussal, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája USA- Kanada Intézetének igazga­tójával. Az interjút Keres­kedelem az USÁ-val és po­litikai háttér címmel Wil­liam Oilmans holland író és újságíró készítette. Libanonban a háború nemcsak a harcosok és a felnőtt polgári lakosság kö­rében szedte áldozatait. A sebesültek között nagy szám­mal vannak gyerekek is. és sokan közülük olyan sérü­lést szenvedtek, melynek nyomasztó következményeit egy életen át viselniük kell. Egy moszkvai klinikán há­rom súlyosan megsebesült li­banoni gyermeknek adták vissza az életet és az egész­séget. A Palesztin Felszaba- dítási Szervezet háláját fe­jezte ki a moszkvai gyer­mekklinika orvosainak. A riportot Mások bűnét jóvá­tenni címmel közli a lap. Szeptemberben történel­mének fájdalmas lapjára emlékezik az emberiség: negyvenöt esztendeje rob­bant ki a második világhá­ború. Vajon nem lett volna mód megakadályozni a szörnyű tragédiát, amely öt­venmillió ember életébe ke­rült? Kit terhel érte a fe­lelősség? Zinovij Sejnisz szovjet történész és irodal­már behatóan tanulmányoz­ta a kor dokumentumait, s a feltett kérdésekre kora­beli források alapján igyek­szik megadni a választ Az agresszort meg lehetett vol­na állítani című tanulmá­nyában. A greenwichi hosszúsági fokon című írás a kirgiz Sarsenbaj Kulov és az an­gol Sheila Hockey találko­zásáról szól. Mi rejtőzik e titokzatos cím mögött? A cikk egy világtalan angol lány és egy szovjet ember találkozását idézi elénk. A Szovjetunióban a nyolc­vanas évek elején lelassult a gazdasági növekedés üte­me, és noha még így is gyorsabb volt, mint Nyuga­ton, máris a szocializmus válságáról beszélnek. Robo­tok és számítógépek a szov­jet gazdaságban címmel át­fogó cikket közöl a gazda­sági életről a folyóirat. A kaukázusi hegyek fő vonulatának központi részé­ben, az Elbrüsztól délre ta­lálhatók Felső-Szvanetia te­lepülései. Egy évezrede nem érintette ezt a vidéket a ci­vilizáció szele sem. Az ott élő embereket az áthatolha­tatlan hegygerincek teljesen elzárták a külvilágtól. E csodálatos világba, a mint­egy tizennyolcezer lelket számláló szvanok lakta terü­letre kalauzolja el Alek­szandr Kuznyecov A szabad iszvanok földjén riportja az Olvasót. A folyóirat folytatja az Oroszország történetét is­mertető sorozatot. Borisz Krotkov ezúttal I. Péter cár korát ismerteti Gyökeres változások korszaka címmel. Sok bánatot és kellemet­lenséget okoznak a családon belüli konfliktusok. Hogyan vegyük fel ellenük a har­cot? Erről folytat A családi boldogság titka címmel Tat­jana Sohina újságíró beszél­getést Jurij Alekszandrovsz- kij pszichiáterrel, a neves szovjet tudóssal. A könyvespolc rovat rész­leteket közöl Ludmilla Gur- csenko filmszínésznő A fil­met választottam című ön­életrajzi könyvéből. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom szep­temberi számában jelenik meg Jevgenyij Jevtusenko Ahol a vadgyümölcs terem című regényének első része Soproni András, valamint Larisza Rumarcsuk Ketten a világmindenségben című elbeszélése Mikodémusz Elli fordításában. A líra rovat David Kugultinov verseiből közöl egy csokorra valót. A költőt Tüskés Tibor mutat­ja be az olvasóknak. Az oroszul tudók Robert Rozs- gyesztvenszkij Új kerület cí­mű versének és Szemjon Dubrava Drága dongó című elbeszélésének eredeti szö­vegét hasonlíthatják össze Garai Gábor, illetve Makai Imre fordításában a Két nyelven rovatban. Az Irodalom és élet ro­vatban Georgij Geraszimov emlékezik a nyolcvan éve született Nyikolaj Osztrovsz- kijra, az Irodalom rovatba Lazar Lazarev írt cikket Va- szil Bikov munkásságáról. A Műhely rovatban Marietta Csudakova és G. Fajman írásai szolgáltatnak újabb adalékot Bulgakov pályaraj­zához. A Dokumentum ro­vat — Botka Ferenc beveze­tőjével — Zalka Máté ki­adatlan írásaiból közöl hár­mat, a Szemlében pedig Ké­pes Géza Aranykert című műfordításkötetét Kartal Zsuzsa, Foma Jermakov Az udmurt irodalom gyümöl­csöző kapcsolatai orosz és más irodalmakkal című munkáját Galina Popova elemzi.

Next

/
Thumbnails
Contents