Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
í TOLNA \ 2 ríEPÜJSAG 1984. szeptember 11. i. Szovjet politikusok Shultz nyilatkozata a szovjet-amerikai viszonyról Shultz amerikai külügyminiszter szerint a szovjet— amerikai viszony hűvös, és a két ország között „versengés” van, de ez a helyzet ka- ' tonai értelemben „korántsem veszélyes”. Az amerikai külügyminiszter vasárnap nyilatkozott az NBC televíziós hálózatnak, és azt igyekezett bizonygatni, hogy az Egyesült Államok és személy szerint Reagan elnök „mindent megtesz a normális kapcsolatok megteremtése érdekében, konstruktív kapcsolatokat óhajt”. Ezeknek a kapcsolatoknak azonban, mint mondotta. ..realistáknak” kell lenniük, és az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeiből kell kiindulniuk. Shultz korántsem tartotta ..zavarónak” vagy „kellemetlennek”. hogy csaknem fél évszázad óta Hónaid Reagan az első olyan amerikai elnök, aki nem találkozott a szovjet vezetőkkel, illetve nem kötött a Szovjetunióval fegyverzetkorlátozási megállapodást. Szerinte a kapcsolatok rendezésében „így is sokat értek el” mindenekelőtt azzal, hogy az Egyesült Államok „helyreállította erejét és készenlétét”, és ezzel „nagyobb erővel” van jelen a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a külügyminiszter — változatlanul — csakis az erő helyzetéből folytatott tárgyalásokat tartia lehetségesnek. A jelenlegi helyzetért szokás szerint a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni és nyíltan kimondta: minden tárgyalásnak, minden megállapodásnak az Egyesült Államok érdekeit kell szolgálnia. Nyilatkozatában Shutz elutasította azt, hogy az Egyesült Államok függessze fel nukleáris kísérleteit. Mondale demokrata párti elnökjelölt ugyanis a napokban azt mondotta, hogy megválasztása esetén, hivatalba léptekor, ilyen utasítást adna ki, és hat hónapon belül tárgyalásokat kezdene a Szovjetunióval a fegyverzet korlátozásáról. Shultz szerint „hiba lenne csökkenteni képességünket arra, hogy egyaránt készen álljunk minden eshetőségre és az elrettentésre”. „Felkészültnek kell lennünk az agresszió elhárítására és a tárgyalásra eavaránt” — mondotta. A miniszter mindamellett azt hangoztatta, hogy a fegyverzetkorlátozás kérdéseiről tárgyalni kíván Gromiko szovjet külügyminiszterrel. tévényiiatkozata Hétfőn reggel az NBC amerikai televíziós társaságnak nyilatkozott Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Elmondotta: megállapodás van arra, hogy Andrej Gromiko az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának idején találkozik Shultz külügyminiszterrel. „A múltban hagyomány volt, hogy amikor Gromiko ellátogatott New Yorkba, Washingtonba is elment, hogy megbeszélést folytasson az elnökkel. Ezt a hagyományt az elmúlt években, nem a mi hibánkból, megsértették. Szergej Ahromejev marsall arra a kérdésre válaszolva, hogy mit jelent kinevezése a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének tisztére, közölte: ez rendszeresen végrehajtott csere a szovjet fegyveres erőknél. Jártán holtteste Franciaországban PANORAMA BUDAPEST Santiagóból vasárnap Párizsba érkezett a chilei fővárosban meggyilkolt francia pap, André Jarlan holttestét szállító repülőgép. A 43 éves papot a chilei rendőrség sortüzc ölte meg a múlt heti kormányellenes tiltakozó megmozduláson. Jarlant ma helyezik örök nyugalomra, szülőhelyén, a délfranciaországi Rignacban. A francia kormány, amely elítélte a chilei hatóságok brutális fellépését a tiltakozó akciók résztvevői ellen, képviseltette magát a Notre Dame-ban vasárnap tartott gyászszertartáson. Santiago egyik munkásnegyedében tüntetők vettek bú estit a rendőrök által meggyilkolt francia paptól. (Telefotó) Borbándi János miniszterelnök-helyettes, a magyar— mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság elnökeinek találkozójára, Mongóliába utazott. Kíséretében van Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes. * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására hazánkba érkezett a holland Szabadság és Demokrácia Néppántjának delegációja, élén dr. Ed H. T. M. Nijpels frakcióvezetővel. Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megkezdődött az eszmecsere a Pozsgay Imre főtitkár vezette tárgyalócsoport és a holland politikusok között. Stockholmi konferencia Kapolyi László ipari miniszter Szekszárdon Kapolyi László miniszter előadását tartja Az Ipari Minisztérium vezetése gyakorialttá itette, hogy rendszeresen tanácskoznak a megyék ipari üzemeinek vezetőivel, az irányító és érdekképviseleti szervek meg- bízatitaival. Tegnap Kapolyi László miniszter a megyei tanács székházában találkozott Tolna megye ipari üzemeinek, szövetkezeteinek, az ágazat irányítóinak mintegy ötven képviselőjével. Az ipari ágazat aktuális kérdéseiről beszélt a miniszter az 1984. év eddig eltelt szakaszának tapasztalatairól; a termelés hatékonyságának kérdéseiről, valamint a tervekről. A konzultáción Császár József megyei tanácselnök köszönte meg a miniszter értékes útmutatásait. A résztvevők közül többen mondták el véleményüket. A gazdasági vezetők konzultatív tanácskozásán részt vett K. Papp József a megyei pártbizottság első titkára is. —Pj-Ka— Négy munkaokmány a harmadik forduló asztalán „A diplomaták optimisták, a sajtó pesszimista” — ezt mondják a svédek a stockholmi konferencia harmadik fordulójának küszöbén. Ez a hangulatkép érzékelteti: a küldöttségek látják a problémákat, de nem tudják megoldani. Ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a svéd fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegációi, hogy a kontinensünkre kiterjedő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről tárgyaljanak. Az idő nem sürgeti őket, hiszen valamikor 1986 őszén kell be- számodniok munkájuk eredményeiről a bécsi európai utótalálkozónak. Ds miközben légkondicionált, hermetikusan zárt teremben kezdenek új vitát szövevényes ügyrendi kérdésekről, csatazaj töri meg kontinensünk csendjét: indulnak az őszi hadgyakorlatok Norvégiától Törökországig, Belgiumtól Csehszlovákiáig. Május 8-án, a második forduló kezdetekor a szovjet delegációvezető hivatalosan is előterjesztette a hatpontos szovjet javaslatot, amelynek főbb gondolatait már januári stockholmi beszédében felvázolta Gromiko külügyminiszter. Ezzel minden államcsoport lerakta munkaokmányát. A szovjet álláspont azonban nagy meglepetést keltett azok körében. akik azt hitték, hogy a stockholmi konferenciának kizárólag technikai jellegű katonai bizalomerősítő intézkedésekkel kell foglalkoznia. Amikor 1984. január 24- én a török delegáció benyújtotta a NATO-országok ■közös javaslatát, amerikai részről a következőképpen fogalmazták meg azokat a konfliktustípusokat, amelyekkel a stockholmi konferenciának foglalkoznia kell: — egy másik állam katonai tevékenységének helytelen értelmezése, amely azt a gondolatot sugallhatja, hogy a támadás küszöbönén; — illuzórikus elképzelések a meglepetésszerű katonai akciótól várható előnyökről, amely elképzelések katasztrofális téves ítéletekhez vezethetnek; ' — olyan számítások, hogy a katonai erővel való fenyegetés nem jár külön „ráfordítással”, s ezért elfogadható eszköze a politikának; — egyéb téves számítások, félreértések, konfliktusok, amelyek a katonai erőt érintik, s drámai módon fokozzák a gyanakvást és a feszültséget. Ezt követte a szovjet javaslat, amelyben a katonaitechnikai intézkedések a hatodik helyen szerepelnek, s amely mindenekelőtt nagyszabású politikai kötelezettségvállalásokat szorgalmaz, olyanokat, mint az atomfegyver eísőkénti alkalmazásáról való lemondás és a nemzetközi erőszaktétel el- V etése. Szovjet részről azt mondták, legyen egészséges arány a bizalomerősítő és a biztonságerősítő intézkedések, a nemzetközi jogi erejű nagyszabású politikai kötelezettségvállalások és a biztonság- technikai katonai rendszabályok között. Hozzáfűzték, hogy egyfelől a politikai intézkedéseknek arányban kell állmok az európai biztonságot — különösen az amerikai rakétatelepítés után — fenyegető veszéllyel, másfelől, a katonai intézkedéseket olyan ellenőrzési rendszabályoknak kell kísérniük, amelyek azok tartalmával összhangban állnak. A stockholmi konferencia résztvevőinek egy része egyetért abban, hogy a NATO-javaslat nyíltan katonai felderítést szolgáló célkitűzései — amennyiben csak Európára és szűkebb környezetére vonatkoznak, és nem érintik az Egyesült Államokat, annak külföldi támaszpontrendszerét — súlyos egyenlőtlenséget teremtenének. Abban is bizonyos egyetértés van, hogy az erőszakról való lemondást 1945. és 1975. (ENSZ-alapok- mány, Helsinki Záróokmány) után ismét időszerű rögzíteni, de a kifejezetten szerződéses rögzítésnek még nagy az ellentábora. Jellemző Ronald Reagan 1984. június 4-i dublini beszédének következő megfogalmazása: „Ha az erőszak alkalmazásának elvetését kimondó elv újra- megerősítéséről folyó viták — ebben az elvben mi mélységesen hiszünk —• elvezetik a Szovjetuniót olyan megállapodások megtárgyalásához, amelyek konkrét új mondanivalót kölcsönöznek ennek az elvnek, mi örömmel bocsátkozunk ilyen vitákba.” Ez még nem az az engedmény, amely a megegyezés útját egyengethetné, különösen, ha hozzávesszük, hogy az atomfegyver eísőkénti alkalmazásának elvetéséről a NATO hallani sem akar. A kompromisszumkeresés bizonyos elemeit tartalmazó román és semleges el nem kötelezett javaslattal együtt immár négy munkaokmány van a stockholmi konferencia asztalán. Ügyrendi javaslatokban sincs hiány. PIRITYI SÁNDOR A stock hol mi konferencia második fordulójának megnyitó ülésén, idén január 17-én. (Archív felvétel.) A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1984. szeptember 11-től Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es cl. rubel USA dollár Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 6 419,07 4 157,52 6 406,25 4 149,22 83,56 464,18 808,20 548.21 1 491,87 204.21 3 827,90 16 778,38 591,28 1 682,42 27.29 239,41 32.29 29,70 2 023,93 589,44 2 597,40 5 005,20 6 412,66 4 153,37 83,64 464.64 809,01 548,76 1 493,36 204,41 3 831,73 16 795,18 591,87 1 684,10 27.32 239.65 32.32 29,73 2 025,96 590,03 2 600,00 5 010,21 83,72 465,10 809,82 549,31 1 494,85 204.61 3 835,56 16 811,98 592,46 1 685,78 27.35 239,89 32.35 29,76 2 027,99 590.62 2 602,60 5 015,22 ÖA QUilcll « • . a7 államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok •ánozatlanul L 1984 július 31-i közlésnek megfelelően vannak rvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK szeptember 11-től Érvényben: 1984. Devizanem Vételi árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Holland forint Japán yen (1000) jugoszláv dinár b) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár 6 220,28 6 605,04 4 028,77 4 277,97 81,13 86,15 450,70 478,58 784,74 833,28 532,30 565,22 39,58 42,02 1 448,56 1 538,16 198,28 210,54 28,15 29,89 3 716,78 3 946,68 16 291,32 17 299,04 574,11 609,63 1 633,58 1 734,62 26,50 28,14 232,46 246,84 31,35 33,29 28,84 30,62 1 965,18 2 086,74 572,33 607,73 4 859,90 5 160,52 a) b) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as
