Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

1984. szeptember 9. ^PLIJSÄG 3 Háromszor jött a jég Tolna megye búzatermesztésének 1984. évi tapasztalatai Harminchatezer tonna vár leszedésre Szűrőire készülőben A SZÁG epreskerti szőlőfeldolgozójában a fogadógarat vezérlőszekrényének szerelését végzik Tolna megyében az elmúlt évi aszály, amelyet különö­sen az őszi időszak csapa­dékhiánya jellemzett, ne­héz feladat elé állította a mezőgazdasági üzemeket. Az őszi kalászosok talajelőké­szítését, majd kelését meg­határozó október és novem­ber csapadék mindössze 24,6 millimétert tett ki, amely messze elmaradt a sok éves átlagtól. Ennek eredménye­ként a megye egész terüle­tén megnövekedett energia­felhasználással sikerült csak elfogadható magágyat készí­teni. A vetést követő időszak csapadékhiánya vontatott és egyenlőtlen kelést, valamint nagyon ritka növényállo­mányt eredményezett. Az el­ső hótakaró megérkezéséig a porba vetett és holtvíz tar­talomig kiszáradt talaj nem biztosította az egyenletes kelést és az állomány meg­erősödését. A nagyon gyen­ge állomány a téli hótaka­ró alatt szinte alig fejlődött. A hó olvadását követően példamutató gyorsasággal végezték el az üzemek a fej­trágya kiszórását. A felme­legedést követően a csapa­dék és a tápanyag hatására az állomány gyors javulás­nak indult. A szakemberek a továbbiak során is dicsérete­sen kihasználták az agro­technikai elemek lehetsé­ges módszereit. A hűvös, csapadékos tava­szi időjárás hatására az őszi búza vegetatív fejlődése el­húzódott, amely a betakarí­tás idejét mintegy három héttel kitólta. Függetlenül attól, hogy április végétől kedvező időjárás kísérte az -szí búza fejlődését, mégis óvatosan indultak a várható terméskilátásokat előjelző becslések. Érthető volt, hi­szen az erőfeszítések ellené­re mintegy 2 millióval ke­vesebb volt az átlagos ka- lászszám hektáronként, mint az előző évben. Az aranyat érő májusi, valamint júniusi bőséges csa­A Novotrade Rt. a BNV-n Az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron számítógé­pes bemutatót rendez a No­votrade Rt. A bemutatót a vállalat szakemberei szep­tember 14. és 23. között a C-pavilon melletti kiállító­helyiségben rendezik meg. Bemutatják a különböző tel­jesítményű Commodore sze­mélyi számítógépeket. A komputerek mellett kiállít­ják a hozzájuk tartozó peri­fériákat, és bemutatják a Novotrade által fejlesztett software-ket. A BNV-n ki­állítják azokat a közelmúlt­ban kifejlesztett programo­kat és számítógép-részegysé­geket is, amelyeket az NSZK- ban, Angliában, az USA- ban és más fejlett tőkés ál­lamban értékesítenek. Tervezik, hogy a BNV alatt a helyszínen a Novot­rade tulajdonában lévő szá­mítógépek és egyéb berende­zések kikölcsönzésére lízing­szerződéseket kötnek. Kere­sik azoknak a vállalkozók­nak a jelentkezését is, ame­lyek export-munkához prog­ramozó kapacitást ajánlanak fel, s emellett ötleteket és kész, értékesíthető progra­mokat is szeretnének vásá­rolni. padék hatására a fajták azonban képesek voltak kompenzálni a tőálilomány hiányát. A terméskilátsáok napról napra biztatóbbá vál­tak az őszi árpa betakarí­tása idején, melynek ered­ménye alig maradt el az el­múlt évitől. Sajnos három alkalommal is érte jégverés a kalászosokat: május 16-án, július 2-án és július 15-én. Ennék során 8927 hektár őszi búza is károsodott, melynek következtében 12170 tonna terméskiesés jelentkezett. Az aratási felkészülésben je­lentős szerepet játszott, hogy az IGP-programok kereté­ben több új nagy teljesítmé­nyű géppel gyarapodott a géppark 1984. évben. A mikrókörzeteken belül szervezett segítségnyújtás, valamint a betakarításban érdekelt valamennyi dolgo­zó és vezető fegyelmezett és lelkiismeretes munkája di­cséretre méltó volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett 14 munkanap alatt befejeződhessen az őszi bú­za betakarítása. Előfordult viszont, hogy téves szakmai és gazdaságossági okokra hi­vatkozva egyes üzemek nem fogadták el a felajánlott se­gítséget. A vegetációs idő kitolódá­sa kedvező hatású volt, de egyben az utóbbi idők leg­későbbi őszi búza-aratás kezdetét is jelentette. Ezért az aratás megkezdése üze­meken belül is nagy szóró­dást mutatott. A gabona nedvességtartalma csak a betakarítás utőlsó fázisában csökkent 20 százalék alá. Az idei kampány azon ritka évek egyike volt, ahol a faj­ták érési sorrendje mind­végig nyomonkövethető volt. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat átvételei alapján az őszi búzák jó minőségűek voltak, hisz az átvett mennyiség több mint háromnegyed része 80 hek­toliter súly feletti volt. A hektóliter-súly alapján jó­A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemében szombaton reggel kitermel­ték az idei ötmilliomodik tonna szenet. Ezt a teljesít­ményt — időarányos terme­lési tervüket túlteljesítve — az idén korábban érték el a visontai bányászok, mint az előző évek bármelyiké­ben. A szén minősége is ja­vult: az ötmillió tonna szén átlagos fűtőértéke a tervben szereplő 1500 kalóriával szemben elérte az 1569 kaló­A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat­nál megszüntették a VIM súrolószer gyártását. Ez azért vált szükségessé, mert a gyár már nem tudott hozzá­jutni sem a VIM hagyomá­nyos alapanyagához, sem pedig régi papírdobozához, s e több mint harmincéves termék iránti kereslet is erőteljesen visszaesett. A VIM súrolószer alap­anyaga az a dolomitliszt, amit már a régi háziasszo­nyok is ismertek abból az időből, amikor még a kőpo­rosok árulták kötényükből. A Caola számára a dolomit a Budavidéki Erdőgazdaság Budakeszin lévő bányájában termelték ki. Fejtésével azonban az évtizedek során eljutottak az itteni tüdősza­natórium alá, s emiatt bá­nyászatát le kellett állítani. Mivel a súrolószerek gyár­tására alkalmas dolomitból újabb lelőhelyet nem talál­tak, a gyárnak új alapanyag után kellett nézni, s válasz­nak minősített őszi sütőipa­riértéke gyengébb, mint a korábbi években, mivel a főkalászok mellett jelentős mennyiségű volt a beérett sár j kalászok száma. A gazdaságok 24 értékel­hető fajtával dolgoztak. Míg a korábbi években négy faj­ta volt a jellemző az üzemi fajtaösszetételekben, addig 1984. évben már csak az Mv—8 és a Baranjka faj­ták domináltak. Az elmúlt évek uralkodó fajtái közül csökken a területi részesedé­se a N. Rána—2. a Jubilej- naja—50 és a Mv—4-nek. Je­lentősen nőtt a Baranjka, az Mv—9-es és a Super-Zlatna területi részesedése az el­múlt évhez képest. Dicséret­re méltó, hogy az üzemek bátran nyúlnak az új faj­tákhoz, — például az Mv—10 a GK. Csongor, stb. — elsősorban üzemi ter­mesztési tapasztalatszerzési célból. Az intenzív fajták magas színvonalú agrotechnikát igényelnek. Ezt támasztják alá a kimutatások is, hiszen az Mv—8-as és a Baranjka fajták lekalacsonyabb és legmagasabb táblaátlag-kü- lönbsége a megyei átlagot is meghaladták. A megyei át­lagtermés alakulását az Mv—9, Mv—10, Baranjka és Super-Zlatna fajták kedve­zően befolyásolták. A még mindig jelentős területen termelt N. Rána—2 és Mv—4-es fajták szélsőséges eredményei nem javították az idei évben sem a gazdasá­gi, sem a megyei átlagot. Ezeg együttesen hatottak a betakarított termés kialakí­tásában. A megyei termésátlag az ismert jégverések ellenére is meghaladta az 1980. évit. Amennyiben a jég- és vihar­kár kiesését is figyelembe vesszük, úgy a megye ki­emelkedő termést érhetett volna el, — állapították meg a közelmúltban a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán. riát. Ilyen magas fűtőérték átlagot még egyetlen évben sem értek el. A kiemelkedő termelési eredményeket jó szervezés­sel, helyenként munkaerő­átcsoportosítással, továbbá a munkaidő és a bányagépek teljesítményének legjobb ki­használásával érték el. Az év hátralévő részében még kétmillió tonna szén ki- bányászása vár a visontai bányászokra. tásuk a mészkőporra esett. Ebből az alapanyagból bősé­ges a készlet Zalaegerszeg környékén, ahol a Caolának egyébként is volt egy régi gyára. Ide telepítették le a fővárosból e tisztítószer gyártását, s az átalakított gyárban évente 2 ezer ton­nát készítenek a BIP súroló­szerből. A boltokban számos más hazai és külföldi újdon­ság is kapható. S hogy a VIM helyett azok is hozzá­juthassanak a BIP-hez, akik nem óhajtanak a korábbinál több pénzt költeni e tisztító- szerre, a gyárban úgy ter­vezik, hogy még az idén je­lentkeznek a BIP utántöltés, 500 grammos változatával, amit a korábbi 6 forint 30 filléres VIM helyett 5 forint 50 fillérért hoznak forgalom­ba. Igaz először a műanyag flakonos BIP-et kell meg­venniük, amit azután min­dig feltölthetnek a műanyag zacskóban árusított olcsóbb tisztítószerrel (MTI) Szeptember közepén va­gyunk. A különböző szüretek ideje ez. Van diószüret, van krumpliszüret, hadd ne so­roljam tovább ... Van és lég­ióként van — a szőlőszüret. Igazi szüretnek, itt a 'tör­ténelmi borvidéken csak ezt az egyetlent nevezik. Most már mondhatjuk úgy is, hogy nemcsak elkezdődött a szüreti készülődés, hanem benne vagyunk a harmadá- ban-felében. A szőlősgazdákat — kicsi­ket és nagyokat — egy sereg dolog érdekli, sok minden foglalkoztatja. Választ sze­retnének kapni aggályaikra és tájékoztatást a továbbiak mikéntjére. Tóth Tihamérhoz, a me­gyei tanács főkeritészéhez fordultunk, s tőle tájékozód­tunk a helyzetről, a várható eredményekről és néhány tennivalóról. Hatezer hektárról ••• Megyénkben mintegy hat­ezer hektár szőlőterület van. Az idén 36 ezer tonna kö­rüli szőlőtermést várnak — az előzetes becslések alap­ján — a szakemberek. Az ismert időjárási tényezők, amelyek ugyancsak sújtottak bennünket ebben az eszten­dőben, mintegy 15 százalé­kos terméskiesést okoztak az elmúlt évihez képest. Igaz, hogy akkor meg igen nagy termés volt, a minőséget il­letően pedig kiemelkedő év­járat. Az időjárási tényezők ked­vezőtlen hatására a szüret időpontja jelentősen kitoló­dik. Heteket-napokat nem lehet mondani, hiszen faj­tánként más és más a hely­zet, mindenesetre korai szü­ret nem lesz. (Zárójelben hadd tegyem hozzá, kisasszonynapi újbor már nem lesz, pedig szep­tember 8-át, a búcsú napját annak előtte minden valami­re való szekszárdi szőlősgaz­da ezzel ünnepelte.) A szüret megkezdésének időpontját — amely a szőlő- átvétel megkezdésének függ­vénye — a helyi tanácsok ha­tározzák meg a helyben lé­vő nagyüzemekkel és a sző­lőátvevő vállalattal egyetér­tésben. A történelmi borvidéken, az eddigi elképzelések sze­rint, a korai borfajták szü­rete szeptember 17-én kez­dődik. (Például Oportó, Riz­lingszilváni.) De a végleges időpont meghatározása a ta­nács dolga, tehált egy-két na­pos eltérés ettől lehetséges. Az eddig elvégzett próba­mérések alapján biztosak le­heltünk benne, hogy nagy mi­nőségek nem várhatók, bár kedvező időjárásalakulás ese­tén a Kékfrankos, a Caber­net, a Merlot, az Olaszrizling még jó minőséget is adhat. Felkészültek a felvásárlásra A Szekszárdi Szőlészeti és Borászalti Társaság jól fel­készült az új termés fogadá­sára. A tárolóteret az elmúlt időszakban 18 ezer hektoli­terrel bővítették. A fogadó- képesség növelésére három nagy teljesítményű fogadóga­ratot építettek és egy új, száz köbméteres soproni to­ronnyal is gazdagodtak. Négy helyen lesz majd át­vétel. Pakson, Bátaszéken és Szekszárdon két helyen. A központi pincénél — az álla­mi gazdaságnál — csak kék­szőlőt vesznek át, Epreskert­ben pedig vegyesen. Arra ké­rik a bortermelőket, hogy — az átvétel zavartalansága és gyorsasága érdekében — a nagyobb mennyiségű kéksző­lőt a központi pincébe szál­lítsák. A helyi tanácsok közölni fogják azt is, hogy melyik napon, melyik időpontban, hók milyen fajták felvásár­lása folyik. Vegyük figye­lembe ezt is. A magyar bortörvény a cukrozásit nem engedi. Sűrít­mény azonban lesz megfelelő mennyiségben. Két helyen juthatnak majd hozzá a kis­termelők, Pakson és Szek­szárdon, a Garay téri pin­cénél. A szőlészeti és borászati társaság tájékoztatása sze­rint , amelyik kistermelő akarja, nem pénzént, hanem szőlőért is kaphat sűrítményt. Nagyobb gondosságot Az érés késése miatt, eat ajánlják a szakemberek, ne hamarkodjuk el a szüretet. Várjuk meg a teljes érést. Ez alól csak az illatos faj­ták kivételek, Rizlingszilvá­ni, Muscat ottonel, Tramini. Itt ne várjuk be a teljes érést, mert gyengébb minő­ségű lesz a borunk. Ajánla­tos, hogy a kistermelők fi­gyeljék a nagyüzemeket és kövessék példájukat. Az idén fordítsanak min­den eddiginél nagyobb gon­dot a felszerelések tisztán­tartására és a pincehigiéniá­ra, ugyanis nehezebben el­tartható borokra számítha­tunk. LETENYEI GYÖRGY A VoR.vcps/.er szakemberei építik az új prést Az idei ötmilliomodik tonna szén Visontáról Megszüntették a VIM gyártását, jön a BIP utántöltés változata

Next

/
Thumbnails
Contents