Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8. NÉPÚJSÁG 5 A fiatalok lakáshelyzete A fialtatok lakáshelyzete . . . kezdeitű mondatot sokféleképpen tehet folytatni, és mindegyik igaz lehet. Ha azt mondjuk, hogy nehéz és egyre nehezebb, igaz, ugyanígy tény, hogy ebben az ügyben évek óta sok minden történt, tehát van javulás. Vannak ugyanakkor emberek, akik számára az önálló otthon majdnem elérhetetlen, ez altitól függ, hogy milyen a családi és baráti környezet, vagyis mennyi segítségre számíthat a fiatal házaspár. A tények A témával minden érdekelt intézmény, hivatal, szervezet foglalkozik. A megyei tanács és munkabizottságai éppúgy, mint a pártszervek és az ifjúsági mozgalom rendszeresen értékeli a helyzetet és meghatározza a tennivalókat. Megyénkben az elmúlt évtizedben valósult meg a legnagyobb arányú lakásfejlesztés. Az utóbbi években eltolódás következett be a magántulajdonú lakások, illetve házak irányába, ami nem véletlen, hiszen az intézkedések és kedvezmények is ebbe az irányba hatnak. A népszámlálás adatai alapján a megye mennyiségi lakáshiánya 11 500, aminek felszámolása a lakosság növekedése és a lakásmegszűnések miatt csak hosszabb távon lehetséges. A VI. ötéves tervben összesen 8900 lakás megépítését terveztük, ez további arányeltolódással, majdnem meg is valósulhat. A bevezetett új igénylési rendszer a tényleges helyzet megismerését eredményezte, eszerint a lakásigénylők száma közel háromezer, de az igények és lehetőségek nincsenek összhangban, mivel az állami lakásról lassan már csak álmodni lehet. Fokozatosan Az elképzelés tetszetős, hogy a fiatal házasok három éven belül kapják meg az úgynevezett első lakást, aminek a megvalósítása függ például attól is, hogy menynyi garzont sikerül felépíteni. A paksi negyvenlakásos akcióról, illetve annak sikeréről már részletesen beszámoltunk. Terveznek KISZ- ilakótelepet Szekszárdon is, azok egyedi társas lakások lennének, a vevő, illetve az építtető kijelölésének joga a városi KISZ-bizottságé lesz. Tolna megyében a kiutalt lakások 55—60 százalékát fiatalok, illetve fiatal házasok kapják. Az egyedülálló ila- kásigénylők többsége pályakezdő fiaital, tehát a fiatal házas kategóriában nem merül ki a fiatal lakásigénylők száma. A helyi ellentmondásokra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Pakson az igénylők több mint 80 százaléka a fiatal. Fonltos része a témának a itelek, aminek tartós használatba adásáról megyei intézkedés is történt és községekben is az tapasztalható, hogy a tanácsok nagy gondot fordítanak ezek kialakítására. A közelmúlt adatai alapján az tapasztalható, hogy az építkezők 60-70 százaléka fiatal házas, kedvezményt általában nem adnak, de előfordul, hogy a kialakítás és a közművesítés költségeit nem teljes egészében hárítják át a használókra. Javultak a munkahelyi támogatás tehetőségei • is, amelynek a hatása megyénkben már rövid idő alatt is mérhető. Megyénkben a fokozatosság elvének a megvalósulását maguk az igénylők is akadályozzák, mivel az állami lakások esetében nem következett be a várit mozgás, az új igénylő pedig nem hajlandó elfogadni átmeneti megoldásokat. Mindenki végleges lakást szeretne. Erre viszont vagy várni, vagy pedig költeni kell, mégpedig egyre többet. Még egy lehetőség Például Pakson, állami lakás nincs, és nem is épül, tehát a szociális lakáshoz jutás tehetősége nemhogy csökkent, hanem egy időre meg is szűnt. Emiattt aztán néhá- nyan majdnem képtelen helyzetbe kerültek. Van egy négygyermekes fiatalasszony, akinek „csak” negyvenezer forint kellett volna egy tanácsi kijelölésű lakásra, de annyi sem volt. Ilyenkor mit tehet a társadalom? Tehetetlenül szemléli, hogy vannak helyzetek, amelyekből nincs kiút? Sajnos hasonló helyzetben élnek a volt állami gondozottak is, akik mögött nem áll szülő és család, esetleg még barátok sem. Ezen okokból és miaut, hogy a költségek állandóan nőnek, „új” alapot hozott létre a megyei tanács. Azért az idézőjel, mert lehetőség eddig is volt rá, de a gyakorlatban nem képezték. Most viszont van ez évre hárommillió forint, de ez az összeg nem „szentírás”, a jelentkező igények szerint módosítható, éppúgy mint az ajánlott irányelvek konkrét összegei is, tehát az, hogy egy család mennyit is kaphat. Az elosztás, illetve a kedvezményezett kijelölésének joga a helyi tanácsé, hiszen ők ismerik legjobban az igénylő körülményeit. A megyében három év alatt, vagyis 1984-86-ban épülő illetve felszabaduló 600 állami lakás felét kapják fiatal házasok, akiknek már van gyerekük. A részletes feltételek ismertetésére nincs mód, a támogatás lényege az, hogy a jogos lakásigény alsó határáig adható támogatás, olyan helyeken, ahol nem vagy kevés állami lakás épül azoknak, akik ezzel és az esetleges munkahelyi támogatással már képesek építkezésbe kezdeni, vagy lakást vásárolni. A vissza nem térítendő hitel a saját erőbe számít bele. A tanácsok ezenfelül is képezhetnek további alapot. Nyilvánvaló, hogy a kijelölés nyilvánosan a lakáselosztó bizottság bevonásával történhet. A kedvezményt azoknak a családoknak célszerű nyújtani, akik saját hibájukon kívül sem képesek más módon önálló otthonhoz jutni. És még mi minden ! De mennyi, de mennyi áldozat szükséges még, hogy egy-egy otthonba beköltözzenek a fialtatok! Eat akár vehetjük természetesnek is, hiszen áldozatok nélkül semmit nem lehet elérni, de ezek mértéke a lakás esetében már megközelíti a kritikus pontot, ugyanis a részletek, a rezsi és az előtakarékosság — a végleges lakásra — hosszú évekre olyan eladósodást jelent, hogy azt már alig lehet elviselni. Az egyik házasitárs fizetése azt az ösz- szeget rendszerint nem is fedezi. Tervezni pedig mód sincs, legfeljebb álmodozni a jövőről, vagy várni egy lottó- nyereményt, örökségről már talán túlzás szólni. Az áldozatok másik és végképp tűrhetetlen része pedig az építőanyag-ellátásból, illetve hiányból következik. A harmadik dolog, ami már központi intézkedést igényel. Ha a lakásárak jelen ütemű növekedését nem sikerül megfékezni, még rosszabb helyzet állhat elő. Elsősök Hiába a szeptemberi nyár, a lényegen nem változtat már ez sem, megkezdődött az 1984—85-ös tanév. Akik már jártak egy évet, tehát például a másodikosok, azoknak ez már nem is olyan nagy dolog. Sokkal inkább új ez az első osztályosoknak, akik bizony csak most lépték át az iskola küszöbét. Nekik kell most megszokni a kötöttséget, megismerni az írás és számolás alapjait. Acsádi Józsefné tanító néninél huszonhárom elsős kisgyermek kezdte el a tanévet Mórágyon, az általános iskolában. . Diurt irMÓ Egy megilletődött hatéves Az első feladat Acsádi Józsefné mesél Egy kicsi mozgás... Az első Iskolai tízórai Érdeklődés Hogyan kell fogni a eeruzát Minti az angyalok Ihárosi Ibolya
