Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

4- Képújság 1984. szeptember 30. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Várható-e javulás? Takács Lászlóné kurdi ol­vasónk leveléből idézünk: „Egy öreg ház tatarozásába fogtunk az idén márciusban. Lassan haladunk a munkák­kal, mert hol ez az Anyag nincs, hol az. Már fél éve járjuk a boltokat, de sehol sem kapunk központi fűtés­hez acéllemez-radiátort.” Andrási Imre, a Tolna me­gyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályának vezetője válaszolt: — A fűtési rendszerek kor­szerűsítése kapcsán megnö­vekedett a kereslet a kazá­nok és a radiátorok iránt. Sajnos, az ipari kapacitások hiánya miatt a jelentkező igényeknek csak egy részét tudja a kereskedelem kielé­gíteni. Az olvasó által kere­sett acéllemez-radiátor or­szágos hiánycikk. Az eseten­ként beérkező kisebb szál­lítmányokból igen nehéz az igényeket kielégíteni. — Az ellátásban lényeges javulás a fokozódó igények miatt a közeljövőben nem várható. Lesz-e fodrász­pedikűr szolgáltatás? Stepán Tibor szászvári ol­vasónk a gunarasi gyógy­fürdővel kapcsolatban tett néhány észrevételt. Mint ír­ta: a fürdő területén büfé működik, ahol az átszervezés következtében leállították a szeszes ital mérését, árusítá­sát, pedig az ország vala­mennyi gyógyfürdőjében le­het vásárolni. Meggyőződése, T elefonszámunk: 16-211 hogy valamilyen megoldást kellene találni a fodrász és pedikűrös szolgáltatások megmentéséért. A levelet a dombóvári Vá­rosi Tanács V. B. városgaz­dálkodási osztályához továb­bítottuk, ahonnét Csillag László osztályvezető küldlte meg a választ. — A dombóvári kórház kezelésébe került fedett für­dő profiljában változott: a jövőben nem lesz biztosítva a nyilvánosság részére, ha­nem csak orvosi beutalóval, betegek vehetik igénybe. Olyan nagyszámú a beteg­beutalás a fürdőbe, hogy korlátozni kell a látogatók számát, és elsődlegesen a be­tegellátást, azok gyógyászati kezelését kell biztosítani. A fodrászat üzemeltetését megszüntettük, a helyiséget a Szolgáltató Ipari Szövetke­zet felmondta. Nincs meg a lehetősége annak, hogy a fodrászait részére a további­akban helyet biztosítsunk. A pedikűr elhelyzését a kórház igazgatójának tájékoztatása alapján megoldják. A sze­szes ital árusítását kellően megfontolva szüntettük meg. A vendégeknek tehetőségük van Gunaras területén szá­mos helyen iíLyen irányú igé­nyeiket kielégíteni. Valóban van-e leromlás? Bölcskei mozinézők leve­lükben azt kérdezték, hogy miért következhetett be a helyi Rákóczi filmszínház­ban a nagyfokú leromlás, nemtörődömség, amely az utóbbi 1—2 évben tapasztal­ható. Írták, hogy a pénztá­ros kezdés előtt öt perccel érkezik, ennek következté­ben sokan nem látják a film elejét. Üzemzavar is több­ször előfordul, annyi hozzá­értő ember mellett (a gép­házban 4—5 gépész is tar­tózkodik). Előfordult már, hogy lebeszélték a közönsé­get a film megtekintéséről, hogy ne kelljen vetíteni. A nézőtéren széksorok vannak kiszakadva, kidőlve, ez an­nak következménye, hogy mindenki odaül, ahova tud, vagy éppen akar. A levél írói kifogásolják, hogy a fil­mek propagálásával nem foglalkozik senki. A levélre Harmat József, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója válaszolt: — A bölcsked moziüzeim a legjobbak közé tartozik. Ve­zetője 24 éve hibátlanul, ön- feláldozóan látja el felada­tát. A mozi pedig elnyerte a Kiváló Mozi címet. Visz- szaesést nem észleltünk. A látogatók száma is nőtt, 1983-ban 19 ezer látogatója volt az előadásoknak. Azt a kifogást, hogy a pénztáros 5 perccel előadás előtt érke­zik, nem lehet bizonyítani. Állítása, hogy 4—5 gépész is tartózkodik a gépházban, annyiban igaz, hogy ennyien tartózkodhatnak is. A sza­bályzat kimondja, hogy a gépházban tartózkodni ide­geneknek tilos! Ez esetben szabálytalanság nem történt, mert ennél az üzemnél való­ban van 4—5 gépész. Kettő állandó alkalmazott, ezenkí­vül van kisegítő-, tartalék- és tanuló gépész. A techni­kai hibákat nem tagadjuk. Ennek sok oka lehet. Egyik ilyen ok a technika menet­közben! meghibásodása, vagy nem a legjobb állapotban lé­vő filmkópia. Sajnos, a fil­mek forgalmazás közben kopnak és rövidülnék is. így valóban előfordul, hogy a néző észleli, hogy ugyanazon filmből a korábbihoz viszo­nyítva egy-egy rész már rö- videbb, vagy kimaradt. — Az ülőhelyek szomorú állapotával azonos a vélemé­nyünk, de ez nem az üzem­vezető, de nem is a válla­latunk mulasztása. Az ille­tékesek is ismerik az álla­potokat, változtatni is akar­nak ezen. A propagandával kapcsolatban hiányosságokat nem észleltünk. — Az előadások elmaradá­sáról: 1984 első felében elő­adás nem maradt el. Az el­lenőrzés rendszeres, nem túl gyakori, de nem titokban történik. Ez évben a közpon­ti ellenőr két alkalommal üzemközben ellenőrzött, rendellenességet nem talált. — A bejelentés alapján minden nagyon általános volt, elmarasztalni senkit nem tudtunk. Alaptalanul ezt nem is tesszük meg. A moziüzem vezetőjének és az ott dolgozóknak a bejelentést feltártuk. Munkájuk elisme­rése mellett felhívtuk a fi­gyelmüket arra, hogy a leg­kisebb mértékig kerüljék el az ehhez hasonló bejelentés­re adó okokat. Ml VÁLASZOLUNK Az apaállatgaz­dálkodásról szóló korábbi jogszabályt módosítja a mező- gazdasági és élel­mezésügyi miniszter 6/1984. (IX. 6.) MÉM számú rendelete. A módosítás sze­rint az apaállat használatáért befizetett díj — a mén kivé­telével — az apaállat tartóját illeti meg. A mén használati díjának 75 százaléka az apa­állat tartóját, 25 százaléka pedig a mén kihelyezésével megbízott gazdálkodó szerve­ket illeti meg. A Magyar Közlöny idei, 37. számában megjelent jogsza­bály a kihirdetése napján — 1984. évi szeptember 6-án — lépett hatályba. A Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny f. évi 38. számában megjelent, a sze­mélyi igazolványokról szóló korábbi jogszabályt módosító 28/1984. (IX. 12.) számú ren­delete kimondja, hogy a Nép­hadsereg hivatásos és nyug­állományú tagjait — a hiva­tásos állományból tartalék- állományba, illetőleg a hiva­tásos szolgálati viszonyból lemondással, vagy fegyelmi- leg nyugállományba helyezet­tek kivételével — a honvé­delmi miniszter külön sze­mélyi igazolvánnyal látja el. A rendelet végrehajtásáról a honvédelmi miniszter — a belügyminiszterrel egyetér­tésben — gondoskodik. A művelődési miniszter 16/1984. (IX. 12.) MM számú rendelete a műszaki szak- középiskolákban folyó tech­nikus- és szakmunkásképzés­ről szól, előírja, hogy a mű­szaki szakközépiskolák nap­pali tagozatán az I.—II. év­folyamon a) egységes tartalmú — a természettudományi tan. tárgyak vonatkozásában a szakcsoport sajátosságait is figyelembe vevő — általá­nos képzést, továbbá b) a szakközépiskolai szak­munkásképzés, valamint a technikusképzés követelmé­nyeit egyaránt kielégítő — szakcsoportonként többsé­gében megegyező tartalmú — szakmai elméleti és gya­korlati alapozó képzést kell folytatni. A rendelet szerint a mű­szaki szakközépiskolák nap­pali tagozatos tanulói a II. évfolyam befejezését megelő­zően választanak, hogy ta­nulmányaikat a III. évfo­lyamtól a szakcsoportokban mely technikusi szakon, vagy szakmunkás szakmában, ille­tőleg mely műszaki szakkö­zépiskolában kívánják foly­tatni. Rendelkezik a jogszabály az esti, levelező technikus- képzésről is, kimondja, hogy esti. levelező tagozaton fo­lyó technikusképzésben azok vehetnek részt, akik a) a választott technikusi szakhoz külön jogszabály­ban meghatározott szak­középiskolai érettségi, ille­tőleg érettségi-képesítő bi­zonyítvánnyal, vagy b) érettségi, illetőleg érettsé­gi-képesítő bizonyítvánnyal és a választott technikusi szakhoz megfelelő szak­munkásképesítéssel rendel­keznek. A sorköteles korban lévő férfi jelentkezőnek az illeté­kes területvédelmi és hadki­egészítő parancsnokság hoz­zájárulásával is rendelkeznie kell, a képzésre jelentkezők közül pedig elsősorban azo­kat kell felvenni, akik szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek, s akiknek a képzésben való részvételét munkáltató­juk javasolja. Az esti, levelező tecnikus- képzést az 1984—85., a nap­pali tagozatos oktatást pedig az 1985—86. tanévben kell elkezdeni. Ez utóbbi jogszabály is a Magyar Közlöny idei 38. számában olvasható. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A Szekszárdi Szőlőtermelő és Borászati Társulás (gesztor: Szekszárdi Á. G.) 1984. évi szőlőfelvásárlási árai Borszőlő Borszőlő Borszőlő Borszőlő Borszőlő I. Ezerjó, Bánáti Rizling, Chasselas, egyéb kettős hasznosítású fajták 14,0 fok alatt 14,1 — 14,5 fok között 14.6— 15,0 fok között 15,1—15,5 fok között 15.6— 16,0 fok között 6.00 Ft/kg 6,20 Ft/kg 6.50 Ft/kg 7.00 Ft/kg 7.50 Ft/kg 16,1 —16,5 fok között 0,5 fokonként 7,80 Ft/kg +40 fillér II. Rizlingszilváni Leányka, Kadarka, Zalagyöngye, Ezerfürtű 16,1—16,5 fok között 8,10 Ft/kg 0,5 fokonként +40 fillér III. Olaszrizling, Királyleányka, Zenit, Oporto, Kármin, Hárslevelű, Bíborkadarka 16,1—16,5 fok között 0,5 fokonként 8,40 Ft/kg +40 fillér IV. Cirfandli, Chardonnay, Zweigelt, Kékfrankos V. Irsai Olivér Tramini, Cabernet, Merlot, Medoc Noir, Pinot Noir, Muscat Ottonel, Muscat Lunel 16,1 — 16,5 fok között 8,70 Ft/kg 0,5 fokonként +40 fillér 16,1—16,5 fok között 9,10 Ftkg 0,5 fokonként +40 fillér SZABADÁR: az árjegyzékben szereplő ár —10%. VEGYES SZŐLŐ: az árjegyzékben szereplő ár -10%. Szőlőátvétel: pincészeteinknél hétköznap 8-tól 18 óráig Értesítjük a kistermelőket, hogy október 7-én, 13-án és 21-én vasárnap is fogadják telepeink a szőlőt 8-tól 18 óráig. (827) 1

Next

/
Thumbnails
Contents