Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

1984. szeptember 30. NÉPÚJSÁG 5 Egy példás életút állomásai A rádió műsorszerkezet-változásáról Hunya István 90 éves Endrődön, a viharsarki földmunkásmozgalmak fel­legvárában született 1894. ok­tóber elsején, egy kubikos első gyermekeként. Nyollcan voOitak testvérek, ő, a leg­idősebb, nagyon hamar meg­ismerkedett a kenyérkereső munkával, kiskondás lett, .ta­vasztól őszig mások disznait őrizte. Négy elemift végzett, azt is — mint mondja, „fe- libe-harmadába” — csak ok­tóber végétől április végéig, amíg dolgozni nem kellett menni. Huszadik születésnapján vonult be katonának. Né­hány hónapja dúlt az I. vi­lágháború, a karácsony már az orosz fronton találta. Jó hetven nap múltán a cári se­regek szétverték az ezredet, amelyiknek tagja volt, őt egy távol-keleti, majd egy Moszkva környéki fogolytá­borba vitték. Hamarosan ki­adták dolgozni, ami neki nemcsak azt jelentette, hogy újra tevékenykedhet, hanem azt is, hogy megismerkedhe­tett az orosz parasztokkal, a nincstelenekkel, osztályos társaival. 1917 februárja után háromszor is megszökött, mindenáron haza akart jön­ni, mindannyiszor elfogták, visszavitték. Egy év múlva vörösgárdista lett, részt vett a moszkvai ellenforradalmi lázadás leverésében. Huszon­négy éves volt, amikor — az őszirózsás forradalom másnapján — hazaérkezett a szülőfalujába. November végén — itöbbedmagával — megalakította a Kommunis­ták Magyarországi Pártja endrődi szervezetét. Decem­ber elején az új párt tagjai már a Vörös Újságot forgat­ták, arról tájékozódtak, mi­ként kezdhetnék meg a Kö­rös partján a földosztást. A Tanácsköztársaság kiki­áltása után nagyon kevés ideig élvezhették az endrődiek a valódi szabadságolt, hiszen a nagyközség igen közel volt az akkori demarkációs vo­nalhoz, hamar hírét vették a román királyi hadsereg ké­szülődésének. Hunya István újra fegyvert fogott, harcolt Kisterenyénél, Hatvannál, Miskolcnál, ott volt a kassai, május elsejei felvonulásnál. Minit volt vöröskaitonát, 1920 áprilisában internálták né­hány hónapra, de még ez év őszén az ő vezetésével ala­kult meg a Földmunkás Szö­vetség endrőd-öregszőlői csoportja hatvan taggal. A Földmunkás Szövetség be­jegyzett, engedélyezett szer­vezet volit, de ennek ellenére a horthysta adminisztráció mindent megtett, hogy mun­káját akadályozza. A kubi­kosok szervezete egyik fő feladatának a tanításit, az oktatást tartatta, hogy .tagja­ik ne csak szervezettek le­gyenek, hanem az elméleti alapképzettséget is elsajátít­hassák. Nem kelletett sok idő a csendőrségnek ahhoz, hogy rájöjjön: .az egyik legveszé­lyesebb kommunista agitátor az agrárproletárok között Hunya István. Három éven át (1922—25 között) állandó­an zaklatták, sokszor meg­verték, többször letartóztat­ták, majd szigorított csend­őri felügyelet alá helyezték, bárhol is dolgozott, hetente két alkalommal meg kefllett jelennie a csendőrőrsön. Fel­ügyelete annyira szigorú volt, hogy pártsejtje tagjaival is csak közvetítők útján érint­kezhetett. Jól konspirálva röplapokat írt, amelyeket elvtársai terjesztettek. Ha­marosan nemcsak az Alföld közepének csendőrsége, ha­nem a fővárosi rendőrség is kereste akkor, amikor ő már nem is volt az országban. A párt külföldön tartózkodó vezetői ugyanis felismerték a nagyszerű .lehetőséget Hu­nya István mozgalmi mun­kájában — ő állt legközeleb­bi kapcsolatban a szervezett agrárproletariátussal — és másfél hónapos pártiskolára küldték Berlinbe, ahol Kun Béla és Vágó Béla fogadták. Amint viszaérkezeitt, Buda­pesten letartóztatták, ítélet nélkül tartották fogva hóna­pokon keresztül. Később a csendőri zaklatások miatt szinte dolgozni sem tudott, 1930 júniusában újra őrizet­be vették, mint egy aratócsa­pat tagját, s csak november­ben helyezték szabadlábra. Két év múlva májusban or­szágos körözésit adtak ki el­lene, elvtársai segítségével — Bécsen, Prágán, Berlinen ke­resztül — hamis útlevéllel Moszkvába emigrált. Az egyébként is gyenge fiziku­mú embert ekkorára a csendőrök ütlegei, az ítélet nélküli fogva tartások tortú­rái annyira megviselték, hogy két évbe telt, amíg a szovjet orvosok talpra állí­tatták. A párt jól szervezett embermentő hálózata ekkor­ra kijuttatta a szovjet fővá­rosba feleségét és kisfiát. Egészsége helyreállítása ultán Moszkvában a Vörös Szakszervezeti Internacionálé munkatársa lett. Könyvet írt a magyar földmunkásmozga­lomról, Kubikosok címmel. Ezt a művét nálunk csaik 1947-ben adták ki ugyan, de részleteivel már jóval hama­rabb megismerkedhetett a szovjet mellett a francia és az amerikai testvérszervezet is. Munkája mellett öt szín­darabot is írt ebben az idő­ben, ezeket szovjet és cseh­szlovák színpadokon adtak elő. A háború kitörésének idején a Szakszervezeti In- ternacionálé több nyelven megjelenő lapjának egyik szerkesztője vollt. Fia — ti­zenhét évesen — azonal je­lentkezett a Vörös Hadsereg­be, hazánkba már a felsza­badítók tisztjeként érkezett. Hunya István 1945 február­jában érkezett meg a Szov­jetunióból Budapestre. Fő­szerkesztője lett a Dózsa Né­pe című földmunkásújság­nak, s az volt egészen 1948- ig, amíg ia lapot meg nem szüntették. Később a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezete könyvtárának igazgatásával bízták meg, ezt a munkát végezte 1958- ig, amikor megválasztották a szakszervezet elnökévé. A MEDOSZ elnöke ma is. A budapesti Jókai utca egyik négyemeletes házának földszintjén, csöndes kis szo­bában dolgozik. Igen, dolgo­zik ma is. Nagy bajúszú, folyton pipázó törékeny em­ber, pártunk alapító tagja, munkásmozgalmunk utóbbi hat és fél évtizedének egyik formálója, tanúja. Köszönt­jük születésnapján. Hegyes Zoltán A gyalogosközlekedés biztonságáért A közúti közlekedés biz­tonsága szempontjából évek óta alapvető probléma a gya­logoselütések magas részará­nya. Országos viszonylatban tízéves időszakot áttekintve az összes személysérüléses baleseteknek átlag 30 száza­léka gyalogosbaleset, a fej­lett motorizációval rendel­kező országokban ez a rész­arány csak 10—15 százalékos. Ismertes, hogy a balesetek következtében meghaltak száma hazánkban rendkívül magas, más országok adatai­hoz viszonyítva. A meghaltak 40 százaléka gyalogosként vett részt a közlekedésben, a többi résztvevő halálozási részaránya ennél jóval alacso­nyabb (pl. a személygépkocsi­vezetők 13 százaléka, a mo­torkerékpár-vezetők, segéd- motorosok 6—6 százaléka, a kerékpárosok 14 százaléka, az utasok 18 százaléka halt meg közlekedési baleset következ­tében). A fejlett motorizáció­val rendelkező országokban 20 százalék, vagy ennél ke­vesebb a gyalogosként meg­halták aránya. További kedvezőtlen ten­dencia, hogy az elmúlt tíz év alatt másfélszeresére emelke­dett a kijelölt gyalogosátkelő- helyeken történt elütések száma, és sajnálatos módon kiemelkedő a gyermekbalese­tek számszerű növekedése. (6 éves korig kétszeres, 7—14 év között háromszoros a bal­esetek száma.) A gyalogos­balesetek zömét (60 százalé­kát) maguk a gyalogosok okozzák, a gyalogoshibák fe­lét az úttestre történt vigyá­zatlan, hirtelen lelépés okoz­za. A gyalogosbalesetek rész­aránya megyénkben hozzá­vetőlegesen azonos az orszá­gosával, és többségük lakott területen belül, tiltott helye­ken való úttestre lépés, vagy a zebrára figyelmetlenül tör­ténő lelépés következménye. Mindezekből megállapítha­tó, hogy a gyalogoselütések száma, rendkívüli súlyossága továbbra is szükségessé teszi e probléma kiemelt kezelését. Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács a lakott területeken belüli gyalogos- közlekedés biztonságának nö­velése érdekében ez év októ­ber 1-től december 15-ig tar­tó „A gyalogosközlekedés biztonságáért” című akciót indít, amelyhez megyénk is csatlakozik. Az akció keretén belül me- gyeszerte széles társadalmi közreműködéssel előadásokra, filmvetítésekre, vetélkedőkre, s más, olyan tartalmú ren­dezvényekre kerül sor, ame­lyek elsősorban a gyalogosok helytelen magatartásának megváltoztatására töreksze­nek. Az akció időtartama alatt a rendőrök rendszeres forea- lomellenőrzéseket is tartanak a kijelölt gyalogosátkelőhe­lyeknél. és a szabálytalanul közlekedő gyalogosokat első­sorban figyelmeztetés útián igyekeznek magatartásuk helytelen. balesetveszélyes voltáról meggyőzni. Reméljük, hogy ezen akció megyénk lakosságának aktív támogatásával csökkenteni fogja útjainkon a saját hibá­jából szerencsétlenül járt gyalogosok eddigi nagy szá­mát. A Petőfi rádió 24 árazik — Gyermekmnsorsáv — A közönség igényei Mint már sokan hallottak róla, október 1-ével megvál­tozik a Magyar Rádió mű­sorszerkezete, mely a politi­kai, kultúrpolitikai célok ha­tározottabb kifejeződését és a közönség igényeinek job­ban megfelelő program ki­alakítását ösztönzi. Több új műsor lép életbe, áttekinthe­tőbb lesz az új műsorrend. Varga Ilonával, a rádió mű­sorszerkesztőségének osztály­vezető-helyettesével a leg­fontosabb újdonságokról és várható legfontosabb válto­zásokról beszélgettünk. — A fontosabb új műso­rokról szólva először az új hírrendszerről kell szólni. A Kossuth adón (az Esti Maga­zin melletti 18 és 20 órát le­számítva) minden páros, a Petőfi adón minden páratlan órában mondunk híreket. Bővül az idegen nyelvű hír- szolgálat: hétfőtől szombatig a Petőfi adón orosz, angol és német nyelven hangzanak el a hírek. Ezután minden va­sárnap 11 órakor jelentkezik a Rádió Kulturális Magazin­ja a Kossuth adón, s ugyan­csak ott kapott helyet az új „Gyermeksáv”, mégpedig minden hétköznapon 16 óra 5 perctől 17 óráig, természe­tesen váltakozó tartalommal, illetve témákkal. Még a Kos­suth rádiónál tartva: hasz­nosnak tartjuk a szombat délelőttönként jelentkező reprezentatív ismétlő műsort. — Térjünk át a Petőfi adó fontosabb megváltozott mű­soraira, melyet a minden hétköznap 9—12 óra közötti Napközbennel kezdhetünk ... — Úgy van. Ennek gerin­cét a zene és a szolgáltatá­sok adják, de helyet kapnak benne rövidebb kül- és bel­politikai, valamint ismeret- terjesztő műsorok is. Szerda és szombat délutánonként a szórakoztató és sportfőosz­tály a műsorgazda. Pénteken délután kettőtől fél hatig a hét végi kulturális ajánló- útra bocsátó zenés műsor, vasárnap 16-tól 20 óráig fo­lyamatos sport-zene-közleke- dési műsor jelentkezik. — És szóljunk a Petőfi rádió éjszakai adásáról is! — Hétfőtől megkezdődik a Petőfi adó — csak URH- sávon vehető — éjszakai adása, e kezdetben kísérleti jellegű műsor egyelőre csak híreket és zenét sugároz. Te­hát létrejön ezzel az első megszakítás nélküli, 24 órán át üzemelő adó Magyaror­szágon. — Úgy sejtem, hogy az URH-t az országban nem túl sokan tudják hallgatni, még­pedig megfelelő rádiókészü­lék hiányában. — Nemrégen készült egy felmérés, miszerint URH- sávos készülékkel az ország 60 százaléka el van látva. — A felsoroltakon kívül még számtalan változás ta­lálható a rádió műsoraiban, melyet a tájékozatlan is lát­hat lapozgatva a jövő heti RTV-újságot. Hiszen az új műsorokat függőleges vonal­lal jelzi. — Ez a jelzés két-három hétig látható, azaz addig, amíg a hallgatók megszok­ják az új műsorrendet, amelyről megjegyzem, hogy a rádiónak még soha nem volt ilyen áttekinthető mű­sorstruktúrája. És ezután kö­vetkezzék néhány újabb mó­dosítás: általánosságban ja­vul a három adó összhangja, zene mindig van, legalább egy adón. Megváltozik a mű­sorismertetések rendje: a Kossuth reggeli teljes ismer­tetése után adónként külön, a következő műsorismerteté­sig terjedően hangzik el, javul a hétfő esti műsorvá­laszték és minőség, a nem­zetiségi adások új rendje pedig már kialakult. Néhány konkrét hét végi változás: a Vasárnapi koktél — közkí­vánatra — a Petőfi hullám­hosszára kerül 11.10-től, megszakítás nélkül hallható a szombati és vasárnapi Jó ebédhez szól a nóta, s vasár­naponként délután négy órán át lesz B. Tóth László a há­zigazdája a Poptarisznyának, természetesen vendégül lát­va sportműsorokat és úti hí­reket. — Reméljük, hogy az új műsorstruktúra, mellyel át­tekinthetőbbé vált a műsor- szerkezet, tovább differen­ciálódott az adóprofil, s a közönségcentrikusság jegyeit viseli magán, sokak örömére szolgál a továbbiakban. — hm — Kétszer annyi alapítvány Adakozók és adományok Januárban már több mint 200 adomány; tartottak nyilván az OTP-nél, amelyek együttes összege elérte a 75 millió forintot. Tíz évvel ezelőtt viszont még elvétve is alig találkozhattunk volna a betétek között a köz céljait szolgáló adományokkal. Pedig a törvények már 1959 óta lehetővé tették, hogy magánszemélyek saját pénzükkel já­ruljanak hozzá a társadalmilag fontosnak tartott célok megvalósításához. Igaz, csak egy, 1978-ban kelt pénzügyminiszteri ren­delet jelölte meg pontosan az adakozás helyét a mai társadalomban. Ez a rendelet szabályokkal határolta körbe az egyes intézmények feladatát, s egységes elvként szabta meg, hogy minden léhetséges eszközzel segítsék elő az önzet­len, s önkéntes felajánlás hivatali útját. Minden egyes pénzadományt az OTP-hez kell befizetni, ahol azokat — mint a be­téteket — titkosan kezelik. Az OTP az adományok után a lehető legmagasabb kamatot fizeti az adományozottak számára, jelenleg ez 9 százalék. A felhasználás módjáról kizárólag az adakozó dönt, s ezt évek múlva sem lehet semmiféle rendelettel megváltoztatni. Ma­gát az adományt is először a szakmailag illetékes hatóságok, tanácsok, vagy minisz­tériumok engedélyezik. Az eljárás gyors, s nem a beavatkozás a célja; elsősorban a nagylelkű szándék megvalósíthatóságát vizsgálják. A hivatalos út ezzel véget is ért, az adományt rögzítő okirat feltételei szerint fel lehet használni a pénzt. Nagyobb összegű alapítványoknál általában az éves kamatot szokás pályadíjként, ösztöndíjként, vagy támogatás formájában kiosztani. Viszonylag ritkán ajánlanak fel milliós összegeket. A legnagyobb mértékű adako­zás a Nemzeti Színház felépítéséért bonta­kozott ki, amely ebben az évben vált tö­meges méretűvé. Ily módon az ország 18 ezer 446 magánszemélye, közülete már 83 millió 298 ezer forintot fizetett be szep­tember 20-ig erre a célra. A második legnagyobb méretű adakozás a Bányászati Alapítvány nevéhez fűződik. Előzményei több mint egy évre nyúlnak vissza. Még a márkushegyi bányász­katasztrófa előtt döntött a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete arról, hogy — a régi hagyományokhoz híven — gyűitést szerveznek a bányászszerencsétlenségek áldozatai özvegyeinek, gyermekeinek meg­segítésére. Az idén augusztus végén, vagyis a bányásznap előtt már 25 millió 378 ezer forintot ért el az alapítvány összege, amelyből 8 milliót külső — vagyis nem bányász foglalkozású — személyek, illetve cégek adtak össze. Az alapítvány kamatai­ból — az idei bányásznapon először — 471 ezer forintot osztottak ki 31 szerencsétle­nül járt bányász családja körében. A Rubik Alapítvány milliói az újítók sorsát hivatottak megkönnyíteni. Ezenkívül több kisebb alapítvány is elismerésre mél­tó. Mohácson egy 200 ezer forintos alapít­ványból támogatják a gimnáziumban ta­nuló munkás- és paraszt származású diá­kokat, akik az orvosi pályát hivatásuknak érzik. Orosházán több mint 250 ezer forin­tos alapból jutalmazzák a matematikában, fizikában járatos, és a tanulmányi verseny­ben győztes fiatalokat. Szegeden az újság- fényképezést, a fotók művészi színvonalá­nak emelését szolgálja egy fölajánlás. De gyakran idős, beteg emberek ápolására, gondozására adnak pénzt honfitársaink, Győrben például 331 ezer forintot kapott egy szociális otthon. Az említett pénzügyminiszteri rendelet kísérőiéként megjelent egy közlemény is. Felhívta az illetékesek, elsősorban az ado­mányt kapó intézmények figyelmét arra, hogy lehetőleg ünnepélyes keretek között adják át a különböző díjakat, jutalmakat. A versenyekre — ahol eldől, hogy ki kapja meg a pályadíjat — hívják meg az ado­mánytevőt. s ha egy középület — iskola, óvoda — épül a magánember adakozásából, legalább az átadás pillanataiban kapjon nyilvánosságot nagylelkű honfitársunk. El­képzelhető lenne az is, hogy rég elfeledett hagyományaink éledjenek újjá, például régebben a középületek falán márvány­tábla hirdette az adakozó nevét. A rendelet megjelenése óta eltelt hat év alatt megkétszereződött az alapítványok száma. Ebből joggal következtethetünk arra, hogy a rendelkezés megkönnyítette az adományozás útját, módját. Feltűnő vi­szont, hogy az adakozók neve még akkor is titokban marad, ha ez nem feltétele a pénz szétosztásának. A túlzott szerénység gátolja meg ezeket az önzetlen embereket abban, hogy a nyilvánosság elé lépjenek. Erről viszont nem is nekik, hanem az érintett intézményeknek kellene gondoskodniuk. Ez is az említett rendelet szelleméből kö­vetkezik, bár nem is az a lényeg, hogy mit mond erről a paragrafus. Anélkül is illik tudni, mi ilyenkor a teendő. LAKATOS MARIA MKBT titkársága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents