Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-30 / 230. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 230. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 30., vasárnap EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) EGY PÉLDÁS ÉLETÜT Állomásai (5. old.) ADAKOZÓK ÉS ADOMÁNYOK (5. old.) FÉLT A VÍZTŐL — MA OROSZ ÖRAN — EZÜSTJELVÉNYES ÜSZŐ NEGYEDIKESEKNÉL (6. old.) (3. old.) Számítsunk rájuk örült és panaszkodott is az óvónő, amikor a nagy­községi párt-végrehajtóbi­zottság két tagja felkereste, hogy elbeszélgessen vele a közelgő pártkongresszusról, beszámoló taggyűlésről, pártértekezletről. „Örülök, hogy végre eszükbe jutot­tam, az meg fáj, hogy amióta gyesen vagyok, úgy érzem, leírtak, mint moz­galmi aktivistát. Egy alka­lommal csodálkozott a bi­zalmi, amikor hozta a bé­lyeget, és kérdeztem, mikor lesz a legközelebbi taggyűlés, és miről lesz szó, mert szeretnék ott len­ni .. Az illető kismama lány- korábban KISZ-titkár volt, felvették a pártba, benne volt a mozgalom „sűrűjé­ben”. Amióta gyesen van, feléje sem néznek. Pedig néha — ha nem is minden alkalommal — szívesen részt venne nevelőtestületi értekezleten, de nem hív­ják, gondolván: úgy sem ér rá. Gyakran olvasom jelen­tésekben, hallom párt-tes­tületi ülésen, hogy a nehe­zedő gazdasági körülmé­nyek, a már elért életszín­vonal megtartásának igé­nye sokakat mellékkereset szerzésére késztet, emiatt visszaesett a közéleti akti­vitás, a mozgalmi munka. „Az illető nem jöhet szá­mításba a januári vezető­ségválasztásnál, mert géem- kázik, és az nagyon leköti” — mondták egy párttagról. Kétségtelen, a jelenség nem egyedi. Vannak, akik akár a gyes miatt, akár a pluszjövedelemért végzett munka miatt „visszavonul­nak” a közélettől. De nem is általános. Ismerek aktív — nem függetlenített — pártmunkást, nem is egyet, aki becsületesen eleget tesz munkaköri kötelezettségei­nek, sokat dolgozik a ház­tájiban — egyikük évi 30—40 sertést hizlal, a má­sik gmk-ban dolgozik — mégis példamutatóan ellát­ja közéleti funkcióját(-it). Két éve ismertem meg egy tanítónőt, aki — gyesre menve — nem mondott le szb-titkári funkciójáról, rendszeresen bejárt az is­kolába és a szakszervezeti értekezletekre, helyettesé­nek segített. Aki gmk-zik, városi párt-vb-tag, tagja az üzemi pártvezetőségnek, elmondta: két-három alka­lommal nem vettem részt a munkaközösség hétvégi munkájában — egyszer például KlSZ-küldöttérte- kezleten kellett lennem — ezeken a napokon nem ke­restem egy fillért se. De vállaltam ... A simontor- nyai bőrgyári pártvezető­ség titkára mondta: Ami­kor kezdődött a gazdasági munkaközösségek tevé­kenysége, az egyik párttag­gyűlésen sokan emiatt hiá­nyoztak. Elbeszélgettünk velük, azóta rendszeresen ott vannak. Egyébként, a gyárban a pártélet elha­nyagolása miatt az utóbbi négy évben senkit sem kel­lett törölni a tagság sorai­ból. Nem kell tehát „leírni” sem a gyesen lévőket, sem a náztájiban, gmk-ban dolgozókat. Legalábbis a többségét. J. J. Ünnepélyes eskütétel Én, Horváth Miklós... esküszöm... Kambodzsai népfrontdelegáció Tolna megyében Egy hónappal ezelőtt so­kukkal még a bevonuláskor találkoztunk. Izgultak, ho­gyan lesz, mint is lesz a „seregben”, miután magukra öltötték az egyenruhát. Most pedig ott sorakoznak, feszes vigyázzban, készen az ünne­pi pillanatra, a katonaeskü letételére. Velük szemben a hozzátartozók — szülők, test­vérek, feleségek — tömege. Most, egy hónap múltán vi­szontláthatják egymást. Tizenegy óra, hangzik a felhívójel, érkezik a maga­sabb parancsnokság képvise­lője. Fogadja a jelentést, kö­szönti az eskütételre felso­rakozott katonákat, akik zú­gó hajrával válaszolnak. El­hangzik a Himnusz, utána az alakulat politikai helyet­tese köszönti a katonákat, hozzátartozóikat, a meghí­vott vendégeket, köztük Sza­bó Ferencet, az MSZMP Szekszárdi városi Bizottsá­gának munkatársát, a csapat- zászlót adományozó szekszár­di műszergyár, valamint a veszprémi egyetem és a társ fegyveres testületek képvise­lőit. Következik az eskütétel. Magas, szőke katona lép ki a sorból, Horváth Miklós, a BBG szekszárdi gyárának dolgozója. Fennhangon mondja az eskü szövegét, utána mondják társai is, a Szózat kísérőzenéje mellett Az eskü elhangzása után a parancsnok szól a katonák­hoz. Arról beszél, hogy az eredményesen befejeződött alapkiképzés után további fegyelmezett munkát kell vé­gezni, kimagaslóan kell meg­felelni a kiképzés követel­ményeinek, folytatni az alap­kiképzés kezdetén indított versenyt, amelyet a harma­dik szakasz nyert meg. A parancsnok beszédére Győry László, jászberényi egyetemi előfelvételis vála­szolt, társai nevében ígére­tet téve, hogy legjobb tudá­suk szerint sajátítják el a katonai ismereteket. Knopf Attila, a KISZ Szek­szárdi városi Bizottságának első titkára köszöntötte az es­küt tett fiatal katonákat a város ifjúsága nevében. Az ünnepség díszmenettel zárult. Hulej János mérnök őr­nagy, a magasabbegység képviselője elmondotta: a fiatal katonák igyekezetét bi­zonyítja, hogy az alapkikép­zés az eddigi legjobb ered­ménnyel zárult. Ezt a meg­állapítást támasztották alá a két fiatal katona, Horváth Miklós és Győry László egy­hónapos tapasztalatai is. Mindketten az első helyezett szakasz tagjai. A veszprémi egyetem párt- bizottsága nevében dr. Vin- cze László professzor kívánt sok katonaszerencsét az es­küt tett fiataloknak. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára kambodzsai népfront­delegáció érkezett szerdán hazánkba, a Kambodzsai Ha­za Védelmére és Építésére Alakult Egyesült Front öt­fős küldöttsége Chan Ven elnökhelyettes, az államta­nács főtitkárának vezetésé­vel. A vendégek hazánkban tartózkodásuk során tanul­mányozzák a népfront gaz­daságpolitikai tevékenységét, együttműködését a kormány­zati, tanácsi, közművelődési, oktatási és egészségügyi szer­vekkel. Hét végi Tolna megyei lá­togatásra dr. Sütő Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Nemzetközi Osztálya vezetőjének kíséretével ér­keztek tegnap. A HNF me­gyei bizottságán Csajbók Kál­mán megyei titkár, valamint Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára fogadta a vendégeket. Csaj bók Kálmán tájékoztatta a küldöttség tagjait megyénk kulturális életéről, ipari, me­zőgazdasági tevékenységéről. A tájékoztatót követően a delegáció ellátogatott a decsi tájházba, ma pedig Szek- szárddal ismerkednek, meg­tekintik többek között a Bé­ri Balogh Ádárn Múzeumot és a Művészetek Házát. I A delegáció tagjai Csajbók Kálmán tájékoztatóját hall­gatják A holnap találkozója Bábolnán A gyakorlat és tudomány szakmai vitafóruma Nyolcadik alkalommal húzták fel a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát zászla­ját, nyolcadszor rendezték meg a bábolnai napokat. S ide elhozta a hazai, meg a külföldi mezőgazdasági gép­ipar legjobb eredményeit, a holnapot. Mit kínál, mit tud még adni a jövőben, az élel­miszergazdaságnak ez a fó­rum, ahol a tudomány adott találkozót a gyakorlatnak? Az már elcsépelt mondan­dó, hogy Bábolna fogalom, világhírnév, világszínvonal, és tudomány, meg gyakorlat együttes munkája. Mégis azt kell hangsúlyozni, hogy való­ságban, kézzelfoghatóan lát­hattuk a legújabb fejlesztési irányt, azt amely holnap már a gyakorlatban bevezethető — természetesen olyan gé­pet, felszerelést egyetlen cég sem hozott, amely még nem érett szériagyártásra, nem vezethető be. A beru­házási kínálati piac korsza­kát éljük. Százharminc kül­földi cég, és hetvenhét ha­zai jött el a bábolnai napok­ra. Több, mint ezer újdon­ságot hoztak. Kapolyi László miniszter is, az ott tartott előadásában azt hangsúlyoz­ta, hogy a gépipar élenjáró termékeinek jelentős több­sége a világ élvonalában van — bár tennivalóink akadnak még bőségesen. , • . . . . ,i K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és munkatársai a bemutató pavilonjai előtt Szekszárdi cukorrépa-betakarító gépek Ezen a kiállításon csak az a hazai és külföldi cég ve­hetett részt, amelyik nagy­üzemi gyakorlatban még nem alkalmazott újdonságokat ho­zott. Üzemi körülmények kö­zött volt látható az iparsze­rű kukorica-, baromfi-, ser­tés- és bárányhústermelés. És éppen ez a nyitottság, a mindent kézzelfoghatóan el­érhető rendszer adja meg a rangját a rendezvénynek. Amely egyben mágnesként is vonzza a hazai szakembere­ket. Naponta több tízezerén fordultak meg a különféle rendezvényeken. Magában az esemény egy sorozat, amely több bemuta­tó színhelyén kínálta a lát­nivalókat. Az állattenyésztést például reprezentatív módon és istállózott körülmények között is bemutatták. A Tet- ra-baromfi már közismert, most kezd kialakulni a bá­rányprogram, de máris látni a jövőt ebben, mint ahogyan a másfél-két évtizeddel ez­előtt kezdett baromfiügy is a jövőt sejtette. Ugyanis a birkával nem a régi módon foglalkoznak Bábolnán. A tenyészanyag alapos kiválo­gatása, a szaporaság, a hús- hozam, a szőrmeminőség, a gyapjú finomsága, az állat- egészségügy éppen egyforma rangja révén válhat lehetővé a juh iparszerű tenyésztése is (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents