Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

1984. szeptember 29. KÉPÚJSÁG 9 Az európai KGST-országok tulajdonában lévő osztrák vállalatok megoszlása NDK (Lengyelország! szovjetunió A vállalatok megoszlása tevékenységi kör szerint [ i Képviseleti, egyéb mmmmmmd Szállítás, HHHMR szállítmányozás av\\\\\\\t Bank, biztosítás Ipar Kereskedelem i 2 > ' i 1 grama I ROMÁNIA BULGÁRIA" ;^/v—V KISEBB EURÓPAI KGST-ORSZÁGOK ÖSSZESEN: ü ■ »»»,••< 10 46 EURÓPAI KGST-ORSZÁGOK ÖSSZESEN: a$;aÄ:gS::: 13 53 Az osztrák cégjegyzék ada­tain alapuló elemzés szerinit 53 ausztriai vállalat van az európai KGST-országok tu­lajdonában. A vállalatok alaptőkéje alig haladja meg az összes külföldi tulajdon­ban lévő osztrák vállaltok alaptőkéjének 1 százalékát, mégis a kelet-nyugati kap­csolatok fejlesztésében betöl­tött szerepük, tevékenységük sajátosságai miatt tényleges súlyuknál jóval nagyobb sze­repet játszanak. Magyarországon italálható az összes vállalat közel fele (21). A 21 vállalatra azonban a tőkeállomány mindössze 14,3 %-a jut, mivel a válla­latok több mint fele 1 millió schillingnél kisebb tőkeállo­mányú vállalat. Ezzel szem­ben a Szovjetunió, — ahol csak 7 vállalat működik — a tőkeállomány 54 százalé­kával rendelkezik. A társasági formákra jel­lemző, hogy a vállalatok 70 százaléka korlátolt felelőssé­gű társaság, 8 százaléka be­téti társaság, 11 százaléka képviselet. A fennmaradó 11 százalékot kitevő részvény- társaságnál az összes tőke- állomány 83 százaléka talál­ható. Az 53 vállalat közüli 5-öit még a második világháború előtt alapítottak, ilyen pél­dául a Tungsram és a Koh-i Noor. A hetvenes években alapították a legtöbb válla­latot, az összes vállalat 53 százalékát. A térképen látható az ága­zati megosztlás, amelyből ki­tűnik, hogy csaknem minden második vállalat a kereske­delem területén működik. A bank- és biztosítási szférá­ban a Szovjetunió jelenléite a legerősebb. A szovjet tu­lajdonban lévő vállalatok tőkeállományának csaknem egészét (97 százalék) az ezen a területen működő két rész­vénytársaságban (Garant, Donaubank) költötték le. — Terra — Erőművek - energiaellátás Jugoszláviának az idén több mint 63 millió tonna szénre, 4 millió tonna kok­szolható szénre, 16 millió tonna kőolajra és kőolajszár­mazékra és 6,7 millió tonna gázra van szüksége. A szá­mítások szerint a következő években is hasonló mennyi­séget használ fel az ország az energia-hordozókból. Ép­pen ezért a jugoszláv ener­getikusok széles körű távlati tervet dolgoztak ki az ener­giaforrások kiaknázására egészen az ezredfordulóig. A tervek szerint minden hazai forrást hasznosítanak a következő években, s a kő- olajimportot évi 10—12 mil­lió tonnával csökkentik. A célok megvalósítását se­gítik elő az olyan kezdemé­nyezések, mint három szö­vetségi köztársaság, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Her­cegovina közös vállalkozása. Ez év tavaszán közös erő­feszítéssel 26 vízerőmű építé­sét kezdték meg a Drina és Moraca folyókon. Az erőmű­vi hálózat elkészültével a három köztársaság eddig ter­melt energiamennyiségének egynegyedét nyerik majd in­nen. Jugoszlávia más vidékein jelenleg 17 erőmű épül. Ezek előrelethatólag 1987-ig lép­nek üzembe, s az évi telje­sítményük eléri a 19 milliárd kilowattórát. Az országban ma még csak egy 664 megawattos atom­erőmű működik, Krskóban. Az ezredfordulóig hat újabb atomerőművet létesítenek összesen 6 ezer megawatt teljesítménnyel. Tervezik a napenergia hasznosítását is. Az első kí­sérleti naperőmű Skopje kö­zelében épül fel. A napener­giával történő fűtést — he­lyi napelemes megoldással — már több tengerparti szállo­dában eredményesen alkal­mazzák. Felhasználják a geotermikus és a biológiai energiaforrásokat is. Az első bioerőmű Delcevóban műkö­dik. Tovább folytatják az olajkutatást is, főként az Ad­ria vidékén. A távlati tervek szerint a nem hagyományos energia- forrásokat hasznosító erőmű­vek 1995-ig csak a kisfo­gyasztókat látják el áram­mal, ám az ezredforduló után már az ipar is számíthat ezekre az energetikai létesít­ményekre. Egy moszkvai divattervező Világcégek is számon tartják a Zajcev-modelieket A divatvilág figyelmét az orosz népviselet mindig is magára vonta. Egyszerűségé­vel és szűkszavúságával, fi­nomságával és praktikussá­gával. Az utóbbi időben nö­vekszik az érdeklődés iránta. Olyan nagy cégek, mint a Pierre Cardin, a Nina Ricci, a Christian Dior legutóbbi kollekcióikba bevették a „Szlava Zajcev módra” ter­vezett orosz stílusú modelle­ket is. A 46 éves Vjacseszlav Zaj­cev, a szovjet-orosz divat el­ismert vezető szaktekintélye, a világ egyik leghíresebb di­vattervezője. Ivanovóban született, olyan családban, amely egyébként távol állt a művészetektől. Ő Moszkvá­ban, a textilipari főiskolán végzett. Később a tervezőcso­port vezetője volt egy mun­karuházati üzemben, aztán sok éven át az Össz-szövetsé- gi Modell Házban. Ez idő alatt több száz modellt aján­lott, sokat bemutattak nem­zetközi kiállításokon is. Je­lenleg a Moszkvai Divatház művészeti vezetője. ' A Ház legfelső, nyolcadik emeletén van a kísérleti mű­hely, ahol nemcsak kigon­dolják az ötleteket, hanem meg is tervezik a ruhát, el­készítik a technológiáját, majd az anyagban életrekel- tik. A modell egyik példánya lekerül a földszintre: itt a megrendelő a kiállításon megtekintheti. Ugyanilyen mintadarab látható a bemu­tatóteremben, ahol hetenként kétszer látványos, műsoros divatbemutatókat rendeznek. A harmadik mintadarab a részletes technológiai leírás­sal a szabászműhelybe kerül. Ha a vásárlónak megtet­szett valamelyik, megrendel­heti, előzőleg képzett szak­emberekkel konzultálhat. A szabászok, miután a szüksé­ges méreteket levették, meg­mondják a próba napját. Minden ruha is náluk készül, a saját varrodáikban. Mo- délljeik ezreit lehet ma látni a moszkvaiakon. — Ám ahogy tudom, az Önök árai csaknem kétszer akkorák, mint más divatsza­lonokban ... — Csak az extra modern daraboknál — feleli Zajcev. — Engedje meg, ha valaki a legújabb divatirányzat sze­rint akar öltözködni, miért ne adnánk meg neki a lehe­tőséget. Egészében véve elér­hető árakon dolgozunk: húsz százalékkal kérünk többet azért, amit az áruházak áru­sítanak. Ezenkívül néhány felkapott modellt, különösen fiataloknak valót, szériában akarunk előállítani. Ez nyom­ban csökkenti majd az ára­kat. Hogyan születnek az modelljei? — Űj stílus születésénél' az egyik legfontosabb körül­mény, hogy a tervező már belefáradt az előzőbe. Mond­juk, hosszú időn át divat volt a karcsú forma. A mo­dellezők olyan mélyen és alaposan kidolgozták ezt a témát, hogy úgy tűnt, min­den lehetséges variációt ki­A kozmikus téma megmozgatta Zajcev tervezői fantáziáját is merítettek. A test vonalához igazodó karcsú formát meg­unták a tervezők is, a vásár­lók is. Aztán hirtelen jött a szabad, bő vonalvezetés, ez olyannyira frissnek és meg­lepőnek tűnik, hogy az új öt­lelt divatossá válik. Magával ragadja a tervezőt is, és min­den ismétlődik újra. — Nem itart a divat uni­formizáló hatásától? — Valószínűleg megfigyel­te a következő paradoxont is: mindenki divatosan akar öltözködni, ugyanakkor nem akrják, hogy az öltözékük hasonlítson a másokéra. Meglehet, a nőknek elromlik a kedvük, ha a szomszédnő­jükön ugyanazt a ruhát lát­ják. Az orosz parasztok régi öltözékének darabjai — pél­dául az ujjnéUküli felsőru­hák, az ingek, a kötények, a kendők, főkötők, fejdíszek — minden kormányzóságban nagyjából azonos szabásúak és színösszeállításúak voltak. De minden hasonlóság mel­lett minden kormányzóság­nak megvolt a maga sajátos­sága, a maga megkülönböz­tető jegye. És már az egyes területeken belül is, minden kézimunkázó nő azon igye­kezett, hogy az öltözékén le­gyen valamilyen minta, rész­let, ami megkülönbözteti a többiek ruházatától. Ezt te­szem én is: unalmas, amikor mindenki egy kaptafára öl­tözködik. A mai divat szabad, de nem kötelező hordani. Az a jó benne, hogy az általános divatirányzatból választási lehetőséget kínál arra, ami a legjobban tetszik. Irina Petruscsenko Zajcev ezeket a modelleket azoknak ajánlja, akik szeretnek utazni Zajcev egy látványos bemutató után a manökenekkel Űj szőlőművelő traktor Moldáviában, a Kisinyovi Traktorgyárban megkezdték a módosított T—70V típusú szőlő­művelő traktor gyártását. A két évig tartó próbaüzemelés azt mutatta, hogy az új gépnek a jelenleg használatos trak­torokkal szemben jelentős előnye van. Egyebek között, a szőlőskertekben 15 különböző techno­lógiai műveletet tud elvégezni, beleértve a lej­tőkön végzett munkát is. Műholdak a Szovjet műholdak segíte­nek a kazah pásztoroknak a juhok, lovak és szarvasmar­hák tavaszi és nyári legelőre tereléséhez, a ilegggazdagabb zöldtakarmányt biztosító út­vonalak kiválasztásában. A műholdakról készített fény­képfelvételeket felhasználva a tudósok összeállították az Altáj és a Volga alsó folyá­sának hegyei közöltti legelők legeltetéshez takarmányhozamának térké­peit. Ezeken a térké­peken feltüntették, hány ál­latnak jut bőséges takar­mány a mintegy százmillió hektárnyi körzet minden egyes legelőjén. így a pász­torok mentesülnek attól, hogy sok nehézséggel, több napos lovaglással derítsék fel a legelők takarmányho­zamát.

Next

/
Thumbnails
Contents