Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
1984. szeptember 29. i TOLNA \ S NÉPÚJSÁG Négymillió négyzetkilométeren Erőműóriások a szibériai egységes energiarendszerben Fele vízi energiából Az egységes állami tervezés lehetővé teszi, hogy az erőművek különböző nyersanyag bázisokra épüljenek, egyszóval mindent kiaknázhassanak, amit Szibéria természeti kincsei nyújtanak: a szenet, a gázt, a folyók potenciális energiáját. Csupán egyetlenegy erőmű működik — a kereken száz közül — pakurával. A világ energia-mérlegén mérve a szibériai energia- termelést, figyelmeit érdemlő tény, hogy az ebben az övezetben a kitermelt energia kereken felét vízi energiából nyerik. Erőműóriások tartják vállukon Szibéria legnagyobb ipari központjai energia-ellátásának terhét, és megbízhatóan teljesítik is e hivatásukat. Bár (tudnunk kell, hogy ezek az ipari gócpontok rendkívül energia- igényesek. Közel nyolcvan százalékban, az OESZ által biztosított energia-, ipa-ri célokra kell: -a színesfém- és vaskohászatnak, a gépgyártásnak, a nagyüzemi fafeldolgozásnak. Háromszoros fűtésigény ben meghal-adj-a a hatvanezer kilométer! Ennek egy- tized részét a leghatékonyabb, leggazdaságosabb ötszáz kilovoltos távvezetékek képezik. Segítségükkel át lehet irányítani az energiát olyan helyekre, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az OESZ hatóköre ugyanis nyu- gat-keleit irányban több mint háromezer kilométeres (távolságot — s ezen belül három időzónát — hidal át. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az energia-csúcsforgalom időszakaiban, -az energiát a legésszerűbben osszák el. A nyolcvanas évek első felében az OESZ-hez tartozó erőművek összteljesítménye több mint hétmillió kilowattra nő. 1986-ban kezdi meg működését a Jenyiszej Szajano-Susenszki vízi erőmű összes egysége, és ennek fiatalabb testvére, a maijneki erőmű. Az ország legnagyobb hőerőművének a- Berezo- vo—I.-nek első nyolcszázezer kilow-a-ttos egysége — ezen kívül még hetet adnak át — ebben az időben lép működésbe. Ez az erőmű egyébként Saripovo közelében Kanszko-Acsinszk barnaszén bázisára épül. Szibéria Egységes Energia- rendszere — orosz nyelvű rövidítésben: OESZ — négymillió négyzetkilométeres területet fog át, ahot több mint tizenhat millió ember él. E rendszer irányító — diszpécser — központja Kamero- vóban van, s innen kapcsolják rendeltetési helyére az energia-érrendszer csatornáit, azaz az energiát, -a különböző szibériai városokba, ipari központokba, gazdasági övezetekbe, amelyek mind nagyobb fajsúlyt képviselnek az ország egyre fejlődő, gazdagodó ipari bázisában. Három időzónában Jelenleg csupán a magasfeszültségű villamos vezetékek hossza ebben a rendszerAz OESZ-ban jelentős arányt képviselnek a hőenergia-igények. Ez érthető,- hiszen a zord szibériai éghajlati éleve megköveteli a nagy hőenergia-felhasználást. Mindezek ellenére, az OESZ, a helyi szükségletek kielégítésén túl; szükség esetén rendelkezésre tudja bo- ges energiarendszerének is. irányba mutat, hogy ez a csájtani kapacitásának egy És e rendszer további fej- hozzájárulás a jövőben még részét a Szovjetunió egysé- lesztése, gazdagodása abba az tovább erősödik, bővül. Szibéria egységes energiarendszere — orosz nyelvű rövidítésben OESZ — négymillió négyzetkilométeres területet fog át, és Szibéria legfontosabb ipari központjait látja el energiával. Csupán a magasfeszültségű villamos vezetékek (képünkön) hossza több mint hatvanezer kilométert tesz ki. A Jenyiszejre telepített Szajano-Susenszki . vízi erőmű össszes egysége működésbe lép már jövőre, 1985-ben. Mongólia Bulgária Arhangaj - A jellegzetes mai a mongol Svájc bolgár falu Az 55 200 négyzetkilométer kiterjedésű Arhangaj ajmak székhelye: Cecerteg. Az ajmakban ma 80 ezer ember él. A kiváló hegyi legelőknek s a lakosság hozzáértésének köszönhetően az ajmak élenjár az állattenyésztésben, valamint a vaj- és tejtermelésben. A szarvasmarha és a lóállomány számát tekintve is az első ez az ajmak Mongóliában. A hegyes-völgy es, változatos természeti szépségekben gazdag táj azonban nemcsak hegyi legelőkben bővelkedik. Gyarapodik erdeinek száma is: az ajmak területének 15,7 százalékát borítják erdőségek. Méltán nevezik hát Ar- hangajt Mongólia Svájcának. Az ajmak szövetkezeti mozgalom úttörői közé tartozik. 1936-ban itt, a Tartat járásban alakult meg az első mongol mezőgazdasági termelőszövetkezet Jalaiit néven. Az első szövetkezeti tagok évi jövedelme még mindösz- sze 350—400 tugrik volt. Azóta nagyot változott minden: az ajmakban ma 16 szövetkezet működik, s ® tagság jövedelme a négyszerese annak, mint amit a hatvanas években kerestek. Ugyanennyi idő alatt a szövetkezetek vagyona csaknem az öt és félszeresére nőtt, a szarvasmarha-állomány pedig a harmadával gyarapodott. Egy-egy gazdaság jelenleg átlagosan 50 traktorral és 20 más mezőgazdasági géppel rendelkezik, az állat- állomány meghaladja a 73 ezret, s a gazdaságok évi termelésének tiszta eredménye : szövetkezetenként 1 millió tugrik. A tanulás, mint követelmény m,a már természetes ebben az ajmakban is. Az elmúlt két és fél évtizedben megduplázódott a „kiművelt emberfők” száma, s ezzel együtt megnőtt a lakosság kulturális érdeklődése is. Az 'arhangaj iák főként a mozit szeretik. Az ajmak minden településén található filmszínház, s a falvakban, városokban ez a legvonzóbb szórakozás. Az idő kerekének fordulásával megváltozott' a bolgár falu élete is. Jól lemérhető ez a Lozen-hegység koszo- rúzta termékeny völgyben fekvő Iskur-parti településen, Dőlni Paszarelen is. A fővárostól, Szófiától alig 30 kilométernyire fekvő, trák eredetű falu múltj ált nemcsak a régi krónikák lapjai őrzik, hanem a néprajzi hagyományok, a legendák, a színes népviselet és lakóinak ízes nyelve is. Dőlni P-aszarel. 45 utcájából 42 aszfaltozott. Rengeteg az új ház, de ezek mindegyike a régi falusi építészet hagyományai szerint készült. Belül korszerűek, komfortosak, kényelmesek, kívül a régmúlt jegyeit hordozzák. A faluban két esztendeje épült ki az új vízvezetékrendszer, s a közeljövőben adják át a derítő-tisztító berendezéssel ellátott vízgyűjtőt. Társadalmi munkában korszerűsítették és lényegesen kibővítették az iskolát, amelynek épületében kapott helyeit a falu könyvtára, filmszínháza. Amolyan falusi művelődési központ lett az iskolából, ahol (természetesen az oktatásé a főszerep, de hangsúlyt kap a művelődés és a szórakozás is. A televíziós programok vételét reléállomás biztosítja, s már készül a 300 vonalas telefonközpont. Nem kelti sokait várni a falu lakóinak az új rendelőintézetre sem. S mert a falu közel van a fővároshoz, lakói jó munkaalkalmat találnak Szófia gyáraiban, üzemeiben. Ez persze korántsem jelenti azt. hogy Dőlni Paszarel polgárai . hűtlenek lennének szűkebb hazájukhoz. A falut nem fenyegeti a kihalás veszélye. Bár sokan a városban dolgoznak, mégsem telepednek le Szófiában. A község vezetősége lépésit tart az igényekkel, s igyekszik megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy a falu népe valóban otthonosan érezze magát a szülőhelyen. Működik a községben irodalmi klub, ifjúsági kör. A könyvtárban nemcsak olvasnivalót találnak a tagok, hanem aktuális előadásokait is hallgathat a falu népe heti rendszerességgel. A gyermekintézményekben valamennyi apróság helyet és ellátást kap, a fiataloknak pedig a főváros közép- és felsőoktatási intézményeiben biztosítanak helyet az álltalános iskola elvégzése ultán. Nincs hát oka a lakosságnak, hogy elhagyja a falut. Persze nemcsak a város kínál munkaalkalmat. Dőlni Paszarel mezőgazdasági termelőszövetkezetében 4 ezer hektárnyi legelőiterüflet található. A szövetkezetiek főleg takar- mányltermeszltésse1 _ és juhtenyésztéssel foglalkoznak. A gépesítettség magas fokot ért el, így a szövetkezetben dolgozók sem panaszkodhatnak, hogy nehezek a munkakörülmények. Dőlni Paszarel lakossága nemhogy csökkenne, évek óta gyarapszik. Nem véletlen, hogy a falu lakói most házasságkötő terem építését tervezik, s szükségük van a helyi étteremhálózat bővítésére, s a kisinari szolgáltatások gyarapítására is. Lehelt, hogv idővé1 város lesz a községből ? Földgáz autóknak A rjazanyi autószerelvény-gyárban készült a berendezés, amelynek üzemeltetésével az autók teljesebben kihasználják a földgázt, mint üzemanyagot. A földgázt nem is kell cseppfolyósítani. Az üzemben megkezdték azoknak a palackoknak a gyártását, amelyekbe nagy nyomással töltik a gázt. A próbáik során kitűnt, hogy a földgáz, mint üzemanyag gazdaságosabb, minimálisan szennyezi a légkört Egy palack gáz 300 kilométeres út megtételére elegendő Az iskola világa Felélénkült a vita Lengyelországban az egyetemről, főként a felvételi rendszerről. Tervbe vették reformját, ment ;a fiatal diplomások elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek, kezdő fizetésük alacsony, ezzel összefüggésben számos értelmiségi pálya presztízse csökkent, s mindez mérsékelte a továbbtanulási kedvet. A legjobban a munkás- és paraszit származású fiataloknál érezhető ez, hiszen őket az értelmiségi hagyományokhoz, életmódhoz való ragaszkodás sem köti. Jelenleg a felsőoktatási intézményekbe felvettek között a munkás- és pa- rasrtfiaitalok aránya csupán 40 százalékos, miközben a munkásság és a parasztság népességen belüli aránya 70 százalék. A reformmal kapcsolatos javaslatokat társadalmi vitára bocsátották. Vannak, akik az eddigi problémák fő okának art tartják, hogy a felvételizőket rövid idő alatt túlzottan megterhelik. A májusi érettségit túl gyorsan követik a júniusi egyetemi fél vételik — mondják. Ennek orvoslására- az egyik javaslat szerint meg kellene szüntetni az érettségi vizsgát és a középiskola elvégzésének tényét csupán az utolsó év végi bizonyítvány dokumentálná. Egy másik javaslat viszont az egyetemi felvételit szüntetné meg, azzal, hogy az érettségi vizsga lenne a fiatalok egyetlen és elegendő tu- dásszinlt-bizonyítványa. A harmadik elképzelés szerint az érettségit és az egyetemi felvételit összevont államvizsgává kellene egyesíteni. Ez utóbbi javaslat máris erőteljes támadások célpontja. Mi van -akkor ugyanis, ha valaki sikeresen leteszi a vizsgát, dg az egyetemre helyhiány miatt nem veszik fel? Várnia kell még egy évet, hátha jövőre kevesebb lesz a jelentkező? Vajon egy év múltán megint meg kell-e ismételnie a vizsgát, s ha igen, valójában miért, hiszen egyszer már tetette? Ha mégis újra kell vizsgáznia, mi lesz akkor, ha az ismétlés rosszabbra sikerül, mint az első nekifutás? — Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel a javaslat ellenzői. A vitával kapcsolatban a Polityka című hetilap ezit írta: „Az összevont vizsga hívei elfelejtik, hogy a túlzott stresszhatás érve valahol, hamis, hiszen a stressz elleni védelmi képesség a későbbi szakmai alkalmasság egyik tesztje is lehetne. A feszültségek nélküli nevelés szegényebbé tesz.” Mások az egyetemi felvételivel kapcsolatos társadalmi preferencia-rendszer megváltoztatásában látják a felvételi reform fő feladatát. A javasolt új preferencia- rendszerek a munkás- és parasztfiatalok felvételi esélyeit igyekeznek javítani — például az egyik úgy, hogy a sikeres felvételi vizsgáit tevők közül a munkás- és parasztfiatalokat mind fel kellene venni, a többiek pedig újabb vizsgaversenyen mérkőzhetnének meg a fennmaradó helyekért —, de a támogatottak körébe bevonnák a gyermekotthonok neveltjeit, az árvákat, a szolgáltukat teljesítő katonákat, valamint azokat a fiatalokat is, akik az egyetem vagy főiskola előtt legalább egy évig fizikai munkált végeztek az illető felsőoktatási intézmény profiljába illő munkakörben. Ezeket a javaslatokat is bírálják azonban, mivel sokan demoralizálónak tartják őket, jogtalan előnyt juttatnának így a kedvezményezetteknek — mondják az ellenzők. A vita során olyan nézet is felmerült, hogy teljesen fel keltene számolni a preferencia-rendszert, valamennyi jelentkezőt fel kellene venni, ám az első évfolyam előtt előkészítő tanfoilyamot kellene indítani. Ott dőlne el ténylegesen, hogy ki mire is képes. A lengyel sajtó az élénk vitában egyre nagyobb figyelmet szentel az egyetemi és főiskolai oktatás általános helyzetének is. A Try- buna Ludu egyik számában például arról írt, hogy a hallgatók mindent megtesznek egyetemi „státusuk,, meg hosszabbítására, lehetőség szerint elhalasztva diploma- munkájuk elkészítését, illetve megvédését. Az oktatási munka hiányosságaira, lazaságára utal az a nemrégiben közzétett statisztikai adat is, hogy az egyetemi foglalkozásoknak csaknem 30 százaléka marad el teljesen indokolatlanul az oktatók hibájából. Nem kielégítő a tudományos diákkörök tevékenysége sem. Ezt azzal magyarázzák, hogy a TDK-k munkáját általában a legfiatalabb egyetemi oktatók irányítják akiknek nem mindig van meg az ehhez szükséges szaktudásuk és tapasztalatuk. A Trybuna Ludu ezzel kapcsolatos egyik cikkében végül rámutat arra, hogy voltaképpen hiányzik a jó tanulást ösztönző motiváló rendszer. A társadalmi vita a felső- oktatásról továbbra is itart, és élénksége, szenvedélyessége azt bizonyítja, hogy Lengyelország számára életbevágóan fontos művelődés- és társadalompolitikai kérdésről! van szó. Márvány - homokból Szovjet tudósok egyszerű tási technológiáját fejlesztet- szétes márvány mögött, homokból és bonyolult ősz- ték ki. ugyanakkor megmunkálása szetéteílű polimerekből álló Szépségét tekintve semmi- rlrmeghakr^Lfra^kivInt mesterséges márvány gyár- ben sem marad el a termé- szint is.
