Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 227. szám Ara: 1,40 Ft 19 84. szeptember 27., csütörtök Mai számunkból FIATAL SEGÉDMUNKÁSOK (3.old.) ŐSZINTE, NYÍLT HANGON (4. old.) MUNKÁSÖRÖK TOVÁBBKÉPZÉSEN (5. old.) OLDALHÁLÖ ’84 (6. old.) * EGY DIÁKRÁDIÓS FELJEGYZÉSEI (4. old.) Turisztikai világnap ’84 Nehéz volna ma már megállapítani, hogy kiitől származik a mondás: az idegenforgalom a béke iparága. Akárki és akármikor mondta ezt először, igazsága kétségbe vonhatatlan, s nem csupán azért, mert utazni, világot látni csak békében lehet, de italán elsősorban azért is, ment aki turistaként készülődik, más országokat akar felkeresni, kimondva vagy csak gondolva, de mindenképpen bízik a békében. így maga is szószólója lesz az emberek közti megértésnek, már azzal a ténnyel is, hogy útra kel, felkeres másként beszélő, másképpen élő népeket. Korántsem ért még véget az idei idegenforgalmi sze- " zon, nem lehat még végleges mérleget vonni, hogy hány millió külföldi lépte át ebben az évben hazánk határát, hányán maradtak nálunk hosszabb-rövidebb ideig, s hány magyar utazott közeli vagy távolabbi or- országokba. Annyi azonban az eddigiekből is megállapítható, hogy a külföldiek — és végre hozzátehetjük: akármelyik égtáj felől, bármilyen politikai rendszerű országból jöttek — jól érzik magukat nálunk. Rokonok, régi vagy újonnan szerzett ismerősök körében elmondják, hazatérésük után küldöitt levelekben megírják, hogy Magyarországon kellemesen ítélték napjaik, szép emlékekkel távoztak — s a legtöbbször azzal az elhatározással, hogy újra eljönnek hozzánk. Nem ünneprontás, ha hozzátesszük: lehetne, sőt lehet ez még jobban is. Van javítanivaló egyes vendéglátóhelyek dolgozóinak modorán, jó lenne, h,a többen tudnának — legalább att, ahol sok külföldi fordul meg — idegen nyelveken, kívánatos lenne több és jobb útbaigazító közlekedési tábla — és még lehetne sorolni a külföldiek (nemegyszer hazai turisták) megszívlelendő észrevételeit. Érdemes mindezt — az eredményeket és a hibákat — alaposan szemügyre venni most, az ősz beköszöntővel, amikor világszerte megünneplik a turisztikai világnapot. Szeptember 27. tavaly óta — a Turisztikai Világszervezet felhívása nyomán — az egyre fejlődő idegenforgalom ünnepe az egész földkerekségen. Akkor, amikor az északi féltekén már vége felé közeledik az idegenforgalmi idény, amikor már számot lehet vetni azzal, hogy mennyit fejlődőit a béke iparága — időszerű egy napot a világturizmusnak szentelni. „A turizmus a nemzetközi megértés, a béke és az együttműködés szolgálatában” — így szól 1984 turisztikai világnapjának jelszava. S ez a mai időkben (több, mint egyszerű jelszó. A feszült nemzetközi helyzetben, az egyre nagyobb méreteket ölitő fegyverkezési verseny idején különösen nagy jelentősége van a turizmus békés jelszavának. Turizmus azért is kell, hogy a különböző országokban élő emberek megismerjék és megértsék egymást, lássák azt, hogy az országhatárokon innen és túl ugyanazt akarják az emberek: békében élni, dolgozni, gyermekeket nevelni, egyre szebbé és jobbá tenni az életet. Nemzetközi megértést hangsúlyoz a turisztikai világnap jelszava, a megértés pedig az első lépés a barátság felé. Akik megértik egymást, baráti jobbot nyújtanak egymásnak, azok jövőre, két vagy több év múltán ismét találkozni akarnak, akár a Balaton napfényes pántján, a Tátra vagy az Alpok hófödte csúcsain vagy valamelyik világváros utcáin. S ahol megértés van — ott nem lehat konfliktus, ott az emberek békés úton akarják és tudják rendezni még oly nehezen megoldható, vitás problémáikat is. Béke és együttműködés — mondja a világnap jelszava. Ki tudja, hány barátság szövődött már másmás nyelven beszélő, különböző országokban élő emberek között, éppen a turizmus jóvoltából. Az egyes emberek közti békés és őszinte kapcsolat, jó viszony pedig hasznára lehet — az országok, a különböző társadalmi rendszerek viszonyának. Mert — érdemes visszatekinteni az elmúlt évre, az 1983-az turisztikai világnap jelszavára: „Az utazás nemcsak jog, de felelősség is mindannyiunk számára”. Mondhatjuk ezt úgy is: ahogyan fogadjuk a hozzánk látogató turistát, úgy látnak minket minit házigazdákat. S ahogyan élünk, viselkedünk, fellépünk más országokban mint turisták, olyannak látják rajtunk keresztül a mi hazánkat, népünket is. A felélősséget, amiit mindennapi munkánkban és életmódunkban viselünk, egy pillanatra sem szűnik meg azzal, hogy átléptük az országhatárt. Sőt: más népek körében magyarként valamennyi magyarért, az egész országért viseljük a felelősséget. Természetesen ugyanez áll fordítva is: ha nem is vonhatunk le meszemenő következtetéseket egy-egy turista esetleges ballépéseiből, nekünk nem tetsző viselkedéséből, de tény hogy ők is elhozzák országuk névjegyét. Rajtuk is, rajtunk is múlik, hogy azon a névjegyen a nemzetközi megértés, a béke és az együttműködés szavait láthassuk. Egyetlen nap csupán az évből a turisztikai világa nap. Jelszava azonban sok kall; hosszabb távra mutat, további évekre, évtizedekre. Turistákra és házigazdákra, utazni szerető emberekre és otthonülőkre egyaránt vonatkozik. Hiszen a iturizmus, az idegenforgalom a béke iparága. S ha nem is mellékes ezen belül az, hogy „iparág”, amelynek gazdasági haszna van és keil hogy legyen — elsődleges az, hogy életeleme a béke. Az pedig valamennyiünk 'létalapja. Várkonyi Endre New York, ENSZ-közgyűlés Közös piaci, finn és új-zéiandi felszólalás az általános vitában Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének kedd délelőtti ülésén az EGK- tagállamok állásfoglalását a tízek soros elnökeként Peter Barry, ír külügyminiszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az EGK „a párbeszéd, az együttműködés és a partneri kapcsoltatok híve” s külön kiemelte, a tízek halaszthatatlanul szükségesnek tartják a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd felújítását és elmélyítését. Noha az ír miniszter a tízek nevében számos nemzetközi kérdésben egyoldalú álláspontot képviselt — így például csupán a Szovjetuniót kérte fel „együttműködésre, a valódi enyhülés érdekében” — azt mondotta, hogy az EGK tagállamai nagy fontosságot tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési konferencia folytatásának, a jelenlegi stockholmi tanácskozásnak. Jelezte, hogy a tizek rendezni kívánják kapcsolataikat Lengyelországgal, de „további reformintézkedések” megtételétől tette függővé a normalizálást. Sürgette a nukleáris hadászati és középtávolságú fegyverekről félbeszakadt tárgyalások felújítását, anélkül azonban, hogy szólt volna a holtpont okairól. Állást foglalt a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése mellett, viszont tárgyalási alapul a NATO-országok által Bécsben előterjesztett javaslatokat említette csupán. Ugyancsak ismertette Barry •a tízek közös állásfoglalását a közel-keleti kérdésben, hangoztatva, hogy Izraelnek ki kell vonnia csapatait Libanonból, s a rendezésnek magába kell foglalnia a térség minden országa népeinek érdekeit, beleértve a palesztin nép jogainak biztosítását is — de nem foglalt állást abban a kérdésben, miként kell megoldani ezt a súlyos nemzetközi válságot. Egyoldalú álláspontot fejtett ki a tízek képviselője Afganisztán és Kambodzsa kérdésében is. A közép-amerikai témát érintve, az EGK-tagálla- mok nevében támogatásáról biztosította a Contadora- csoport erőfeszítéseit. A semleges Finnország képviselője, Paavo Väyrynen külügyminiszter ugyancsak a kelet-nyugati kapcsolatok felújítását, a leszerelési tárgyalások folytatását sürgette. Állást foglalt a regionális leszerelési és fegyverzetkorlátozási intézkedések mellett, hangsúlyozva, a finn kormány különösen érdekelt a nukleáris fegyvermentes övezetek létrehozásában, és javasolta ilyen övezet megteremtését Európa északi részén. A kedd délutáni ülésen két viszonylag új kormány képviselője is szót kapott. David Lange új-zéiandi miniszter, elnök — aki korábban állást foglalt a Csendes-óceán déli térségének atomfegyver-mentes övezetté történő átalakítása mellett — ezúttal is (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Napirenden két távlati fejlesztési terv Egyebek között két távlati fejlesztési tervének végrehajtását tekintette át tegnap megtartott III. negyedévi ülésén a Tolna megyei Tanács. Az ülésen részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szűcs Gánpár György, az OTSH főosztályvezetője, továbbá Perecsi Ferenc, az OVH főosztályvezető-helyettese és az országgyűlési képviselők megyei csoportjának több tagja is. A testület második napirendként fogadta el egyhangúan azt a beszámolót, melyet a megyei tanácstagok Székszárd városi csoportjának tevékenységéről Zsigo- vits Ferenc, a csoport elnöke terjesztett elő. Ezt követően tárgyalta meg a megyei tanács István József elnök- helyettes szóbelileg is kiegészített írásos jelentését a megye középtávú sportfejlesztési tervének végrehajtásáról, a végrehajtás tapasztalatairól és a további feladatokról. A napirend vitájában Keserű János megyei tanácstag Nagy dörög sportéletének alakulásáról beszélve arról szólt, hogy társadalmi összefogással miként gyarapítha- tóak a sportolás, testedzés tárgyi feltételei. A megyei pártbizottság titkára, Péter Szigrfid a párt-vb elismerését tolmácsolva azért, hogy a sportélet kisebb dinamikával ugyan, de követte a megye fejlődésének dinamizmusát, szólt a legsürgetőbb feladataikról is és arról, hogy bár a megyék rangsorában a 10. helyet foglaljuk el a sportélet tárgyi és személyi feltételeinek biztosítottságával, sok tekintetben maradtunk saját lehetőségeink mögött. Az OTSH képviselője az irányítás tervszerűségének javulásáról szólt elismerően, majd az iskolai testnevelés fontosságáról beszélt. A vita összefoglalójában Császár József megyei tanácselnök megállapította, hogy a középtávú tervbefoglalt célok időarányosan teljesedtek a kisebb lemaradások ellenére. Növekedett a testnevelési osztályt működtető iskolák száma, eredményesen alakult a verseny- sport szinten tartása és jó irányú a minőségi utánpótlás-nevelés. Ki tudjuk elégíteni — a teremigényes sportágak kivételével — a tömegsport-igényeket is. A középtávú terv hátralévő részében az elért eredményekre építkezve kell tovább fáradoznunk a sportfejlesztés tervének megvalósításán. Az ülést megszakító szünet után és ezúttal is izgalmas kérdésként foglalkozott a megyei tanács — Bohli Antalnak, az építési és vízügyi osztály vezetőjének beszámolója alapján — a vezetékes ivóvízellátásunk és szennyvíz-csatornázottságunk helyzetének áttekintésével. Ugyancsak az ezekre vonatkozó távlati fejlesztési terv időarányos végrehajtását vizsgálva. E távlati fejlesztési terveket 1975 nyarán fogadta el a megyei tanács az 1976—85 közötti időtartamra és 2000-ig tartó időtávra. A fejlesztési koncepció jóváhagyásakor még előre nem látható probléma volt, ami a jelen tervidőszak első évében már ismertté vált. A felszínközeli vízadó rétegek elszennyeződése következtében a vízminőség megváltozott. A vezetékes ivóvízellátás növeli településeink lakosságmegtartó képességét. A nyolcvanas évek küszöbén kezdtek sürgetővé válni a keletkező szennyvíziszapok elhelyezésének, hasznosításának problémái is. A felsoroltak miatt kellett bővítenie a távlati fejlesztési tervet a megyei tanácsnak 1981. I. negyedévi ülésén. Közműves vízellátásunk alapját a távlati terveikben meghatározott vízkészletek hasznosítása jelenti. E készletekre a későbbiek során is leheit számítani — állapította meg a megyei tanács — azzal a feltétellel, hogy a fel- színközeli rétegek elszeny- nyeződése következtében szükség lehet mélyebb vízadórétegek feltárására, hasznosítására. A terv 1985 végéig 80 településre irányzott elő közműves vízellátást napi 90 ezer köbméter víztermelő kapacitással. A megye lakosságának 85 százaléka — 202 000 fő — részesül közműves vízellátásban annak ellenére, hogy a VI. ötéves tervben sbk nehézséget kellett leküzdeni. Az év végére 108 településünk közül mindössze 19 lesz ellátatlan, 72 település rendelkezik közüzemi vízművel. Ezenkívül Alsóhetényben és Domboriban kát külterületi lakott helyen és 12 községben lesz egyedikutas vízmű. Az egye- dikutos ellátás a közegészségügyileg veszélyeztetett ivóvízű településeken került kialakításra. Az ötödik ötéves terv végén 17 településen volt csecsemők fogyasztására alkalmatlan ivóvíz. Tizenegy településünkön megépült, illetve megépül 1985. december 31-ig társulati formában a vízmű. Áthúzódóként indul Kéty— Felsőnána és Győré—Iz- mény, Cikó községekben a vízműépítés. A még ellátatlan településekre lajtkocsi hordja a vizet. De, 1985 végére várhatóan 237 000 Tolna megyei fogyaszthat vezetékes vizet a tervezett 202 ezer lakos helyett. S a következő tervidőszakban indul az a kistérségi vízműépítés, mely Nagymányok, Kismánybk és Váralja vezetékes vízellátását biztosíthatja. Nem sikerült lényegesen javítani a csatornázottság, szennyvíztisztítás helyzetén, noha a városok ilyen irányú ellátottsága kedvezően alakult. A megye vezetékes víz- és csatornaellátásának fejlesztési tervéről számot adó beszámolót a megyei tanács elfogadta annak megállapítását követően, hogy a távlati fejlesztési koncepcióban rögzített feladatok időarányos végrehajtása a szennyvíz- tisztítás kivételével megtörtént. A vízellátás további gondjainak megoldására a szennyvízelvezetés, -tisztítás terén jelentkező lemaradás behozására a testület határozatba foglalta azt, hogy a VII. ötéves terv végéig biztosítani kell a megye valamennyi településén az egészséges vízvételt. Ahol erre mód van, társulásos alapon, ahol nincs más lehetőség, egyedikutas megoldással. Meg kell keresni ezenkívül azokat a lehetőségeket is, melyek a szennyvízelvezető és -tisztító kapacitások növelése terén bekövetkezett lemaradásunkat csökkentik. A megyei tanács III. negyedévi ülése a bejelentések címszó alatt előterjesztett ügyök megtárgyalásával ért véget. Interpellációra ezúttal sem került sor. Csibrákon, 1984 nyarán készült el a vezetékes ivóvízhálózat
