Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-26 / 226. szám
1984. szeptember 26. ÜÉPÜJSÁG 3 Földértékelési tájértekezlet Aranykorona helyett pontrendszer Tegnap egész napos értekezletet tartottak Domboriban a Dél-dunántúli megyék az új földértékelési rendszer tapasztalatairól, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala, valamiint a Tolna megyei Földhivatal szervezésében. Négy megye — Baranya, Somogy, Zala, Tolna — földügyekkel foglalkozó szakemberei Farkas Istvánnak, a megyei Földhivatal vezetőjének megnyitó szavai után, az 1984. évi földértékelési tapasztalatokról hallgattak meg beszámolót, melynek előadója Tímár György területi felügyelő volt. Ezt követték a négy megye vezető mezőgazdászainak beszámolói, melyek az egyes megyék sajátosságairól, és a megszerzett tapasztalatokról szóltak. A szünetet követően a MÉM-OFTH előadója tartott tájékoztatást az országos helyzetről és a végrehajtás tapasztalatairól. Ebéd után Bacsa Imre, a MEM-OFTH osztályvezetője adott köz- gazdasági szempontok alapján értékelést, és a továbbfejlesztés lehetőségeiről is szólt. Többek között elmondta, hogy az új pontrendszer bevezetése 1981-ben kezdődött, és a nyilvántartásba már be is épült, az elkészült munka alapján, de a gyakorlati élet még nem ezzel számol. Az új pontrendszer szerinti értékelést 1985 végéig kívánják befejezni, ami a természeti tényezőkön — talaj, domborzat, éghajlat, hidrológia — alapuló értékrendet jelent. Ennek a tanácskozásnak a célja, a terepmunkák értékelése, lezárása, és a következő időszak feladatainak meghatározása volt. Lehetőségük volt a kialakult termőhelyi értékszámok elemzésére, és a körzetek átlagos értékszámának a terméseredményekkel történő összehasonlítására is. Ezek az összehasonlítások igazolják a termőhelyi értékelési rendszer jogosultságát. A gazdaságok részéről is nagy az érdeklődés a termőhelyi értékszámítás iránt, ami érthető, mert a jövedelemszabályozás eszközévé lép elő ez az eljárás. A szakemberek körében felvetődött, hogy 1986-ban tovább kell folytatni a munkát, új térképezéssel, amire felkészültek. Az utolsó előadás' az adatok számítógépes feldolgozásáról, és az abban rejlő lehetőségekről adott tájékoztatást. —szs— Hajógyár az Alföldön ARANYOS A liszalöki hajógyárban motoros hajókat, uszályokat építenek a hazai folyamhajózás számára. A napokban készül el egy partvédelmi célokat szolgáló vizágyús uszály- hajó. n vállalati középvezetők helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége Tegnap Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. Jelentést hallgatott meg a vállalati, üzemi középvezetők erkölcsi és anyagi megbecsülésének tapasztalatairól, majd tájékoztató hangzott el a szolgáltatások helyzetéről, továbbfejlesztésük feladatairól. Mint a jelentésből kitűnt, a közvetlen termelésirányítók, helyzetükből fakadóan, az üzemi élet ütközőpontjában tevékenykednek, a munkahelyi demokrácia gyakorlásának fontos résztvevői, így felkészültségük segítése, helyzetük ismerete a szak- szervezeti munka fontos része. Az üzemi középvezetők erkölcsi és anyagi megbecsülését reprezentatív felmérés keretében, tizennégy üzemben vizsgálták, fő hangsúly a közvetlen termelésirányítókon volt. Általában az állományi létszám három-tíz százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Szakmai, politikai felkészültségük kielégítő, folyamatos képzésük csak helyenként biztosított, például a TÁÉV-nél, a bútoripari vállalatnál és a MEZÖGÉP-nél. A középvezetők bérszínvonalára jellemző a négy és fél —öt és fél ezer forint közötti átlagkereset. Az elmúlt évben a fizikai foglalkozásúak átlagbér-növekedése az iparban hat és fél százalékos volt. Ezzel és a megelőző bérhelyzettel együtt is a fizikai munkások jelentős részének bére jóval túlhaladta a középvezetők bérét. Irritálja a középvezetőket az egyes vállalatok közötti fizetési különbség. Nehezen fogadják el, hogy míg egyes munkahelyeken kiugróan magasak a jövedelmek, másutt, ahol a felelősség semmivel se kisebb, a munka színvonala sem alacsonyabb, a középvezetők keresete sokszor el sem éri a jó szakmunkások keresetét. A középvezetők erkölcsi megbecsülése nem kis mértékben attól függ, hogy megfelelő jog- és hatáskörrel rendelkeznek-e? Általában elmondható, hogy a partneri kapcsolatoknak megfelelően, a jog- és hatáskört számukra megadták, azonban a döntések meghozatalánál, például munkaszervezési intézkedéseknél, még mindig kevés az önállóságuk. összefoglalva a felmérés tapasztalatait, elmondható, hogy a közvetlen termelés- irányítók munkájának rangja, a korábbihoz képest, csökkent. Az iskolai képzés is elmaradt a követelményektől és a magasabb iskolai végzettséget sokszor a vállalatok nem tudják elismerni. Mindezektől függetlenül, ha nem kevés még manapság a gond, némi javulás tapasztalható. I | Szili Ferenc a I.ada vezetőjét a kopott gumik miatt a helyszínen ötszáz forintra bírságolta Népes küldöttség. Kiállunk a dunaföldvári kereszteződéshez. Takács István „lemeszeli” a komótosan közlekedő tehergépkocsit. Betonárut szállít Szentendréről, Palksna. A rakomány ép, a kocsi nincs túlterhelve, a világítás, fék minden rendben. Csak a menetlevél! Szentendréről indult, tehát ott beírta a pilóta a kilométeróra állását: 02060, Buna- földvárnál az óra 02093-at mutat. Takarékos pilóta. Egyébként újabban ezzel a módszerrel kísérleteznek a sofőrök, abban bízva, hogy nem kapnak ellenőrzést, s az üzemanyag-magtaJkarítás jól kiegészíti a fizetést. A menetlevelet természetesen bevonják, és adnak egy útra -szólót, s megy a feljelentés ezzel együtt. A közúti teherszállítás egyre jelentősebbé válik, s éppen ezért szabályozása is fontos, népgazdasági érdek, hogy a szerelvények teljes kihasználtsággal közlekedjenek. Ezért vezették be azt is, Jiogy az üresen futott kilométerekért fizetnek a vállalatok. A sokéves tapasztalataira utalva Valacsay András azt mondja, hogy általában jó a közúti fegyelem. Sokkal inkább baj van a vállalatoknál a gépjárművek ügyintézőivel. Ugyanis ahány ház, annyi utasítást adnak a sofőrnek. Egyhe- lyütt megkövetelik a menetlevelek naponkénti leadását, másutt nem. Egyik ügyintéző azt mondja, hogy már induláskor írják a menetlevélre a célállomást, holott nem biztos, hogy odaér a kocsi, és az ellenőrzése is bonyolultabb így. Sajnos igen sok gond van amiatt, hogy egyes alkatrészeket nem lehet megvásárolni, s így például a Skoda, LIAZ tehergépkocsik hónapokig kilométerspirál nélkül közlekednek... hogy a sok kilométer miként került a menetlevélre. A közúti ellenőrzés célja, hogy a szállítmányok, a menetlevelek környékén rend legyen. A megyei ellenőrző intézmény szakemberei nyolc-tíz naponként térnek vissza egy-egy városba, nagyobb lakott településre. Az is természetes, hogy a rendőrség jó partner a köz. lekedés rendjének fokozásában. Különösen a paksi és a tamási városi kapitányság alosztályai segítik a megyei ellenőrző intézmény munkáját. Ezzel egy időben az is természetes, hogy a nagy közlekedési vállalatokkal — Volán, Épfu, KOHUSZ, stb. — is kialakult olyan munkakapcsolat, amely segíti a vállalatoknál folyó munkát. Az országúton nem az a cél, egy-egy kocsi megállításakor, hogy azonnal büntessék az embereket. Figyelmeztetnek, tanítanak, a menetlevél helyes kitöltésére adnak példákat. S minden alkalommal — még azok is, akik hamis úton járnak — megköszönik az útbaigazítást. Persze a heti program szigorúan belső ügy, tehát nem verik dobra, mikor, mely útszakaszra mennek. Takács István elmondta, hogy egy alkalommal nyolc postásautót vizsgáltak, hatnak a menetlevelével volt baj, míg két sofőr nem akarta alávetni magát az ellenőrzésnek. Holott az autófelügyelet minden járművet ellenőrizhet. Ahhoz nincs joguk, hogy a rendszámtáblát levegyék valamilyen jár- műhdba miatt, ezért a helyszínen lévő rendőr intézkedik ilyenkor. Kevés a fékete fuvar. Inkább a rövid távokra viszik a svarcot, például Dombodból Faddra, Tolnára a sódert, homokot, a hosszú utakra induló járművezetők Azok az idők már elmúltak, hogy a sofőrök a kilométerórával manipuláljanak, tehát nem kapcsolják ki. Viszont a menetlevelek alapos vizsgálata sok meglepetést adna, szakértőknek, s laikusoknak egyaránt. Itt van például a dunaföldvári vízmű UAZ-kocsija. A kilométeróra kétezerrel kevesebbet mutat, mint ami a menetlevélen szerepel. Tehát a vízműnél majd kiderítik, Ez a nap is jól kezdődik: az anyagbeszerző, akinek Lada gépkocsiján a gumik tükörsimák, ötszáz forintot fizet. Lesz még több pénz, rendszámtábla levétele, figyelmeztetés? Ellenőrzésre indul a brigád. Valacsay András forgalmi főelőadó az autőfel- ügyelettöl, Takács István, a megyei tanács közlekedési osztályának főelőadója, Szili Ferene rendőr őrmester, és „az újságtól” ketten. A dunaföldvári híd előtt egy szép, jól karbantartott Skodánál Takács István okmányai, szállítmányai általában megfelelőek. Egy-egy ellenőrzési ponton nem szabad többet tartózkodni, mint fél órát. Hamar hírül adják a sofőrök, különféle jelekkel, hogy ellen-- őrzésre lehet számítani. S magában ez a figyelmeztetés is egyfajta visszatartó erő. Hiszen láttunk az úton olyan jelenetet, hogy tőlünk pár száz méterre a kocsivezető nagyon dolgozott a vezetőfülkében, töltötte ki a menetlevelet. Több mint hat órát töltöttünk az ellenőrökkel a közúton, tapasztalataink kedvezőek. Az külön említésre méltó, hogyan tudják elviselni egyes járművezetők arrogáns magatartását. Türelmet, nagy szakértelmet kíván az ellenőrzés. Szili Ferenc őrmester mondta, hogy Pakson, éppen az autófelügyeleti emberek és az önkéntes rendőrök jó együttműködése révén sokat javult a közúti fegyelem. S ezt nemcsak a statisztikai számok bizonyítják, hanem az a tény is, hogy Pakson és környékén a lakosság fegyelmezettebben közlekedik, mint másutt. Az ellenőri munkának tehát jó hatása van a közlekedő emberekre. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Czakő Sándor Munka közben Valacsay András r üj eljárás a zöldségmagvak csírázásának serkentésére Újabb kenyér Tovább növelte kenyérvá- lasztékát a Zala megyei Sütőipari vállalat: megjelent a Zalaegerszegi üzletekben a kukoricapehely hozzáadásával készített 75 dekás cipó. Egyik nagy előnye, hogy akár hat napig is friss marad. A vállalat még az idén megkezdi 15. kenyérfajtájának sütését is. A Budapesti Vegyiművek szakemberei új technológiát dolgoztak ki a zöildségmag- vak csírázásának, kelésének meggyorsítására. Ezzel, egyben azt is elősegítik, hogy az elvetett mag nagyobb részéből fejlődjék palánta. Az eljárás lényege, hogy a csávázáskor különféle növényvédő szerekkel együtt a csírázást serkentő hatóanyagokat, valamint ' egy kisebb adag Folisol levéltrágyát is rápermeteznek a magra. Ezeknek a készítményeknek együttes hatására megnő a mag csírázóképessége és a szokásosnál hamarabb ereszt csírákat, bújik ki a földből a növény. Ez az időnyereség biztosítja, hogy az elvetett magok közül több indulhasson egészséges fejlődésnek; ugyanis minél rövidebb ideig van a mag a talajban, annál biztosabban elkerülheti a különféle megbetegedések, — kártevők okozta ártalmakat.
