Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

A népújság 1984. szeptember 26. Új szobor Sátorhelyen Xrischler Ferenc szobrászművész alkotása díszíti az or­szág legfiatalabb községét: Sátorhelyet. A Termékeny­ség című nagyméretű bronzszobor egyben a község első köztéri szobra is, amelyet a régi cselédházak helyén ál­lítottak fel. Római kori Feltárták a soproni, római kori városfal első sarokbás­tyáját az idei ásatási szezon­ban a Liszt Ferenc Múzeum szakemberei. A mesteri kő­faragó munkáról tanúskodó építmény a 4. századi, ellip­szis alakú erődítmény észak­keleti sarkában helyezkedik el. Korábban több, patkó alakú bástyát találtak már a városfal kutatása során, emiatt tételezték fel a régé­szek, hogy a sarokbástyák is hasonló formájúak lehetnek. A most feltárt sarokbástya azonban rácáfolt a féltétele­zésekre, azt ugyanis kerekre formálták Scarbantia egykori lakói. Az idei ásatás egyéb római kori emlékeket is felszínre hozott. Rábukkantak egy 3. századból származó ház pad- lófűtéses szobájára, s benne korabeli freskótöredékekre, Az új Nemzeti Színház számlájára eddig 83 millió 647 336 forintot fizettek be 18 507 tételben — tájékoztat­ták az MTI munkatársát az Országos Takarékpénztár XXII. kerületi fiókjánál, ahol a gyűjtési akció adatait re­gisztrálják. A fővárosból 6134 küldemény érkezett 30 millió 335 340 forint értékben, vi­dékről 11 775 befizetést köny­veltek el, ez 46 millió 750 656 forintot jelent. Az egyéni be­Az üveg Szakács Miklós parádi üvegműves művész három évtizede jegyezte el magát az üvegcsiszolással. Kéz­ügyesség, alkotóképesség, harmóniaérzék, s nem utol­sarokbástya amelyek vörös, sárga, fekete és kék színű geometrikus mintákat, pettyeket és virág, motívumokat ábrázolnak. A lakóháznál egy évszázaddal korábban működött az a bronzműhely, amelynek -ma­radványait, köztük földbe süllyesztett tűzhelyét, és a minden bizonnyal ott készült kisméretű tégelyeket mosta­náig őrizte a föld mélye. A műhely a korabeli gazdasági élet jobb megismeréséhez se­gíti a szakembereket, azt igazolja, hogy a kisebb tár­gyak öntésére már a 2. szá­zadban helyben vállalkoztak. A sarokbástyát, — amely a soproni római kori emlé­kek fontos látványossága lesz — rendbe hozzák. A rekon­strukció után ugyancsak az érdeklődők elé tárják a 3. századi míves freskót. fizetések száma 5344, ennek összege 7 millió 701 291 fo­rint, a csoportos átutalásoké 13 163, értéke pedig 75 mil­lió 946 045 forint. Külföldről 246 adomány érkezett, 5 mil­lió 857 339 forint összegben. Augusztusban megérkezett Victor Vasarely-nek, a ma­gyar származású világhírű művésznek á felajánlása is. Egy alkotásának árát, 182 865 forintot utalt át az új Nem­zeti Színház számlájára. művésze sósodban nagy türelem kell ahhoz, hogy az ólomJkristály- ba álmodott minták nem­csak szépek, hanem művé­szi értékűek is legyenek. Felépült a Dobó-bástya Ismét eredeti magasságá­ban emelkedik az egri vár Dobó-bástyája. A vár e lát­ványos homlokzati részét még Dobó István építtette a nyugati irányból fenyegető támadások kivédésére. A ne­vezetes építmény néhány év­vel ezelőtt elavultság miatt leomlott, más részét pedig — veszélyesség miatt — rob­bantással távolították el. Ré­gi dokumentációk alapján 1979-ben kezdték meg az új­jáépítését. Húsz méter ma­gas és a több mint ezer négyzetméter felületű vasbe­ton szerkezetet építettek, amelyet kívülről — a vár jellegének legjobban meg­felelően — budakalászi mészkővel burkoltak. A Dobó-bástya belső téré­iben tovább dolgoznak: sze­relik a belső világítást és ja­vítják a szellőzést. A bás­tyafal belső területének kü­lönböző szintjein ugyanis ki­állítótermeket és előadóter­met alakítanak ki. „Shakespeare- üzlet” Shakespeare-szalvétáktól, Shakespeare-'hamutartóktól, Shakespeare-radíroiktól ros­kadoznak a butikok Strat- ford-on-Avonben. Jó üzletet szimatolnak a bóvligyártók abban a szűnni nem akaró érdeklődésben, amely Anglia, s talán a világ mindmáig legnagyobb drámaírója iránt megnyilvánul hazájában és külföldön egyaránt. A Londontól 160 kilomé­terre észak-nyugatra levő kisvárosban, ahol 1564-ben látta meg a napvilágot Wil­liam Shakespeare, már mű­ködik egy „Stratford és kör­nyéke marketingcsoport”. Alapítói üzletemberek, akik idejében felmérték, hogy a városka szinte kötelező úti­cél a turisták számára. Ér­demes beruházni a „Shakes- peare-iparba”, hiszen a húszezres lélekszámú Strat- ford-on-Avonbe csak tavaly 1 millió 134 ezer érdeklődő járt (hetven százalékuk bel­földről jött). Idei adatok még nincsenek, de előzetes becs­lések szerint a tavalyinál is jóval többen voltak kíván­csiak Shakespeare szülőhá­zára, anyja, Mary Arden, felesége, Anne Hathaway és leánya, Susanna lakhelyére. A nevezetességek megtekin­tésében kifáradt, megszom­jazott és megéhezett turista beülhet a Falstaff Étterem­be vagy a Garriek Kocsmá­ba, egy kis felüdülésre. Utá­na kezdetét veheti a szuve­nír-boltok elleni roham, s ha valaki tetszését nem nyeri el a sok giccs, az meg­veheti a „Shakespeare vilá­ga’,’ című néhány perces vi­deokazettát. No persze, nemcsak az em­léktárgyakra vadászó turis­ták árasztják el a drámaíró szülőhelyét. A világ minden részéről összesereglő Shákes- peare-ösztöndíjasok nemzet­közi konferenciákat tartanak itt, hogy „eredeti” légkörben tanulmányozhassák a szerző mindmáig sok titkot rejtő kéziratait. A Royal Shakes­peare Company arra készül, hogy 1986-ban megnyitja a városban a harmadik Strat- ford-színpadát. Tengerentúli üzletembereket is vonz a vi­rágzó „Shakespeare-ipar”. Az egyesült államokbeli Detroitban és Londonban tervek készülnek arra, hogy a drámaíró műveit elsőnek bemutató hajdani Globe színház hasonmását építik fel Stratford-on-Avonban. A chicagói egyetemen IBM- komputerak segítségével Shakespeare-adatbankot hoz­nak létre. Stratford-on-Avon lakói persze örülnek a szűnni nem akaró Shakespeare-kultusz- nak. Egy 1978-as felmérés szerint a város munkaképes lakosságának 26 százaléka a turizmusból él, — 4000 ezer embernek tudnak szállást nyújtani. A helyi marketing- csoport becslései szerint ta­valy mintegy 25 millió font bevétele származott Strat- ford-on-Avonnék — neves fiából, William Shakespeare- ből... Szakács Miklós munka közben Nyolcvanmillió a Nemzeti számláján PETŐFI NÉPE Jelentős állomásához ér­kezett el a megyei rakétás jégelhárító rendszer kiépíté­se : a korábbi műszaki át­adásokat követően üzembe helyezték az első kdlövőállo- mást. A teljes rendszer a Dusnokon elhelyezett radar­központból és 18 speciális, jégesőelhárító rakéták felbo­csátására alkalmas állomás­ból áll majd. A rádiólokátor szerelése szovjet szakértők segítségével ez év januárjá­ban befejeződött, s április 1. óta folyamatosan üzemel. Ez azt jelenti, hogy ember és technika a nap 24 órájában készen áll, hogy mérje a megye felé érkező vagy itt kialakuló jégesőveszélyes felhők adatait. Ezzel párhu­zamosan a talajon speciális jégeső-indikátorok és az igen nagy segítséget nyújtó tár­sadalmi megfigyelők segítsé­gével rögzítik a talajra hulló jégeső nagyságát. Ezen ada­tok jelentik majd a követ­kező évi védekezéshez a dön­tések alapját. Az üzembe helyezés elő­készítése komoly feladatot jelentett a tervező és lebo­nyolító AGROBER, a gene­rálkivitelező Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, valamint a beruházást irá­nyító és az üzemeltetés kez­deti szakaszát lehetővé tevő Országos Meteorológiai Szol­gálat Alkalmazott Felhőfizi- ikai Központja számára. Az igen sok gazdasági, szakmai szempontot és előírást sike­rült egyeztetni, így a ható­ságok hozzájárultak az üzembe helyezéshez. Az utol­só mozzanat a rakéták kí­sérleti fellövése volt. Mivel Mindkét típusú rákéta fel­bocsátása sikeres volt, az ál­lomás megkezdte a folyama­tos szolgálatot. Ennek a jelentősége első­sorban abban van, hogy le­hetőséget teremt a jövő évi munka alapos begyakorlásá­hoz. A Baranya megyében már nyolc éve működő jég­esőelhárító egység körzeté­hez csatlakozva megnőtt a Magyarországon jégesőtől védett terület. Az elkövet­kezőkben fotyamatosan ad­ják át a többi állomást, és várhatóan 1985 áprilisában teljes lesz a rendszer. Dunántúli napló Ha az évi hárommilliós ár­bevételt tekintjük, nem szá­mít túlzottan jelentős vál­lalkozásnak a Mohácsi Épí­tőipari Szövetkezet új termé­kének, a hőszigetelt ajtólap­nak a gyártása. Hisz a ha­gyományos bútorai,katrész­készítés idén is 30—35 mil­lió forintos árbevételt jelent. — Mégis megéri újdonsá­gunk szabadalmaztatása — magyarázza Kuti Géza, a szövetkezet elnöke — ugyan­is idén legyártandó 2000 aj­tó eladása után 160 000 fo­rint bértámogatást kapunk. A komplett nyílászáró ilyen formában történő előállítását megpályáztuk az OKISZ-nál és az ÉVM-ben. A csaknem 50 munkás eddig 60 000 fo­rint prémiumhoz jutott a brigád és az egyéni teljesít­mény mérlegelése alapján. Most szeptemberben újabb prémiumosztás lesz. Idén ed­dig 1400 ajtót vásárolt meg a Pécsváradi Épszöv. ház­építők boltja. Az újfajta ajtólap kialakí­tásához nincs szükség im­portból származó papír rács­ra, vagy drága farostlemez ráesszerkezetre. Ehelyett a Fűzfői Nitrokémiai Iparte­lep nikecel lapszerkezetét használják fel, ami könnyű, olcsó, merev, jól vágható méretre. A nikecel habosí­tott polisztirolgyöngyök pré­selésével készül. A farostle- . mezek közé rakják, kitűnően tartja a formát és szigetel. Az 1300—1700 forintos aj­tóúj donságok iránt nagy az érdeklődés, nem tudnak minden megrendelésnek ele­get tenni. Legalább 1,5—2 millió forint tőikére lenne szükség, hogy a nagyobb so­rozatgyártás kezdetét vegye, miután létrehozzák az új gépparkot. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Dunai Vasműben, szol­gálati szabadalomként, meg­kezdték a csőradiátorok gyár­tását. A kohászati kombinát hagyományos csőgyártási ka­pacitására épülő új termék széles méretskálán készíthe­tő el, szinte tetszés szerint magasítható vagy szélesíthe­tő, sőt a fürdőszobákban pél­dául bútorelemként is ké­pes fűtési funkcióját ellát­ni. Praktikus még azért is, mert a falból mindössze 50 —55 milliméter áll ki, tehát alig foglal el helyet. Hűtő­teljesítménye pedig — egy kilogramm acélra vetítve — közel 40 százalékkal maga­sabb a hagyományos radiá­torénál, de ennek megfelelő­en drágább is. A Dunai Vas­mű az idén 10 ezer, jövőre 50 ezer, a VII. ötéves terv­ben pedig már évente 300 ezer négyzetméter csőradiá­tor gyártását tervezi. Ugyanakkor folytatja a hagyományos lemezradiátor gyártását, melyből három műszakban — hét végeken, gmk-ik bevonásával — éven­te 1,3—1,4 millió négyzetmé­tert állít eló. További 100 ezer négyzetméternyit pedig Jugoszláviából hoz be, s a külföldi partnernek hidegen hengerelt lemeztekercset szállít cserébe. A radiátor­hiány enyhítésére a kohásza­ti kombinát a hagyományos lemezradiátor gyártásának további bővítését tervezi. Tárgyalásokat folytat egy külföldi céggel egy évi 800 ezer négyzetméter radiátort előállítani képes gyártósor megvásárlására. Ha a szer­ződést megkötik, egy éven belül üzembe helyezhető a berendezés. A Dunai Vasmű néhány éven belül tehát két és fél millió négyzetméter radiátor előállítására lesz képes éven­te. A felfutást indokolja egy­részt, hogy a radiátorok iránt tovább nő a kereslet, másrészt a lemezradiátorok élettartama húszéves, s a vasmű 1967-ben kezdte meg gyártását, tehát fel kell készülnie az elhasználódott radiátorok folyamatos pótlá­sára is. SOMOGVT^ Hetven évvel ezelőtt a Ka­posvári Cukorgyár részére Somogynak főként azon a területén termesztettek cu­korrépát, ahol most is fog­lalkoznak ezzel a növény­nyel a nagyüzemek. Az 1911/12-es gyári kampány­ban például a Kaposvár kör­nyéki falvakból — Toponár- ról, Kaposfüredről, Somogy- aszalóból, Sántosról, Ráceg­resről és még vagy fél tu­catnyi településről — együtt­véve csaknem 1260 hektár répa hozamát adták át a gyárnak. A somogyi cukorré­pa-termesztés eredményei akkoriban is jónak számí­tottak a hektáronkénti csak­nem 30 tonnás átlagtermés­sel. Lényegében az akkori tér­ségben kezdi a cukorrépa betakarítását október 10-én a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaság. A Ka­posvári Cukorgyár legna­gyobb répatermelő gazdasá­ga átlagban elérheti, sőt túl is lépheti a tervezett 40 ton­nát. Hogyan készültek erre a nagy munkára, milyen esz­közöket állítanak csatasorba? — erről tájékoztatott Ander- ka István, a gazdaság terme­lési igazgatóhelyettese. — Beszereztünk két. az NSZK-ban gyártott Kleine répaszedő adaptert. Ezeket nehéz, univerzális traktorok­kal üzemeltetjük: IH-gépek- re kapcsoljuk őket. Nemcsak ezek a gépek szá­mítanak újdonságnak a fő­iskolai tangazdaságban. Ezekben a napokban folyik a silózás, s itt találni a Mer­cedes gyár gépsorának siló- zóadaptereit. A gyár négy gépsort hozott Magyaror­szágra üzemi kipróbálásra, s ezek egyike a tangazdaságba került. A gépsor traktorból és a hozzá való számos adapterből áll, például kul- tivátor, eke, permetezőgép, silózóadapter és répakiszedő munkagép tartozik a sorba. A gépek kezelésére Kapos­váron. illetve Szekszárdon a gyártó cégek és a KSZE nö­vénytermesztési rendszer szakemberei képezték ki a gazdaság traktorosait. Külkereskedelmi statisztikai évkönyv Tudományos témájú spa­nyol könyvekből nyílt kiállí­tás kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában. Az Akadé­miai Kiadó és Nyomda, vala­mint a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat által szerve­zett tárlaton a Spanyol Tu­dományos Kutatási Főtanács kiadói részlege mutatkozik be a magyar érdeklődőknek. Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó és Nyomda főigazgatója a meg­nyitót megelőző sajtótájékoz­tatón elmondta: hazánkban első alkalommal látható spa. nyol könyvekből összeállított tárlat, amely viszonzása a magyarországi akadémiai könyvkiadást bemutató, ez év márciusában megrendezett spanyolországi kiállításnak. Az MTA székházában meg­nyílt kiállítás szeptember 29-ig tekinthető meg. A KSH kereskedelmi és közlekedési statisztikai fő­osztályának szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent több mint négyszáz oldalas év­könyv, a hagyományoknak megfelelően, átfogó ismerte­tést nyújt hazánk külkeres­kedelmi tevékenységéről. A kiadványban közzétett számos táblázat hosszabb- rövidebb idősorok alkalma­zásával sokoldalúan ad szá­mot a magyar export és az import alakulásáról. Az ösz- szes forgalom, illetve a be­hozatal és kivitel mutatószá­mait többféle csoportosítás szerint publikálja (áruszerke­zet, származási, ill. rendelte­tési országcsoportok, deviza­csoportok, stb.). Az évkönyv­ben szereplő adatok a teljes forgalomra vonatkoznak, azaz tartalmazzák egyrészt az összes kivitelt, és az or­szágba közvetlen felhaszná­lásra — beruházás, termelés, fogyasztás céljára — beho­zott, másrészt a továbbeladás céljából vásárolt és átalakí­tás nélkül külföldön eladott árukat. Külön foglalkozik a kötet a műszaki-szellemi termékek külkereskedelmével, valamint az ár és volumenindexek ala­kulásával. A Nemzetközi ke­reskedelem című fejezet ér­tékes összehasonlítási lehető­séget nyújt a világ külkeres­kedelmében betöltött szere­pünk megítéléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents